Külső beavatkozás és az igazságszolgáltatás pártatlansága

A Bizottság első jelentésében felhívta rá a figyelmet, hogy a nehéz munkakörülmények – beleértve az alacsony fizetést is – nem segítik az igazságszolgáltatás pártatlan működtetését, és sok a korrupciós ügy is, ezért Törökországnak jelentős erőfeszítéseket kell tenni, hogy biztosítsák a bírósági szervezet valós függetlenségét és megadják a bírósági rendszernek az emberi és anyagi erőforrásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jogállamisággal összeegyeztethető módon működjön.⁵⁸⁷

A 2000. évi jelentés fontos előrelépésnek tekintette, hogy egy 1999 decemberi törvénymódosítás alapján az állami tisztségviselők, különösen a biztonsági erők tagjai elleni büntetőeljárás kezdeményezéséhez már nem kellett a helyi igazgatási tanács előzetes beleegyezése, bár a prefektusé és az alprefektusé továbbra is követelmény maradt.⁵⁸⁸

A 2001. évi jelentés rámutatott az igazságszolgáltatás gyakorlati függetlenségének mértékével kapcsolatos aggodalmakra, tekintettel arra, hogy a bírákra és az ügyészekre nyomást gyakoroltak, különösen az állami tisztségviselők büntetőeljárásaival kapcsolatban, például a korrupciós ügyek kapcsán.⁵⁸⁹ A Bizottság szerint az igazságszolgáltatás modernizációjának átfogó céljának megvalósítása érdekében további intézkedéseket kell tenni a bírák függetlenségének és pártatlanságának megerősítése érdekében.⁵⁹⁰

A Bizottság 2005. évi, nyolcadik jelentésében azt is aggályosnak tekintette, hogy túl szoros kapcsolat van a bírák és az ügyészek között; az ügyészség nincs egyértelműen elkülönítve a bíróságtól, ami azt a benyomást kelti, hogy az ügyész képes tisztességtelen befolyást gyakorolni, ezért a Bizottság szerint meg kell teremteni a bírák és ügyészek szakmai jogainak és feladatainak világos intézményi és funkcionális szétválasztását.⁵⁹¹ Az Európai Parlament a nyolcadik rendszeres jelentésről elfogadott állásfoglalásban mélyen elítélte a török legfelső bíróság egy bírájának meggyilkolását; aggasztónak találta az ilyen bírák számára a rendőrség által nyújtott biztonság alacsony szintjét, mivel egyértelmű és nyilvános fenyegetéseknek vannak kitéve, és felhívta a török kormányt e helyzet

586 Turkey 2018 Report ..., 25.

587 1998 Regular Report ... 13.

588 2000 Regular Report ... 13.

589 2001 Regular Report ...17.

590 Uo. 17, 85.

591 Turkey 2005 Progress Report ... 16.

119

orvoslására.⁵⁹² A Parlament felhívta Törökországot, hogy a teljes jogi eljárás során, beleértve a nyomozati és tárgyalási szakaszt, az ítélethozatalt és a fogva tartást, minden török állampolgár számára biztosítson a törvény előtt egyenlő bánásmódot, amely alól a kormányzati tisztviselők, a katonai személyzet vagy a biztonsági erők tagjai se élvezzenek mentességet. Hangsúlyozza, hogy a büntetlenség elleni küzdelemben és a nyilvánosság bűnüldözésben való bizalmának megteremtése érdekében fontos, hogy a bűncselekményekkel vádolt tisztviselőket más, bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyekkel azonos feltételek alapján tarthassák fogva és tartóztathassák le.⁵⁹³ Fenntartotta, hogy Törökországban a polgári és a katonai politikai és intézményi szerepek egyértelmű, alkotmányos szétválasztása olyan feltétel, amelynek eleget kell tenni, ha komolyan felmerül Törökország EU-hoz történő csatlakozásának kérdése. ⁵⁹⁴

