II. A TÖRÖK-EU CSATLAKOZÁS FOLYAMATA
3.3. Az igazságszolgáltatás hatékonysága és színvonala
3.3.2. Az ítélkezés időszerűsége
A Bizottság első jelentésében utalt rá, hogy a civil polgári és büntetőbíróságok előtti eljárások lassúak, a túlzott ügyteher aláássa a hatékonyságot;656 ezért Törökországnak jelentős erőfeszítéseket kell tenni, hogy megadják a bírósági rendszernek az emberi és anyagi erőforrásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jogállamisággal összeegyeztethető módon működjön.657
649 A bírák és az ügyészek kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni minden a 0 és 5 évvel végződő években. Ha azonban fizetésük ötszörösét elérő jövedelmet keresnek, akkor azt az adott évben kell bejelenteniük. l.:
Turkey 2018 Report ..., 25.
650 Uo.
651 Uo. 26.
652 Uo.
653 Uo.
654 Uo. 27.
655 Uo. 26-27.
656 1998 Regular Report ... 13
657 Uo. 13.
129
A 2000-ben elkészített harmadik rendszeres jelentésben a Bizottság úgy ítélte, hogy semmilyen konkrét intézkedést nem hoztak a bírósági szervezet hatékonyságának növelése érdekében: a bírósági szervezet jelentős ügyteherrel küzd, és a bírósági eljárások nagyon elhúzódnak.658
A Bizottság 2002-ben készült, ötödik jelentésében utalt a Nemzeti Igazságügyi Hálózat Program folytatására, amelynek a célja, hogy a bíróságok és más igazságügyi szervek között létrehozzon egy információs rendszert a bírósági eljárások felgyorsítása, továbbá az egységes jogalkalmazás és hatékonyság érdekében.659 Kiemelte, hogy a bírósági rendszer jelentős ügyteherrel szembesül, ami az eljárások elhúzódásához vezet.660 Ennek kapcsán utalt arra a problémára, hogy hiányzik az első fokú bíróságok és a Semmítőszék között egy köztes másodfokú bíróság, amelynek felállítása jelentős előrelépést jelentene a tisztességes eljárás jogának biztosítása terén, mivel növelné az igazságszolgáltatás gyorsaságát és hatékonyságát, ha az ügyeket másodfokon nem a Semmítőszéknek kellene elbírálnia.661
A Bizottság 2003-ben készült hatodik rendszeres jelentésében kiemelte, hogy a strukturális reformok ellenére mind a bírák, mind az ügyészek nagy ügyhátralékkal szembesülnek. Az állambiztonsági bíróságok eljárásának időtartama kismértékben nőtt; a fiatalkorúak bíróságainál az átlagos pertartam, bár még mindig hosszabb, mint más büntetőbíróságoknál, csökkent. A bíróságokat terhelő rendkívül nagy ügyteher nem hagy elegendő időt a tárgyalásokra, ez az ügyiratok elégtelen elolvasását eredményezi, ami hatással van a védelemhez való jogokra.662 A Bizottság csalódásának adott hangot, hogy semmilyen előrelépés sem történt a fellebbviteli bíróságok létrehozása tekintetében, és továbbra is a Semmítőszék látja el a másodfokú bíróság feladatait. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a fellebbviteli bíróságok létrehozása nem csak az igazságszolgáltatás gyorsaságát és hatékonyságát növelné, hanem fontos előrelépést jelentene a tisztességes eljáráshoz való jog biztosításában is, felszabadítaná a Legfelsőbb Bíróságot a túlzott munkatehertől, és lehetővé tenné, hogy a török ítélkezési gyakorlat egységesítésére és
658 2001 Regular Report ...,13.
659 2002 Regular Report ... 21.
660 A Jelentés szerint 1.153.000 büntetőügy és 548.000 polgári ügyben volt folyamatban, a bírósági eljárások átlagos időtartama 406 nap volt az általános hatáskörű büntetőbíróságokon és 241 nap az általános
hatáskörű polgári bíróságokon, de az eljárások átlagos időtartama a fiatalkorúak bíróságainál hosszabb, mint más bíróságok esetében (2000-ben 755 nap volt), továbbá bizonyos esetekben az időtartam jóval hosszabb volt az átlagnál. Uo.
661 Uo.
662 2003 Regular Report ...
