Vállalkozáspolitikai javaslatok a Globális Vállalkozói és Fejl ı dési Index

A GEDINDEX valójában az elızıkben jelzett vállalkozáspolitika formálására alkalmas, amely a fejlettebb hatékonyság- és az innováció-vezérelt gazdaságok esetében lehet igazán hasznos. Magyarország valahol a kettı között található, így különösen elınyös lehet azt megvizsgálni, hogy mit is kellene, lehetne tenni.

A konkrét javaslatok megtétele elıtt mindenképpen említést kell tenni a GEDINDEX korlátairól. A GEDINDEX csak olyan javaslatok megtételére alkalmas, amelyek a

GEDINDEXET alkotó 14 pillérre és 31 változóra vonatkozik. Így például az adózás vagy a makrogazdasági stabilitást biztosító költségvetési és monetáris politika, vagy a pályázati rendszer megítélésére a GEDINDEX nem, vagy csak részben képes. A makrogazdasági stabilitás ugyan némiképpen visszaköszön az üzleti kockázatot mérı változóban (BUSINESS RISK), azonban az adózás és a pályázati rendszer teljesen kívül esik a vizsgált körön. Sok más mellett méri viszont a mutató a vállalkozások közvetlen környezetét, a szabályozás hatékonyságát a gazdaság szabadsága mutatóval (FREEDOM), amely a Világbank Doing business indexének a részelemeibıl lett képezve.

A GEDINDEX felépítése során abból az alapelvbıl indultam ki, hogy a vállalkozást

egymással szorosan összefüggı elemek rendszereként kell felfogni. A másik kiindulópont az volt, hogy a rendszer elemei csupán korlátozottan helyettesíthetık egymással, így a gyenge elemek visszahúzó hatást gyakorolnak a többi elemre, és ezen keresztül az egész rendszerre is.

181

A Szők Keresztmetszetekért Történı Büntetés (PFB) módszertana pedig alkalmas eszköznek bizonyult arra, hogy a gyenge elemek visszahúzó hatását számszerősítse. A PFB segítségével meglehetısen egyszerően megfogalmazhatók a direkt gazdaságpolitikai javaslatok: a rendszer leggyengébb elemét kell javítani, hiszen ennek révén áttételesen a több rendszerelem is javul.

A legnagyobb javulás akkor érhetı el, ha a rendszerben csupán egy szők keresztmetszet van.

Több gyenge elem esetében az erıforrásokat meg kell osztani, hogy párhuzamos fejlesztéssel ne hagyjunk visszahúzó erıket, gátló tényezıket. Magyarországra valójában ez a jellemzı, azaz több gyenge teljesítményő tényezı is található. A PFB óriási elınye, hogy a

vállalkozáspolitikai javaslatok során képes a prioritási sorrend meghatározására is.

Amit a GEDINDEX viszont nem tud megtenni, az az eszközök hozzárendelése a célok megvalósításához, azaz nem vagy csak korlátozottan tudom megmondani, hogyan is lehetne felszámolni a szők keresztmetszeteket. A vállalkozáspolitikai eszközök hozzárendelése egyébként is túlmutat ezen írás témakörén. A marginális hatások számításakor azzal a feltételezéssel élek, hogy a különbözı pillérek ugyanolyan abszolút mértékő növelésének nagyjából ugyanolyan költségvonzata van. Tisztában vagyok azzal is, hogy az intézményi- környezeti és az egyéni tényezık megváltoztatása sem azonos erıfeszítést kíván. A

környezeti-intézményi tényezık, legalábbis azok egy része, relatíve könnyen és relatíve gyorsan változtatható, az egyéni tényezık esetében ez feltehetıen nincsen így. Bár a GEDINDEX ezen különbségek figyelembe vételére jelen formájában nem alkalmas, az értékelésnél tekintettel leszek erre a problémára.

