Kőszeget az idegenek régtől Güns-nek (Gundes, Gunsa, Guns, Günß, Gunch, Günser, Gins, Ginzium) nevezik s máig sem tisztázott honnan ered ez a kettős
ség? A Kőszeg szót általában két részre bontják: kő és szeg, a szeg szónak azon
ban nemcsak sarok, szöglet, hanem csúcs jelentése is ismert, így a kőszeg talán kőcsúcsot jelenthetett egykor s eredetileg minden bizonnyal a hegyvidéki felső
várra és a mellette kiépült településre vonatkozott. Többen úgy vélik - s koráb
ban magunk is ezt a nézetet fogadtuk el - , hogy a felsővári Kőszeg nevét vette át a XIII. század második felében az alsóvár melletti település. Lehetséges azon
ban, hogy eredetileg egymástól távoleső településeknek volt egyazon, azaz Kő
szeg neve, nem szükséges tehát feltételezni, hogy a kőszegi felsővár és a mel
lette létrejött település után alapított Gyöngyös-parti új település neve eredetileg más, például Gyöngyös lett volna. így el kell vetnem azt a korábban megfogal
mazott nézetemet, hogy az 1360-ban, majd 1432-ben szerepelő Felső- és Alsó- Kőszeg (Obern Guns, Kewzeg superius et Kewzeg inferius) mindegyike a lenti városrészre vonatkozna. Éppen azt igazolta a felsővár feltárása, hogy a kőszegi felsővár, amelyet még a XVIII. században is „feu várnak” nevezgettek, javában virágzott a XIV. században s létezett még a XV. század első felében is. így mind a Kőszeg, mind a Guns megnevezés az egész területre vonatkoztatható.
A Güns elnevezést régtől a Gyöngyös patak nevéből vezetik le, amely a for
rásokban 1217-től szerepel Gungus,Gyunges, Gyngus, Gyungus, Gywnges, Gungws, Gyingos alakban. Ezt régen is így tudták, például J. W. Valvasor 1689- ben azt írta: Güntz város neve egy folyóéval azonos (welches an einem Fliß- Wasser gleiches Namens). Nagy kérdés azonban, hogy valóban gond nélküli-e ez a levezetés? Az 1276/77-től olvasható Gundes, Guns, Gunsa, Güns névben ugyanis nincsen két g hang! Ezen súlyos aggály miatt, helyénvalónak látszik
27. kép - Kőszeg város pecsétjei
visszatérni a régiek álláspontjához, hogy tudni illik a Guns névalak a már 802- ben szereplő castellum Guntionis (Gunció vára)-ból ésszerűbben magyarázható.
Guncio - Gunsio nagyon közel áll az Anonymus által is említett Guncil hídjá- hoz (pons Guncil), amely elnevezés tehát ismert volt a XI. századot követően is.
Aligha helyes a Guncil nevet a magyar Göncöllel egynek venni, sokkal inkább a német Konrád - Kuncil változatáról lehet szó. Nincs ebben semmiféle „logikai
bakugrás”, elvégre
húzódott a védettebb hegyvidéki területekre, amint ezt a kőszegi felsővár feltá
rása során előkerült leletek is mutatták. De írott forrásaink is erről beszélnek, mint a németújvári (güssingi) bencés kolostor 1157. évi alapítólevele, amely la
katlan és magányos helyként (in loco inhabitato et solitario) jellemzi a küszéni vidéket, ahol a győri püspök beleegyezett abba, hogy az elhagyatott vidék (!) új telepesei a tizedeiket az új monostornak adják. Az alsóvár melletti területre a XII. században betelepített német hospesek körében éledhetett fel a Guncio- Gunsio-Guncil hagyomány, hiszen a Lapines folyón túl ekkoriban már németek (Theutonicos) laktak. (A források a felsőnémet területekről származókat Theu- tonici néven, az al- és középnémet nyelvjárást beszélőket pedig Saxones néven
28. kép - Németújvár a középkorban
nevezik.) Amennyiben persze igazolható volna, hogy a németajkúak a Gyön
gyös patakot korábban hívták Günsnek, mint a várost, és nem Zöbernbachnak, akkor a pataknévből kifogástalanul magyarázható volna a városnév. Ez azonban éppen fordítva van, amire éppen a Günseck falunév a bizonyság.
A II. Géza magyar király (1141-1162) uralkodási idejében a karinthiai Henn- burgból vagy a stájer Wildonból (ahogyan Kézai Simon tudja) betelepült Heid- rich és Wolfer lovagok első favárukat a későbbi Németújvárott építették fel, amelyet 1157-ben Quizun-nak, 1212-ben Cuzin-nak, 1225-ben Quizin-nek írtak, magyarul Küszén-nek (Kyscen) nevezünk, a XIII. század végefelé a leszárma
zottaik, a Kőszegiek, 17 vármegyére kiterjedő, 110 birtokból álló területük köz
pontját Kőszegre helyezték át. Felmerült az a lehetőség is, hogy nem a Kősze
giek nevét vette-é át a település? Határozott nemmel válaszolhatunk és nemcsak azért, mert a Küszén névalakból a Kőszeg nem vezethető le, hanem azért is, mert a németség körében a középkorban az a szokás dívott, hogy a nemes csalá
dokat ősi várukról nevezték el és nem fordítva.
