5. Magyarország vállalkozói teljesítménye a Globális Vállalkozói és Fejlıdési Index
5.3. Magyarország vállalkozói színvonala a változók szintjén
Magyarország vállalkozói teljesítménye okainak mélyebb megértéséhez érdemes eggyel lejjebb, a változók szintjére menni. Az 5.6.a. és az 5.6.b. ábrák külön-külön mutatják Magyarország teljesítményét az intézményi-környezeti és az egyéni tényezık szintjén, mégpedig a hatékonyság- és az innováció-vezérelt gazdaságokhoz képest. A pillérek dekompozíciója révén láthatóvá válik, hogy az egyes kategóriákban miért is kerültünk kedvezı vagy éppen kedvezıtlen pozícióba.
166
Megvizsgálva az intézményi-környezeti tényezık alakulását látható, hogy Magyarország teljesítménye többnyire megfelel fejlettségi szintjének, és ezen változók értéke jórészt a hatékonyság-vezérelt gazdaságok átlagos szintje felett, és az innováció-vezérelt országok átlagos szintje alatt található. Érdemes azonban figyelembe venni a kivételeket. A lehetıség-észlelés intézményi változója, a MARKETEGGLOM némileg átlag alatti, azonban nem kirívó mértékben. A MARKETEGGLOM, amely az urbanizáció mértékébıl és a belsı piac
nagyságából tevıdik össze, gazdaságpolitikai eszközökkel nem igazán befolyásolható. A másik terület, ahol látható lemaradásban vagyunk, az a vállalatok által a munkaerı képzésére fordított összegek nagysága (STAFFTRAIN). Az értékek azt jelzik, hogy Magyarország ez irányú erıfeszítése még a hatékonyság-orintált gazdaságok átlagának is csak nagyjából kétharmadára rúgnak. Más kisvállalati felmérések megerısítik ezt a jelenséget (Richbell et al 2010). A MARKDOM alacsony értéke arra utal, hogy Magyarországon meglehetısen erıs gazdasági csoportok uralják a piaci pozíciókat, ami megnehezíti az új cégek, termékek piacra jutását.
Két olyan terület van az intézményi változók szintjén, ahol Magyarország pozíciója
kedvezıbb, mint a legfejlettebb országok átlagos szintje (5.6.a. ábra). Az EDUCPOSTSEC magas értéke azt jelenti, hogy Magyarországok a poszt-szekunderi képzésben még a fejlett országok átlagánál is többen vesznek részt. Ez ugyan több szempontból is kedvezı hír, azonban jól ismert az is, hogy képzési struktúránk torz, ahol egyrészt gyenge színvonalú fıiskolák sokszor funkcionális analfabétáknak is diplomát adnak, másrészt pedig nem azokon a területeken történik a képzés, ahol az vállalkozói szempontból hasznos lenne. Igen alacsony arányú például a mőszaki felsıfokú képzésben résztvevık aránya (Kádár 2008). A másik terület, ahol Magyarország jól teljesít, az a globalizáció mértéke (GLOB). Bár sokan említik a globalizáció negatív hatásait is, a nemzetköziesedés szempontjából a világgazdaságba
integrálódás lényeges. Az már egy másik kérdés, hogy ennek elınyeit többnyire jelenleg a multinacionális cégek és a nagyvállalatok használják ki, és a GLOB-hoz tartozó egyéni változó, az EXPORT, már nem mutat ilyen jó teljesítményt. Az intézményi-környezeti tényezık átlaga hazánk esetében 0,46, a hatékonyság-vezérelt gazdaságokénál 0,11-el magasabb, ugyanakkor lényegesen alacsonyabb, mint a 0,70-es innováció-vezérelt gazdaságok átlaga.
167
5.6.a. ábra: Magyarország intézményi-környezeti tényezıinek relatív szintje Intézményi-környezeti változók
0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 1,00 MARKET AGGLOM
EDUCPOST SEC BUSINESS RISK INT ERNET USAGE CORRUPT ION FREEDOM T ECHABSORP ST AFFT RAIN MARKDOM GERD INNOV BUSS ST RAT EGY GLOB VENT CAP .INT ÉZMÉNYI ÁT L
Magyarország Hatékonyság vezérelte átlag Innováció vezérelte átlag
Az egyéni változók esetében helyzetünk láthatóan kedvezıtlenebb, sok esetben kifejezetten vészesen gyengébb, összehasonlítva az intézményi-környezeti változókkal. A hatékonyság-vezérelt gazdaságok egyéni tényezıinek átlaga 0,40, az innováció-hatékonyság-vezérelteké 0,52, ehhez képest Magyarországé 0,31 (5.6.b. ábra).
