5. Magyarország vállalkozói teljesítménye a Globális Vállalkozói és Fejlıdési Index
5.2. Magyarország vállalkozói színvonala a Globális Vállalkozói és Fejlıdési Index, az al-
Az 5.1. táblázatban látható a felmérésben szereplı 71 ország Globális Vállalkozói és Fejlıdési Index (GEDINDEX) szerinti sorrendje. Szürke színnel jelöltem a hasonló fejlettségő
országokat, amelyeket a Global Competitiveness Index (GCI) ország-besorolása szerint kategorizáltam. Mint látható, a hatékonyság-vezérelte országok rangsorát a 26. helyezett Chile vezeti 0,41-es GEDINDEX értékkel. Magyarország a 47. helyen foglal helyet, a GEDINDEX 0,25-ös értékével. A 27 hasonló fejlettségő hatékonyság-vezérelt gazdaságból helyezésünk a 15. A kelet-európai volt szocialista országok közül az innováció-vezérelt Szlovénia és Csehország mellett Lettország, Lengyelország és Horvátország elıttünk, Románia, Makedónia, Oroszország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina mögöttünk található.
Összességében ez meglehetısen közepes helyezés, ha a hatékonyság-vezérelt gazdaságokat tekintjük viszonyítási alapnak. Ha azt nézzük, hogy hány innováció-vezérelt gazdaságot elızünk meg, akkor a válasz: egyet sem! A leggyengébb innováció-vezérelt nemzet a 34.
helyezett Görögország, a GEDINDEX 0,32-es értékével jóval elıttünk áll. A volt szocialista országok közül a fejlettebbek is, és a hasonló fejlettségőek is elıttünk járnak. Igaz, hogy Csehország csupán egy évben és Lengyelország is csak két évben vett részt a felmérésben, így ezek az értékek csak korlátozott megbízhatóságúak. Vállalkozói teljesítményünk viszont csak hajszálnyival jobb Romániánál.
Mindezeket figyelembe véve összteljesítményünk illeszkedik a minıségi vállalkozói mutatóknál látható sorrendekhez, az országok utolsó harmadába tartozunk.
158
5.1. táblázat: Magyarország relatív vállalkozói pozíciója a GEDINDEX alapján
Sorrend Ország GEDINDEX Sorrend Ország GEDINDEX
1 Dánia 0,76 37 Lengyelország 0,29
Árnyalja a képet, ha teljesítményünket nem csupán a hasonló fejlettségő országokhoz mérjük, hanem az egy fıre jutó GDP függvényében rajzolt trendhez viszonyítjuk (5.1. ábra).
159
5.1. ábra:. Magyarország relatív teljesítménye a GEDINDEX és a három al-index esetében
Globális Vállalkozói és Fejlıdési Index
0 10,000 20,000 30,000 40,000 50,000 60,000 Egy fıre jutó GDP vásárlóerı paritáson (PPP)
0 10,000 20,000 30,000 40,000 50,000 60,000 Egy fıre jutó GDP vásárlóerı paritáson (PPP)
0 10,000 20,000 30,000 40,000 50,000 60,000 Egy fıre jutó GDP vásárlóerı paritáson (PPP)
0 10,000 20,000 30,000 40,000 50,000 60,000 Egy fıre jutó GDP vásárlóerı paritáson (PPP)
Magyarország
Az 5.1. ábra alapján látható, hogy hazánk mind a GEDINDEX, mind a három al-index esetében a fejlettség implikálta trendvonal alatt található. A GEDINDEX trendvonala szerinti lemaradásunk mintegy 0,1, ami jelentısnek mondható. A vállalkozói attitődök (ATT)
területén a legjobb az al-index érték, mintegy 0,30. Azonban ez is csak a 49. helyhez
elegendı. Hasonlóan a 49. helyen vagyunk találhatók a vállalkozói aktivitás esetében (ACT).
Itt a lemaradás a trendvonal implikálta értékhez képest még nagyobb, mintegy 0,13.
