• Nem Talált Eredményt

A XVIII. kerületi tetteik alapján bebörtönzöttek és halálraítéltek 2

Ferencz Mihályné (1935) – Tutsch-per, 1959 Leánykori neve Cservenyi Ilona. A népi demokra-tikus államrend megdöntésére irányuló mozga-lomban való tevékeny részvétel és más bűntettek miatt 1959. május 7-én 6 évre ítélték, majd ezt 1959. szeptember 22-én 2 év börtönbüntetésre mérsékelték.

Forró András (1928) – Szántó-per, 1958

Főhadnagy. 1958. augusztus 19-én tartoztatták le, majd a népi demokratikus államrend meg-döntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és más bűntettek miatt 1958. október 31-én 2 év börtönbüntetésre ítélték.

Gergelics Imre (1929) – Molnár-per, 1957-58

A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló vezetői minőségben elkövetett szervez-kedés és más bűntettek miatt 1957. november 30-án életfogytiglani börtönre ítélték.

Ekkor már külföldön volt, az ítéletet nem tudták végrehajtani.

Györki Lajos (1932) – Molnár-per, 1957-58

Rendőr szakaszvezető. 1957. március 8-tól előzetes letartóztatásban volt. A népi demokra-tikus államrend megdöntésére irányuló szervez-kedésben való tevékeny részvétel és más bűntettek miatt 1958. február 11-én 2 év börtön-büntetésre ítélték.

Gyugyi József (1939)

Fegyverrejtegetés miatt 1957. augusztus 3-ától előzetes letartóztatásban volt. 1957. december 10-én 1 évi szabadságvesztésre ítélték. 1959.

februárjában szabadult volna, azonban a bün-tetés ideje alatt tett népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgató kijelentései miatt ismét perbe fogták, és 1959. április 15-én további 2 évre ítélték.

Hideg József (1926) – Molnár-per, 1957-58

A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló vezetői minőségben elkövetett szervez-kedés és más bűntettek miatt 1958. június 30-án halálra ítélték.

Ekkor már külföldön volt, az ítéletet nem tudták végrehajtani.

Hideg Józsefné (1924) – Molnár-per, 1957-58 1957. január 10-től március 11-ig előzetes le-tartóztatásban volt. Bűnpártolás miatt 1957. no-vember 30-án 4 hónap börtönre ítélték.

Horváth József (1908) – Molnár-per, 1957-58 Bűnpártolás miatt 1957. november 30-án 5 hó-nap börtönre ítélték.

Hunyadi Géza (1913)

A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és egyéb bűntettek miatt 1958. október 24-én 8 hónap börtönre ítélték.

Másodfokon az államellenes tevékenységet nem látták bizonyítottnak.

id. Regián József (1910) – Tutsch-per, 1959

A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt emeltek vádat ellene, de a bíróság felmentette.

ifj. Szőke Ince (1938) – Tutsch-per, 1959

1958. június 17-től előzetes letartóztatásban volt.

A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és más bűntettek miatt 1959. május 7-én 5 évre ítélték, majd ezt 1959. szeptember 22-én 3 év 8 hónap börtönre mérsékelték.

Kabelács Vilmos (1930) – Molnár-per, 1957-58 A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel és más bűntettek miatt 1957. november 30-án halálra ítélték.

Ekkor már külföldön volt, az ítéletet nem tudták végrehajtani.

Kárpáti Antal (1919) – Molnár-per, 1957-58

A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és más bűntettek miatt 1957. november 30-án 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték.

Keresztesy Antal – Tutsch-per, 1959

A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és más bűntettek miatt 1959. május 7-én 10 év börtönbüntetésre ítélték.

Kisbéri Sándor

32 éves pestszentimrei lakos, lőszer- és fegyver-rejtegetés miatt a Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága 1956. december 22-én 12 év börtönre ítélte.

Kohán Géza

17 éves műszerésztanuló, fegyverbirtoklásért 1957. március 20-án 10 évre ítélték.