A 2006. évi jelentésben a Bizottság úgy ítélte, hogy némi előrelépés történt az igazságszolgáltatás pártatlanságával kapcsolatban. A bírákról és ügyészekről szóló törvény 2005 decemberi módosítása értelmében azok a bírák és az ügyészek, akik elhagyják a hivatásukat, hogy az általános vagy helyi választásokon jelöltessék magukat, nem térhetnek vissza tisztségükbe, ha nem választják meg őket.A bírák és ügyészek számára hozzáférhetővé tették értékelési aktájukat. Az Igazságügyi Minisztérium egy döntését követően a bíró- és ügyészjelöltek mind a Közalkalmazottak Etikai Tanácsáról szóló törvénye alá tartoznak; a bírói magatartás bangalorei elvei az Igazságügyi Akadémia tantervének részét képezik, és négyórás bírói etikai szemináriumot biztosítanak minden bíró- és ügyészjelöltnek. A 2006. október 10.-i 424. sz. határozat szerint a Bírák és Ügyészek Legfelsőbb Tanácsa elismerte az Európai Legfőbb Ügyészek Konferenciáján elfogadott Budapesti Alapelveket, amelyeket az összes igazságügyi ágazatnak továbbított.⁵⁹⁵

592 HL C 306E, 2006.12.15., 290.

593 Uo. 290.

594 Uo. 289.

595 Turkey 2006 Progress Report ... 58.

120

A Bizottság 2007. évi jelentése szerint az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága továbbra is aggodalomra ad okot. Az Alkotmánybíróság 2007 áprilisi döntése az elnökválasztás kapcsán erős politikai reakciókat és olyan állításokat eredményezett, miszerint az Alkotmánybíróság e határozat meghozatalakor nem volt pártatlan.⁵⁹⁶

A Bizottság 2008. évi jelentése szerint az igazságszolgáltatás pártatlanságát érintő aggodalmak fennmaradtak; bizonyos esetekben az igazságszolgáltatás vezető tagja nyilvános politikai megjegyzéseket tettek közzé, amelyek a jövőbeni esetekben veszélyeztethetik pártatlanságukat.⁵⁹⁷

A 2009. évi jelentésben a Bizottság utalt rá, hogy igazságszolgáltatás, a katonaság és a bírói és ügyészi egyesület vezető tagjai olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek valószínűleg nyomást gyakorolnak az egyes bíróságok és az igazságszolgáltatási szervek tagjaira, és így az igazságszolgáltatás pártatlanságát veszélyeztetik jelentős ügyekben.⁵⁹⁸

A pártatlanságot illetően a Bizottság a 2010. évi jelentésben pozitív fejleményként utalt arra, hogy az Alkotmányból mellőzték azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a katonai bíróságok számára a civilek felelősségre vonását, és az új rendelkezések kifejezetten megtiltják az ilyen pereket.⁵⁹⁹ A Bizottság szerint a török parlament bevonása az Alkotmánybíróság bírái megválasztásába a török gyakorlatot közelebb hozza az uniós tagállamokéhoz, kifogásolta azonban, hogy két bíró még mindig katonai bíró. Mivel a demokratikus rendszer alkotmányos ítélkezési gyakorlata polgári ügy, a katonai bírók jelenléte megkérdőjelezhető, ezen felül az, hogy a katonai bírák visszatérhetnek a katonai igazságszolgáltatási rendszerbe, amikor lejár az alkotmánybírói megbízatásuk, kérdéseket vethet fel az alkotmánybírósági bírók pártatlanságával kapcsolatban.⁶⁰⁰ Ezen kívül az igazságszolgáltatás és a hadsereg vezető tagjai olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek fontos ügyekben veszélyeztethetik az igazságszolgáltatás pártatlanságát. ⁶⁰¹

596 Az Alkotmánybíróság 7:4 szavazattal úgy határozott, hogy kétharmados többség (367 képviselő) szükséges az elnökválasztás első és második fordulójában, és megsemmisítette az első fordulót. A kritikusok szerint a köztársasági elnök nemzetgyűlési választása körében az Alkotmánybíróság egyharmados kisebbségi vétót vezetett be. L.: Turkey 2007 Progress Report ... 10, 58.

597 Turkey 2008 Progress Report ...10, 67.

598 Turkey 2009 Progress Report ...12, 69.

599 Turkey 2010 Progress Report ... 13, 75.

600 Uo.

601 Az erzincani főügyész letartóztatása az állítólagos szervezett bűnözésben való részvétel miatt a Bírák és Ügyészek Legfelsőbb Tanácsa visszavonta a letartóztatást elrendelő különleges felhatalmazású ügyész hatáskörét. Az igazságszolgáltatás vezető tagjai nyilvános nyilatkozatokat tettek e határozat támogatására a Legfelsőbb Tanács részéről. Ez a helyzet feszültségeket teremtett mind az igazságszolgáltatásban, mind a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a minisztérium között, és kérdéseket vetett fel az

igazságszolgáltatásnak a tisztességes eljárás lefolytatására való képességéről. L: Uo.

