Az Alsókaputól keletre, a mai Kelcz-Adelffy utca (Judengasse,Oskola utca) déli L___ szakaszán a XVIII. század végéig nem állott lakóház. Az 1838/39-es térképen látható 44-es (Völfl-, később Skriba-ház), a 45-ös (Stégmüller-, később Kincs
ház), a 46-os (Vinkléner-ház) házak már megvannak, de még üres telkek a 64-es (Supán), a 67-es (Schey) és a 69-es (Freyler) számú kertek. A védőpártázatos
HL
__ városfal - amint az 1746-os kép jól mutatja - teljesen szabadon állt. 1736-ban az 50-es számú telken (a későbbi Lábasház portája) csak egy nyitott fabódé állt.Az egykori 70., 71., 72. és 73-as telkek (Hegedűs, Wölfl, Tipka, Schuszter, később: Popper, Kainráth, Kopfstein, Tömpék, ma:a Kékfény borozó és az un.
szolgáltatóház) végében ma is áll a kőszegi városi védmű kerek saroktornya, a Molzer-torony, sajnálatos módon újkori építményekkel nagyobbrészt kör
beépítve a déli és az északnyugati oldalon. Ez a kutatásoknak is gátja, hiszen a középkori város felőli oldalon nem lehet régészeti feltárásokat végezni.
70. kép - A Molzer-torony körülépítése a XIX. században
71. kép - A Molzer-torony körülépítése a XX. században
A furcsa Molzer név talán arra utal, hogy egykor itt különítették el a lepráso- kat. Ennek hagyományaként kerülhetett ugyanide 1610 után a városi börtön, amely 1738-ig itt is maradt. Mivel azonban a szűk helyiségek alkalmatlanok is voltak, meg biztonságosan őrizni sem lehetett az elitélteket, 1738-ban a város
háza hátsó traktusába, a harangozó lakása alá helyezték át a városi tömlöcöt.
Nem tartom valószínűnek, hogy egy csigalépcsőről nyerte volna a torony a Csigás nevet, sokkal inkább a megcsigázó kínzó eszközről keresztelhették el a rosszemlékű Börtön-tornyot. 1650. február 24-én Santeis Mártonná Eörzsébet
„szabad jó akarattyábúl csigázás nélkül” tett vallomást Kőszegen. Az ugyancsak boszorkánysággal vádolt körmendi Dese Éva 1732. november 6-án „az hóhér által per omnes gradus megfog csigáztatni”, 1742-ben Sümenkó Sebestyént a bírói ítélet szerint, mielőtt lefejezik „előbb mindazonáltal több hasonló ördön- gős cselekedeteinek és complex társának kinyilatkoztatására megcsigáztassék.”
A Rókafok-toronynál ugyanis előkerült egy csigalépcső marad
ványa, ám ezt a bástyát sohasem
retekkel, mint az Öregbástyánál, 155 cm szélesek és 140 cm ma
gasak. A kifelé szűkülő lőrések külső mérte: 30 x 20 cm. Az első emeleten na
gyobb méretű ágyú lövőpadból hat készült. Az emeleti ajtó észak felől nyílt, ahová öt lépcső vezetett fel. A Várkör 29-es ház felőli ajtó (amelyet később be
falaztunk) és a második szint bejárati nyílása újkori, viszont az eredeti lőrések és ajtók zöme be van falazva. A földszinti padozattól 3 m magasságban húzódik az első emeletet tartó gerendák négyzetes perselyeinek sora. Mind a második, mind a harmadik szintben 16-16 gerendapersely látható.
A Molzer-toronynál a jelenlegi járószint (M = 272,0 Afm) 60-80 cm-rel ma
gasabb, mint a XVI. századi földszinti padozat volt, a Várkör aszfaltjától vi
szont 50 cm-rel mélyebben fekszik a torony újkori ajtó
küszöbe (M = 269,9 m, ezt a szintet vettük a relatív mély
ségek /Rm/ 0 pontjának). A torony alapozása mélyen a
73. kép - A Moher- vagy Csigás-torony északkelet felől
városárokba nyúlik, észak felől látható egy kiszé
lesedő lábazat.
1972. szeptemberében egy kutató árokkal vizsgálták a városfal alapozását, amelyet a fel
színtől 280 cm m élységben (M =269,8 Afm) véltek megtalálni. A múzeumba került leletanyag kivétel nélkül XVII. századi edénycserép s ez egy
általán nem meglepő, hiszen az egykori városárok területén dolgoztak.
1985. májusában nyílott alkalmunk alaposabb régészeti feltárást végezni a Csigás-toronyban és közvetlen környékén. Az újkori törmelékkel fel- töltött toronybelsőben, 40 cm mélységben (Rm) két, zománcos lemezfazékban elrejtett újkori ezüst éremleletre bukkantunk. A 9,6 kg összsúlyú lelet megoszlása a következő volt: 1 pengősök öt
venesével rollnizva 483 db, 2 pengősök harminc
ötösével rollnizva 241 db, 1947-es Kossuth-port- rés 5 Ft-os harminckettesével kötegelve 400 db.
