A Globális Vállalkozói és Fejlıdési Index három al-indexe és pillérei

Elıször is idézzük fel a vállalkozás definícióját az 1. fejezetbıl. Acs és Szerb (2009) a vállalkozást a vállalkozói attitődök, a vállalkozói aktivitás és a vállalkozói aspirációk egyéni és intézményi tényezıinek (változóinak) a kombinációjaként határozta meg. Az attitődök az aktivitás és az aspiráció alkotja a GEDINDEX három al-indexét. Az alindexek pillérekbıl állnak. A 14 pillérıl öt-öt alkotja a Vállalkozói attitődök (ATT) és a Vállalkozói aspiráció (ASP) al-indexét, és négy a Vállalkozói aktivitást (ACT). Minden egyes pillér két változóból tevıdik össze, mégpedig egy intézményi-környezeti és egy egyéni változóból. Az egyes változók azonosításához a 2. fejezet koncepcionális modellje nyújt elméleti alátámasztást. A két típusú változó kombinálására az ökonometriában, a regressziós egyenleteknél alkalmazott interakciós változók logikáját követve kerül sor. Ezek szerint a változók nem külön-külön, hanem együttesen fejtik ki hatásukat.

Praktikusan ez a két változó összeszorzását jelenti (ld. Ács és Varga 2005). A módszer ilyetén alkalmazása az index-készítés területén teljesen eredeti.

A következıkben részletesen is bemutatom a GEDINDEX-et alkotó al-indexeket és pilléreket.

4.3.1. A Vállalkozói attitődök (ATT) al-index

Ameddig az aktivitási és az aspirációs al-indexek a születıben levı és az új cégindítás aktivitási és aspiráció mérıszámai, addig az attitődök az egész ország vállalkozásokhoz főzıdı viszonyát mutatják. A lehetıség észlelés potenciál pillér az új üzleti lehetıségek észlelését méri. A lehetıségek kihasználásához azonban megfelelı vállalkozói képességek és személyes hálózati kapcsolatok is szükségesek. A vállalkozásindítás kockázatai azonban negatívan befolyásolhatják az attitődöket még akkor is, ha a jó lehetıség adott és az illetı rendelkezik a megfelelı képességekkel és hálózattal. A vállalkozók társadalmi megbecsültsége és elérhetı szociális státusza is formálja az attitődöket. Ezeket az egyedi attitődöket olyan környezeti-intézményi feltételek befolyásolják, mint a piac mérete, az oktatás szintje, az ország kockázatossága általában, a lakosság Internet használati gyakorisága és a korrupció mértéke. Ezek az intézményi-környezeti változók lépnek interakcióba az egyéni változókkal (Reynolds 2007, Schramm 2008, Uhlaner and Thurik 2007).

Az ATT pillérjeit az alábbiakban részletezem:

130

1. Pillér: LEHETİSÉG ÉSZLELÉS (OPPORTUNITY PERCEPTION). Ez a pillér a lakosság lehetıség észlelési potenciálját ragadja meg, figyelembe véve az ország belsı piacának méretét és az urbanizáció szintjét. A lehetıség észlelés a sikeres vállalkozásindítás elengedhetetlen része (Sørensen and Sorenson 2003). A pillér egyéni változója a lakosság azon részarányát mutatja, akik lakókörzetükben a közeljövıben (fél év) jó üzleti lehetıséget látnak a vállalkozásindításhoz. A lehetıség értéke azonban a piac méretétıl is függ. A PIAC MÉRETE (MARKETSIZE) intézményi változó két tényezıbıl tevıdik össze: a hazai piac mérete és az urbanizáció szintje. Az urbanizáció arra reflektál, hogy a lehetıségek, az urbanizált területekre jellemzı agglomerációs hatások miatt értékesebbek a városiasodott, mint a szegényebb vidéki, falusias környezetben (Acs and Varga 2005). A PIACI

AGGLOMERÁCIÓ (MARKETAGGLOM) változó a hazai piac mérete és az adott ország városiasodott körzeteiben élı lakosság-arány szorzataként kerül számításra.