168
5.6.b. ábra: Magyarország egyéni tényezıinek relatív szintje Egyéni változók
0,000 0,100 0,200 0,300 0,400 0,500 0,600 0,700 0,800 0,900 1,000 OPPORT UNIT Y
SKILL NONFEAR KNOWENT CARST AT T EAOPPORT T ECHSECT HIGHEDUC COMPET NEWP NEWT GAZELLE EXPORT INFINV EGYÉNI ÁT L.
M agyarország Hatékonyság vezérelte átlag Innováció vezérelte átlag
Az egyéni tényezık fejlettségi szint szerinti értékelésével azonban óvatosan kell bánnunk.
Látható, hogy a Vállalkozói Attitődök esetében a hatékonyság-vezérelte gazdaságok átlagos egyéni változó értéke meghaladja az innováció-vezérelt gazdaságokét. A Vállalkozói Aktivitás és a Vállalkozói Aspirációk esetében helyreáll a rend, és az innováció-vezérelt gazdaságok dominanciája érvényesül. Magyarország legjobb egyedi teljesítménye a NONFEAR, azaz a bukástól való félelem nem tántorítja el a magyarokat a cégalapítástól.
Teljesítményünk – a fejlettséghez képest – elfogadható a lehetıség motiválta vállalkozásindítás (TEAOPPORT), a technológiai szektorban történı cégindítás
(TECHSECT), a felsıfokú oktatásban részt vett vállalkozók aránya (HIGHEDUC), az öt évnél fiatalabb technológiát alkalmazó (NEWT) és az exportáló (EXPORT) cégek aránya területein. A maradék nyolc területen teljesítményünk nem éri el a hatékonyság-vezérelt országok átlagát sem.
169
Nézzük meg akkor pozíciónkat a kelet-európai volt szocialista országok viszonylatában. Az 5.7.a. ábra az intézményi, az 5.7.b. ábra az egyéni tényezık adatait mutatja. Az intézményi változók átlagát illetıen Magyarország helyzete fejlettségének megfelelı, Szlovénia és Csehország mögött a harmadik helyen állunk. Átlag alatti teljesítmény csupán két területen látható, az alkalmazottak képzése (STAFFTRAIN) és a domináns üzleti csoportok jelenléte a gazdaságban (MARKDOM) esetében. A gazdaság szabadsága (FREEDOM) és a globalizáció (GLOB) tekintetében pedig az élen állunk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy intézményi fejlesztéssel ne kellene foglalkoznunk, azonban a két kritikus területet kivéve drasztikusabb lépésekre nincsen szükség.
Teljesen más a szituáció az egyéni tényezık esetében, ahol a 10 ország közül az utolsó helyen állunk, még Románia és Oroszország is 0,06 ponttal elız meg bennünket. Öt területen kirívó a lemaradásunk, ezek a már jól ismertek: lehetıség észlelés (OPPORTUNITY), a vállalkozó személyes ismerete (KNOWENT), a verseny élessége (COMPET), a termék-innováció (NEWP), a gyors növekedéső cégek aránya (GAZELLE) és az informális tıkebefektetés (INFINV). A legjobb a helyzet a vállalkozásindítás kockázati észlelése esetében
(NONFEAR). Elfogadható a teljesítmény a lehetıség motiválta vállalkozásindítás (TEAOPPORT), a felsıfokú végzettségőek aránya a vállalkozók között (HIGHEDUC) kategóriákban is. A többi maradék területen is, ha nem is katasztrofális, de átlag alatti a teljesítményünk.
Láthatjuk tehát, hogy a volt szocialista országokkal történt összehasonlításban összességében közepes helyezésünket átlag felett intézményi és mélyen átlag alatti egyéni tényezıkkel sikerült produkálnunk. Hogy az egyéni tényezık területén ilyen rosszul szerepelünk a hasonló problémákkal küszködı országok között, az még számomra is meglepetés. Állampolgáraink, vállalkozóink, fiatal és születıben levı cégeink kritikus karakterisztikái, tulajdonságai, stratégiai irányultságának kulcsfontosságú elemei hiányoznak. Megállapítható az is, hogy a hiányok egy része rendszer-specifikus – jellemzı a legtöbb átmeneti gazdaságra –, azonban ez nem magyarázat az átlag alatti teljesítményekre a hasonló országokkal összehasonlítva.