Vállalkozói aspirációs (ASP) értékünk a legalacsonyabb, mindössze 0,19, azonban mivel itt a többi ország is gyengébben szerepel, a 44. helyen vagyunk találhatók, és lemaradásunk a trendvonalhoz képest mintegy 0,09.
160
Összességében a kép nem túl bíztató. Ha válaszolni szeretnénk az elsı kérdésre, hogy mennyire is vállalkozói Magyarország, akkor azt kell mondanom, hogy nem túlzottan. A nálunk fejlettebb országokhoz képest vállalkozási szintünk alacsony, a hasonló fejlettségő országokhoz képest pedig közepes. Hasonlóan közepes helyen vagyunk találhatók a kelet-európai volt szocialista országokhoz képest, csak a nálunk fejletlenebbek vannak mögöttünk.
Menjünk most egy szinttel lejjebb, és nézzük meg hazánk pozícióját a pillérek szintjén. Az 5.2. ábrán a forgalomirányító lámpák színeinek megfelelıen kerülnek értékelésre az adott pillér hazánk által elért pontjai. A zöld szín azt jelzi, hogy az adott pillér esetében az ország a nemzetek legjobb harmadához tartozik (ilyen Magyarország esetében nincsen). A sárga szín azt jelzi, hogy teljesítményünk alapján az országok középsı harmadába, a piros szín alapján pedig az országok utolsó harmadába tartozunk.
5.2. ábra. Magyarország relatív pozíciója az pillérek szintjén
A Vállalkozói Attitődök pillér értékei (normalizált értékek) OPPORTUNITY
PERCEPTION STARTUP SKILLS NONFEAR OF FAILURE NETWORKING
CULTURAL SUPPORT
Magyarország 0,06 0,48 0,66 0,24 0,31
33% érték 0,28 0,34 0,35 0,18 0,28
67% érték 0,51 0,54 0,69 0,38 0,57
A Vállalkozói Aktivitás pillér értékei (normalizált értékek) OPPORTUNITY
A Vállalkozói Aspirációk pillér értékei (normalizált értékek) NEW PRODUCT
NEW
TECHOLOGY HIGH GROWTH
INTERNATlONA
LIZATION RISK CAPITAL
Magyarország 0,12 0,29 0,17 0,50 0,01
33% érték 0,08 0,20 0,24 0,31 0,09
67% érték 0,31 0,47 0,37 0,62 0,29
Az 5.2. ábra alapján már, legalábbis részben, láthatjuk, miért is olyan gyenge vállalkozói teljesítményünk. A lehetıség észlelés (OPPORTUNITY PERCEPTION) vészesen alacsony szintje szerint Magyarország lakosainak jó része nem lát jó üzleti lehetıséget a közeljövıben azon a környéken, ahol él. Ne feledjük, mindez a válság elıtt történt! A vállalkozói aktivitás (ATT) leggyengébb láncszeme a versenyhelyzetet mutató pillér (COMPETITION). Ez azt mutatja, hogy vállalkozóink jó része olyan területen és iparágban akar céget indítani vagy van
161
fiatal cége, ahol már eleve öldöklı verseny dúl. Az Vállalkozói Aspirációk (ASP) – mint emlékszünk, a leggyengébb al-indexünk – esetében két területen is a piros zónában vagyunk.
A kockázati tıke (RISK CAPITAL) a leggyengébb pillér-érték az összes közül, és a magas növekedési potenciál (HIGH GROWTH) is azt sugallja, hogy a gyors növekedéső gazella cégek hiányoznak hazánkból. Igen alacsony értékkel rendelkezik az új termék (NEW PRODUCT) pillér is, mivel azonban a többi ország teljesítménye is meglehetısen gyenge, ezért kerültünk a sárga tartományba.
Magyarország pillérek szerinti helyzetét érdemes megnézni a hasonló fejlettségő
(hatékonyság-vezérelt) és a fejlettebb (innováció-vezérelt) országokhoz képest is (5.3. ábra).