Koncz József (1934) – Molnár-per, 1957-58

A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel és más bűntettek miatt 1957. november 30-án 1 év 6 hó-nap börtönbüntetésre ítélték.

Kozma Sándor (1930) – Szántó-per, 1958

Százados. 1958. március 29-től előzetes letartóz-tatásban volt, és államtitok megsértéséért 1958.

október 31-én 1 év börtönre ítélték.

Krizsán Rezső (1931) – Szántó-per, 1958

Főhadnagy. 1958. március 29-től előzetes le-tartóztatásban volt. A népi demokratikus állam-rend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és más bűntettek miatt 1958.

október 31-én 3 év börtönbüntetésre ítélték.

L. Kiss Margit (1932) – Szántó-per, 1958

Telefonos a kerületi rendőrkapitányságon. 1958.

július 17-től előzetes letartóztatásban volt, és a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és más bűntettek miatt 1958. október 31-én élet- fogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1970. már-cius 25-én kegyelemmel szabadult.

Ludányi Lajos (1924) – Balogh-per, 1958

1957. április 1-től szeptember 16-ig közbiz-tonsági őrizetben, majd december 4-ig előzetes letartóztatásban volt. A Fővárosi Bíróság 1958.

április 1-jén államrend elleni izgatásért 8 hónap börtönre ítélte, de a Legfelsőbb Bíróság 1958.

szeptember 29-én felmentette.

Majoros Gyula (1929) – Molnár-per, 1957-58 A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt 1957. november 30-án 8 hónap börtönre ítélték.

Molnár Károly (1930) – Molnár-per, 1957-58

1956. november 9-től előzetes letartóztatásban volt. A népi demokratikus államrend megdön- tésére irányuló vezetői minőségben elkövetett szervezkedés és más bűntettek miatt 1957. no-vember 30-án két – már külföldön lévő – társát halálra, őt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. 1958. június 30-án Molnárt végül halál-ra ítélték. 1958. július 5-én kivégezték.

Ebben a perben összesen 4 halálos ítélet született, de ő az egyetlen, akit kivégeztek. A másik három elítélt külföldre menekült.

Molnár Zoltán

Gyógyszerész, 1957-ben internálták.

Nagy János (1933) – Tutsch-per, 1959

1958. június 17-től előzetes letartóztatásban volt, majd a népi demokratikus államrend meg-döntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és más bűntettek miatt 1959. május 7-én 15 év börtönbüntetésre ítélték.

Pataky Gábor (1939)

A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvé-tel, robbanóanyag rejtegetése, valamint fegyver- és lőszerrejtegetés miatt 1958. február 3-án 4 év börtönre ítélték. Ezt másodfokon 2 év 6 hónapra mérsékelték.

Pataky Imre (1934)

Fegyver- és lőszerrejtegetés, valamint társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás 1958.

február 3-án 1 év 6 hónap börtönre ítélték.

Pénzes József (1938)

1957. július 9-én a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt 9 év-re ítélték, majd 1957. szeptember 18-án bün-tetését 6 évre mérsékelték.

Rabács György

19 éves műszerésztanuló, fegyverbirtoklásáért 1957. március 20-án 10 évre ítélték.

Radnóti Iván János

16 éves tanuló, fegyverbirtoklásáért 1957. már-cius 20-án 10 évre ítélték.

Rovenszky István (1931) – Molnár-per, 1957-58 A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és más bűntettek miatt 1958. február 11-én 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték.

Sebestyén Béla (1921) – Molnár-per, 1957-58 A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt 1957. november 30-án 6 hónap börtönre ítélték.

Szabó Gábor (1938)

A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövet-ke-zetben és felfegyverkezve elkövetett lopás miatt 1958. október 24-én 1 év börtönre ítélték.

Másodfokon az államellenes tevékenységet nem látták bizonyítottnak.

Szalai Sándor (1910) – Molnár-per 1957-58

Bűnpártolás miatt 1957. november 30-án 6 hónap börtönre ítélték.