121

A 2011. évi jelentésben a Bizottság úgy ítélte, hogy a bírák, az ügyészek és a védelem tényleges elhelyezése a törvényházakban és a tárgyalás során (az ügyészek a tárgyalóteremben nem ülnek ugyanazon szinten, mint az ügyvédek; ugyanazt az ajtót használják, mint a bírák) nem biztosítják, hogy a fegyveregyenlőség elvének tiszteletben tartása megtapasztalható legyen. Ez továbbra is árnyékot vet a bírók pártatlanságára. Az igazságszolgáltatás és a katonai vezetők olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek kulcsfontosságú esetekben veszélyeztethetik az igazságszolgáltatás pártatlanságát.⁶⁰²

A Bizottság a 2012. évi jelentésben az igazságszolgáltatás pártatlanságát illetően utalt rá, hogy az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozással kapcsolatos kritikák tárgyában intézkedés nem történt, és még mindig fennállnak azok a rendelkezések és gyakorlati megoldások (különösen az ügyészek és a bírák közti kapcsolatot illetően), amelyek kétségbe vonják a fegyverek egyenlőségét. 2011 decemberében a Semmítőszék tagjai úgy döntöttek, hogy pert indítanak a legfőbb ellenzéki párt vezetője ellen azon kritikai megjegyzései miatt, miszerint a bíróság újonnan megválasztott tagjai a végrehajtó hatalom irányítása alatt működnek. 2012 áprilisában az Alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy egy új, "atyáskodó" igazságszolgáltatás létrehozását nem szabad megengedni.⁶⁰³

A Bizottság 2015. évi jelentése szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét és a hatalommegosztás elvének tiszteletben tartását aláásták, és a bírák és az ügyészek erős politikai nyomás alatt álltak. A meglévő jogszabályok alapján egy elektronikus rendszer rendeli az ügyeket a bíróságokhoz és a bírákhoz, amely azonban nem teljesen véletlenszerű. A gyakorlatban azonban számos jelentés szól a szelektív igazságszolgáltatásról és a bírósági ügyekbe való politikai beavatkozásról. A végrehajtó hatalom képviselői továbbra is nyilvánosan aláássák az igazságszolgáltatás egészének hitelességét.⁶⁰⁴ A jelentésről elfogadott állásfoglalásában a Parlament felszólította Törökországot, hogy teremtsen olyan politikai és jogi környezetet, amely lehetővé teszi, hogy az igazságszolgáltatás függetlenül és pártatlanul végezze feladatait annak biztosítása érdekében, hogy ne váljon a belső elégedetlenség elnyomásának eszközévé, és hajtsa végre az európai bíróságok valamennyi ítéletét. ⁶⁰⁵ A jelentés tárgyában elfogadott állásfoglalásában a Parlament elítélte az igazságszolgáltatás befolyásolását bizonyos politikusok javára, ami az elnök családjának tagjaira kiterjedő 2013. évi korrupciós botrány

602 Turkey 2011 Progress Report ... 16, 84.

603 Turkey 2012 Progress Report ... 14, 70.

604 Turkey 2015 Progress Report ... 15.

605 Az Európai Parlament 2016. április 14-i állásfoglalása a Törökországról szóló 2015. évi jelentésről ...

122

utóhatásaként általánossá vált Törökországban; hangsúlyozta, hogy a Bírák és Ügyészek Legfelsőbb Tanácsán belül a végrehajtó hatalom képviselőinek szerepét és befolyását korlátozni kell, és kellő garanciákra van szükség a bírák akarata ellenére történő áthelyezésével szemben. ⁶⁰⁶

A Bizottság 2016-ban készült tizenkilencedik rendszeres jelentés utalt rá, hogy a végrehajtó és a törvényhozó szervek képviselői által a folyamatban lévő bírósági ügyekben észrevételek megfogalmazása, amelyek többek között az Alkotmánybíróság által hozott határozatokat vitatják, rendszeres gyakorlatként folytatódtak.⁶⁰⁷

A Bizottság 2017. évi jelentésében utalt rá, hogy a végrehajtó és törvényhozó hatalmi ág képviselői továbbra is nyilvánosan nyilatkoztak a folyamatban lévő bírósági ügyekről, figyelmen kívül hagyva a gyanúsítottak ártatlanságát, az európai normákat egyértelműen megsértve.⁶⁰⁸