Szűcs barátja, Pataky Gábor 1939-ben született, 1956-ban sorkatonaként szolgáló testvére, Imre 1934-ben, budapesti munkásszülők gyermekeként. Gábor 1955 augusztusában elektroműszerész-tanulónak szerző- dött az Elektronika KTSZ-hez 27. Letartóztatásakor az MTH28 11-es számú Iparitanuló Iskolájába járt, a Wesselényi utcába. A forradalom alatt és letartózta-tása idején is szüleivel élt Pestszentlőrincen, a Bajcsy- Zsilinszky út 10. szám alatt.
Imre 1953-ban gimnáziumi érettségit tett, majd mű-szerészként dolgozott a X. kerületi Vegyesipari Javí-tó Vállalatnál. 1957. február 16-án megházasodott,
októberben gyermeke született. Letartóztatásakor családjával Pestszentimrén élt, a Bajcsy-Zsilinszky utca 29 13. szám alatt.
Pataky Gábort az iratok szerint 1957. november 7. és 30. között öt alkalommal hallgatták ki a BM Vizsgálati Osztályán. Az ő vallomása néhány pontban eltért Szűcs Gyuláétól. Ugyan ő is elment a Szűcs testvé-rekkel a Halomi úti laktanyába, de akkor nem sikerült fegyvert szereznie. November 3-án este hazatért sor-katona bátyja is, szolgálati géppisztolya és két teli tár nála volt. November 4-én, ebéd után Pataky Gábor elment a Vöröshadsereg úti posta melletti kőkeríté-ses házhoz, mert azt hallotta, hogy ott bujkál több fegyveres ismerőse. Ott találkozott Szűcs Gyulával is, akitől ekkor kapott két nyeles kézigránátot. Mi-vel Patakynak ekkor még nem volt lőfegyvere, Szűcs javaslatára egy arra járó magyar katonától elkérte a géppisztolyát, aki azt neki is adta egy tárral együtt, ami azonban üres volt. Szűccsel ezután elsétáltak a Nagyenyed utcai rendőrőrsre, hogy lőszert szerez-zenek a fegyverhez. Ott segítettek neki megtölteni a tárat, és kapott még két bontatlan doboz lőszert is. Innen visszamentek a posta melletti házhoz. Egy Berczy nevű felkelő felhívására többen, köztük Szűcs is, átmentek a temetőnél lévő fegyveres csoporthoz, Pataky azonban – vallomása szerint félelemből – nem tartott velük, hanem fegyverestül hazasétált. Kis idő elteltével felkereste otthonában Szűcs Gyula, azzal, hogy menjen vele a Ferihegyi repülőtérre vezető úthoz, ő azonban nem tartott vele. A fegyvereit és
29 Ebben az időben volt egy Bajcsy-Zsilinszky út Pest- lőrincen és egy Bajcsy-Zsilinszky utca Pestimrén.
bátyja géppisztolyát a lőszerekkel együtt még aznap este elrejtették az udvarukon álló disznóól padlásán.
Pataky ettől kezdve otthon maradt, fegyveres harcok-ban nem vett részt.
Arról is beszámolt, hogy 1956. november 5-én Szűcs Gyula azt mesélte neki, hogy egy nappal korábban este a Ferihegyi reptérre vezető út melletti vasúti töl-tés mögül az országúton haladó szovjet járműveket lőtték, még géppuskával is. Amikor megérkeztek a szovjet harckocsik, elszaladtak onnan.30
Elmondta még, hogy Szűcs Gyula 1957 tavaszán az-zal dicsekedett, hogy neki és egy Jóska nevű isme-rősének annyi elrejtett fegyvere van, amennyi akár 1500 embernek is elég lenne. Állítólag ezt az arzenált (4-500 géppisztoly, nyolc kerekes Maximka géppus-ka, egy állványos géppusgéppus-ka, igen sok pusgéppus-ka, egy láda kézigránát) egy pestszentlőrinci kútban rejtették el, ami fölé egy szalmakazlat állítottak. Szűcs elmondá-sa szerint ezeket a fegyvereket egy IFA teherautóval vitték oda. (Ezt a képtelen állítást még a vizsgálati osztályon sem vették komolyan.) Még arról is hallott Pataky, hogy a Darugyár és a Szarvas csárda környéki üregekben31 is vannak elrejtett fegyverek.
Pataky Imre a testvére és Szűcs Gyula kihallgatásai alapján került a vizsgálótiszt látókörébe. Miután ele-gendő terhelő adatot sikerült összegyűjteni ellene, a BM Vizsgálati Osztály munkatársai 1957. november
30 Pataky állítását alátámasztja Szajkó György is, aki ugyanerről számolt be 1957. november 21-én tett tanú- vallomásban.
31 Pestszentlőrincen több helyen voltak kisebb-nagyobb homok- és kavicskitermelések, II. világháborús óvóhelyek, katonai állások, ezekről lehet szó.
25-én házkutatást tartottak a szülei házában. Bűn-jelként lefoglaltak 1 darab honvédségi derékszíjat, 1 darab szétszedett honvédségi köpenyt, 1 pár hon-védségi gyakorlócsizmát, 1 darab fehér molinó inget, 1 darab pilotka sapkát és 1 pár honvédségi kesztyűt.
Másnap őrizetbe vették Pataky Imrét is. (Aki ekkor már saját családjával élt Pestszentimrén.)
Hegyi József 1957. december 3-ig négy alkalommal hallgatta ki Pataky Imrét, aki elmondta, hogy 1954.
novemberében vonult be tényleges katonai szol-gálatra a kiskunhalasi Pf: 1872. sz. lövészezredhez.
Gépkocsivezetőként az ezred híradós századánál szol-gált. 1956. október 24-én riadóztatták őket, de akkor a laktanyában maradtak. Október 25-én, hajnalban újra riadóztatták őket, és elindultak a főváros felé.
Déltájban Soroksáron, a Juta-dombnál felkelők meg-támadták őket, a lövészek parancsot kaptak a harc felvételére. Csak sötétedésre ért véget a lövöldözés, ekkor folytatták útjukat a Kiss János laktanyába,32 ahol elszállásolták őket, s a következő három napot ott töltötte. Október 29-től két-három napra a cse-peli fémműben helyezték el őket, majd visszatértek a laktanyába. November 1-jén mint gépkocsivezetőt járőrbe osztották be. A feladatuk az esetleges rend-bontások megakadályozása volt a XVIII. kerületben.
Nem kellett intézkedniük, és az út során meglátogat-ta szüleit és menyasszonyát is. November 3-án este a laktanyából eltávozást kapott, ekkor hazaindult a szü-leihez. A szolgálati géppisztolyát és a hozzá való két tárat is magával vitte. Másnap, 4-én nem tudott visz-szamenni alakulatához, fegyverét magához vette és kiment a Bajcsy-Zsilinszky út – Vöröshadsereg út sar-kán lévő Tulipán vendéglőhöz, ahol ekkor már fegy-veres katonák és civilek állomásoztak. Nem sok időt töltött ott, átment a Nagyenyed utcai rendőrőrsre, ahol katonák és civilek éppen fegyvereket raktak le egy gépkocsiról. Állítása szerint ő semmit sem csinált, néhány perc múltán hazasétált. Otthon maradt, egy-ségéhez nem tért vissza. November 7-én vagy 8-án az édesanyja kérésére a saját és az öccse fegyverét kivitte a lakásból és a két nyeles kézigránáttal együtt eldugta az udvarukon lévő disznóólban. A fegyverét a rádióban történt felhívás ellenére azért nem szolgál-tatta be, mert félt a felelősségre vonástól. November
32 E laktanya az Üllői úton volt. Mellette állt a Gábor Áron laktanya. E két laktanya egybenyitásával jött létre 1957.
március 1-jén az Egyesített Tiszti Iskola (IX. Üllői út 130–131.).
13-án ment be legközelebb a Kiss János laktanyába, de az egysége akkor már nem volt ott. Még aznap leszerelt a XVIII. kerületi Honvéd Kiegészítő Parancs-nokságon. Ekkor – bár felszólították rá – sem szolgá-lati fegyverét, sem egyenruháját nem adta le.
A vizsgálótiszt 1957. december 6-án döntött a nyo-mozás befejezéséről. Megállapítása szerint gyanúsí-tottak bűnös tevékenységét az alábbiak bizonyították:
1. Hét tanú vallomása.
2. A házkutatás és a helyszíni szemle során lefoglalt és az ügyhöz csatolt iratok és tárgyak (géppisztolyok, dobtárak, kézigránátok és honvédségi egyenruházati tárgyak).
