(Undters Statthor, Unterthor, Unteres Stadttor)
A Fő-térről észak felé fordulva szemben találjuk magunkat Kőszeg egyik jelké
pével, a hatalmas Hősök tornyával. Nem Opaterny Flóris terve lenyűgöző, ha
nem a megvalósulás üteme. Dr. Fuchs (Gyöngyös) Endre toronyötletét 1932.
februrárjában változtatta építé
szeti tervvé Opaterny, de 1932.
március 10-én Müller Ferenc és Kalcher György építőmeste
rek már serényen dolgoztak a 18 ezer pengős munkán s ugyanezen év május 29-én a díszkapun bevonulhatott vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, népes kíséretével.
A 9,8 m külső szélességű, 27 m magas újkori torony, a 65 m magas Jézus Szent Szíve temp
lom tornyával, a 47 m magas evangélikus harangtoronnyal és az ugyancsak 47 m magas Szent Imre templom tornyával együtt Kőszeg négy magas épülete.
39. kép - A Városház utca és a Hősök tornya
40. kép - A lebontott Alsókapu helye
A Hősök tornyának helye, több, mint ötven esztendeig szabadon állt, azelőtt azonban, pontosan 1880-ig, a város Alsókapu-tornyának vaskos teste emelke
dett itt. Nemsokkal a lebontása előtt készült egy sorozat fényképfelvétel a város
ról s így meglehetősen életszerű képet alkothatunk a város déli kaputornyáról.
Az persze több, mint különös, hogy a város történetének első igazi kutatója és monográfusa, Chernél Kálmán, az ő korában még álló toronyról éppen csak megjegyzi: „most is létező”. A városi tanács 100 forintért eladta az Alsókapu tornyot Glatzhofer Samunak az alábbi indoklással: „Minthogy a belvárosban az
1. szám alatt lévő régi városi torony már roskadozó állapotban van, s annak to
vábbi fenntartási költségei a nyerendő haszonnal semmi arányban sem állanak, továbbá minthogy közlekedési és rendőri szempontokból annak fenntartása épen nem mutatkozik ajánlatosnak, a választmány annak lebontását ezennel el
határozza.” ( 1880. június 11.)
A korabeli fényképek mind a déli, mind az északi oldalon egy-egy, fedél
székből kiugró tetőablakot mutatnak, amelyek a XVIII. század első harmadában épültek (1723) a tornyos zenészek számára: „a capu fölött való toronyban el
4L kép - Az Alsókapu-torony dél felől IHRü-ban
kezdették az déli és estvéli nótákat fújnyi...” Az 1746. évi festményen még.
szintenként két lőrést látunk, másfélszáz év alatt azonban ezeket befalazták és egy-egy ablakot törtek a falakba. A déli oldalon az első emeleti lőréseket csak részben takarta el az 1724-ben készíttetett freskó: „Poszi Christoph és Ober Já
nos kép írókkal az N. Magistratus az kapu fölött való Crucifixusnak, Boldogh Aszonnak, és Szent János képe, úgy az N. Magyar országh és az N. Város Czi- mere...oly föstikkel liendő leírásáért megh alkudott...” Egy adat szerint 1533- ban Nikola Jurisics címerét is ráfestették a toronyra. Később azonban a második emeleten a déli oldalon is ablakokat vágtak. Ma, az 1932-ben megépített Hősök tornya alatt, a kapunyílás 4,5 m magas és 6,5 m széles, az eredeti toronynál azonban a kapu szőkébb volt, szélessége 4 m, magassága 3,5 m. Az 1880 előtt készült fényképen látható félkörívesen záródó kapunyílás azonban, minden bi
zonnyal, némi átalakításon eshetett át. Az Alsókapun eredetileg felvonóhíd volt, (a csörlők lyukai a fotón is láthatók), amely átívelt a 15-20 m széles városárkán s amelyet a XVI. században barbakánnal helyettesítettek. Ezután a csapóhíd a
IV.