2. Pillér: VÁLLALKOZÁSINDÍTÁSI KÉPESSÉGEK (STARTUP SKILLS). A sikeres cégindításhoz megfelelı vállalati- és vállalkozásindítási képességek kellenek

(Papagiannidis és. Li 2005). A KÉPESSÉG (SKILL) változó a lakosság azon százalékát méri, akik úgy vélik, rendelkeznek az ilyen jellegő képességekkel. Általában a fejlıdı országokban sokan gondolják, hogy megvan ez a képességük, azonban ezeket nagy valószínőséggel relatíve egyszerő vállalati keretek között, próbák és hibák során át szerezték meg. A fejlett országok esetében a vállalkozásindítási, menedzseri, mőködtetési készségekhez legtöbbször formális oktatás révén jutnak hozzá. Ilyen módon az oktatás, elsısorban a poszt-szekunder szinten, fontos szerepet tölt be a vállalkozói képességek elsajátítása területén. Manapság 150 millió tanuló vesz részt valamilyen fajta poszt-szekunder oktatási formában, ami 53%-os növekedés kevesebb, mint egy évtized alatt (Kamenetz 2010). Az alkalmazott intézményi-környezeti változó a POSZTSZEK

(EDUCPOSTSEC) az adott korosztályos lakosság azon arányát mutatja, akik ilyen képzési formában szerepeltek.

3. Pillér: BUKÁS ELVISELÉSE (NONFEAR OF FAILURE). A vállalkozói képességek közül az egyik leglényegesebb akadály a bukástól való félelem (Caliendo et al 2009). A magas kockázatú cégindítástól való félelem visszafoghatja a vállalkozói szándékokat. Az ELVISELÉS (NONFEAR) változó a lakosság azon részarányát mutatja, akik nem érzik úgy, hogy a bukástól való félelem megakadályozná ıket saját vállalkozás létrehozásában.

Az ehhez tartozó intézményi változó a VÁLLALATI KOCKÁZAT (BUSINESS RISK), a

131

vállalatok pénzügyi információinak a rendelkezésre állását, a hitelezık jogi védelmét, és a vállalatközi tranzakciók intézményi támogatottságát méri.

4. Pillér: A HÁLÓZATOSODÁS (NETWORKING). A NETWORKING keretén belül a személyes hálózati potenciált a vállalkozói személyes ismeretének a meglétével mérünk, amit az internet használati lehetıséggel kombinálok. A VÁLLISMER (KNOWENT) a lakosság azon részarányát mutatja, akik személyesen ismernek olyan vállalkozót, aki az elmúlt két évben hozott létre céget. A virtuális internetes világ azonban újabb, soha nem látott dimenziókat és lehetıségeket nyithat. INTERNETHASZNÁLAT

(INTERNETUSAGE) a lakosság azon részarányát mutatja, akik internetes kapcsolattal rendelkeznek. A hálózat a sikeres vállalkozás fontos kelléke. A személyes vagy virtuális hálózattal rendelkezı vállalkozók sikeresebbek, életképesebb ötleteik vannak, több és jobb az erıforráshoz jutási lehetıségük is (Shane és Cable 2003).

5. Pillér: KULTURÁLIS TÁMOGATÁS (CULTURAL SUPPORT). Ez a pillér egy ország lakosságának a vállalkozói karrierlehetıségrıl és társadalmi státuszáról alkotott véleményét mutatja, és azt, hogy a korrupció szintje hogyan befolyásolja ezt. Erıs kulturális támogatás nélkül a legjobb, leginkább rátermett emberek nem igazán akarnak vállalkozók lenni, inkább alkalmazotti pályára lépnek (Guiso et al 2006). VÁLLKARR (CARSTAT) a 18-64 éves felnıtt lakosság azon részarányát mutatja, akik szerint a vállalkozás jó karrier

lehetıség és magas státusz. A kapcsolódó intézményi változó a KORRUPCIÓ

(CORRUPTION). A korrupció magas szintje alááshatja a törvényes vállalkozók magas társadalmi státuszát és karrierútját is (Baumol, 1990).