Magyarország pozícióját láthatóan a meglehetısen nagy különbségek jellemzik. Ameddig a Vállalkozói Attitődök esetében a már sokat kárhoztatott lehetıség észlelés igen alacsony, a vállalkozásindítási képességek (STARTUP SKILLS) és a vállalkozásindítás kockázatainak felvállalása (NONFEAR OF FAILURE) területein teljesítményünk közel áll a fejlett
országokéhoz. A hálózatosodás (NETWORKING) és a kulturális támogatottság (CUPLURAL SUPPORT) területein viszont inkább hasonlítunk a fejlıdı, hatékonyság-vezérelt
gazdaságokhoz, amelyekkel egy csoportban vagyunk. A Vállalkozói Attitődök esetében a verseny (COMPETITION) szintje még a hatékonyság vezérelt országok átlagos szintjét sem éri el, a lehetıség motiválta vállalkozásindítás (OPPORTUNITY STARTUP) esetében viszont meghaladjuk ezt a szintet, azonban messze vagyunk a fejlett országoktól. A Vállalkozói Aspirációk két leggyengébbike, a magas növekedés (HIGH GROWTH) és a kockázati tıke (RISK CAPITAL) még a közepesen fejlett hatékonyság-vezérelt
gazdaságokhoz képest is átlag alattinak minısül. Egyedül a nemzetköziesedés (INTERNATIONALIZATION) az, ahol helyzetünk relatíve jónak mondható.
162
5.3. ábra: Magyarország relatív pozíciója az pillérek szintjén a hatékonyság- és az innováció-vezérelt országokhoz viszonyítva
0,00 0,20 0,40 0,60 0,80
1. OPPORT UNIT Y PERCEPT ION (AT T )
2. ST ART UP SKILLS (AT T )
3. NONFEAR OF FAILURE (AT T)
4. NET WORKING (AT T )
5. CULT URAL SUPPORT (AT T )
6. OPPORT UNIT Y ST ART UP (ACT )
7. T ECH SECT OR (ACT ) 8. QUALIT Y OF HUMAN
RESOURCE (ACT ) 9. COMPET IT ION (ACT )
10. NEW PRODUCT (ASP) 11. NEW T ECHOLOGY (ASP)
12. HIGH GROWT H (ASP) 13. INT ERNAT lONALIZAT ION
(ASP)
14. RISK CAPIT AL (ASP)
Innováció vezérelt Hatékonyság-vezérelt Magyarország
Érdemes megvizsgálni helyzetünket a kelet-európai volt szocialista országokkal
összehasonlítva is. Az 5.4. ábra Magyarország mellett kilenc másik ilyen ország pillér szerinti értékeit mutatja. Az összehasonlítás arra is alkalmas, hogy láthassuk, vannak-e ezeknek az országoknak közös jellemzıi, erıs és gyenge pontjai. Az 5.4. ábra a pillérek meglehetısen lázgörbe-szerő alakulását mutatja. A pillér-értékek általában a 0,5-es érték alatt találhatók, ami megerısíti, amit eddig is tudtunk, ezek az országok nem a vállalkozás élharcosai.
Kiugróan gyenge értékek általában a lehetıség észlelés (OPPORTUNITY PERCEPTION) és a kockázati tıke (RISK CAPITAL), mindkettı Magyarország gyenge pillérje is egyben.
Figyelmezetı jel azonban, hogy ezekben az esetekben az összes többi ország megelız bennünket. Szintén az utolsó helyen állunk a magas növekedés (HIGH GROWTH) és a verseny (COMPETITION) területein, ahol a többi volt szocialista ország közepes
teljesítményt nyújt. Átlag alatti a teljesítményünk a hálózatosodás (NETWORKING), és az
163
egyik legjobb értékő pillérünk a nemzetköziesedés (!) (INTERNATIONALIZATION) eseteiben is. A többi pillérnél pozíciónk jobb, mint a többiek átlaga. Relatíve a legjobban állunk (3/10) a bukástól való félelem (NONFEAR OF FAILURE) és a lehetıség indította vállalkozásindítás (OPPORTUNITY STARTUP) területein.