170
5.7.a. ábra: Magyarország intézményi változó-értékeinek összehasonlítása a kelet-európai volt szocialista országokkal
0,00
Magyarország 0,43 0,69 0,67 0,37 0,45 0,51 0,47 0,20 0,29 0,24 0,44 0,43 0,90 0,38 0,46
Horvátország 0,30 0,45 0,50 0,37 0,28 0,20 0,34 0,37 0,23 0,21 0,34 0,38 0,71 0,25 0,35
Csehország 0,52 0,49 0,83 0,37 0,43 0,31 0,66 0,61 0,54 0,38 0,49 0,62 0,84 0,27 0,53
Lettország 0,33 0,80 0,50 0,51 0,38 0,51 0,43 0,38 0,34 0,16 0,28 0,41 0,78 0,42 0,45
Makedónia 0,24 0,30 0,17 0,12 0,22 0,33 0,10 0,29 0,11 0,05 0,19 0,17 0,48 0,31 0,22
Lengyelország 0,49 0,70 0,67 0,30 0,30 0,12 0,46 0,27 0,43 0,13 0,35 0,37 0,66 0,45 0,41
Románia 0,37 0,49 0,50 0,35 0,23 0,52 0,37 0,42 0,46 0,10 0,26 0,30 0,55 0,26 0,37
Oroszország 0,70 0,76 0,33 0,18 0,04 0,11 0,32 0,31 0,29 0,26 0,30 0,28 0,37 0,31 0,33
Szerbia 0,27 0,44 0,17 0,16 0,19 0,15 0,17 0,03 0,00 0,07 0,25 0,17 0,45 0,18 0,19
Szlovénia 0,23 0,85 1,00 0,71 0,62 0,50 0,53 0,50 0,49 0,40 0,41 0,52 0,74 0,41 0,57
Átlag 0,38 0,59 0,52 0,34 0,30 0,30 0,37 0,35 0,32 0,19 0,32 0,36 0,62 0,32 0,38
MARKET
171
5.7.b. ábra: Magyarország egyéni változó-értékeinek összehasonlítása a kelet-európai volt szocialista országokkal
0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 1,00
Magyarország 0,09 0,34 0,89 0,13 0,25 0,42 0,27 0,47 0,23 0,15 0,31 0,16 0,43 0,01 0,31
Horvátország 0,37 0,54 0,72 0,52 0,42 0,18 0,33 0,19 0,65 0,20 0,43 0,36 0,72 0,28 0,42
Csehország 0,32 0,40 0,76 0,24 0,32 0,46 0,46 0,17 0,46 0,61 0,40 0,47 1,00 0,52 0,49
Lettország 0,44 0,29 0,65 0,48 0,56 0,69 0,36 0,85 0,41 0,45 0,07 0,47 0,60 0,18 0,48
Makedónia 0,66 0,75 0,73 0,61 0,70 0,00 0,30 0,40 0,65 0,20 0,28 0,33 0,61 0,90 0,48
Lengyelország 0,16 0,27 0,79 0,28 0,44 0,37 0,24 0,32 0,25 0,38 1,00 0,22 0,79 0,16 0,44
Románia 0,28 0,20 0,75 0,36 0,47 0,22 0,13 0,83 0,19 0,34 0,00 0,33 0,83 0,03 0,37
Oroszország 0,12 0,02 0,71 0,13 0,12 0,53 0,38 0,75 0,30 0,33 0,23 0,63 0,36 0,01 0,37
Szerbia 0,67 0,77 0,85 0,73 0,55 0,07 0,22 0,24 0,68 0,13 0,15 0,29 0,19 0,19 0,36
Szlovénia 0,45 0,46 0,83 0,48 0,43 0,85 0,61 0,51 0,77 0,55 0,30 0,35 0,71 0,27 0,55
Átlag 0,39 0,41 0,75 0,42 0,44 0,37 0,34 0,47 0,49 0,36 0,32 0,38 0,65 0,28 0,44
OPPORT U
NIT Y SKILL NONFEAR KNOWENT CARST AT T EAOPPO
RT T ECHSECT HIGHEDUC COMPET NEWP NEWT GAZELLE EXPORT INFINV Egyéni átlag
172
Ha megvizsgáljuk Magyarország három legrosszabb és a három legjobb változóját, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a legjobb három változó közül kettı intézményi-környezeti változó (GLOB, EDUCPOSTSEC) és csupán egy egyéni (NONFEAR) (lásd 5.8. ábra). Viszont a három legrosszabb változó mindegyike egyéni (INFINV, OPPORTUNITY, KNOWENT).
