A GEM Új és Teljes Korai –fázisú Vállalkozói Mutatói (TEA)

A jelenlegi legnagyobb és legteljesebb adatbázist a kezdı és születıben levı vállalkozásokról a GEM mondhatja a magáénak. AZ 1999-tıl végzett kutatás eredményeképpen immár 76 országból állnak rendelkezésünkre adatok, igaz nem minden ország esetében és nem minden évre vonatkozóan. Az országok szerinti harmonizált adatfelvétel, minden ország esetében legalább 2000-es mintával, a GEM talán legnagyobb elınye (Iversen et al 2008). Biztosított az is, hogy az egyes adatok évek során összehasonlíthatók legyenek. A GEM elméleti alapjai is jobban tisztázottak, mint a többi mérıszámé, mivel a vállalkozás definíció egyértelmően az új cég indítását tekinti vállalkozásnak.

Ugyanakkor a GEM adatfelvételét többször és többen is bírálták. Audretsch (2002) azt kifogásolja, hogy a TEA a meglevı cégek vállalkozói aktivitását (belsı vállalkozás) nem méri. Ez annyiban igaz, hogy a belsı vállalkozást csak akkor méri, ha annak során az azt menedzselı illetı tulajdonrészt is szerez, ami az ilyen jellegő vállalkozói aktivitásnak nagyjából fele. Hindle (2006) szerint a GEM számos más adattal is rendelkezik, és ehhez képest a TEA alkalmazása, mint központi vállalkozói mutató, nem igazán szerencsés és

101

félrevezetı is lehet fıleg a fejlett országok számára.⁷ Baumol (2007) a GEM vállalkozás definíció országok közötti inkonzisztenciájára hívja fel a figyelmet, ami megnehezíti az országok közötti összehasonlítást. Ez a kritika egyébként a többi vállalkozói mérıszámra, így az önfoglalkoztatási adatokra is igaz.

Magyarország 2001 és 2009 között 2003-at kivéve minden évben részt vett a felmérésben, így immár nyolc év vállalkozói adataival rendelkezünk. A 3.7. táblázat tartalmazza a 2009-es felmérés adatait a résztvevı 54 ország esetében. A már említett születıben levı vállalkozási adatok mellett a GEM a fiatal vállalkozások (3,5 évnél fiatalabb) és a megállapodott cégekre vonatkozóan is rendelkezik információkkal. Ezek mind a lakossági felmérés alapján

kalkuláltak, azaz azt vizsgálják, hogy a 18-64 éves korosztályba tartozók hány százalékának van születıben levı, fiatal és megállapodott cége. Ezek az adatok egyben a cégformációról szolgáltatnak információt, azaz láthatjuk, hogy a lakosság hány százaléka tartozik a

cégalapítás különbözı fázisaiban. Az önfoglalkoztatói ráta leginkább a GEM megállapodott cégadatainak felel meg (0,725-ös korrelációs ráta). Magyarország esetében az új és a

megállapodott cégek rátája összesen 10,4% volt 2009-ben, ami meglehetısen közel áll a COMPENDIA 10,9%-os tulajdonosi értékéhez.

A legátfogóbb GEM mutató viszont a születıben levı és a fiatal vállalkozások összevonása révén kalkulált TEA mutató, amely a 18-64 éves korosztály azon százalékát tartalmazza, akik tulajdonolnak fiatal vagy születıben levı céget, ugyanakkor annak a menedzsmentjében is részt vesznek. Azt gondolnánk, hogy a TEA mutató idıben meglehetısen stabil. Nos, ez nem igazán van így, az egyes országok esetében évrıl évre nagyobb ingadozások is elıfordulnak, és ez nem is igazán a születıben levı vállalkozások számarányának változásával függ össze.

A 3.10. táblázat Magyarország, a felmérésben szereplı volt szocialista országok és a világátlag TEA mutatójának az alakulását mutatja 2001-2009 között.

