Az iszlám alapvonásai

Tekintettel arra, hogy a törökök nagy többsége muzulmán, továbbá a török jog- és igazságszolgáltatási rendszerben máig fennmaradt maradványait figyelhetjük meg az iszlám jognak, fontos az iszlám legalapvetőbb vonásait is röviden ismertetnem, annak érdekében, hogy megérthessük a török jog alapvonásait. Ahhoz, hogy megvizsgálhassuk Törökország Európai Unióhoz csatlakozásának kérdéskörét, vizsgálnunk kell a keresztény gyökerű Európa, és a muszlim Törökország ebből adódó különbségeit, nehézségek felmerülést is. Felmerül a kérdés, hogy különböző kultúrájú, történelmi hagyományú országok képesek-e jogközösséget alkotni. Ez a kérdés minden bővítésnél felmerült, de legélesebben éppen a török EU-csatlakozásnál. A törökországi, iszlámot hangsúlyosabban képviselő politikai irányzat erősödése világnézeti szempontból ugyanis növelte az EU-Törökország közti különbséget, ami felveti a kérdést, hogy belátható időtávon belül létrehozható-e az elvekre is kiterjedő jogközösség. Eközben Európában erősödik az aggály, hogy a pusztán szabályokra kiterjedő jogközösség az EU egész területén megváltoztatja az EU arculatát, megbontja a korábban létrejött jogközösség egységét, vagy átértelmezi a szabályokat. A kulturális és vallási különbségek részletes ismertetése nem tárgya a disszertációnak, mivel önmagában hatalmas kutatási szegmens lenne, azonban említése nem mellezhető a téma komplexitására tekintettel sem.

Az iszlám jog földrajzilag, de dogmatikailag is távol áll az európai jogalkalmazótól és annak jogfelfogásától. Hosszú időn keresztül megmaradt ez a távolság, ám az utóbbi évtizedek fejleményei, a globalizáció, az európai határok relativizálódása, a bevándorlás fokozódása indokolttá teszi, hogy közelebbről megismerkedjünk ezzel a sajátos jogrendszerrel, hiszen előbb-utóbb az európai jogászság is érintett lehet az iszlám jog alkalmazásában.¹¹⁴

Az iszlám jogrendszerek bemutatása elválaszthatatlan az iszlám valamilyen szintű ismertetésétől, mivel az iszlám felfogás szerint a muszlim közösség életét szabályozó saria, amely a jogi szabályozást is magában foglalja, a kinyilatkoztatásból ered, ezért a vallási

114 PRIEGER Adrienn-MÁTYÁS Imre: Az Iszlám jog, Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXII., 2014, 103–112.

33

szabályok és a jogszabályok nem választhatók szét olyan egyértelműséggel, mint a keresztény felfogás szerint.

Az iszlám vallás az Arab-félszigeten jelent meg elsőként a VII. században, Mohamed próféta tevékenységének köszönhetően. Az iszlám a világ második legnagyobb és leggyorsabban terjeszkedő vallása a kereszténységet követően. Jelenleg több mint 1 milliárd követője van, de a legbátrabb becslések szerint követőinek száma eléri az 1,8 milliárd főt. Az iszlám sok követője nem arab országban él, a legnagyobb muzulmán népesség például Indonéziában található.¹¹⁵

Az iszlám szó az arab ’szalama’ szótőből származtatható, jelentése béke és engedelmesség. Az iszlám szó vallási értelemben Istennek való engedelmességet, az Istennek való önkéntes alávetést, az Isten akaratába való belenyugvást jelenti. Az iszlám értékrendje öt alapvető vallási kötelességen, ún. pilléren alapszik, amelyek teljesítése minden muszlim hívő számára kötelező. Ezek: a tanúságtétel (sehede), vagyis az Isten (arabul: Allah) egyedülvalóságának és Mohamed prófétaságának tanúsítása; az ima (szalat), amelyet naponta ötször kell elvégezni a megadott időben; a böjt (szaum), amelyet a muszlim közösség minden tagjának kötelező megtartania évente egyszer egy hónapig (Ramadán hónapban); a kötelező adakozás (zakát) a szegények részére; és a legalább egyszeri zarándoklat Mekkába (haddzs), ha a hívő képes rá.

Az iszlám vallásban kiemelkedő jelentősége van a Koránnak, amely az iszlám szent könyve, tanításainak és törvényeinek legfőbb forrása, és amelyet a muszlimok Isten végső, torzítatlan kinyilatkoztatott szavának tekintenek. A Korán témáit a muszlim vallástudósok általában három csoportra osztják. Csoportosításuk szerint a Korán elsősorban a hit alaptételeit, másodsorban a múltban történt és az eljövendő eseményeket, harmadsorban pedig a törvényeket tartalmazza.¹¹⁶

A Korán 114 fejezetből (szúrából) áll, amelyek versekre (ájákra) oszlanak. A Korán a muszlim felfogás szerint Allah – Gábriel arkangyal közvetítésével – Mohamed prófétának, nyilvános működése 23 éve alatt több részletben, részint Mekkában, részint Medinában adott kinyilatkoztatásait tartalmazza.¹¹⁷ A Koránt nem Mohamed írta; a kapott kinyilatkoztatást ő csupán megjegyezte, majd saját arab nyelvén, a mekkai kurais törzs

115 L.: Adherents.com http://www.adherents.com/Religions_By_Adherents.html#Islam (2011.10.14.)

116 MUNIF, Abdul Fattah: A Korán-magyarázat és helye a muszlim gondolkodásban. In: BENYIK György (szerk.): A Biblia és a Korán – Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia (Szeged, 2007. augusztus 26–29.), Szeged, JATEPress, 2008, 34.

