A vállalati korrigált mutatók

Ebbe a csoportba sorolom azokat a vállalati felméréseken alapuló mutatókat, amelyek valamilyen, többnyire minıségi szempontok szerint szelektált adatokat közölnek. Ezekre az adatokra általában jellemzı, hogy rövidebb idıszakokra és kevesebb országra állnak

rendelkezésre, mint a fentiekben bemutatott adatok. Bár hasonló jellegő minıségi faktorok – pl. oktatás szintje, technológiai – elkülönítése is lehetséges, itt három másik mutatót (illetve az egyik mutatórendszer) tárgyalok. Az egyik az innovatív cégek aránya, a másik a magas növekedési potenciálú cégek (gazellák) aránya, a harmadik pedig az EU strukturális statisztikái alapján számolt mutatók.

Mint arról már az elızıkben szó esett, az innováció és a vállalkozás összekapcsolása Schumpeter óta meglehetısen gyakori. Schumpeter alapján a vállalkozói cégek

megkülönböztethetık a nem vállalkozóiktól olyan módon is, hogy az adott idıszak alatt végeztek-e innovációt vagy nem. A kérdés most már csupán az, hogy milyen módon és milyen körben mérjük az innovációt. Az innováció mérésére az OECD által kidolgozott Oslói Kézikönyv (Oslo Manual 2003) nyújt fogódzót. Ennek alapján készül az Európai Unió

Közösségi Innovációs Felmérése (CIS) is. A CIS keretén belül kalkulálják azokat a mutatókat, amelyek az innovatív cégek részarányát mutatják (3.14. táblázat).

112

3.14. táblázat: Az innovatív cégek részaránya az EU országokban (10 fı foglalkoztatott feletti cégek körében)

Ország Innovatív cégek aránya 2006 Ország Innovatív cégek aránya 2006

Ausztria 50,64 Litvánia 22,26

Belgium 52,19 Luxemburg 48,45

Bulgária 20,21 Magyarország 20,09

Ciprus 39,53 Málta 27,98

Csehország 34,98 Németország 62,64

Dánia 46,89 Norvégia 35,53

Észtország 48,16 Olaszország 34,61

Finnország 51,45 Portugália 41,28

Görögország 40,85 Románia 20,70

Hollandia 35,51 Spanyolország 33,60

Horvátország 30,56 Svédország 44,57

Írország 47,22 Szlovákia 24,87

Forrás: EUROSTAT, CIS Survey,

http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=inn_cis5_prod&lang=en

A 3.14. táblázatból látható, hogy a vezetı országok a fejlett országok, Németországgal, Belgiummal és a Skandináv országokkal az élen. A rangsor legvégén pedig a legutóbb csatlakozott országok találhatók, Lettország, Magyarország Bulgária és Románia, továbbá a dél-európai országok. Magyarország a 28 ország közül a 27. helyen található, ami a

legrosszabb innovációs mutatónk. Ráadásul az elızı felméréshez képest helyzetünk jelentısen romlott mind abszolút, mind relatív szempontból. Az egy fıre jutó GDP és az innovatív cégek aránya között pozitív, szignifikáns a korreláció (0,58), ami megfelel az elızetes elvárásoknak.

Az elsı fejezetben már említést tettem arról, hogy a munkahelyteremtések döntı része a cégek egy szők részének, a gyorsan növekvı gazelláknak köszönhetı (Birch 1987). A

gazellák minden szektorban megtalálhatók, bár az újabb eredmények szerint a szolgáltatásban kicsit felülreprezentáltak (Henrekson és Johansson 2010). A gazella cégek részaránya a vállalatok között így fontos mutatója lehet a vállalkozás eredményének, a növekedésnek. A probléma most már csupán az, hogy miként definiáljuk a gazellákat. Henrekson és Johansson (2010) számos változatot felsorol. Általában megadnak bizonyos minimális induló vállalati paraméter nagyságot (pl. 10 fı alkalmazott, vagy 100 000 USD bevétel) és három vagy öt éven keresztül évi átlagban megkívánnak bizonyos minimális növekedést. Az OECD például gazella vállalkozásnak tekinti azokat a cégeket, amelyek három éven keresztül legalább évi átlagos 20%-kal növekedtek (árbevétel vagy alkalmazott) és az idıszak elején legalább 10

113

alkalmazottjuk volt (Measuring entrepreneruship 2009). A 10 fı feletti cégek arányához viszonyítva ezeket az adatokat mutatom be az OECD 2006-os adatai alapján (3.15. táblázat).