4.3.2. A Vállalkozói aktivitás (ACT) al-index

A Vállalkozói aktivitás al-index alapvetıen a minıségi, magas növekedési potenciálú vállalkozási aktivitást méri, nem pedig az aktivitás mennyiségi oldalát. A magas növekedési potenciált

minıségi mérıszámokkal; a lehetıség motiválta vállalkozásindítási szándékkal, a technológiai szektorba tartozással, a vállalkozó képzettségi szintjével és az adott iparágban tapasztalható verseny szintjével mérjük. Az alkalmazott intézményi-környezeti változók a gazdaság szabadsága, a technológia abszorpciós képessége, az alkalmazottak továbbképzése és a gazdaságban található erıfölényes üzleti csoportosulások léte.

132

6. pillér: LEHETİSÉG MOTIVÁCIÓ (OPPORTUNITY STARTUP). Ez a pillér a

lehetıség motiválta vállalkozásindítási szándékot méri az esetleges szabályozási korlátokat is figyelembe véve. A vállalkozó cégindítási motivációja a minıség egyik fontos jele lehet.

A lehetıség motiválta vállalkozók a kényszervállalkozókkal szemben, jobban felkészültek, jobb vállalkozói képességekkel rendelkeznek és jobban is keresnek. TEAOPPORT a Teljes Korai-fázisú Vállalkozói Aktivitás (TEA), azaz a születıben levı és a fiatal cégek azon százaléka, akik a vállalkozást a jó lehetıség, a jövedelem növelése vagy a személyes (szakmai) célok megvalósítása érdekében kezdték el, szemben azokkal, akiknek nem volt választási lehetıségük (Bhola et al 2006). Az itt alkalmazott intézményi változó a

SZBADSÁG (FREEDOM), a Gazdaság Szabadsága Index (GSZI) egyik alindexe. A FREEDOM változó alkalmas arra, hogy egyrészt a szabályozás korlátait, másrészt pedig a vállalkozásindítás és a vállalati mőködtetés szabályozásának kormányzati hatékonyságát mérje.

7. Pillér: TECHNOLÓGIAI SZEKTOR (TECHNOLOGY SECTOR). Nem minden szektorban azonosak a vállalkozások túlélési és növekedési sanszai (Klepper 2001). A modern tudás-vezérelt gazdaságban az információs és a kommunikációs technológiák (IKT) fontos szerepet töltenek be a gazdasági fejlıdésben. A TECHSECT változó a TEA vállalkozások azon részarányát mutatja, amelyek a technológiai orientációjú szektorban találhatók. Az ehhez tartozó intézményi változó, a TECHABSORP az adott ország

technológiai abszorpciós képességét méri, ahogyan azt a Világgazdasági Fórum jelenti. Az új technológiák diffúziója és az abszorpciós kapacitás a további hasznosítást teszi lehetıvé, ami az innovatív, magas növekedési potenciálú cégek számára létfontosságú (Coad és Rao 2008)

8. pillér: HUMÁN ERİFORRÁS MINİSÉGE (QUALITY OF HUMAN RESOURCE). A jó minıségő humán erıforrás a magas innovációs potenciálú cégek számára alapvetı fontosságú. A további növekedéshez képzett, tapasztalt és egészséges munkaerı szükséges.