7 Máig emlékszem, amikor az egyik GEM győlésen az ausztrál kollega, Kevin Hindle, viccesen feltette a provokáló kérdést: „Nem tudom, mint mondok majd a miniszterelnökömnek, ha megkérdezi, hogy miként fogjuk utolérni Ugandát?”

102

3.10. táblázat: A TEA mutató alakulása Magyarország, a felmérésben szereplı volt szocialista országok és a világátlag esetében 2001-2009 (adatok százalékban)

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Magyarország 10,86 6,64 4,29 3,20* 6,04 6,86 6,61 9,10 Horvátország 3,62 2,56 3,73 6,11 8,58 7,27 7,59 5,60

Lengyelország 8,04 4,44 8,83

Lettország 6,65 6,57 4,46 6,53 10,50

Oroszország 5,87 2,52 4,86 2,67 3,49 3,90

Románia 4,02 3,98 5,00

Szerbia 8,56 7,59 4,90

Szlovénia 4,63 4,05 2,60 4,36 4,63 4,78 6,40 5,40

Volt szocialista átlag 8,26 4,37 3,31 4,86 5,08 6,14 5,52 6,03 6,34 Világátlag 8,77 8,09 8,81 9,42 8,47 9,47 9,23 10,33 10,84

* Korrigált érték, az eredeti 1,8 volt, ami a felmérés hibájának tudható be.

Mint látható a volt szocialista országok TEA szerint mért vállalkozói aktivitása mindig a világátlag alatt maradt. Magyarország TEA-mutatója a legmagasabb a kezdés évében, 2001-ben volt, amely Európában a 2., és nagyjából az USA vállalkozási szintjének felelt meg. Ezek után a mutató 2005-ig folyamatosan csökkent, 2006 és 2008 között nagyjából 6,5% körül stabilizálódott. A 2006 utáni magasabb értékekkel viszont óvatosan kell bánnunk, hiszen ekkor álltunk át a személyes kérdezés helyett a mobiltelefonos adatfelvételre. A 2009-es év megnövekedett TEA-mutatója a születıben levı vállalkozások számának jelentıs

növekedésével magyarázható. Sokan terveztek céget indítani a gazdasági visszaesés negatív hatásainak kompenzálására. Hozzáteszem, hogy ez nem feltétlenül pozitív jelenség.

A TEA-mutatót a GEM egyértelmően vállalkozási mutatóként interpretálja (Reynolds et al 2000, 2001). Ugyanakkor a gazdasági fejlettséget mérı egy fıre jutó GDP és TEA közötti korreláció szignifikánsan negatív (2009-es adatok alapján -0,57). Tekintve, hogy a TEA inkább flow mint stock mutató, feltételezhetı, hogy a gazdasági növekedést jobban megmagyarázza. Nos ez csak részben van így, az egy illetve kétéves késéssel kalkulált

gazdasági növekedés és a TEA között általában alacsonyak (0,24-0,31) a korrelációs mutatók, legalábbis a 2005-2008-as években. Mindenesetre a kapcsolat iránya legalább pozitív.

103

3.2. ábra: A Teljes Korai Fázisú Vállalkozói Ráta (TEA) és az egy fıre jutó GDP kapcsolata 2009-es adatok alapján A Teljes Korai Fázisú Vállalkozói Aktivitási Ráta

UG

Az elmúlt idıszakban azonban nagy figyelmet keltett a TEA és az egy fıre jutó GDP alakulását mutató határozottan „U” alakú görbe (Acs 2006). A 3.2. ábrán a 2009-es adatok alapján kalkulált görbe látható, de bármelyik évet nézve ugyanezt a képet kapjuk. A gazdasági fejlettséghez tartozó trendvonalhoz viszonyítva az egyes országok teljesítményét,

megbízhatóbb eredményt kaphatunk. Ennek alapján Magyarország némileg a trendvonal felett helyezkedik el Lettországgal egyetemben, Szlovénia a trendvonal közelében található, a többiek, Horvátország, Oroszország, Románia és Szerbia pedig a trendvonal alatt vannak. Az

„U” alak interpretálása azonban nem könnyő és pusztán a TEA alapján nem is lehetséges (ld.

következı pont).