A vállalkozáspolitikai javaslatokat a továbbiakban döntı mértékben a PFB logikájának megfelelıen teszem meg, elıször a pillérek utána pedig a változók szintjén. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a PFB alkalmazása az al-indexek szintjén történik. A visszahúzó hatás mértéke attól is függ, hogy mennyire szők a keresztmetszet, azaz mekkora az adott al-index legrosszabb és második legrosszabb pillérje között a különbség. A hatások számszerősítéséhez és a prioritások megállapításához több esetben a marginális hatásokkal is kalkulálok. A marginális hatást az adott pillér 0,1-es növelése révén kalkulálom az al-index és a GEDINDEX viszonylatában.

A Vállalkozói Aspirációk leggyengébb pillérje a lehetıség észlelési OPPORTUNITY PERCEPTION 0,06 értékkel.

182

1. számú vállalkozáspolitikai javaslat: a lehetıség észlelés emelése, mégpedig elsısorban a lakosság lehetıség-észlelésének javítása révén.

Teljesen világos, hogy a lakosság lehetıség észlelési képességeinek javítása egyrészt nem könnyő, másrészt nem rövid idı alatt megvalósítható feladat. Mint a többi volt szocialista ország példáján is láthattuk, ebben ık sem igazán jók, így nagy valószínőséggel az alacsony lehetıség észlelésben a szocialista gondoskodó és a saját kezdeményezıkészséget kiölni akaró szemlélete is ludas. Véleményem szerint a javulás az oktatási rendszer szisztematikus

fejlesztésével érhetı el.

A marginális hatáselemzés alapján megállapítható, hogy az OPPORTUNITY PERCEPTION 0,1-es növelése a Vállalkozói Attitődök 0,30-rıl 0,34-re, a GEDINDEX-et pedig 0,25-rıl 0,27-re növeli. Ezzel Magyarország körülbelül három helyet léphetne elı a GEDINDEX rangsorban megelızve Indonéziát és a Dominikai Köztársaságot.

A Vállalkozói Aktivitás visszahúzó pillérje a versenyhelyzetet kifejezı COMPET. Látható az is, hogy a COMPET mind az intézményi-környezeti mind az egyéni tényezıje a „vörös zónában” található, azaz Magyarország az országok utolsó harmadában található.

2. számú vállalkozáspolitikai javaslat: javítani a piaci versenyfeltételeken, oldani a gazdasági erıfölényes helyzeteket, és arra ösztönözni a vállalkozókat, hogy egyedi réspiacokat

találjanak, ahelyett, hogy más erıs versennyel jellemezhetı iparágba lépnének be.

Kétségtelen, hogy a versenyfeltételek javítása meglehetısen nehéz feladat, ez mégis könnyebbnek tőnik, mint a lehetıség észlelés ösztönzése. Ezek közül is az intézményes változtatás látszik kivihetıbbnek, ami komplex versenyhatósági és minıségvédelmi,

fogyasztóvédelmi feladatokat jelenthet. A kisebb cégek nagyvállalatokkal szembeni fizetési kiszolgáltatottságán is lenne mit javítani. Igen rossz üzenete lenne azonban, ha ez kizárólag a külföldi tulajdonú cégeket érintené, hiszen erıfölényes pozícióban számos hazai tulajdonú cég is található.

A Vállalkozói Aspirációk és a GEDINDEX leggyengébb pillérje a RISK CAPITAL 0,01 értékkel. Ha megnézzük az 5.9. ábrát, akkor azt is láthatjuk, hogy a RISK CAPITAL alacsony szintje alapvetıen az informális befektetés elégtelenségének köszönhetı.

183

3. számú vállalkozáspolitikai javaslat: A kockázati tıkefinanszírozás javítása elsısorban az informális tıkebefektetés ösztönzésével.