Ezek közül a leginkább meglepı az, hogy a másfél millió vállalkozó országában milyen kevesen ismernek személyesen olyan valakit, aki az elmúlt két évben indított céget (KNOWENT).
5.8. ábra: Magyarország három legrosszabb és három legjobb változója
A legjobb három változó
0,90
0,89
0,69
0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 1,00
GLOB
Problémásnak látszik az is, hogy jóformán nincsen olyan terület, ahol az intézményi-környezeti és az egyéni tényezık egymást erısítenék (5.9. ábra). Az
INTERNATIONALIZATION és a NONFEAR OF FAILURE az, ahol a kétfajta tényezı még a legközelebb van egymáshoz. A felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya
(EDUCPOSTSEC) ugyan magas, vállalkozásindítási ismeretekkel mégis relatíve kevesen rendelkeznek (SKILL). Ez megerısíti azt, hogy felsıfokú képzésünkben kevesen tanulnak vállalkozói ismereteket (ld. Szerb és Márkus 2007a, 2007b). Vállalkozóink jó része ugyan rendelkezik felsıfokú képzettséggel (HIGHEDUC), azonban az alkalmazottak képzésére igen keveset költenek (STAFFTRAIN). Az intézményes kockázati tıkéhez jutás (VENTCAP) területén helyzetünk átlagos, azonban a vizsgált idıszakban igen kevesen voltak olyanok, akik mások számára pénzügyi támogatást adtak volna vállalkozásindításhoz (INFINV). Az
igazsághoz hozzá kell tenni azt is, hogy ebben az idıszakban a hazai cégek banki hitelhez jutásának feltételei jelentısen javultak, ami kiszorító hatást gyakorolt az informális tıke-finanszírozási formákra (ld. a következı alfejezetben részletesebben). A versenyhelyzet esetében (COMPETITION) pedig az intézményi-környezeti és az egyéni változók negatív
173
hatása egymást erısíti, azaz nehéz a piacra jutás a domináns vállalati csoportok létezése miatt, ezzel egyidıben pedig vállalkozóink már eleve olyan iparágakban akarnak újabb cégeket indítani, ahol amúgy is erıs a verseny.
5.9. ábra: Magyarország intézményi és egyéni változók, és pillérek szerinti teljesítménye
MARKETAGGLOM 0,43 OPPORTUNITY 0,09
OPPORTUNITY
PERCEPTION 0,06
EDUCPOSTSEC 0,69 SKILL 0,34 STARTUP SKILLS 0,48
BUSINESS RISK 0,67 NONFEAR 0,89 NONFEAR OF FAILURE 0,66
INTERNETUSAGE 0,37 KNOWENT 0,13 NETWORKING 0,24
CORRUPTION 0,45 CARSTAT 0,25 CULTURAL SUPPORT 0,31
FREEDOM 0,51 TEAOPPORT 0,42 OPPORTUNITY STARTUP 0,36
TECHABSORP 0,47 TECHSECT 0,27 TECH SECTOR 0,30
STAFFTRAIN 0,20 HIGHEDUC 0,47
QUALITY OF HUMAN
RESOURCE 0,32
MARKDOM 0,29 COMPET 0,23 COMPETITION 0,13
GERD 0,24 NEWP 0,15 NEW PRODUCT 0,12
INNOV 0,44 NEWT 0,31 NEW TECHOLOGY 0,29
BUSS STRATEGY 0,43 GAZELLE 0,16 HIGH GROWTH 0,17
GLOB 0,90 EXPORT 0,43 INTERNATlONALIZATION 0,50
VENTCAP 0,38 INFINV 0,01 RISK CAPITAL 0,01
INTÉZMÉNYI ÁTL. 0,46 EGYÉNI ÁTL. 0,31 GEDINDEX 0,25
PILLÉREK
VÁLLALKOZÓI ATTITŐDÖKVÁLLALKOZÓI AKTIVITÁSVÁLLALKOZÓI ASPIRÁCIÓK
INTÉZMÉNYI VÁLTOZÓK EGYÉNI VÁLTOZÓK
Az intézményi-környezeti és az egyéni tényezık közötti diszkrepencia az alapvetı oka annak, hogy Magyarország a pillérek szintjén egy esetben sem került az országok elsı harmadába.