III. TÖRÖKORSZÁG IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERE NAPJAINKBAN
3. A BÍRÓSÁGOK IGAZGATÁSA
3.1. Központi igazgatás: a Bírák és Ügyészek Tanácsa
Az Alkotmány 2017-es módosításával fontos változásokat vezettek be a bírósági igazgatás központi szervében. A Bírák és Ügyészek Legfelsőbb Tanácsának (Hâkimler ve Savcılar Yargi Kurulu, HSYK) neve Bírák és Ügyészek Tanácsa (Hâkimler ve Savcılar Kurulu, HSK) lett.
A Tanács jogerősen dönt az Igazságügyi Minisztérium egy bíróság megszüntetésére, vagy egy bíróság illetékességi területének változására vonatkozó javaslatáról; lefolytatja az eljárásokat a kezdő bírák és ügyészek kinevezésével vagy áthelyezésével, ideiglenes felhatalmazásával, előléptetésével vagy első osztályú bíróként való besorolásával, szakemberek elosztásával kapcsolatban; jogerős döntéseket hoz azokkal kapcsolatban, akiket nem tartanak alkalmasnak a hivatásuk további gyakorlására; fegyelmi büntetéseket szab ki; hivatalból felfüggeszti a bírót vagy ügyészt annak a kivizsgálásáig, hogy feladatait a törvényekkel, rendeletekkel, szabályzatokkal és körlevelekkel összhangban látja-e el;
megvizsgálja, hogy a bíró vagy ügyész bűncselekményt követett-e el a feladatai ellátása során vagy azzal kapcsolatban, vagy a viselkedése és tettei összhangban állnak-e a jogkörével és a feladataival kapcsolatos elvárásokkal, és ha szükséges ezzel kapcsolatos vizsgálatot és nyomozást indít.861
A Bírák és Ügyészek Tanácsa a feladatait a bíróságok függetlensége és a bírói és ügyészi tisztség biztonsága alapelveinek figyelembevételével végzi a tisztességesség, pártatlanság, pontosság, becsületesség, következetesség, egyenlőség, hozzáértés és képzettség alapelveinek keretei között. Semmilyen szerv, hatóság, hivatal vagy magánszemély nem adhat parancsokat vagy utasításokat a Tanácsnak.862
A Bírák és Ügyészek Tanácsa 13 rendes tagból áll. A Tanács elnöke az igazságügyi miniszter, és a államtitkár hivatalból tagja a tanácsnak. A Tanács többi tagja a következőképpen áll össze: 3 tagot a rendes bíróságok bírái és ügyészei közül, 1 tagot a közigazgatási bírók és ügyészek közül a köztársasági elnök nevez ki; 3 tagot a Semmítőszék tagjai közül, 1 tagot az Államtanács tagjai közül, 3 tagot a jogi karok tanárai
860 Uo. 20.
861 Uo. 30-31.
862 Uo. 30, 32.
168
és az ügyvédek közül (legalább 1 tanár és 1 ügyvéd kell legyen köztük) a Nagy Nemzetgyűlés választ meg. 863
A Tanács Teljes Üléseként vagy kamarákban működik. A kamarák vezetőit és tagjait a Teljes Ülés választja. A Teljes Ülés az egyik kamara vezetőjét elnökhelyettesnek választja. A miniszter mint a Tanács elnöke nevezi ki a főtitkárt a Teljes Ülés által javasolt három jelölt közül, és az öt főtitkár-helyettest az első osztályba sorolt bírák és ügyészek közül. A miniszter a Teljes Ülésen általában részt vehet, de a kamarák ülésén nem, sőt a bírák és az ügyészek fegyelmi ügyeivel kapcsolatos Teljes Ülésen sem. Az államtitkár viszont ugyanolyan státusszal rendelkezik, mint a Tanács többi tagja, és tagja az első kamarának, de nem lehet az első kamara vezetőjének megválasztani. A kamarák döntésével szemben kifogással lehet fordulni a Teljes Üléshez; az elbocsátásról hozott döntéssel szemben pedig bírósághoz lehet fordulni. A Tanácsnak alárendelten működik az Ellenőrző Testület, amelynek elnökét, elnökhelyetteseit és ellenőreit a Tanács Teljes Ülése jelöli ki. A titkársági ügyeket Tanács Főtitkársága végzi.864
3.2. Területi és helyi igazgatás: az igazságügyi bizottságok
A területi és helyi igazgatás különleges szervei az igazságügyi bizottságok, amelyek a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó rendes bíróságon dolgozó segédszemélyzet köztisztviselői státuszával kapcsolatos kérdésekben hoznak döntéseket, mint kinevezés, előmenetel és fegyelmi ügyek.865 Az Igazságügyi Bizottságok feladata a bíróságokon és börtönökben segédszemélyzeti állásra jelentkezők szóbeli és gyakorlati vizsgáinak megszervezése, valamint javaslattétel kinevezésükre az Igazságügyi Miniszternek, és eljárás a segédszemélyzet személyzeti, fegyelmi és díjazási ügyeiben. 866
A bíróságokon dolgozó segédszemélyzet hivatott az ügyviteli szolgáltatások és egyéb igazgatási feladatok ellátására, tagjai közalkalmazottként teljesítenek szolgálatot, a bíró vagy az ügyész felügyelete alatt,867 és ugyanazokkal a jogokkal bírnak, mint más köztisztviselők.868 Az igazságszolgáltatásban dolgozó segédszemélyzetet elsősorban bíróságra, ügyészségekre vagy egyéb igazságügyi intézményekbe nevezik ki tisztviselőként vagy középvezetőként. Kivételesen az is lehetséges, hogy bizonyos
863 http://www.cjp.gov.tr/About.aspx (2018. 01. 09.)
