Mindezek alapján magunk Kőszeg várának és a korai városnak a kialakulását a következő képpen próbáljuk rekonstruálni.
A felsővári ásatások óta bizonyos, hogy az őslakók a X-Xl. század után a hegyi toronyvárban és környékén éltek s a mai város területén csak a szántó
földjeik, gyümölcsöskertjeik terültek el, (amiként Sopronban is volt), a dombol
dalakon a szőlőhegyeik virultak, a réteken pedig számos állataik legeltek. Saj
nos, e korszakról, a mai város területére vonatkozóan, sem írott, sem régészeti forrásunk nincs. A felsővárat is csak 1248-ban említik először, az alsóvárat pe
dig csak 1327-ben.A korábbi okleveles említésekből nem derül ki, hogy Henrik bán vára mellett volt-e település (terra vagy possessio)? Van azonban egy írott forrás, amely városunk szempontjából sorsdöntő jelentőségű s ez Ottokár rímes krónikája, amely 1246-tól 1309-ig tárgyalja az eseményeket. Ottokár (talán Homecki, másként Steyer) 1265-ben született stájer kisnemes volt, aki iskolá
zottsága ellenére latinul nemigen tudott. Művében sokszor mondja, hogy ő ma
ga látta ezt meg ezt, de túlnyomórészt elbeszélések alapján írta meg művét, mégis hiteles beszámoló ez az Oesterrische Reimchronik, amely számunkra igen nehézen érthető német nyelven megírt 98 597 versszakból tevődik össze,
ám mégiscsak ebben olvashatunk először városunkról! Illő tehát, hogy végre minden érdeklődő kezébe kaphassa Ottokár művének ezt a részletét, amelyet ugyan forrásgyűjteményekben közzé tettek többször is, magyarra mindezidáig soha senki le nem fordította. Sajnos, egészen pontos irodalmi fordítást én sem adhatok, mégis ide iktatom a 30 905. sortól a 31 560. sorig az eredeti német szöveget, amelyet igyekeztem, tőlem telhetőén, szöveghűen lefordítani és meg
felelően értelmezni.
Mir ist also gemacht kunt, der herzog fuor sine straze, wol an der zit in der maze, daz er an sant Michels tac für Guns kom und da lac. Úgy tudatták velem, hogy a herceg (Albert osztrák herceg 1282-1308) idejében útnak indult és Szent Mihály napján (1289. szeptember 29.) Guns alá jött és ott maradt. Er tét, des er sich hét vermezzen: von im wart besezzen beidiu hús und stat. Úgy tett, ahogy ki
tervelte: ostromolta a hus-t és a várost. (A hús és a város tehát nem azonos !) Der herzoge bat, swer im guotes gunde, daz man trahte und erfunde, daz den vinden schedlich waere. A herceg kegyesen azt kérte, hogy mindenki keresse és találja meg a módját annak, hogy az ellenségben kárt tegyen. Welt ir urliuges maere hö
ren, daz wil ich iu sagen. Mindazt, amit hallottam, elmondom most nektek.
Gráf Yban begund verzagen, daz er sínen vesten vor den tiutschen gesten de- heinen fride geschaffen möhte. Iván gróf (Kőszegi Iván /János/ comes) csüg
gedni kezdett s hogy az erősséget mentse a német ellenségtől, békét szeretett vol
na teremteni. Dó gedäht er, waz im töhte, er vereinte sich des drâte mit siner brüeder räte, Gondolkodott mit tegyen s tanácskozott a testvéreivel, sit er dheine wer gegen des herzogen her möht gehaben dä niht, daz er sich daruf riht, swä er die füeteraer an kaeme, daz er den zehant naeme, beidiu lip unde guot. hogyan védekezzék a herceg serege ellen, nehogy úgy viselkedjen, hogy éppen azért ve
szítsen. Tehát vegye el a katonai társzekereken tárolt takarmányt és vegye el má
sok életét és javait. Gráf Yban der ungemuot tét als im geraten was, er frite fuo- ter unde gras als verre als er künde. A barátságtalan Iván gróf úgy is tett, aho
gyan tanácsolták neki, elvitte a takarmányt és a szénát (füvet), sőt mindent, amit csak tudott.
Nű hört, wes er begunde. Nos, halljátok, mihez fogott!