Szántó Farkas Béla (1929) – Szántó-per, 1958 Főhadnagy. 1958. augusztus 27-től előzetes le-tartóztatásban volt. A népi demokratikus állam-rend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és más bűntettek miatt 1958.

október 31-én halálra ítélték. 1958. december 29-én kivégezték.

Szednák Jánosné (1933) – Molnár-per, 1957-58 1957. február 8-12. között, majd 1957. március 29-től előzetes letartóztatásban volt. A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel és más bűntettek miatt 1957. november 30-án 8 év börtönbün-tetésre ítélték.

Szőts Mihály (1900) – Balogh-per, 1958

A Pestszentimrei Ideiglenes Forradalmi Bizottság tagja. Az ellene indított eljárást 1958. április 1-jén megszüntették.

Szücs Gyula (1939)

A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvé-tel, robbanóanyag rejtegetése, valamint fegyver- és lőszerrejtegetés miatt 1958. február 3-án 8 év börtönre ítélték.

Teller Erzsébet (1912)

Részt vett a kerületi pártház megtámadásá-ban, valamint az irat- és könyvégetésben. 1957.

augusztus 23-án letartóztatták. 1957. december 5-én 15 év börtönre ítélték, másodfokon ezt 10 évre mérsékelték. 1963. április 3-án kegyelemmel szabadult.

Terényi István (1929) – Molnár-per, 1957-58

Nemzetőr, gépkocsivezető. 1957. február 27-től előzetes letartóztatásban volt. A népi demokra-tikus államrend megdöntésére irányuló szervez-kedésben való részvétel és más bűntettek miatt 1958. április 30-án 5 év börtönbüntetésre ítélték.

Törzsök János (1901) – Molnár-per, 1957-58

Bűnpártolás miatt 1957. november 30-án 6 hó-nap börtönre ítélték.

Tutsch József (1929) – Tutsch-per, 1959

1956 decembere és 1957. áprilisa között, majd 1958. március 28-tól előzetes letartóztatás-ban volt. A népi demokratikus államrend meg-döntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és más bűntettek miatt 1959. május 7-én halálra ítélték. 1959. szeptember 24-én kivégezték.

Velicskó József (1933)

A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvé-tel és társadalmi tulajdon sérelmére bűnszöv-etkezetben és felfegyverkezve elkövetett lopás miatt 1958. október 24-én 1 év 8 hónap börtönre ítélték.

Másodfokon az államellenes tevékenységet nem látták bizonyítottnak.

Kerületi lakos volt pere és elítéltetése idején:

Pálinkás (Pallavicini) Antal (1922)

1957. február 6-án letartóztatták. A vád ellene

„Mindszenty törvénytelen kiszabadítása és ellen-forradalmi röplapok aláírása” volt. 1957. szep-tember 16-án, első fokon életfogytiglanra ítélték.

Másodfokon 1957. november 11-én halálra ítélték. 1957. december 10-én kivégezték.

(Feitl István összeállítását kiegészítette Heilauf Zsuzsanna és Pápai Tamás László)

Dr. Balogh György temetése

Romos kórház Budapesten Áldozatok koporsói

A kerületben elhunytak, valamint a budapesti kórházakban XVIII. kerületi lakóhellyel feltüntetett áldozatok névsora. Az adatokat forráshűen adjuk közre, de nem a teljes adatsort: az anyakönyvekből a nevet, a születési évet, a foglalkozást, a halál időpont-ját és helyszínét (ha a rovat ki volt töltve). A lakcímet és a halál okát kegyeleti és személyiségi okokból nem közöljük. A kutatást a közeli kórházak miatt néhány pesti kerületre is kiterjesztettük. Így közzétesszük azok nevét is, akik lehet, hogy a kerületben szerzett sérülésbe, de a kórházba szállítás után haltak meg, ezért ott anyakönyvezték őket. További kutatást igé-nyel egy teljes, országos névsor összeállítása.

A budapesti kerületi halotti anyakönyvekben talált áldozatok: