III. TÖRÖKORSZÁG IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERE NAPJAINKBAN
5. V ÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS T ÖRÖKORSZÁGBAN
Törökország tagja a New York-i Egyezménynek (NYC), amelynek alapján a török Nagy Nemzetgyűlés elfogadta a 3731. számú Törvénykönyvet, amely 1992. július 2-án lépett hatályba. Az Egyezményhez Törökország két fenntartást tett: a „kölcsönösség”-et és a „kereskedelmi a vita jelleg”-et, ennek megfelelően Törökország csak az Egyezményt aláíró más államokban hozott választottbírósági ítéleteket ismeri el és hajtja végre, és a választottbírósági eljárás tárgya csak a török joghoz kapcsolódó, kereskedelmi jellegű jogviták függetlenül attól, hogy egy szerződéses viszonyból erednek vagy sem.
Törökország ezen felül aláírta az államok és más államok állampolgárai közötti befektetési
908 Uo. 15.
909 AKSEL i. m. 16-17.
910 Uo. 16-17.
175
viták rendezéséről szóló 1965-ös Washingtoni Egyezményt, valamint az 1961-es nemzetközi kereskedelmi választottbírósági egyezményt.911
A nemzetközi választottbíráskodásról szóló 2001. évi 4686. számú törvény (a továbbiakban: TIAC) az UNCITRAL Modelltörvényen alapul, néhány módosítással, és ezek a módosítások többnyire a svájci nemzetközi választottbírósági törvényekből származnak. A törvény hatálya kiterjed minden olyan nemzetközi választottbírósági eljárásra, amelyet Törökországban folytatnak le, vagy amelyre a felek vagy a választottbírók a TIAC-t alkalmazását kötik ki. A törökországi belföldi választottbírósági eljárást a török polgári eljárásról szóló törvény szabályozza, amelynek a választottbíráskodásra vonatkozó cikkei szintén az UNCITRAL modelltörvényen alapulnak.912
Törökország legjelentősebb nemzetközi választottbírósági eljárásokat lefolytató intézménye az Isztambuli Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézete. Ezen felül vannak más fontos választottbírósági intézmények is, mint például a Török Kamarák és Árutőzsdék Bírósága; az Ankarai Kereskedelmi Választottbírósági Kamara és az Izmir Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézete. A 6570. sz. törvény létrehozta az Isztambuli Választottbírósági Központot (ISTAC), független, semleges és pártatlan intézményként, amely mind a nemzetközi, mind a hazai felek számára hatékony vitarendezési szolgáltatásokat nyújt. A Központ által a modern intézményi szabályokra tekintettel kidolgozott ISTAC-választottbírósági és közvetítési szabályok 2015. október 26.-án lépnek hatályba; az ISTAC választottbírósági ítéletei kötelező érvényűek, és a világ bármely pontján végrehajthatók. A hazai választottbírósági intézmények mellett a külföldi választottbírósági szolgáltatók és választottbírák is szabadon működhetnek Törökországon belül, e vonatkozásban nincs hatályban semmilyen jogi korlátozás. 913
A TIAC 7. cikkének c) pontja meghatározza azokat az eseteket, amikor a választottbíró kizárható. A választottbíró kizárásának indokait elsősorban a felek határozhatják meg. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a választottbíró akkor zárható ki, ha nem felel meg a felek által meghatározott képesítési követelményeknek, vagy ha olyan körülmények állnak fenn vagy merülnek fel, amelyek indokolható kétségeket
911 AKINCI, Ziya (Akinci Law Office): Turkey in: Commercial Arbitration 2017; Global Arbitration Review – Arbitration News, Features and Review, http://globalarbitrationreview.com/jurisdiction/1000209/turkey.
912 Uo.
913 Uo.
176
okoznak pártatlanságuk vagy függetlenségük tekintetében. A választottbíró akkor is kizárható, ha a felek által meghatározott választottbírósági törvény alapján kizárható.914
Ha a felek másképp nem állapodnak meg, a kizárás csak akkor lehetséges, ha a kérelmet a körülményekről való tudomásszerzést követő 30 napon belül teszik meg. Ha több választottbíró nem mindegyikének kizárását kérik, a választottbíróságot értesíteni kell a kérelemről. Ha a választottbíróság a kizárási kérelmet elfogadja, akkor új választottbírót jelöl ki. Ha a választottbíróság elutasítja a kérelmet, a kérelmező fél az elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti a Polgári Bíróságtól a választottbíró vagy a választottbírók kizárását, illetve a választottbíróság határozatának hatályon kívül helyezését.915
Ha a kizárási kérelmet az egyedül eljáró választottbíróval, illetve a választottbíróság minden tagjával vagy szavazó többségével szemben terjesztik elő, akkor a kérelmet közvetlenül a Polgári Bíróság előtt kell benyújtani. Ha a Polgári Bíróság elfogadja a kérelmet, akkor a választottbíróság megszűnik, és új választottbírák kinevezésére kerül sor, kivéve, ha a választottbíró(k) nevét a választottbírósági megállapodás tartalmazza. A Polgári Bíróság által hozott határozat jogerős.916
A török bíróság – hasonlóan a magyar rendszerhez – nem vizsgálhatja felül az ítélet tartalmát és a választottbíró döntésének helyességét, csak megsemmisítés iránt lehet a bírósághoz fordulni. A megsemmisítési okok vonatkozásában a TIAC kimerítő felsorolást tartalmaz. A megsemmisítési okok megegyeznek az UNCITRAL-modelltörvény 36.
cikkének (1) bekezdésében megállapított okkal.917
914 Uo.
915 Uo.
916 Uo.
917 Az ítélet akkor semmisíthető meg, ha
• a kérelmező bizonyítja, hogy
o a választottbírósági megállapodást megkötő valamelyik fél cselekvőképtelen volt, vagy az említett megállapodás egyéb okból nem érvényes a választott jog, vagy ennek hiányában a török jog szerint;
o a választottbíróság összetétele nincs összhangban a felek megállapodásával, vagy ennek hiányában a törvénnyel;
o a választottbírósági döntést a választottbírósági eljárás ideje alatt nem hozzák meg;
o a választottbíróság jogellenesen találta magát illetékesnek vagy illetéktelennek;
o az ítélet olyan vitával foglalkozik, amelyet nem tartozik a választottbírósági megállapodás hatálya alá vagy választottbírósági útra;
• a választottbírósági eljárás nem felel meg a választottbírósági megállapodásnak, vagy ennek hiányában a törvény előírásainak, hogy az befolyásolta az ítélet érdemét;
• a feleket nem egyenlő módon kezelték; vagy
• ha a bíróság megállapítja, hogy:
o a jogvita tárgya a török jog szerint nem alkalmas választottbírósági eljárásra, vagy o az ítélet ellentétes a közrenddel.
177
A választottbírósági ítélet végrehajtását a török bíróságok nem utasíthatják el a még akkor sem, ha az ítéletet a származási országban elutasították. Nem fordult azonban elő még, hogy ilyen ítéletet hajtottak volna végre. Ha ugyanis a származási országban az érvénytelenítési eljárás megkezdődött, a török bíróság felfüggeszti az eljárást, amíg az ítélet érvénytelenítéséről szóló határozat jogerőssé válik az adott ország bíróságaiban, mivel ez a török törvény értelmében "előzetes" kérdésnek minősül.918
918 Uo.
178