130
egyértelművé téltelére összpontosíthasson.663 A bírósági cselekmények és határozatok kézbesítési rendszerét megerősítették a vádlottak vagy elítéltek megfelelő értesítésének biztosítása érdekében. 664 Az Informatikai Program kidolgozását célzó Nemzeti Igazságügyi Hálózat projekt tovább haladt 2003-ban.665
A Bizottság 2004-ben készült hetedik rendszeres jelentésben megállapította, hogy bár vannak kedvező fejlemények,666 az általános pertartam még mindig hosszú, és gyakran kerül sor halasztásra.667
A Bizottság 2005. évi jelentésében utalt arra, hogy a pertartamok és a bíróságok ügyterhe némiképp csökkent, de még mindig magas maradt.668
A Bizottság 2009-ben készített tizenegyedik jelentésében megjegyezte, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyságát illetően az információs technológia használata az igazságszolgáltatási rendszerben felgyorsította a bírósági eljárásokat, és megkönnyítette a harmadik feleknek a bírósági eljárásokhoz való hozzáférését.669 Az Igazságügyi Orvostani Intézet működése aggályos: az intézet számos esetben egymásnak ellentmondó szakvéleményeket adott ugyanazon esetről különböző időpontokban; az intézet hátraléka pedig késedelmet okoz a bírósági eljárásokban.670
A 2011. évi jelentésben Bizottság kifejezte abbéli véleményét, hogy a minisztériumnak és a Tanácsnak még meg kell állapítania referenciaértékeket a bírósági eljárások időtartamának nyomon követésére és értékelésére, valamint az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának és eredményességének javítására. A török bíróságokon folyamatban lévő ügyek elmaradása ugyanis egyre növekszik, és Törökországban nagy a hátralék a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek tekintetében is, pedig különleges figyelmet kellene fordítani azon ügyek elhúzódására, ahol
663 Uo. 21.
664 Uo. 20.
665 Az infrastruktúrát és a szoftvereket az országszerte működő tartományi egységek többségében telepítették, az ankarai központi minisztériumhoz való kapcsolattal együtt. A projekt célja, hogy 2003 végéig befejezzék az összes tartományi egység teljes számítógépesítését. l.: uo.
666 A Büntető Törvényszékek, az Elsőfokú Büntetőbíróságok és a Fiatalkorúak Bíróságainak átlagos pertartama csökkent. A polgári bíróságok számának 2002-es 3.217-ről 2003-as 3558-ra való növekedése folytán, az egyes bíróságok ügyeinek átlagos száma a 2002-es 616-ról 2003-ban 604-re csökkent. A kereskedelmi bíróságok előtti átlagos pertartam a 2002-es 434 napról 2003-ban 417-ra csökkent, míg a polgári bíróságok előtt elért átlagos pertartam a 2002-es 242 napról 240 napra csökkent. L.: 2004 Regular Report .... 26.
667 Uo.
668 Ami a büntetőbíróság előtti tárgyalások időtartamát illeti, az átlagos büntetőeljárás 2004-ben 210 nap volt, míg a polgári eljárás átlagos időtartama 177 nap volt.. L.: Turkey 2005 Progress Report ... 105.
669 2010. szeptember 20-án összesen 11,394 bíró és ügyész, és 3,299 üres álláshely volt. Összehasonlításul 2009. május 1-jén 11,121 bíró és ügyész, és 2009. május 1-jén 3,875 üres álláshely volt. L.: Turkey 2010 Progress Report ... 13, 76.
670 Uo.14, 76.
131
a terhelt előzetes letartóztatásban van.671 A bírósági közvetítés nem működik megfelelően, mert a bírák, az ügyészek, illetve ügyvédek nem részesülnek megfelelő képzésben a feladat elvégzéséhez. A bírósági szakértői rendszerre vonatkozó jogszabályok nem írják elő a szakértők és díjak hivatalos jegyzékének vezetését és közzétételét, a szakértői vélemények benyújtására nyitva álló határidőt, és nem teszik lehetővé, hogy a bírósági szakértőket a felek képviselői kikérdezzék. Az igazságügyi orvostani vizsgálatok állami kórházakba vagy egészségügyi központokba történő átvitelének folyamata lassú volt, és még nem fejeződött be. Az Igazságügyi Szakértői Intézet lemaradása késedelmet okoz a bírósági eljárásokban.672 A jelentéssel kapcsolatban kialakított állásfoglalásában a Parlament ismételten hangsúlyozta aggályait azzal kapcsolatban, hogy az igazságszolgáltatási eljárásokat máig nem fejlesztették arra a szintre, hogy hatékonyságuk és szabályaik biztosítsák a tisztességes és gyors eljáráshoz való jogot.673 Annak biztosítására kérte a török kormányt, hogy az ügyekkel kapcsolatos állandó elmaradás kezelése érdekében a területi fellebbviteli bíróságok mielőbb kezdjék meg működésüket, amire jogilag 2007 júniusáig kellett volna sor kerülnie, és e célból a bírák képzésére összpontosítsanak.674
A 2012. évi jelentés kitért arra, hogy a Semmítőszékről és az Államtanácsról szóló törvények módosítása az ügyek elhúzódása elleni küzdelem érdekében pozitív eredménnyel járt, bár a hátralék még mindig jelentős. A bírósági eljárások felgyorsítása érdekében elfogadott jogszabályok az első fokú bíróságok szintjén is javulást eredményeztek.675 A Bizottság ismét hiányolta a bíróságok teljesítményének nyomon követésére és értékelésére, a bírósági eljárások hosszára, valamint az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek meghatározását.676 A 2012 júliusában elfogadott harmadik igazságügyi reformcsomag kapcsán, amely számos törvény módosítását tartalmazta a bírósági eljárások további felgyorsítása érdekében, úgy ítélte, hogy annak büntető igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó része összességében magában foglalta az eljárási jogok garantálásának megfelelő lépéseit. Nem foglalkozott azonban eléggé az igazságszolgáltatással és az alapvető jogok védelmével kapcsolatos problémás területekkel, és nem foglalkozik a bűncselekmények jogi definícióival
