B ÍRÓI HIVATÁSREND

A „bíró” fogalmát a CEPEJ⁸⁷⁶ jelentései következőképpen határozzák meg: „Bíró az a személy, akit azzal bíznak meg, hogy egy per során a felekkel szemben, akik természetes vagy jogi személyek, a bírósági döntést hozzanak, vagy részt vegyenek abban.” A török bírósági rendszerben a bíró fogalmát egy foglalkozási csoport leírására használják. Ennek ellenére nem mindenki dolgozik a gyakorlatban is bíróként, aki ebbe a csoportba tartozik.⁸⁷⁷

A török Alkotmány ennek ellenére a „hivatásos bíró” elvét fogadja el. Ez az elv megköveteli, hogy a bíróságon a döntéseket hivatásos bírák hozzák meg, és a török igazságszolgáltatási rendszer nem engedélyezi, hogy nem hivatásos bírák hozzanak bírósági döntéseket, vagy részt vegyenek a döntéshozatalban. ⁸⁷⁸

Az ítélkező tanácsban helyet foglaló bírák mellett Törökországban a következő tisztséget betöltő személyeket tekintik „bírónak”: valamennyi ügyészt, majdnem minden közép- és felső osztályú hivatalnokot, akik az igazságügyi minisztérium, a Bírák és Ügyészek Tanácsa vagy az igazságügyi ellenőrök központi szervezetében dolgoznak,⁸⁷⁹ a felsőbíróságok elnökeit és tagjait, valamint az ide rendelt ügyészeket, a legtöbb, legfelsőbb bíróságokra jelentéstevőként kirendelt bírót. ⁸⁸⁰ Az ügyészeket a bírói hivatásrendbe soroló

874 Uo. 16.

875 The judicial system of Turkey … 27.

876 The European Commission for the Efficiency of Justice (CEPEJ) a bíráknak az Európa Tanács égisze alatt működő konzultatív testület.

877 Uo. 14.

878 Uo.

879 A bírákat alkalmanként más intézményekbe is kirendelik hivatalnoknak. Ezek a személyek is bennfoglaltatnak a „bírói osztályban”, hacsak nem kérik az ellenkezőjét.

880 AKSEL i. m. 14.

171

szemlélet francia eredetű, és nagyban hasonlít a kiegyezés utáni magyar rendszerhez, ugyanakkor éles ellentétben áll például az angolszász felfogással, ahol az ügyész valójában egy vádképviselettel megbízott ügyvéd. Az Alkotmány 128. cikke alapján a bírák és az ügyészek az egyéb közszolga kategóriájába sorolhatóak. Fontos továbbá, hogy mind a bírói, mind az ügyészi hivatás alapja a pártatlanság.⁸⁸¹

A bírák és az ügyészek számát illetően évről évre hiány mutatkozik Törökországban.

A 2012-es statisztikai adatok alapján Törökországban 7.604 bíró és 4.443 ügyész volt, az összlétszám 24,3%-a nő; a bírák 33,6%-a, és az ügyészek 8,3%-a.⁸⁸²

Az elsőfokú rendes bíróságokon 5.487 bíró és 4.187 ügyész dolgozik, ezen belül 2.014 bírónő (36,7%) és 314 ügyésznő (7,5%). Az elsőfokú közigazgatási bíróságokon 895 bíró dolgozik, köztük 167 bírónő (18,66%). A Semmítőszéken 624 jelentéstevő bíró, 373 tag és 187 ügyész dolgozik, ebből 299 nő (25,25%). Az Államtanácsban 261 jelentéstevő bíró, 154 tag és 70 ügyész tevékenykedik, ebből 173 nő (35,67%). Csak összehasonlításul:

női ügyvédek számát illetőleg magasabb arány tapasztalható, Törökországban az ügyvédek 40%-a nő. ⁸⁸³

Hacsak nem a legfelsőbb bíróságok tagjai, a bírákat tisztségükre tekintet nélkül a Bírák és Ügyészek Tanácsa lépteti elő és nevezi ki a bíróságokra. Igazgatási tisztségekben azonban a megfelelő igazgatási egység nevezi ki és menti fel őket a törvényi rendelkezésekkel összhangban. ⁸⁸⁴ Az igazgatási tisztségre kinevezettek számára biztosítja az Alkotmány, hogy – kérelmükre – a Bírák és Ügyészek Tanácsa a bíróságra bírónak nevezze ki őket. ⁸⁸⁵