74. kép - Felmérési rajz a keleti Várkör nyugati oldaláról
Az érméket (a csomagolóanyagként használt újságok alapján) 1949-ben - min
den bizonnyal - a zsidó Kopfstein-család rejtette el, akik a Csigás-toronyban éveken át a libáikat tartották.
A Molzer vagy Csigás-torony építési ideje ismert: 1533, építőmesterei Syl
vester és Bemhart kőművesek voltak, akik egészen az Alsókapuig mellvédet is emeltek s ezért a munkáért
rosfallal nincs szerves kö
tésben, hanem annak visz-
találták 1994-ben. Az építőmester 1538-ban a Rókafok (Füchszagl)-toronynál és a Molzer-toronynál ugyanaz a Sylvester kőműves mester volt, tehát a falrakási technológia is érthetően azonos. De azonos az is, hogy a régebbi városfal ala
pozása nem volt vizsgálható, mert a toronybelső mai felszínétől már 140 cm- nyire (Rm) felfakadt a talajvíz, amelyet szivattyúzással sem tudtunk megszün
tetni. A városfal délkeleti saroktömbje nem pontosan derékszögű, a keleti város
falnak azonban folytatása, bár a Molzer-torony és a keleti városfal találkozásá
nál az egybeépítés másodlagosnak látszik. Bizonyosan egyszerre készült el a to
ronnyal a torony déli falához simuló három láb (93 cm) belső átmérőjű és négy méter mélységű (Rm = 4 m, M = 266,0 m) kút, amelynek terméskő a béllete, de legalul fagerendákat helyeztek el. A Molzern-torony az egyetlen eddig ismert védmű, amelyen belül kút volt, noha az írott adatok szerint a Lombai-tornyot
nevezték Wasserturm-nak, azaz víztoronynak, mivel „csörlős rendszerű vízmerí
tővei is ellátták”. Ennek azonban a Lombai-toronyban a legcsekélyebb nyoma sem volt! A kútban csak újkori hulladékot találtunk.
A toronyban a keleti és az északkeleti oldalon hét, feketére elszenesedett cö
löp maradványát találtuk meg, amelyek egykor nyilván vagy a falhoz támaszko
dó falépcsőt vagy az lehet a magyarázata, hogy a Gyöngyös egykori árterülete kiterjedt egészen a ke
leti városárokig. Az azonban nagyon különös, hogy a kőszegi 1532. évi ostrom
beszámolón kívül a Gyöngyös patak neve nem fordul elő sem a török, sem a nyugati forrásokban. A kőszegi jegyző, Pongratz Schwankler és a másoló, valamint oklevél-fordító, Wolfgang Treskovics mindössze annyit jegyzett fel, hogy a kőszegiek mindennap kitörtek a török ellen a magyar külvárosban lévő gyöpre, egészen a Gyöngyös
patakig (auff die Güns). Másutt, nagyon is m egem lékeztek a vizekről. Pecsevi például Szé
kesfehérvár 1543. évi ostromá
nak leírásakor külön kitér arra, hogy nemcsak a mocsaras nádas volt akadály, de a várost körül
vevő nagy vizet sem lehetett át
úsztatni. Kőszegen azonban a Gyöngyös vizének elvezetéséről
sehol sincs említés. 77. kép - Erkély-torony 76. k é p - A Csigás-torony ásatási felmérési rajza
Rókafok-bástya (Fuchszagl),
átépített épület keleti homlokfala őrzi a városfal maradvá
leti városfal nyomvonala nagyobbrészt valóságos. A falkutatások szerint, észak
ról számítva a hetedik ablaktól, észak felé 110°-ban elfordul a városfal, majd pedig nem 90, hanem 70°-os szögben halad északnyugat felé. S itt emelkedett egykor a kerek torony, amelynek belső átmérője (6,5 m) és falvastagsága (egy bécsi öl) csaknem pontosan megegyezik a Molzer-toronyéval. Ez nem csoda, hi
szen, amint láttuk, az építőmester, Sylvester kőműves is azonos volt. Itt is úgy járt el, hogy a városfalat visszabontotta, majd erre építette rá a tornyot. A bástya alapozása ráfut a városfalra. A felmenő falakat szürkésfehér, kemény vakolattal látták el. Az ajtónyílás délnyugat felől volt, még a küszöbkő lenyomata is felis
merhető volt. Ugyanitt észlelték egy csigalépcső legalsó fokát is, amelynek a bástya belseje felé eső homlokoldalán a következő bekarcolt felirat volt olvas
ható: GE..ATIK BESTERCENSIS ANNO 1538. Ez igen fontos adat s úgy tűnik 78. kép - A régi árvaház északnyugati
saroktornya a XIX. század végén