Az informális tıkebefektetés esetében is két tényezırıl van szó, egyrészt arról, hogy a lakosság hány százaléka akar ilyen befektetést végezni, másrészt pedig hogy mennyit is adnak. Az elmúlt idıszak fejleményei, a banki finanszírozás visszaszorulása miatt, mint azt az elızıkben bemutattam, a lakosság nagyobb százaléka hajlandó kockázati

tıke-finanszírozásra. Az átlagos, nem egészen 2 millió forint befektetésen azonban lenne mit javítani. Fıleg azért, mert az informális befektetés, ha az kamattal párosuló hitel formájában valósul meg, akkor az elvileg a Pénzintézeti Törvény szerint felügyeleti engedélyköteles tevékenység lenne. Érthetı, hogy az uzsorakölcsönöket próbálják törvényileg is

megakadályozni, azonban nem kellene a vízzel együtt a gyereket is kiöntve a cégfejlesztéshez szükséges magánhiteleket is az illegalitásba számőzni.

A RISK CAPITAL 0,1-es növelése (0,11-re) a Vállalkozói Aspirációk al-index 0,19-es értékét 0,22-re változtatja és végsı soron a GEDINDEX 0,25-rıl 0,26-ra növekszik.

Összehasonlításképpen a NEW PRODUCT 0,1-es emelése a Vállalkozói Aspirációk 0,21-re történı emelkedésével jár, a végsı hatás a kerekítések miatt szintén 0,26 lesz.

Figyelembe véve, hogy az intézményi-környezeti tényezık változtatása relatíve könnyebb, mint az egyéni tényezıké, érdemes lenne ezek közül a leggyengébbek javítása.

4. számú gazdaságpolitikai javaslat: az alkalmazottak továbbképzésének javítása, ösztönzése.

A STAFFTRAIN még a hasonló hatékonyság-vezérelt gazdaságokkal összehasonlítva is igen alacsony. A továbbképzés része lehet az életpálya során történı tanulásnak. Az oktatási képzési programok további állami támogatása szükséges, a piacképes tudás megszerzése és megtartása érdekében. A pályázati rendszer és a kkv-k támogatása során ildomos lenne valamilyen fajta képzést, képzésben történı részvételt is megkövetelni.

A következı javaslat az innováció, és ezen belül is a termék-innováció ösztönzésére vonatkozik. A NEW PRODUCT a harmadik leggyengébb pillér-érték, 0,12-vel.

184

5. számú gazdaságpolitikai javaslat: a termékinnováció mind intézményi, mind egyéni tényezıinek javítása.

Bár a kutatási fejlesztésre költött pénzek tekintetésben az országok második harmadában foglalunk helyet, a GERD 0,24-es értéke azt jelenti, hogy az adott idıszak alatt nagyjából a GDP egy százalékát költöttük kutatás-fejlesztésre, ez a második leggyengébb intézményi-környezeti változó-érték. Szintúgy, igen kevés azon cégek aránya, amelyek olyan termékkel rendelkeznének, amelyet a fogyasztók újnak tartanak. A magyar cégek gyenge innovációs teljesítménye közismert, az addigi gazdaságpolitikai kísérletek azonban, amelyek révén az innováció javulna, meglehetısen felemás eredménnyel jártak. Érezhetı javulás inkább csak középtávon 5-10 év magasságában várható.

A GEDINDEX elemezése során világossá vált az, hogy lemaradásunk alapvetı oka az egyéni és nem az intézményi-környezeti tényezıknek köszönhetı. A Vállalkozói Aspirációkat nem csupán az informális tıke és az innovatív cégek hiánya fogja vissza, hanem igen kevés a magas növekedéső cégek aránya is (GAZELLE). Ezen cégek viszont kulcsfontosságú szerepet töltenek be az új munkahelyek teremtése és a gazdasági növekedés fokozása területén is.

6. számú gazdaságpolitikai javaslat: a magas növekedési potenciálú cégek arányának növelése.