Bár mindenki ismeri, hogy több igen sikeres vállalkozó (pl. Bill Gates vagy Michael Dell) egyetemi tanulmányait félbeszakította, a magas növekedéső potenciálú cégek jellemzıje, hogy a vállalkozó felsıfokú végzettséggel rendelkezik (Bates 1990). A magasan képzettebb vállalkozó inkább képes és akar is magas növekedési potenciálú vállalkozást indítani. A MAGASOKT (HIGHEDUC) változó a vállalkozó minıségét fogja meg, és a TEA

vállalkozások azon százalékát mutatja, ahol a vállalkozó legalább felsıfokú végzettséggel

133

rendelkezik. A másik oldalról az alkalmazottak minısége is hatással van a cég fejlıdésére, az innovációra vagy a növekedési potenciálra. Az intézményi változó az ALKTRÉNING (STAFFTRAIN), amely az országban levı vállalkozások tréning és alkalmazotti képzési befektetéseire reflektál. Azt feltételezem, hogy az alkalmazottakba beruházott pénz megtérül, és a tréning hozzájárul az alkalmazottak minıségének növekedéséhez.

9. Pillér: VERSENY (COMPETITION). A COMPETITION a cég termékeinek vagy szolgáltatásainak piaci egyediségét méri kombinálva a már piacon levık, domináns

szereplık piaci erejével (Baumol, Litan, and Schramm 2007). A VERS (COMPET) a TEA cégek azon százalékát tartalmazza, akiknek mindössze néhány olyan versenytársuk van, akik hasonló terméket vagy szolgáltatást kínálnak. Ugyanakkor a piaci belépést nehezítheti vagy akár meg is akadályozhatja, ha a piacot nagy és erıteljes üzleti csoportok uralják. A piaci dominancia nagyságát a PIACDOM (MARKDOM) intézményi változó szemlélteti a Világgazdasági Fórum felmérése alapján.

4.3.3. A Vállalkozói aspiráció (ASP) al-index

A vállalkozói aspiráció (ASP) al-index a vállalkozói aktivitás egyedi, minıségi, stratégia-orientált jellemzıire reflektál. A vállalkozói vállalatok különböznek az általános vállalatoktól, ezért

különösen fontos, hogy a releváns intézményi-környezeti változókat, pilléreket azonosítani tudjuk.

A termék és a technológia újdonsága, a nemzetköziesedés, a magas növekedési ambíció, és az informális kockázati tıke, amely ebben az al-indexben megtalálható. Az intézményi-környezeti változók pedig a kutatás-fejlesztési (K+F) potenciál, a vállalat és az innováció kifinomultsága, a globalizáció szintje és a kockázati tıke rendelkezésre állása.

10. Pillér: ÚJ TERMÉK (NEW PRODUCT). Az új termékek minden ország gazdaságában kritikus szerepet töltenek be. Hosszú éveken keresztül egyedül a fejlett országok voltak az új termékek forrásai és elıállítói is, manapság a fejlıdı országok elıretörtek nem

utolsósorban az alacsonyabb termelési költségek miatt. ÚJTERM (NEWP) az ország cégeinek új termék elıállítási, adaptálási potenciálját méri. Az új termékek döntı része azonban, fıleg a fejlıdı országokban, nem eredeti, hanem máshol kifejlesztett. Az eredeti kifejlesztés viszont kutatást igényel. Ezért az új termék innovációs potenciáljának

méréséhez a K+F GDP-ben mért részarányát (GERD) alkalmazom. Fontos, hogy a K+F önmagában nem garancia a sikeres termék-innovációhoz és a növekedéshez. Szisztematikus

134

kutatás és kutatási kiadások hiányában azonban az új termék kifejlesztése és így a jövıbeli növekedés is veszélyeztetett (Stam és Wennberg 2009).