Dő der herzog rach sin ház, só daz er Guns besaz, an einem suntag daz ge- schach. A herceget hajtotta gyűlölet és a bosszúvágy, ezért Gunsot ostrom alá vette. Ez egy vasárnap történt. Des naehsten maentags darnach fünf hundert schiitknecht man vermiste, än der man niht ahte wiste, die het der gráf Yban des lebens ab getan. A következő hétfőn ötszáz páncélos katona eltűnt, senki sem sejtette, hol vannak. Iván gróf ezeknek az életét elvette. So was der âne zal, die
zuo dem selben mäl fuoz und hant verlurn. Ennyi volt a száma azoknak, akik ke
züket, lábukat elvesztették (akiknek tudniillik Iván levágatta mindkét kezét és lá
bát.)
Die Kernaere kurn den meisten schaden zuo der stunt, wand in waren unkunt die stîge und die strâzen. A karinthiaiak (karantánok) szenvedték el a legna
gyobb kárt azokban az órákban... mert nem tudták a lépcsőket és az utakat bir
tokba venni. Ob si sich sin damit mázén? Hogyan oldották meg ezt? nein zware, si enteten: des sich vereinet heten, daz triben si sere, nem tudták (ti. ezt a fela
datot) elvégezni, bár egyesültek, s ez igen búsította őket. le mere und ie mere hört man in dem her klagen, waz man kummer müeste tragen von gráf Ybans zorn. Egyre többször és egyre jobban lehetett hallani a seregben a panaszt: mi
lyen bajt kell még elszenvedniük Iván g róf dühétől? Swen hundert knecht wur
den verlorn, daz duht si ein genád, der ungefüege schad, den der gráf Yban von des herzogen man des jares het genomen, des muost er ze rache körnen an den armen schiitknechten, von den ouch manie vehten an dem fűetem geschach, daz die Unger hernach, von schulden muosten jehen, si heten Unheiles gesehen die Osterrichaere. Vagy száz katona veszett oda s ezt Isten irgalmának gondolták, mert azt a kárt, amelyet Iván gróf a hercegtől elszenvedett egy évvel korábban, azt most bosszulta meg szegény páncélos katonákon, akik bizony utóbb ugyan
csak sok magyart csonkítottak meg. Most a vétkekért a magyarok szenvedtek az osztrákoktól, ők látták a bajt.
Nú geswige wir der maere unde sagen bediute, wie der herzog und sin Hute des dinges begunnen und wie si gewunnen Guns die guoten veste. Nos, hallgas
sunk a könnyekről és azt mondjuk el, hogyan kezdte a dolgot a herceg és embe
rei, és hogyan vette be (foglalta el) Gunsot, a jó erősséget. Der furst an manheit veste, dó der gelegen hat einlef tage vor der stat, dó hiez er mit sinnen eines sturms beginnen. A fejedelem, a bátor erősségnél, a város előtt tizenegy napig állomásozott, majd az övéivel egy rohamot kezdett, der geschach nach sínem willen, nieman lie sich bevillen, damit man ere soit bejagen, Ez az akarata szerint történt, senki sem hagyta magát a becsülettől elrettenteni, Solde ich de- heinen zagen sundern nú her dan, daz müest ich tuon nach wân, wand ir dheiner da was. El kell mondanom, igen, ezt bátran és merészen meg kell tennem.
Swelch Unger gern genas, der flöh enzit in daz hús, da man den pumer und den sus von den Tiutschen hörte, Egyes magyarok bemenekültek a hus-ba, amikor meghallották a németek robbantásainak zaját, der sich huop und enporte dô sich daz her ûf regte und ze sturme wegte, a németek felülkerekedtek, mivel megin
dult a sereg és rohamra indult, ez was ze sehen lustsam, do ie der her dort her kam under siner baniere mit manigem helde ziere, die al gewäpent waren.
Sziv-derítő volt látni, amint vonult a sereg a zászlóik alatt, számos hős díszben, akik mindannyian fe l voltak fegyverkezve. Die Unger enwesten, wie gebären, do man so vil hin an truoc tartschen unde leiter kluoc damit ie der man wolt stigen hin an. A magyarok elpusztítására számosán vittek magukkal létrákat és pajzsokat, mivel mindenki fe l akart hágni a falakra, dô si den ersten ersahen, do begunden si gâhen in die burc, man unde wîp durch behalten den lîp. Amikor az első (ost
romlókat) meglátták (a magyarok), a férfiak és asszonyok kezdtek a várba be
menni azért, hogy testi épségüket megóvják. Die da waren houbtman, die duht, ez waere baz getan, daz si die burc behielten, sit si der kreft niht wielten, damit diu stat wurd erwert. Akik ott voltak kapitányok azt gondolták, jobban teszik ha megóvják a várat (!), hiszen az erejük nem elég ahhoz, hogy a várost is megvéd
jék. Wand si waren unemert, al die der her- (mozgósíttatott) és elkezdték hordani és ci
pelni legértékesebb javaikat az erősségbe.