3. A fegyver- és tűzszerészszakértői vélemények.
4. A rejtekhely feltárásáról készült jegyzőkönyv és fényképfelvételek.
5. Pataki Imre katonakönyvéről készült fényképmá-solat.
6. A XVIII. kerületi Rendőrkapitányság 48-as sz. őrsé-nek 1957. júliusi jelentése a 2 db céllövő puska átvé-teléről.
7. A Budapesti Katonai Ügyészségtől beszerzett hon-védségi ruházati tárgyak árjegyzéke.
8. A terheltek egymásra tett és saját beismerő vallo-másai.
A vizsgálat végeztével a Pataky testvéreket 1957. de-cember 16-án, Szűcs Gyulát pedig dede-cember 18-án33 átadták a Budapesti Katonai Ügyészségnek.34
Az ítélet
A Budapesti Katonai Bíróság 1958. február 3-án a Varga Imre hadbíró főhadnagy által vezetett zárt tárgyaláson vizsgálta az ügyet. Ítéletében bűnösnek mondta ki Szűcs Gyula elsőrendű és Pataky Gábor másodrendű vádlottakat a népi demokratikus állam-rend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel, robbanóanyag rejtegetése, vala-mint fegyver- és lőszerrejtegetés bűntettében. Szűcs Gyulát 8 év börtönre, 10 év jogvesztésre, Pataky
Gábort 4 év börtönre, 5 év jogvesztésre és mindket-tőjüket teljes vagyonelkobzásra ítélte. Pataky Imre tartalékos honvéd harmadrendű vádlottat fegyver- és lőszerrejtegetés, valamint társadalmi tulajdon sé-relmére elkövetett sikkasztás bűntettében marasztal-ta el. 1 év 6 hónap börtönre, 1 év jogvesztésre ítélte, és kötelezte őt a honvédséget ért 1144 forint anyagi kár megtérítésére. Felmentette viszont a robbanó-anyag-rejtegetés vádja alól.35
Szűcs Gyula védője a tárgyaláson arra hivatkozott, hogy védence 1956 októberében egyszerűen csak belekeveredett a fegyveres csoportba, megtévedt és nem is igazán tudta, hogy miért is harcolnak. Pataky Gábor védője szerint védence az „ellenforradalmi”
események során irigyelte azokat, akiknél fegyver volt, ezért szerzett magának is egyet. Továbbá arra hi-vatkozott, hogy védence politikai képzetlensége foly-tán nem ismerte fel, hogy valójában mi is történik az utcákon. A bíróság nem értett egyet a védelem állás-pontjával. Szerintük a vádlottak nagyon is tisztában voltak az „ellenforradalmi” csoportok céljaival, pon-tosan tudták, hogy ezek a csoportok a szovjet csapa-tok ellen akartak harcolni. A bíróság szerint a vádlot-tak tettei rendkívül súlyosak volvádlot-tak és igen nagyfokú társadalmi veszélyességgel bírtak. A büntetés kisza-básánál a bíróság súlyosbító körülményként értékel-te, hogy Szűcs sorozatosan követte el cselekményeit, Szűcs és Pataky Gábor esetében, hogy a fegyvereket hosszú ideig rejtegették, Pataky Imre terhére, hogy katona volt, és mindhárom vádlottnál azt, hogy tettei- ket a statárium ideje alatt követték el. Enyhítő körül-ményként vették figyelembe Szűcs Gyula és Pataky Gábor javára, hogy tetteik idején fiatalkorúak voltak, Pataky Imrénél, hogy a cselekmény elkövetését meg-előzően aktívan részt vett az „ellenforradalmárok”
ellen folytatott fegyveres harcban (Juta-domb), vala-mint mindhárom vádlottnál beismerő vallomásukat és megbánást mutató magatartásukat.
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága má-sodfokú ítéletében jelentősen csökkentette Pataky Gábor büntetését 2 év és 6 hónap börtönre, 3 év jogvesztésre és vagyona ¼ részének elkobzására (be-tegségére való tekintettel), a kártérítési kötelezettség eltörlésével pedig némileg enyhítette Pataky Imréét.
35 Ezt a vádat a Budapesti Katonai Ügyészség emelte Pataky Imre ellen, a bíróság azonban máshogy értékelte a bizonyítékokat, és felmentette Patakyt e vád alól.