A Bírák és Ügyészek Tanácsa meghatározza azt a bíróságot és tanácsot, ahol a bíró, illetve ügyész szolgálatot fog teljesíteni. Az elsőfokú bíróságon dolgozó bíró betegszabadság vagy éves szabadság miatti távolléte esetén azonban az ugyanazon törvényházban szolgáló bírót az igazságügyi bizottság elnöke is kijelölheti, hogy a másik bíróságon teljesítsen szolgálatot (egy törvényházon belül ugyanis több bíróság is működik). A főügyésznek hasonló hatáskörre van az ügyészek tekintetében.⁸⁸⁶

881 AVCI, Mustafa: Adlî, đdarî ve askerî hâkđmlđğe ve savciliğa alinmaya đlđşkđn bazi değerlendđrmeller (Some Considerations on the Recruitment of Judicial, Administrative and Military Judges and Prosecutors) http://dergiler.ankara.edu.tr/dergiler/38/1690/18015.pdf

882 TAN, Aydoğan: Hakim ve Savcı Sayıları, l.: http://hukuksokagi.com/hakimlik-savcilik/hakim-ve-savci-sayilari/

883 Uo.

884 AKSEL i. m. 15.

885 Uo. 14.

886 Uo. 65, 67.

172

A bírák és az ügyészek számára különböző vizsgák vannak, és máshol vannak a gyakornoki helyeik is, de ezen kívül ugyanazon kritériumoknak kell megfelelniük.⁸⁸⁷ A bírák már hivatásuk kezdetétől fogva két csoportra oszlanak mint rendes bírák és közigazgatási bírák, az igazságszolgáltatási szervezeten belüli elválasztásnak megfelelően.⁸⁸⁸ A bíróvá válás feltételeit a bírákról és ügyészekről szóló 2802. számú törvény szabályozza.⁸⁸⁹ A törvény 7. cikke rögzíti, hogy senkit sem lehet bírónak kinevezni, ha a jelölti időszakot nem töltötte ki, és nem igazolja alkalmasságát.⁸⁹⁰ A rendes bíróságra a jelölteket a jogi karok végzett hallgatói közül választják, a közigazgatási bíróságra pedig a jogi karok, továbbá azon politikatudományi, közigazgatás-tudományi, gazdaságtudományi vagy pénzügyi karok végzettjei közül, amelyek elegendő szintű jogi képzést biztosítanak.⁸⁹¹ Külföldi képzés esetén az lehet jelölt, aki különbözeti vizsgát tett.⁸⁹²

A törvény 8. cikke szerint jelölt az lehet, aki török állampolgár; nem töltötte be a 35.

életévét, ha alap vagy mesterképzésen vett részt, illetve a 40. életévét, ha doktori képzésben vett részt; nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt; eleget tett sorkötelezettségének; nem szenved a bírói hivatás betöltését akadályozó betegségben; nem folyik ellene büntetőeljárás és nem ítélték el meghatározott bűncselekményekért (pl.: állam elleni bűncselekmények, államtitoksértés, lopás, vesztegetés stb.), illetve három hónapot meghaladó szabadságvesztésre; eredményesen teljesítette a szóbeli és írásbeli felvételi vizsgát; és nem tanúsított olyan magatartást, amely összeegyeztethetetlen a bírói illetve ügyészi hivatással.⁸⁹³

A törvény 9. cikke alapján a jelöltek kiválasztása az Igazságügyi Minisztérium és a Török Igazságügyi Akadémia hatáskörébe tartozik. ⁸⁹⁴ A két intézmény együttesen meghatározza, hogy az adott évben hány jelöltet kívánnak felvenni.⁸⁹⁵ A pályázati felhívást

887 AVCI, Mustafa: Adlî, đdarî ve askerî hâkđmlđğe ve savciliğa alinmaya đlđşkđn bazi değerlendđrmeller (Some Considerations on the Recruitment of Judicial, Administrative and Military Judges and Prosecutors) http://dergiler.ankara.edu.tr/dergiler/38/1690/18015.pdf

888 A katonai bírák jogállása ettől a rendszertől teljesen elkülönül. l.: uo.15.

889 Hakimlik Şartları, http://www.hakimlik.org/hakimlik-sartlari/ ; AVCI, Mustafa: Adlî, đdarî ve askerî hâkđmlđğe ve savciliğa…

890 Hakimlik Şartları,

891 AKSEL i. m. 15.; Hakimlik Şartları.

892 Hakimlik Şartları.

893 AVCI, Mustafa: Adlî, đdarî ve askerî hâkđmlđğe ve savciliğa…

894 Hakimlik Şartları,

895 Uo.

173

minden esetben közzéteszik az Igazságügyi Minisztérium honlapján, illetve az 5 legnagyobb példányszámú török lap egyikében is. ⁸⁹⁶

A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgából áll; azok a jelöltek, akik doktori fokozatot szereztek, az írásbeli vizsga alól mentesülnek.⁸⁹⁷ Az írásbeli vizsga két részből áll: közismereti tárgyakból (török nyelv, matematika, török kultúra és civilizáció ismerete, Atatürk alapelvei, az atatürki reform története, valamint az állampolgári ismeretek) és jogi tárgyakból (a rendes bírósági jelöltek esetén más, mint a közigazgatási bírósági jelöltek esetén).⁸⁹⁸ Akik teljesítik a központi írásbeli vizsgát, egy héttagú bizottság előtt kell szóbeli vizsgát tenniük, amelynek tagjait az Igazságügyi Minisztérium, a török Igazságügyi Akadémia és a legfelsőbb bíróságok képviselő alkotják.⁸⁹⁹ A szóbeli felvételi vizsgára legalább háromszor annyi embert hívnak be, mint amennyit felvesznek.⁹⁰⁰ A szóbeli vizsgán kiemelt hangsúlyt kap a jelölt érveléstechnikája, gyors felfogóképessége, külső megjelenése.⁹⁰¹ Az e vizsgát sikerrel teljesítők válhatnak „bírójelöltekké”.⁹⁰²

Az elért eredmények alapján felállítják a pályázók rangsorát; a rangsor felállítása során a végzettséget is figyelembe veszik. ⁹⁰³ Ha több jelöltnek ugyan annyi pontja van az eredményszámításnál, abban az esetben sorshúzással döntenek az eredmények között, melyről jegyzőkönyvet vesznek fel.⁹⁰⁴ A rangsor alapján az előre meghatározott számú pályázót nevezik ki jelöltnek. ⁹⁰⁵

A jelöltek köztisztviselőnek minősülnek, és eltérő rendelkezés hiányában a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell rájuk alkalmazni.⁹⁰⁶ Azok a „bírójelöltek”, akik 2 éves képzésben részesülnek a bíróságokon és az Igazságügyi Akadémián, képzésük egy bizonyos pontján bírókká vagy ügyészekké válnak (a rendes bíróságokon szolgálatot teljesítő bírójelöltek esetén). Azokat, akik sikeresen befejezik a képzést, a Bírák és Ügyészek Legfelsőbb Tanácsa a bírói vagy ügyészi hivatásrendbe befogadja és kinevezi a bíróságokra. ⁹⁰⁷

896 Uo.

897 Uo.

898 Uo.

899 AKSEL i. m. 15.

900 Hakimlik Şartları.

901 Uo.

902 AKSEL i. m. 15.

903 Hakimlik Şartları.

904 Uo.

905 Uo.

906 Uo.

907 AKSEL i. m. 15.

174

A bírói osztályban dolgozók négy csoportra oszlanak, úgymint harmadosztályúak, másodosztályúak, első osztályra jelöltek és első osztályúak, figyelembe véve szolgálati idejüket és eredményeiket. Ezeket a szinteket figyelembe veszik, amikor kinevezik őket bizonyos tisztségekbe és helyekre. A legfelsőbb bíróságok tagjait például csak az első osztályú bírák közül lehet kijelölni. ⁹⁰⁸

A bírák és az ügyészek felvétele, képzése, személyiségi jogai és más kérdései egymással teljes párhuzamban vannak kialakítva. Noha nem túl gyakran fordul elő, lehetséges a két hivatás közti átjárás is. Mint azt fentebb hangsúlyoztam, mindkét hivatásba tartozók tagjai a „bírói hivatásrendnek”. Az ügyészek más országokétól eltérő jogállása pedig igen zavaró lehet. ⁹⁰⁹

Törökországban a vádképviselet egy, a bírói osztályba tartozó személyek által ellátott feladat. Ebben a tekintetben az ügyészek bírói hivatalt viselnek, és a kinevezésüket, előléptetésüket, valamint az őket érő fegyelmi intézkedéseket éppúgy a Bírák és Ügyészek Legfelsőbb Tanácsa hagyja jóvá, mint a bírók esetében. Az ügyészek semmilyen kapcsolatban nem állnak az ügyvédi kamarával vagy más jogászi hivatásrenddel. A legfelsőbb bíróságok tagjává vagy Bírák és Ügyészek Legfelsőbb Tanácsa taggá választáshoz való joguk és más jogaik megegyeznek a bírókéval. Ugyanakkor a tárgyaláson ugyanazon helyzetben vannak, mint a védőügyvédek, és nem avatkozhatnak bele a bírói döntésekbe.⁹¹⁰