Die in die burc mohten niht, die giengen algeriht und entsluzzen diu tor den, die da waren hie vor daz si kaemen hin in. Azok (ti. németek), akik nem akartak a várba menni, azok kinyitották a kaput a behatolni szándékozók előtt. Si würben nach gewin, als gewonheit ist. Ezek /a németekZ rekvi- ráltak, ahogyan szokás, in einer kurzen frist wart diu stat des guotes laere. úgyhogy a város hamarosan üres lett a javaktól.
Swie vil der ungenaden waere, die die schiltkneht liten vor vorhten, swenn si riten nach fuoter und nach gras, diu andâht für
fun-den. A legnagyobb kínjuk az volt, hogy a csűröket és a gabonatároló hombáro
kat üresen találták, vor zorne si an zünden, daz si niht ze nemen heten, s így dü
hükben felgyújtottak mindent, amit nem tudtak magukkal vinni. Swie ser der herzog hét gebeten, daz man die stat niht verbrant, so was ez doch unerwant: die des ersten hin in körnen, von den wart vil genomen, a herceg azt kérte, hogy ne égessék fe l a várost, ám mégsem hagyták abba /a gyújtogatást/, s akik elsőkként bejöttek, sokmindent magukkal vittek, die aber sich versumten da, daz si komén hin nâ, der vinde stat wart verlorn, damit si rachen iren zorn an den Ungern mit dem brant, ám akik késlekedtek bemenni, amikor az ellenséges város elveszett, azok most azzal álltak bosszút a magyarokon, hogy gyújtogattak. Niemen ist so gewis erkant, der darzuo iht tug, der daz voie geziehen mug, daz schiltkneht ge- heizen ist. Senkit sem ismertek fe l olyan biztosan, mint a zsoldos katonákat, akik a vagyonos népet nyúzták. Der herzog in kurzer frist darnach und er die stat gewan, do hiez er an daz hús hin an triben alle die geriht, damit man enwiht machet erker unde mûr: er wart ein sûr nachgebuhr, den die da waren besezzen.
A herceg nemsokkal azután, hogy a várost elfoglalta s a húshoz kergette (zavar
ta) /a katonáit/, hogy a városfal őrtornyait bevegyék. Von in wart ouch niht ver- gezzen, swaz biderb liute an gehört: wart hie ûf enport, damit man in wolde tratzen, antwerc, ebenhoch und katzen, so machten si dort inne, /A herceg/ az ostromlókról sem feledkezett meg s így a vitézebb (derekabb) emberek hallgat
tak reá: a falakra indultak azért, hogy szembeszálljanak (az ellenséggel). Ost
romgépeket, csapóhidas ostromtornyot állítottak fel, von ir list und von ir sinne ein anderz her enkegen damit man si sach phiegen wislicher wer, s ravaszságuk
ban egy másik sereget állítottak ki ellenük, mert ezt bölcsebbnek látták (?) Der herzog hét in sínem her meister genuoc, die sinnic warn und kluoc, die trahten
£
148. kép - A kővetőgép működése
tac und naht mit aller irer macht, wie si gewunnen daz hús. A herceg seregében volt elég mesterember, akik értelmesek és okosak voltak s akik éjjel és nappal teljes erejükkel arra törekedtek, hogy valamiképpen bevegyék (elfoglalják) a hus-t. Den Ungarn ze grûs, swaz si katzen mohten gehaben, die triben si unz an den graben, darinne was wazzer tief. A magyarok megijedtek, hogy ostromgépe
ink vannak s az árokba űztek bennünket, amelyben mély víz volt. Eines nahtes man verslief, als man noch die müeden ruowen siht, daz die Unger heten geriht ûf daz wazzer einen flôz, darûf si mit listen groz lise und gar munder fuoren hin under, da man si wolde hän gelezt: Egyik éjszaka elaludtak s amíg a fáradtság
tól pihentek, látják ám, hogy a magyarok a vízre tutajt engedtek, majd nagy ra
vaszsággal és okos éberséggel (ti. ezek segítségével!) az erdőbe mentek. Wand in den graben was gesezt almitten ein schräg, darûf mit einem orte lac ein katze hulzin, diu moht niht baz geworht sin, wand swa daz holz sich enplect, da was si gedect mit rinderhuiten so gar, daz ir niht arges gewar. Az ároknak (város
ároknak) egészen a közepére helyeztek /az ostromlók/ egy pallót, amelynek a vé
gébe helyeztek egy ostromgépet, amelyet nem leheti volna jobban védelmezni, mint azzal, hogy befedték marhabőrökkel, azért, hogy a fa ki ne gyulladjon s így nem lehetett vele mit csinálni.