864 Uo.
865 Uo. 55-56, 62., 66.; l. még: The judicial system of Turkey … 10.
866 Uo. 10.
867 Uo. 65, 67.
868 AKSEL i. m. 15.
169
magasabb szintű pozíciókat is betöltsenek. Emellett olyan területekre is kirendelhetik őket
„szakértőkként”, amelyek különös szaktudást igényelnek. 869
Azokban a városokban, ahol büntető törvényszék van, a Bírák és Ügyészek Tanácsa által a város bírái és ügyészei közül kinevezett elnökből és egy tagból álló igazságügyi bizottságokat hoznak létre..870 Ezek az igazságügyi bizottságok olyan, az elsőfokú rendes bíróságokra kiterjedő hatáskörrel bírnak; a szokásos feladatok mellett e bizottságok elnökei felelnek azért, hogy bírót nevezzenek ki arra a bíróságra, ahol nincs bíró.871
A területi fellebbviteli bíróságokhoz tartozó igazságügyi bizottságok egy, a tanácselnökök közül a Bírák és Ügyészek Tanácsa által kiválasztott állandó tagból, a főügyészből és az érintett területi fellebbviteli bíróság elnökéből állnak. Emellett a Bírák és Ügyészek Tanácsa póttagot választ a tanácselnökök vagy a tanácsok tagjai közül. 872 Mivel a közigazgatási bírósági szervezetben igazságügyi bizottságokat csak a közigazgatási fellebbviteli bíróságokon hozták létre, így ezeknek a bizottságoknak a hatásköre kiterjed az elsőfokú közigazgatási és adóügyi bíróságokra is; ezeknek elnöke a közigazgatási fellebbviteli bírósági elnök, a bizottság a Bírák és Ügyészek Legfelsőbb Tanácsa által kiválasztott 2 állandó tagból, és egy póttagból áll.873
3.3. Költségvetés és pénzügyi igazgatás
A török igazságszolgáltatásban a költségvetést és a pénzügyi igazgatást az érintett testületek sajátos természetének figyelembevételével alakítják ki.
A legfelsőbb bíróságok közül az Alkotmánybíróságnak, a Semmítőszéknek és az Államtanácsnak van saját költségvetése. Ezeknek a bíróságoknak a költségvetését a költségvetési törvénnyel összhangban állapítják meg minden költségvetési év elején. A Bírák és Ügyészek Tanácsa és a török Igazságügyi Akadémia ugyancsak saját költségvetéssel rendelkeznek.
A Hatásköri Bíróság, a Legfelsőbb Választási Bizottság és egyéb tartományi, illetve városi választási bizottságok, a rendes és közigazgatási elsőfokú bíróságok, a területi bíróságok, a Kriminalisztikai Intézet, a börtönök és a fogdák költségvetését az Igazságügyi Minisztérium költségvetése foglalja magába. Az Igazságügyi Minisztérium továbbítja a
869 Uo. 15.
870 AKSEL i. m. 62.
871 Uo. 62.
872 Uo. 56.; l. még: The judicial system of Turkey … 10.
873 Uo. 58., 66.
170
neki juttatott költségvetést a fent említett bíróságoknak, intézményeknek és saját központi szerveinek.
Ezen intézmények és bíróságok mindegyike a Számvevőszék felügyelete alatt használja a költségvetését az erre kijelölt szabályok és módszerek alapján.874 A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrizze a közigazgatási szervek bevételeit, kiadásait és tulajdonát a Nagy Török Nemzetgyűlés nevében. Vizsgálattal, könyvvizsgálattal és ítélkezéssel kapcsolatos, törvényben előírt feladatokat lát el. Az érintett felek egyéni kérelmet nyújthatnak be a Számvevőszék jogerős döntésének felülvizsgálására a döntésről való írásos értesítéstől számított 15 napon belül. Az ilyen döntések ellen nincs helye bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtásának a közigazgatási bíróságokhoz.875