42. kép - Az Alsókapu-torony 1880-ban
43. kép - Emelcsős felvonóhíd
déséhez. Először kibontottuk az utcáról nyitott újkori ajtót és a kilenc lépcsőfo
kot, amelyet durván belevágtak a középkori falazatba. Már ekkor előtűntek az Alsókapu kőépítményeinek nyugati szakaszai a pincében. A mai Hősök tornya
44. kép - A krakkói barbakán
egész testével a városfalon belül (attól északra) áll s nem is a régi kaputorony tengelyében építették meg. Noha a Hősök tornya stabili
tása érdekében a kapu alatt, illetve a falak közelében nem végeztünk mélyítéseket, még kutató árkot sem ásattunk, az világossá vált, hogy a mai torony déli homlokfa
lától délre 550 cm-re, durván egy bécsi öl (189 cm) szélességű, erős habarcsba rakott kőfalú, 7,5 x 4 m- es torony épült, egyidőben (kötés
ben) a városfallal. Ez a torony azonban nem azonos a régi, 1880-ban lebontott Alsókapu-toronnyal, amely zömében ugyancsak a városfalon belül terpeszkedett, noha déli homlokfala a városfal vonalától délebbre húzódott. A
46. kép - Az Alsókapunál végzett feltárás helyszínrajza 45. kép - Külső felvonóhíd
torony délkeleti sarkát a mű- emlékesek megtalálták a vá
rosfalon kívül. Ezt mutatja az 1838/39-es térkép is. Előka- pu-toronynak kell tartanunk a m egtalált kisebb tornyot, amelynek már nincs nyoma az 1746-os festményen, bár vala
miféle előretolt erőd megfi
gyelhető a képen. Ezen előka-
3-5 láb falvastagságú barbakánt. Az előkapu-torony alapfalait a márgás agyag anyatalajba ásták bele, a jelenlegi Chernél utcai utcaszinttől (Rm) 457 cm-nyire, (M = 274,1 Afm). A barbakán azonban a városárokban állt, valamivel magasab
ban alapozva (Rm = 440 cm, a Városház utcai aszfaltszinttől 210 cm-nyire). Itt a városárok eredeti mélységét nem volt módunkban megállapítani, délebbre azon
ban 320 cm felett volt, s általában elérte a 15 lábat. Noha a városárkot még a XVIII.
században is rendszeresen tisztították, amint erről egy 1730-as feljegyzés tanús
kodik: „A Város Arkábul ki menő Víz follyást per totum, hogy To ássó által megh csináltassa kamarás Uram, és a Há
zok a proportione fizessik megh,” a fel- töltődés rohamosan erősödött. Ennek bi
zonysága a pincében talált csaknem ép, szájával felfelé álló, XVII. századi cse
répfazék.
A mai utcaszinttől (Rm) 200 cm mély
ségben húzódik (M= 272,5 Afm) a XV-XVI. századi járószint. A barbakán terméskőből épített falazata teljes épségben megmaradt, több mint két méter magasságig ! Az utca szintjében eltérő kőbur
kolat segítségével érzékeltették az egykori falvonulatokat. A járószint felett 25 48. kép - Előkapu-torony
cm-rel kerültek elő sarkos kovácsoltvas lópatkók, elsősorban XVI-XVII. száza
di típusok, vas véső és egy csikózabla egyik fele. A kapuvédmű külső, délnyu
gati oldalán, (a pince töltésföldjében) újkori (XIX-XX. századi) kerámia-dara
bok között, egy kőfejtő csákányt és a csapórács egyik rúdvasalását talál
tuk meg. A Hősök tor
nya alatt ásott esővíz-el
vezető csatorna árkában, a töltelék-földben, 65 cm mélyen hevert egy XVI. századi jellegű vas fokos.
A barbakánok építési divatja későbbi, mint a rondelláké, noha Ma
gyarországon - amint 50. kép - A barbakán sértetlen nyugati fala
51. kép - Kovácsoltvas patkók
52. kép - Kőfejtő 53. kép - Vas fokos csákány
Sopron példája mutatja - a rondellák építése is csak a XVI. században terjedt el.
Ezeknek a védműveknek a falvastagsága 1-3 m között váltakozott, átmérőik YÎÎL_12-17 m volt. A máig álló krakkói barbakán is mutatja, hogy ezeknek a
kapu-védműveknek törvényszerű jellemzője az, hogy a kaput nem az építmény tenge
lyében alakították ki, hanem - Kőszegen például - attól délkeletre. Ezáltal egy tört vonalú haladási irány keletkezett s ennek az emlékét őrzi a mai Városház utca sajátságos nyomvonala.
A kapunyílás nyugati falsíkja teljes épségben előkerült, hasonlóképpen a ka
putól nyugatra két méternyire egy mélyedés, amelyet a középkorban lánckamrá
nak neveztek. A kapunyílást ugyanis sarkokon forduló, vaspléhekkel borított, erős, leggyakrabban cserfából készített kétszámyű ajtó zárta. Amikor a XVIII.
században feltöltötték a városárkot, majd a barba- kánt is, az egykori, nyolc láb szélességű (250 cm volt mérhető) kapunyílás elé egy hevenyészett kő- és téglafalat emeltek földfogóként. A barbakán ka
puja előtt volt természetesen a városárkon átívelő emeltyűs szerkezetű felvonóhíd, amelyet vastag lán
cok segítségével engedtek le és húztak fel. A láncos szerkezetet egy erős gerendához rögzített kerékkel mozgatták. A régészeti feltárás sajnos nem terjedhe
tett ki a barbakán keleti felére, a kötelezően előírt közlekedési „folyosó” biztosítása miatt, valamint a keleti oldalon épült lakóház miatt (a 60-as számú ház 1838-ban Iselstein Annáé volt, később a Város
ház u. 2. Török-házként szerepelt, amely minden bi
zonnyal a XVIII. század végén épült, éppen a kapu- védmű betemetése után). Az ásatás befejezése után,
1992. koranyarán a város sóderral betömette a bar
bakán belsejét.