A gazellák hiánya nem csupán a magyar gazdaságra jellemzı, például a vállalkozóilag igen sikeres skandináv országok talán leggyengébb pontja is ez. A gazdaságpolitikai javaslatok közül azért került ilyen hátra, mert nem igazán ismertek azok a hatékony eszközök,

amelyekkel növelni lehetne ezen cégek arányát. Valószínősíthetı, hogy a nagyobb cégeket (pl. 20 fı alkalmazott felett) sújtó diszkriminatív adók sokakat arra ösztönöznek, hogy inkább több kisebb, semmint egy nagyobb céget tartsanak fent. A pályázati rendszernek, elsısorban a pénzügyi támogatásoknak leginkább ezeket a cégeket kellene a figyelem középpontjába emelni.

A vállalkozói attitődöket két egyéni tényezı alacsony szintje is befolyásolja. A hálózatosodást a vállalkozók ismertségén keresztül méri a GEM (KNOWENT), ami szintén a gyengébb teljesítményő változók közé tartozik

185

7. számú gazdaságpolitikai javaslat: a vállalkozók ismertségének és ezen keresztül hálózati kapcsolatainak javítása.

A Vállalkozói Attitődök további gyenge pontja a vállalkozók társadalmi megítélése és

elfogadottsága. A kellı társadalmi respekt és elismerés hiányában nem feltétlenül azok fognak vállalkozni, akik a legtöbb társadalmi hasznot hoznák létre.

8. számú gazdaságpolitikai javaslat: a vállalkozók társadalmi elfogadottságának és megbecsülésének növelése.

A fenti javaslat megvalósítása nem csupán a kormányzat feladata, ebben sokat tehet az oktatás és a média is. Mint azt egy korábbi tanulmányban bemutattam, a hazai média igencsak

hajlamos olyan hírek közlésére, ahol a vállalkozók negatívan tőnnek fel, a pozitív történések viszont háttérbe szorulnak (Szerb és Kocsis-Kisantal 2008). A hıs és sikeres vállalkozók pozitív szerepmodelljei csak elvétve jelennek meg a hazai médiában.

A vállalkozásindítási képességek (SKILLS) normalizált értéke ugyan 0,34, azonban Magyarország ezzel az országok legutolsó harmadába került. Úgy vélem, ez a relatíve jól befolyásolható egyéni tényezık közé tartozik

9. számú gazdaságpolitikai javaslat: a vállalkozásindítási készségek és képességek növelése.

A vállalkozásindítási ismeretekhez egy már régóta létezı piacgazdaságban hozzá lehet jutni a családban vagy a személyes hálózaton keresztül is. A magas növekedéső potenciálú cégek sikeres indításához azonban már a fejlett országokban is szükségesnek tartják az oktatást.

Véleményem szerint Magyarországon az oktatási rendszerben az alapfokú képzéstıl egészen a felsıfokú képzésig, minden szinten szükség lenne valamilyen fajta vállalkozói ismeret oktatására.

Ugyan az országok középsı harmadába tartozunk a technológiai szektorba tartozó

vállalkozásindítási gyakoriságot tekintve, azonban a TECHSECT mutató értéke meglehetısen alacsony, mindössze 0,27. Ezek a szektorok tekinthetık ugyanakkor a tudás-intenzív

szektoroknak is, amely az innováció-vezérelt gazdaságok kritikus területe.

186

10. számú gazdaságpolitikai javaslat: a technológiai szektorba tartozó vállalkozásindítási gyakoriság növelése

Végül még egy gazdaságpolitikai javaslattal élnék a Vállalkozói Aspirációk növelése érdekében, ez pedig a fiatal technológiák fokozott alkalmazása (NEWT). Hazai cégeink jelentıs része még mindig régi technológiákra alapozza mőködését, a vállalkozói gazdaságba történı elırelépéshez azonban fel kellene gyorsítani az öt évnél fiatalabb technológiák hazai adaptálását.

11. számú gazdaságpolitikai javaslat: a fiatal technológiák hazai alkalmazásának fokozása.