Dehein gebreste was daran an alliu diu unde man von solhem werke bedarf.
Minden szükséges rajta volt, ami egy ilyen műhöz szükséges. Swaz man von oben darûf warf fiwer und groz antwercsteine, daz enschate harte kleine, so ves
te was si und so guot. Hiába dobálták rá felülről a tüzet (ti. égő szurokfáklyá
kat) és nagy kővetőgépekkel a követ, csak kisebb károkat okoztak, olyan erős és jó volt (az ostromtorony). Dó die Unger fruot heten ersehen daz, daz daz geruste vor ir ház sicher was beliben und an im danc was getriben ûf den graben wol enmitten. Ezt látva a magyarok, örültek, hogy a ház előtti ostromállványzat biz
tonságban maradt s ennek köszönhetően (az ostromtorony) az ároknak egészen a közepére sodródott. Nú komén si mit kargen siten, als ich iu vor han geseit, unde heten fiur bereit, damit si von unden die katzen an zünden, daz si hohes louges bran. Amint korábban is láttam már, ekkor a rövidebb oldalról jöttek és arra készültek, hogy alulról gyújtják fe l az ostromgépet, hogy az nagy lánggal elégjen. NÛ ersach ez ein man: swie der niht geroufet het, so waer diu katze sä zestet verbrunnen al mit alle. Ezt meglátta egy ember s ha ő nem kiabált volna, az egész ostromgép elégett volna mindenestül. Nú kom daz voie mit schalle, da
von diu katze wart erlescht. Akkor jött a nép csöbrökkel és az ostromgép tüze el lett oltva. Gerne hieten si gedrescht ûf die anzundaere: si ramten ir mit gevaere mit werfen und mit schiezen. Szerettek volna rajta ütni a gyujfogatokon, veret
ték őket kőhajltokkal és lövésekkel. Hin sach man si fliezen. Láthatták őket úszni
(ti. az ostromgépet állító németeket!). Arm man sol niht traege sin, daz Sprich
wort wart da wol schin, wand si waren do so snel, daz si des libes vel brahten hin ane meil. Itt most igaznak látszott az a közmondás, hogy a szegény ember ne legyen rest s ők olyan gyorsak voltak, hogy a bőrüket egy mérföldre menekítet
ték el. Dó zürnt der herzog ein teil, doch liez er davan, sit ez an schaden was er- gan, und wart wider wolgemuot. Akkor a herceg egyrészt haragudott, mivel a kár megesett, majd abbahagyván, ismét bizakodó lett. Dó schuof er bezzer huot dem werk und dem geruste allen: swem diu huote moht gevallen, er waere ritter oder kneht,daz was unwendic unde sieht, er muost huoten sin zit. Akkor jobb állványos művet alkottak, amelyet oldalról is védeni lehetett, így akik ma eles
tek, akár lovagok, akár zsoldosok voltak ők, (azért történt), mert alkalmatlan és rossz volt a mű. Daz wart leider sit al ze sûr und ze bitter an einem erbaeren rit
ter, von Rakerspurge hem Alhôch swaz ze manheit gezoch, daran was er unver- drozzen: in der katzen wart er erschozzen, do er ir mit huote phlac, daz er an dem selben tac davon lac tot. Sajnálatos és túlságosan keserű egy olyan becsületes lo
vaggal szemben, mint amilyen a radkersburgi Alchoch úr, aki bátorságot muta
tott, s az ostromgépen éppen őt lőtték le, s ugyanazon a napon holtan feküdt.