A rekonstrukciós terv szerint az Alsókapu-tor- nyot vissza kellett volna állítani az eredeti formájá
ban, vagyis itt, a sétálóutcaként üzemelő Városház utcából lépcsőkön lehetett volna lejutni kelet felé a városárokba, az elbontott Török-ház helyén. A Városház u. 2. szám alatti, törté
netileg értéktelen ház „feláldozása” árán egy páratlan látványú műemléke lehe
tett volna a városnak. (Ez volt a 2000. évi millenniumi pályázat lényege.) Az Alsókapu-torony
színre, így a „megfigyelések alapján” történt korai keltezés (XIV. század) több, mint bizonytalan. Az írott források szerint - elvileg - lehetséges volna, hogy a ma is látható kőszegi városfalak építését megkezdték már a XIV. században, ezt iga
zolni azonban egyelőre nem tudjuk. Mi sem találtunk az Alsókapu-toronynál egyetlen olyan leletet sem, amely korábbi lenne a XV. századnál. A rendelkezé
sünkre álló adatok alapján a jelenlegi kő városfal az első kaputoronnyal a XV.
században, a hozzáépített barbakán a XVI. század második felében készült el. Azt különösnek mondhatjuk, hogy a barbakán megépítését sem a városi jegyzőköny
vek, sem más írott források nem említik meg. Az 1575. évi musterregiszter sze
rint az Alsókapu-tornyot egy ágyú, 22 szakállas puska és 49 fő védelmezte.
Az 1733-ban megépített kőhíd déli szobordíszei 1729-ben készültek és ma is megvannak: a nyugati oldalon Nepomuki Szent János, a keletin Szent Vendel, de a keleti alak ma már nem Szent Vendel, hanem Szent Jakab felirattal bír.
Nem egészen érthető, hogy miért kellett átkeresztelni Vendelt Jakabra, száműz
ve ezzel a várost a marhavésztől és a pestistől megóvó koraközépkori skót szen
tet, akinek a nevét és alakját ott látjuk az 1746. évi festményen is. A szobor-ha
misítók nem átallották elvenni Szent Vendel kovácsolt vas botját és „módosí
tani” a vándortarisznyáját. Pedig ez a szobor Szent Vendel minden ízében, még ha a vállánál vízmerítő kagylót észlelünk is. Pásztorruhában látjuk, pásztorta
risznyával, a kalapja a hátára vetve, jobb kezében (régebben) bot volt.
A műemléki kutatások révén sikerült megtalálni a középkori városárok külső (déli) ellenfalát eléggé hosszú szakaszon, többek között a Fő tér és a Városháza utca sarkán álló egykori 62-es számú, Scháffer-ház pincéjében, valamint nyugat felé a Várkör házaiban, kelet felé a Fő-téri házakban.. Az ellenfal 65-80 cm szé
les, erős habarcsba rakott kőfal, amelynek Rm = 484 cm volt. A Fő tér 1. számú háznál öt lőrést is találtak, amely arra mutat, hogy elsősorban külső védelmi fa
lakról, tehát mellvédről van itt szó, nem pedig a városárok egyszerű támfalairól, amelyek a szakirodalomban Contraval lation, Eskarpe, contrescarpe, contra scar- pa néven szerepelnek (Diósgyőrben az ellenfal faragott kváderköves burkolatú vastag fal, amely részben támfal, részben pártázatos kiképzésű felmenő fal!), másrészt, hogy a történeti szintek itt is elsődeleges fontosságúak, hiszen a meg
talált lőrések a mai pincékben vannak. Sajnálatos, hogy sem itt, sem a Fő-tér 7.
számú házban a kőszegi múzeum nem végezhetett kutatásokat. Az elmúlt ne
gyed évszázadban számos esetben megtörtént, hogy a műemléki vizsgálatokról még jelzéseket sem kaptunk, nemhogy dokumentációt, amelynek átadása pedig elemi norma kellene legyen. A jelen és a jövő tervezői manapság is további centralizációt erőltetnek, ahelyett, hogy a területileg illetékes szakintézmények és szakemberek kapnának minél teljesebb hatáskört és támogatást.