Az elmúlt ezredév alatt az ősi víz- és hegynevek javarésze elenyészett, talán a Csarmas-kút (a mostani Herman-forrás) és az Irottkő tekinthető kivételnek.
Mindmáig az a nézet elfogadott, hogy az Irottkő újkori elnevezés, s ezt a 883 m magas hegyet a középkorban Fenyőhegynek (1354: fenyhedgy), a IX-X. század
tól Uuitinesberc - Vütömnek, majd a XVII. század után Szálkőnek nevezték.
Geschriebener Stein-nek a XVII. század végétől mondják a megmaradt forrá
sok, de amióta Közép-Ázsiában találkozhattam Irottkő hegynevekkel, megingott a hitem abban, hogy ez az elnevezés a Batthyány- és Eszterházy birtokokat el
választó CBE vagy CEB monogramos határkő alapján keletkezett volna, legyen ezek jelentése Civitas (Kőszeg)-Batthány-Eszterházy vagy más kövek alapján:
D.R. (Dominium Rechnitz-Rohonc). A városi jegyzőkönyv szerint 1692-ben a határkövekre az alábbi betűk voltak vésve: D.L (Dominium Leuka), C.G. (Civi
tas Ginsiensis), M-P. (Mariaperg vagyis a klastrom). S nemcsak a megfejtések ingatagsága miatt, hanem azért, mert a nagyszámú határkövet nem lehet egyes számmal jelölni. Keleten, Közép- és Belső-Azsiában ugyanis azokat a hegyeket hívják Irottkőnek, amelyeken írások (rovások) és ősi ábrázolások (sziklarajzok) vannak. Alapos kutatások nélkül e kérdés meg nem válaszolható, de ezentúl ke
resni kell ilyen emlékeket is.
Kőszeg egykori kiterjedésének vizsgálatánál szükséges figyelembe venni a dűlő- és határneveket is, elvégre nagyon régi hagyományok őrzői lehetnek egyes elnevezések. A kőszegi dűlőneveket 1918-ban, 1926-ban, majd 1934-ben összegezték s ezen elnevezések egyike-másika történeti jellegű. Soroljuk fel
őket: Anger dűlő, Beltelek, Felső rétek (Obere Wiesen), Barát-erdő (Klausen
wald), Kőszegi szőlők (Günser), Soproni úti dűlő (Ödenburger strasse), Bors
monostori úti dűlő, Gödör, Ólmodi úti dűlő, Szvetics-kert, Lovagló-dűlő (Reit- anger), Alsóerdő, Mexikó, Vámházi dűlő, Csői úti felső dűlő, Rövid Gubahegy, Alsó vámházi dűlő, Hosszú Gubahegy, Csói út alatti dűlő, Rövid szakasztások, Szombathelyi úti dűlő, Kőszegfalvi rétek, Alsó rétek, Kisföldi dűlő, Nagy és Kis Tamás dűlő (Gross und Kleine Thomas), Lajtárföldi dűlő (Kurze Lajtar), Réthosszat, Rohonczi úti dűlő, Kövi gyümölcsös (Steiner), Kövecses dűlő (Stei
ner Acker), Feketeföldi dűlő (Schwarz Acker), Köböl (Kölbel), Kövi szőlő (Steiner szőlő), Meszesvölgyi dűlő (Kalchgraben), Szabóhegy (Schneiderberg), Alsó ősdűlő (Ursprung), Hermina dűlő, Nemes dűlő (Edler), Hosszú nemes dű
lő (Lange Edler), Kecskeszőlő dűlő (Gosmark), József-forrás (Stokwinkel), Óház-alja (Altes Haus), Ábrahám dűlő, Juli dűlő, Rövid és Hosszülövészárok dűlő (Kurze und Lange Schützengraben), Kisharang dűlő (Kurze Klangel), Kincshegy (Kindsberg, Kinschberger), Címerpajzs dűlő (Schiedwappen vagy Schiedwampen), Kapaszkodó (Steiger), Présházdűlő (Presshaus), Fürdőhegy (Badstuben), Tölgyeshegy (Eichberg), Napostető (Gém), Gesztenyéshát, Lovas
hát, Római domb (Gern Römer), Polgár szőlők (Bürger), Tükör oldal (Spiegel), Királyvölgy (König), Szorosúti dűlő (Knappéi), Tető (Kulm), Libaszőlő (Gan
ser), Lócserélő dűlő (Rosstäuscher), Szoposdűlő (Klemmer), Árnyékos dűlő (Deckenschaden), Figyelő dűlő (Tawachten), Ördögárok (Schauergraben), Hi
degvölgy (Eisgrübel), Kopaszhegy (Scherm), Harangalja, Nyomorerdő (Elend), Felsőerdő, Herczegi erdők, Káposztások, Vesztőhelyi dűlő, Klastrom dűlő (Klos
terwald), Csordás dűlő, Téglakemence alatti dűlő (Unter dem Ziegelofen), Be- dőcs halastó, Agyaggödör (Tachet graben), Lőpormalom dűlő (Pulverstampf acker), Dombi fuédek (Dombi Acker), Rókalejtő (Fuchsleiten), Mélyút (Klem
mer), Puknar, Stayger, Purglaithner, Eger, Kotlarer, Elendt-szőlők, Bundschuh-i szőlő, Gesztenyés, Vesztőhelyi dűlő, Deckenschaden, Bedőcs-halastó, etc.