117 Uo. 28.

34

nyelvjárásában hirdette a kortársainak.¹¹⁸ Mohamed azonban néhány írástudó társát (pl.

Zaid ibn Tábitot, Ubai ibn Káb-ot, Ali ibn Abú Tálibot és Muávija ibn Abú Szufjánt), megbízta ezek lejegyzésével.¹¹⁹ Ezek a feljegyzések Mohamed felügyelete alatt készültek (lediktálta, majd visszaolvastatta magának a szövegeket) kezdetleges anyagokra (papiruszszeletekre, lapos kövekre, pálmalevelekre, bőrdarabokra, borda és lapockacsontokra), feltételezhetően nabateus írásból kialakult arab írásjelekkel, és sem a betűk megkülönböztetésére használt jeleket, sem a magánhangzókat jelölő kiegészítő jeleket nem tartalmazott (fejezeten belüli versek sorrendje állítólag ekkor rögzült).¹²⁰

Ezeket a feljegyzéseket első ízben az első kalifa, Abu Bakr as-Siddiq idején gyűjtötték össze, és a szóbeli szövegtanúkkal egyeztetett szöveget papiruszlapokra írták át.¹²¹ A Koránt ebben az időszakban még mindig többféle dialektus szerint lehetett olvasni, recitálni és megtanítani, az Arab-félsziget különböző területein párhuzamosan elterjedt nyelvjárási változatokban; ez volt a szabad választás korszaka. ¹²² Az egységes értelmezés érdekében a harmadik kalifa, Oszmán egy bizottsággal ellenőriztette az összegyűjtött, kurais nyelvjárásban megőrzött Korán-szöveget, meghatározta a fejezetek sorrendjét, rögzítette a betűvázak írását, majd az így elkészült Korán-szöveget kódexekbe másoltatta, majd a többi szövegváltozatot megsemmisítette.¹²³ A VII-VIII. században sor került a szöveg kipontozásra és diakritikus jelekkel való ellátására is.¹²⁴

A Korán az iszlám tanítása szerint Isten kinyilatkoztatását torzítatlanul tartalmazza, szemben a zsidó és a keresztény Szentírással, amely a fordítások és szerkesztések, no meg állítólagos szándékos hamisítás folytán romlott szöveget tartalmaz.¹²⁵ A muszlimok ezért tulajdonítanak különleges jelentőséget a Mohamed sugallataitól a Korán-kódex megszületéséig tartó folyamatnak, a szöveg filológiai épségének, és ezért hagyományosan tiltották a Korán más nyelvre történő lefordítását. A muszlimok a napi ötszöri ima alkalmával a mai napig arab nyelven recitálják a Korán egyes verseit. ¹²⁶

118 Uo. 28.

119 Uo. 28.

120 Mohamed életében, ha bármilyen nézeteltérés támadt a „társak” között, akár a szöveg jelentésével vagy a kiejtéssel kapcsolatban, Mohamedhez fordultak útmutatásért, aki néha több jelentést, vagy jelentésbeli különbséget nem okozó olvasatot hagyott jóvá. Ebben az időszakban is többféle olvasat, és számos nyelvjárás, dialektus szerint olvasták a Koránt. L.: uo. 28-29.

121 Uo. 29-30.

122 Uo. 29-30.

123 Uo. 30-31.

124 Uo. 31.

125 Uo. 37. L. bővebben: SCHREINER, Stefan: A Korán mint Biblia-magyarázat és az íráshamisítás problémája In: BENYIK György (szerk.): A Biblia és a Korán – Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia (Szeged, 2007. augusztus 26–29.), Szeged, JATEPress, 2008, 89-102.

126 MUNIF i. m. 27.

35

Az iszlámon belül a VII. századtól kezdve három alapvető irányzat létezett, amelyek kialakulása a harmadik kalifa utódlásával kapcsolatos politikai harcok eredményeként alakultak ki. Az Ali, Mohamed vejének utódlását támogató síiták (sia at-Ali: ’Ali pártja’) szerint megengedhetetlen tévedés volt, hogy nem Mohamed vérszerinti utódai örökölték a próféta hatalmát.¹²⁷ A siíták körében jelentős szerepe van a Mohamed vérvonalát továbbvivő imámoknak és tanításuknak. A szunniták ezzel szemben a szunnát, vagyis a Próféta hagyományát követik, szerintük a Próféta utódainak nem kell szükségszerűen a vérszerinti rokonokból kikerülniük és önmagukat a hagyomány embereinek nevezik. Az iszlám hívők 85%-a a szunnita irányzatot követi. A harmadik irányzat, a kharidzsiták – akiknek inkább a történeti szerepük volt jelentős az I. évezred második felében – azok a muszlimok, akik mind a szunnita, mind a síita irányzatot elvetették, jelenleg Omán államvallása a kharidzsita iszlám egyik változata.