Úgy vélem, hogy összességében pozíciónk a változók szintjén a volt szocialista országokhoz képest is meglehetısen közepes, nagyjából megfelel azoknak a felemás eredményeknek, amelyek a versenyképesség, a Doing business vagy a Gazdaság Szabadsága eseteiben hazánkat jellemezte.
A leggyengébb láncszemek „kipécézése” azért lényeges, mert az indexkészítés logikája szerint ezek visszahúzó hatást gyakorolnak az adott al-index többi pillér értékeire is. Az 5.5.
ábra szemlélteti a három al-index gyenge és erıs pillérjeit.
164
5.4. ábra: Magyarország pillér-értékeinek összehasonlítása a kelet-európai volt szocialista országokkal
0,00
Csehország 0,30 0,37 0,72 0,29 0,33 0,27 0,58 0,17 0,41 0,47 0,39 0,58 1,00 0,36
Horvátország 0,17 0,43 0,43 0,41 0,26 0,10 0,33 0,16 0,33 0,12 0,36 0,37 0,70 0,19
Lengyelország 0,15 0,41 0,60 0,24 0,28 0,13 0,26 0,24 0,21 0,11 0,84 0,23 0,73 0,13
Lettország 0,24 0,49 0,40 0,54 0,40 0,50 0,38 0,69 0,26 0,16 0,05 0,50 0,62 0,14
Macedónia 0,27 0,38 0,18 0,14 0,30 0,09 0,24 0,30 0,25 0,03 0,19 0,28 0,48 0,64
Magyarország 0,06 0,48 0,66 0,24 0,31 0,36 0,30 0,32 0,13 0,12 0,29 0,17 0,50 0,01
Oroszország 0,20 0,17 0,30 0,10 0,00 0,18 0,37 0,57 0,17 0,20 0,18 0,60 0,25 0,01
Románia 0,17 0,22 0,45 0,31 0,23 0,27 0,13 0,69 0,19 0,08 0,00 0,32 0,69 0,02
Szerbia 0,31 0,57 0,21 0,21 0,23 0,04 0,19 0,13 0,19 0,03 0,11 0,24 0,15 0,12
Szlovénia 0,16 0,74 0,91 0,76 0,54 0,56 0,69 0,45 0,58 0,46 0,27 0,41 0,71 0,21
1.
165
5.5. ábra: Magyarország al-indexeinek erıs és gyenge pillérjei
Gyengeségek Vállalkozói AttitődökVállalkozói AktivitásVállalkozói Aspirációk
Erısségek
0,66
0,36
0,50
0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 1,00
NONFEAR OF FAILURE
OPPORTUNITY STARTUP
INTERNATlONALIZATION Vállalkozói AttitődökVállalkozói AktivitásVállalkozói Aspirációk
A gyenge pontokról az elızıkben már írtam, nézzük most az erıs pilléreket. A bukástól való félelem (NONFEAR OF FAILURE) nem igazán látszik gátló tényezınek, a 0,66-os érték Magyarország legmagasabb pillér-értéke. Az ACT al-index legjobb teljesítménye a lehetıség motiválta vállalkozásindítás (OPPORTUNITY STARTUP) 0,36-os értékkel. Mint arról már szó esett, az lehetıség motiválta vállalkozásindítás egyéni területén Magyarország pozíciója fejlettségének megfelel. Némi ellentmondás van viszont, hogy miként lehet a lakosság
lehetıség észlelése olyan alacsony, a vállalkozásindítási motiváció pedig relatíve magas. Nos, az üzleti lehetıség észlelés a lakosság szintjén mért, a lehetıség motiváció pedig a születıben levı és a fiatal cégek százalékában kifejezett. További ok, hogy a lehetıség motiváció közé soroljuk a magasabb jövedelem elérésének szándékát is, ebben pedig Magyarország relatíve jól áll. A nemzetköziesedési pillér (INTERNATIONALIZATION) a Vállalkozói Aspirációk legjobbika, a benchamarking országhoz képest azonban fele olyan magas szinten állunk.