Michel wart diu not, die die besezzen muosten liden. Tumeraer, rutten unde bliden und swaz man darzuo bedarf - ab der mûre man in warf wer unde die er- kere, daz sich darüf niemen mere von schuzzen moht enthalten. Nagy lett a szükség, amit az ostromlóitoknak el kellett szenvedniük. Kővetők, ostromgépek és ami ezekhez (lövedék) tartozik, zúdultak a falakra és az őrtornyokra, úgyhogy azokon, a lövések miatt, többé senki sem tartózkodhatott. Nach gewonheit der alten der herzog wolde aber gebarn: in die burc hiez er varn unden durch die er
den, swie vil man den werden des bewiste und beriht, daz sin möht geschehen niht von dem wazzer groz, daz da in dem graben floz. A herceg, a régiek szoká
sa szerint akart viselkedni: azaz a fö ld alatt akart bejutnia várba, ámbár bár
mennyit is dolgoztak és küszködtek, ez nem sikerült a nagy víz miatt, amely az árokban folyt.
Dó der herzog hét ersehen, daz des niht moht geschehen, do wold er sich an
ders rechen, wie er die mur möht zebrechen, des heten sine meister goum: si hiezen wurken einen boum, der was groz und lanc, starc und niht kranc, nach 1er der meister wisen wart er beslagen mit isen und an dem orte über al mit wehsem eckel unde stal. Mivel a herceg látta, hogy ez így nem történhet meg, másképpen akart bosszút állni és a falakat töretni. Megparancsolta, hogy a mesterei gondo
san készítsenek el egy nagy, hosszú, erős és nem beteg fá t s a mesterek legjobb tudása szerint vasalják végig vágó-szúró acél (papuccsal). Daz geschah durch den geniez, swa man damit an stiez mit kraft, da viel diu mûr nider. Mindez
azért történt, hogy ezzel a vasalt (faltörő rúddal) erővel leomlasszák a falat. Da
gegen funden si herwider ein werc, daz was spaehe: gerten starc und zaehe, da
von si ein hurde flâhten, drivait damit si bedahten die mûr, so man daran wolt stozen, an starken seilen grozen die hurde si herab hiengen, darûf si die stoz en- phiengen, die man wold an die mûr tuon. Ezzel szemben (ti. az ostromlottak) is
mét kitaláltak egy ügyes alkalmatosságot: erős és szívós vesszőkből kast fontak s ezt a kast erős köteleken leengedték a falak elé, amelyeket át akartak törni lö
késekkel, s ezek a fonott kasok felfogták a lökéseket, amelyekkel le akarták ron
tani a falakat.
Do hiez kunié Ruodolfs suon wurken eine sichel, diu was scharf und michel, in eine guote Stange, michel unde lange, diu sichel was gescheit, damit man mit kreft daz seil ab sniden solte, daz die hurd herab holte. Akkor Rudolf király fia csináltatott egy nagy sarlót, amely igen éles és nagy volt s egy jó nagy és hosszú nyélbe szorították ezt a sarlót, hogy ezzel erővel elvágják a köteleket, amelyeken lógott a fonott kas.
Nu waz hülfe daz, damit der herzog sínen ház an den Ungern volfuorte, ob ich daz allez morte mit getiht? De segítek én azzal, hogy a herceg kitöltse a gyű
löletét a magyarokon, ha mindezt versben leírom? Daz ist als mer verdigt, ge- walt witzen an gesigt, daz Sprichwort wart bewaeret da. Ez több, mint költe
mény, az erőszak felett győz a szellem. Ez a közmondás beigazolódott ott.
le naher unde na der furste kom dem hûse zuo, er trahte spate unde fruo, wie im des niht zerunne, daz er die burc gewunne über houbet an den Ungern. Mind közelebb és közelebb jött a fejedelem a hus-hoz s későn és korán arra törekedett, nehogy meghiúsuljon az a terve, hogy a várat beveszi a magyarok ellenében.
Von durste und von hungern was in dem hús ein groz gebreste, der herzog des ein teil weste, darumbe was er dester strenger. A szomjúságtól és az éhségtől a hus-ban mind nagyobb lett az ínség s ezt egyfelől tudta a herceg, ezért aztán egyre keményebb volt. Do die Unger niht lenger bi dem hûse mohten beliben, do hiezen si brieve schriben dem graven irem hern Yban und enputen im daran, daz er fürwar weste, si möhten bi der veste lenger beliben niht, daz er sich darnach
Von durste und von hungern was in dem hús ein groz gebreste, der herzog des ein teil weste, darumbe was er dester strenger. A szomjúságtól és az éhségtől a hus-ban mind nagyobb lett az ínség s ezt egyfelől tudta a herceg, ezért aztán egyre keményebb volt. Do die Unger niht lenger bi dem hûse mohten beliben, do hiezen si brieve schriben dem graven irem hern Yban und enputen im daran, daz er fürwar weste, si möhten bi der veste lenger beliben niht, daz er sich darnach