Az Oberngasse 12. (Felső utca, Úri utca, ma: Chernél utca) Nádasdy-, később Sigray- majd Tallián-ház nyugatra néző udvarában áll ez a négyszögletes to- _rony, amely az 1746-os festmény szerint három szintes volt és nyeregtetővel lát
ták el. A 6 x 4 m-es kőtorony szervesen egybeépült a városfallal, noha egyesek szerint mindkét oldalán „egy-egy falvarrat” figyelhető meg. 1962-ben egy igen kisméretű ásatás történt itt, amikor is napvilágra került több méter hosszan egy belső városfal (tehát nem Burgmauer), amelyet egyesek a régebbi városfalnak tartanak, valamint kiszabadítottak néhány befalazott lőrést a földszinten és az emeleten. A belső városfal 150 cm széles, a külső, amely 106,5 m hosszan fut észak felé, 200 cm széles. A levéltárosok közlése szerint ezt a tornyot Nikola Jurisics 1532-ben, építtette, de még az ostrom előtt, a legfelső szinten „tégla vízelvezetővel” (?), ám amikor az ostrom miatt a torony súlyosan megrongáló
dott és „beomlott a két oldalt épített ivómű” (?), Jurisics Bécsből hozatott építő
mesterrel javíttatta ki az építményt. S ekkor egy török aknász holttestére is buk
kantak. A tornyot dr. Waisbecker Antal bontatta vissza.
Az 1575. évi sorozólajstrom szerint a védelmét egy fertálymester és 9 fő látta el.
* * *
Előttünk áll tehát Kőszeg város középkori városfala és annak erődítményei, amelyek közül igazolhatóan a XIV. században egyetlen egy sem épült meg, a XV. században azonban állhatott már a Felsőkapu régi fa konstrukciós elődje, az Alsókapu-torony első változata és talán az Öregbástya. Az Alsókapu barbakánja (1560-as évek), a Molzer-torony (1533), Halászkapu (1551: Chernél kéziratában ez a helyes évszám áll, a könyvben nyomdahiba az 1557!), a Rókafok-bástya (1538), a Lombai-torony (1549), a Felsőkapu-torony (1546), az Újtorony (1560- as évek?) csak a XVI. században készült el, mégpedig az ostrom utáni évtize
dekben.
Az írott források szerint Kőszeg város kőfaláról először 1336-ban hallunk, amikor is Károly Róbert király (1308-1342) Kőszeg polgárainak (cives de Kewzegh) tíz évre (per decem annorum) elengedi a királyi adót, a collecta-t (censum regalis collecte), azért, hogy „nevezett városunk falait megépítsék, ál
dozzanak rá és jó erődítésekkel erősítsék meg” (sed muros dicte civitatis nostre Kewzegh construere et munimentis bonis solidare deberent et tenerentur) Ez
100. kép - Sopron város védmüvei 1700-ban
azonban még csak óhaj, kívánság, vagyis még nincsen fala a városnak. S mivel ezt a parancsot 1342-ben és 1343-ban is megismétli I. Lajos király, nem értel
mezhetjük úgy, mint például Sopron esetében, ahol 1340-ben már állt a hármas városfal (triplici muro murata et munita). Sőt, 1277-ben is voltak városfalak, amelyeket ki kellett javítani (pro reparatione castri) és 1283-ban IV.László ki
rály (1272-1290) megparancsolja, hogy a nagyobb részt üresen álló várba (mag
na pars ipsius castri per hoc vacua haberetur) a polgárok költözzenek be (volu
mus ut universi in ipso castro porcionem habentes). Az 1328.júniusi kiváltságle
vélben pedig szó sem esik városfalakról, amiképpen az ugyanezen év májusá
ban kiadott sárvári oklevélben sem. Sársziget (Insula Saar, azaz Sárvár) mező
városnak egyébként sohasem voltak falai!