3.15. táblázat: A magas növekedéső cégek, gazellák aránya a 10 fı foglalkoztatottal rendelkezı cégek körében 2006-ban

Alkalmazottak száma szerint

Árbevétel szerint Ország Ipar Szolgáltatás Ipar Szolgáltatás

Brazília 6,9 5,0

Forrás: OECD Measuring entrepreneruship 2009,

http://www.oecd.org/document/31/0,3343,en_2649_34233_41663647_1_1_1_1,00.html

Mint a 3.15. táblázatból látható, mindössze 15 országból rendelkezünk, némileg hiányos adatokkal. Az egyik legmeglepıbb dolog az, hogy arányaiban a legtöbb gazellával a volt szocialista kelet-európai országok rendelkeznek: Bulgária és Észtország. A másik két vezetı ország, Olaszország és Brazília elıkelı helye is váratlan, éppen úgy, mint Magyarországé.

Számomra úgy tőnk, hogy gyorsan növekedni nem csupán innovációval, kockázatvállalással, kreativitással lehet, hanem más úton-módon is. Például Bulgária esetében a pályázatokhoz kapcsolódó korrupció révén is jelentıs piaci elınyökhöz lehetett jutni. Ez nem kizárt a többi volt szocialista ország vagy Brazília eseteiben sem, ahol a kormányzati kapcsolatok révén is jelentıs versenyelınyre lehet szert tenni. Ez is óvatosságra int bennünket, a gazellák

részarányának, mint vállalkozói mutató használata tekintetében. A GDP és a GDP növekedés és a gazellák részaránya közötti korrelációs mutatók negatívak, inszignifikánsak, ami szintén ellentmond az eredeti elképzeléseknek.

Az EUROSTAT strukturális statisztikai adatai lehetıvé teszik, hogy más, minıségi

jellemzıket is figyelembe vehessünk a vállalkozás mérése során. Egy ilyen összehasonlító diagramot mutatok be, saját számolások alapján, mégpedig csak a Kkv szektorra szőkítve

114

(3.3. ábra). Mint látható, a kkv szektor foglalkoztatási, árbevételbeli és a hozzáadott érték részarányban nincsenek jelentıs különbségek a két országcsoport és Magyarország között. A hazai vállalatsőrőség azonban meghaladja az EU átlagát, a munkatermelékenység és az átlagos vállalatméret szerint viszont alatta marad. Magyarország különbözik a többi újonnan csatlakozott országtól is, hiszen vállalatsőrősége lényegesen magasabb, átlagos vállalatmérete pedig kisebb, mint a többieké. Ugyanakkor a munkatermelékenység területén hasonlóan gyenge a teljesítményünk. Ameddig ez az eddiginél komplexebb összehasonlítás lehetıvé teszi az árnyaltabb megközelítést, nem igazán jutottunk közelebb ahhoz, hogy a vállalkozás különbözı aspektusait egységes keretek között tárgyalhassuk.

3.3. ábra: A kkv szektor összehasonlító adatai Magyarország, az EU és az újonnan csatlakozott országok eseteiben 2007-ben

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0

Vállalat-sőrőség

KKV foglalkoztatási részarány

Alkalmazottak átlagos száma

KKV árbevételbeli részarány KKV hozzáadatt részarány

KKV munkatermelékenység

Magyarország Újonnan csatlakozott országok EU átlag