11. Pillér: ÚJ TECHNOLÓGIA (NEW TECH). Az új technológia alkalmazása vagy létrehozása a magas növekedési potenciálú cégek egy további fontos jellemzıje. ÚJ TECH (NEWT) azon TEA vállalkozások százaléka, akik öt évnél fiatalabb technológiát

alkalmaznak. A leginkább vállalkozói cégekre azonban jellemzı, hogy nem csupán

alkalmazzák az új technológiát, hanem egyenesen ık állítják elı (Kenney és Burg 1999). A probléma a NEW PRODUCT-hoz hasonló, számos fejlıdı ország cége alkalmaz olyan új technológiát, amit nem ık állítottak elı, hanem csak lemásoltak vagy megvásároltak. Hogy a vállalati környezet mennyiben teszi lehetıvé a legmodernebb innováció alkalmazását, azt szemlélteti az INNOV intézményi változó, amely a Világgazdasági Fórum felmérésébıl származik.

12. Pillér: MAGAS NÖVEKEDÉS (HIGH GROWTH). Ez a pillér a GAZELLA (GAZELLE) egyéni változóból és a vállalati stratégia szofisztikáltsága STRAT (BUSS STRATEGY) változóból tevıdik össze (Acs, Parsons and Tracy 2008). A GAZELLE a TEA vállalkozások azon százaléka, amelyek öt éven belül legalább 10 alkalmazottat

akarnak foglalkoztatni és legalább 50%-kal növekednek. Egy potenciális probléma, hogy ez a növekedés nem aktuális, hanem tervezett. Néhány tanulmány azt állítja, hogy ez a változó a növekedési aspirációk jobb mérıszáma, mint az aktuális növekedés (Autio 2005, 2007).

A BUSS STRATEGY változó az országban levı vállalatok azon képességeit fejezi ki, hogy mennyiben képesek megkülönböztetı stratégiát alkalmazni, beleértve a

termékdifferenciálást, a pozícionálást és az innovatív termékek és szolgáltatások nyújtását.

A HIGH GROWTH a magas növekedési potenciált a stratégiai szofisztikációval kombinálja.

13. Pillér: NEMZETKÖZIESEDÉS (INTERNATIONALIZATION). A nemzetköziesedés a növekedés egyik fontos determinánsa (De Clercq et al 2005). A nemzetköziesedés

legszélesebb körben alkalmazott mérıszáma az export. EXPORT a TEA vállalkozások azon százaléka, amelyek valamilyen export-aktivitást mutatnak. Az exportálási képességek a hazai piacokon történı helytálláshoz képest többlet kapacitás kifejlesztését követelik meg.

Az intézményi-környezeti dimenzió azonban szintén lényeges. Az ország nyitottságát, ami a potenciális nemzetköziesedést teszi lehetıvé, a globalizációs szinttel lehet becsülni

135

(GLOB). A GLOB adatait a KOF Svájci Gazdasági Intézet nyújtja (Dreher et al 2008). A nemzetköziesedési indikátor végül is azt akarja kifejezni, hogy milyen mértékben

nemzetköziek az adott ország vállalkozói, amit az exportálási képességgel mérek, és azzal hogyan illeszkedik az ország világgazdasági globalizációs szintjéhez.

14. Pillér: KOCKÁZATI TİKE (RISK CAPITAL). A kockázatos vállalkozói aspirációk megvalósításához pénzre van szükség, mégpedig elsısorban inkább tıkére mint hitelre. A magas növekedési potenciálú, innovatív cégek finanszírozási szükséglete gyakran túlmutat a vállalkozó rendelkezésére álló saját forrásain (Gompers és Lerner 2004). Itt két típusú finanszírozási forrást kombinálok, egyrészt az informális kockázati tıkét (INFINV) és az intézményes kockázati tıkét (VENTCAP). Az INFINV az informális finanszírozást nyújtó 18-64 éves felnıtt populáció százaléka és az átlagos informális befektetés összegének a szorzataként kalkulált. Ameddig az informális befektetıi ráta magas a fejlıdı országoknál, addig a befektetett átlagos összeg nagyságrendekkel több a fejlett nemzeteknél. INFINV kombinálja ezt a két hatást. A VENTCAP intézményi változó a formális kockázati tıke rendelkezésre állását mutatja, ahogyan azt a Világgazdasági Fórum jelenti.