1392-re viszont már volt valamiféle fala Kőszeg városának, hiszen amikor Zsigmond király (1387-1437) Garai Miklóssal és Jánossal elcseréli Dettosfoldét (terra Dettosfelde) a cseszneki (castrum Cheznek) és a két kőszegi várral, akkor a két kőszegi váron kívül a hasonló nevű és a (alsóvárral) egybetartozó, falakkal
101. kép - Kőszeg város XVI. századi fala az északi oldalon, a Lombai-torony mellett
védett városról is szó van: tria castra nostra regalia, unum scilicet Kwszeg cum civitate murata eidem connexa similiter Kwzeg vocata. Igaz ugyan, hogy a civi
tas murata önmagában még csak annak a jognak elismerése, hogy a település városfalat emelhet. Ezt a XIV. század-végi városfalat ezideig régészetileg - leletekkel - nem tudtuk igazolni, de nem zárható ki, hogy a Molzer- és a Róka- fok-bástyák alatti kőfalak, vagy annak nyomvonalán létesített sáncművek, eset
leg, Zsigmond-koriak. Az némiképpen ront ezen a feltevésen, hogy 1405-ben Zsigmond király budai városi tanácskozásán Kőszeg képviselői nem voltak je
len (Sárvár és Sopron viszont ott volt!), amikor is a király a városfalak építését szorgalmazta és rendelte el: „egyes városokat fallal kell körülvenni, bizonyos szabad falvakat és mezővárosokat a városok közé kell felemelni.” 1404-től élénk városfal építkezések indultak meg (Somorja, Zsolna, Kisszeben, Kőrös), illetve számos városban (Eperjes, Késmárk, Igló, Kolozsvár) kedvezményeket
102. kép - A Várkör 42. sz. ház udvaránál végzett felmérés rajza
kaptak a polgárok azért, hogy a városfalakat rendbe
hozzák és felépítsék. XV. század első felében a kősze
gi vár és az uradalom birtokosa, Garai László macsói bán (1440-ben) opidum nostrum Kwzegh-nek írja a várost, sőt I. Ulászló király (1440-1444) egy évvel ké
sőbb (1441) szintén cives et tota communitas nostri opidi Kewzeg-ről beszél. Márpedig a mezőváros értel
mű oppidum (Markt) azt jelentette a középkorban, hogy nem kulcsos, falakkal védett város, tehát falak nélküli! 1483-ban viszont I. Mátyás király (1458- 1490), aki ostrom árán foglalta vissza Kőszeget, négy oklevelet is kiad Kőszeg érdekében (január 25.) s ezekben megerősíti a város kiváltságait, a háborúk okozta károk miatt elengedi a vám- és harmincad-befi- zetéseket (in quas idem plurimis guerrarum et distur- biorum temporibus per sepissimas incursiones ac in festaciones plurimum bellorum devenisse dicuntur), il
letve a lerombolt városfalak, tornyok (Stadt Gunns...
groszen verderblichen Scheden davon beschehen...
103. kép - Kőfal fa gyilokjáróval
die Statmawr Türen und Werren sere zuruet, vernicht, und zerbrochen worden sein) felépítésére és kijavítására (widerumb zuzerichten) öt évre elengedi a 41 font pfenniget kitevő adót. 1527-ben I. Ferdinánd király (1526-1564) arra uta
sítja a kőszegi uradalom jobbágyait, hogy a város megrongálódott falait állítsák helyre s ennek érdekében két-három napi robotot teljesítsenek. 1532-ben Juri- sics a várost „den schlechten Flecken”-nek (rossz helység) nevezte, a király pe
dig azt írta Jurisicsnak, hogy a város falai csak félig vannak felhúzva, 1533-ban, amikor ismét csak oppidum Kewseck-nek nevezik a várost, örökös (in perpetu
um) vám- és harmincad-mentességet ad a kőszegieknek (ab omni solucione tri- cesfimarum, tributorum et theloniorum) hősiességük miatt, majd az ugyanebben az évben németül kiadott oklevelében minderről részletesen is szól. 1535-ben, amikor két kőszegi, Mosser György és Kovács Pál a Római Birodalomba ment anyagi segítséget kérni, jelentésükben azt írták, hogy a török Kőszegen a város
falakat, a kaput és a tornyokat (Stattmawr, Thor /egyes számban!/ und Thüren) oly mértékben lerombolta, hogy a városfal 26 kiafter (49 m) hosszan a földig le
omlott s ezt a kőszegi község (von gemainer Statt Güns) nem bírta mind felhúz
ni és megépíteni. De Istvánfy Miklós is azt írta, hogy a város/vár kőfalait
réges-105. kép - Witzenhausen középkori alaprajza
régen alkalmatlanul építették meg (Erant moenia non solum inepte antiquitus constructa).
A XIII-XIV. századi Bées vá
rosi alaprajza jól mutatja, hogy a falakkal védett óvárost egy nyolc kaputoronnyal ellátott városfal vette körül, Witzenhausen XVIII.
századi térképe is őrzi a középko
ri utca- és telek-beosztást, ami
ként Kőszeg is őrzi. Wels város jó 106. kép - Wels város
középkori alaprajza
107. kép - Zágráb középkori alaprajza
példa arra, hogy a római város
falon belül hol települtek meg a XII-X11I. században, majd a XIV. század után a városfallal védett település hogyan terjesz
kedett tovább elsősorban észak felé.
De a Kőszegnél lényegesen nagyobb magyar városokban is, mint például Zágráb, csak a XIV. század végén álltak a kőfa
lak, sőt Kolozsvárott a városi védművek zöme a XV-XVI.
században készült el. Számunk
ra azonban sokkal inkább Kör
mend és Sárvár az összehason
lítási alap, mind a méreteket, mind a súlyukat illetően. A