671 Turkey 2011 Progress Report ... 17, 85.
672 Uo. 18.
673 Az Európai Parlament 2012. március 29-i állásfoglalása a Törökország által elért haladásról szóló 2011.
évi jelentésről ..., 42.
674 Uo.
675 Turkey 2012 Progress Report ... 16, 71.
676 Uo. 71.
132
kapcsolatos kérdésekkel.677 A jelentés tekintetében elfogadott állásfoglalásában a Parlament felszólította a török kormányt, hogy a bírósági eljárások hatékonyságának növelése és az ügyekkel kapcsolatos folyamatos elmaradások kezelése érdekében mielőbb állítsa fel a regionális fellebbviteli bíróságokat, aminek jogilag 2007 júniusáig kellett volna megtörténnie. 678
A Bizottság 2015. évi jelentésében úgy ítélte, hogy a török igazságszolgáltatási rendszer általában véve képes kezelni a kapott ügyek számát. A Semmítőszék súlyos és növekvő munkaterhei támogatják a fellebbviteli bírósági rendszer létrehozásának folyamatban levő reflexióját. Az eljárás hosszának kérdése a török igazságszolgáltatásban régóta fennálló probléma.679 Ezenkívül az állami hatóságok egyes bírósági határozatokkal szembeni tiszteletlensége negatív hatással van a végrehajtásukra.680
A legutóbbi, 2017. évi jelentésben a Bizottság utalt rá, hogy az Igazságügyi Minisztériumban két új osztályt szerveztek a közvetítés és az alternatív vitarendezés számára. Kedvező lépésként a 2016 decemberében elfogadott törvény kiterjesztette a vádalkuval, békés megegyezéssel vagy egyezséggel elintézhető bűncselekmények körét.
Az erőfeszítések tettek, hogy növeljék és előmozdítsák az alternatív vitarendezési módszereket a bírósági terhek csökkentése érdekében. 2017-ben több mint 223.000 ügyet egyezséggel zártak le, ami jelentős növekedést jelent 2016-hoz képest.681 A török igazságszolgáltatás nagy része azonban továbbra is komoly nyomás alatt áll, hogy az ügyeket időszerűen bírálja el. Az igazságszolgáltatásnak a feladatai hatékony végrehajtására való képessége kárt szenvedett a puccskísérlet és az azt követő nagyszabású elbocsátások, vádemelések adminisztratív intézkedések következtében.682 A legfelsőbb bíróságok ügyterhe csökkent a befejezések számának és a kilenc területi fellebbviteli bíróság 2016-os létrehozásának köszönhető.683 A területi fellebbviteli bíróságokon mind a polgári, mind a büntetőügyekben az befejezési arány 100% alatt maradt, ami növekvő
677 Uo. 16, 71.
678 Az Európai Parlament 2013. április 18-i állásfoglalása a Törökország által elért eredményekről szóló 2012. évi jelentésről ...., 52.
679 Turkey 2015 Progress Report ... 16.
680 Uo.
681 Turkey 2018 Report ..., 26.
682 Uo. 26-27.
683 Az ügyhátralékot illetően, a felsőbíróságoknál a folyamatban lévő ügyek száma 2017 novemberéig 38.454 az Alkotmánybíróságnál és 224.737 az Államtanácsnál. Az Államtanács befejezési aránya drámai mértékben nőtt 2017-ben 170% -ra, a 2016-os 50% -ról. A Semmítőszék 2017-ben összesen 1.294.336 ügyet kapott (486.449 új ügyet és 2017-ből átvett 807. 887 ügyet), és 628.652 ügyet bírált el, aminek következtében az ügyhátralék 668.684-re csökkent 2018-ra. l.: uo. 27.
133
ügyhátralékhoz vezetett. 684 Ugyancsak nőtt az elsőfokú bíróságok ügyterhe, és az előttük folyamatban lévő ügyek pertartama, ezért rendszerszintű megoldásokra van szükség a növekvő ügyhátralék valamint bizonyos perek túlzott hosszának további kezelésére.685 A bírósági szakértőkről szóló törvény, amely a bírósági szakértők kiválasztására és kinevezésére vonatkozó képesítéseket és kritériumokat szabályozza, 2016. novemberében lépett hatályba.686