3. A vállalkozás mérése
3.5. Összefoglalás, tanulságok
Ebben a fejezetben tárgyaltam a különbözı direkt és indirekt vállalkozási mérıszámokat és mutatókat. Ha arra a kérdésre kellene a fentiek alapján választ adni, hogy melyik is a legvállalkozóibb nemzet, bajban lennék. A tárgyalt tucatnál is több mutató ugyanis
meglehetısen ellentmondásos képet mutat. Jellemzıen a vállalkozás egy aspektusát emelik ki, ugyanakkor meglehetısen kevés a komplex mutató. Egyesek (pl. OECD) azzal kísérleteznek, hogy többfajta mutatót is megadnak, azonban az egyes mutatók közötti kapcsolat nem
tisztázott. Ha feltesszük a kérdést, hogy milyen módon lehet egy nemzet vállalkozóibb, akkor nem tudunk rá egyértelmő választ kapni. Több mutató – önfoglalkoztatás, tulajdonosi ráta, TEA – esetében látható volt, hogy az sem igazán világos, hogy hosszú távon L alakú, vagy van egy felfelé ívelı szakasz (U alak). Erre a problémára a következı fejezetben térek vissza.
Az alábbi összefoglaló táblázatban megkísérlem összehasonlítani és értékelni is az egyes mutatókat a bevezetıben már említett szempontrendszer alapján (3.16 táblázat). Mint látható, az interpretálhatóság és az elméleti háttér tekintetében meglehetısen vegyes a kép. A mutatók – az IVK kivételével – a vállalkozás csupán egy, vagy egy szőkebb aspektusát mérik. Ez igaz az olyan komplex mutatókra is, mint a GSZI és a Doing business. Ráadásul ennek a két környezeti tényezıket mérı indexnek vállalkozói indexként történı interpretálása nem igazán egyértelmő. A környezeti-intézményi mutatókra jellemezı, hogy a gazdasági fejlettséggel pozitívan korrelálnak és ennek következtében döntı mértékben a fejlett országokat hozzák ki a rangsorok élére.
Az IKV az egyedüli olyan mutató, amely egyértelmően a vállalkozás környezeti-intézményi rendszerére lett kitalálva. Ebben a mutatóban keverednek az egyéni és intézményi tényezık.
Ez még önmagában nem lenne probléma, a gond az, hogy láthatóan meglehetısen eltérı fejlettségő és vállalkozói teljesítményő országok kerülnek nagyjából azonos rangsorba.
Például Szaúd-Arábia, Libanon vagy Kolumbia és Peru is az országrangsorok elsı harmadában foglal helyet.
Az önfoglalkoztatás, a tulajdonosi ráta, a vállalatsőrőség és a Világbank Vállalkozási Mutatói a be- és kilépések arányával egyetemben inkább a vállalkozás idıbeli változását, növekedését,
117
csökkenését képes mutatni, viszont kétséges, hogy egyáltalán mit is mérnek. A mutatók értelmezése ráadásul önmagukban nehéz, és a megfelelı interpretáláshoz más tényezık figyelembe vétele is szükséges. Például a Világbank Vállalkozói Mutatója esetében az
eltérések, a fejlettség kontrollálása után az intézményi, minıségi tényezıkkel magyarázhatók.
A vállalkozói interpretálhatóság a vállalatsőrőség jellegő mutatók esetében is problematikus, ahol nem igazán látható, hogy a vállalkozás milyen aspektusát is reprezentálják. A
magyarországi példa jól mutatja, hogy a különbözıképpen kalkulált sőrőségi mutatók alapján mennyire eltérı következtetések vonhatók le.
Az önfoglalkoztatási, a tulajdonosi ráták vagy a TEA is alapvetıen mennyiségi jellegő mutatók, negatívan korrelálnak a gazdasági fejlettséggel. Így ezeknek a listáknak az élén – ellentétben az intézményi-környezeti alapú mutatókkal – jellemzıen az alacsonyabb fejlettségő országok állnak. A minıségi különbségeket is figyelembe vevı mutatók – a TEAOPP, a Világbank Vállalkozási Mutatója, az innovatív vagy a gyors növekedéső cégek aránya – eseteiben viszont a fejlett országok dominálnak. Egyedüli kivétel a gyorsan növekvı cégek aránya, amely negatív és inszignifikáns korrelációs kapcsolatban áll a GDP-vel.
Azonban ezen ráta vállalkozói mutatóként történı interpretálása meglehetısen problematikus.
Idısoros adatok az esetek többségében rendelkezésre állnak. Ezek közül azonban kevés az, amelyik hosszú távú lenne. A Gazdaság Szabadsága Index 1995-tıl áll rendelkezésre. A résztvevı országok száma azonban imponálóan magas. A Doing Business felmérés 2003-ban kezdıdött, az EDBI index kalkulációja azonban csak 2006-tól történt. Az Intézményi
Vállalkozói Környezeti Indexe a GEM adatok alapján kalkulált 73 országra vonatkozóan. Az alapadatok 2008-ból valók, de a korábbi években illetve a 2009-ben résztvevı országok adataival kiegészítették a szerzık. A több évre vonatkozó indexek kalkulálása nem lenne nehéz.
118 3.16. táblázat: Az ismertetett vállalkozói mutatók összehasonlítása
Vállalkozói mutató Interpretálhatóság –
elméleti háttér Interpretálhatóság –
GDP kapcsolat Idısoros adatok Országok száma Összehasonlíthatóság
országok között Adatok megbízhatósága Innovációs alapúak* Vállalkozói lehetıségek forrása Pozitív , szignifikáns több évre
vonatkozóan igen EU-OECD
országok megbízható jó
Gazdaság Szabadsága Index
Vállalkozói lehetıségek
kihasználásának könnyősége pozitív, szignifikáns 1995-tıl 180 felett megbízható változó Ease of Doing Business Vállalkozásindítás könnyősége pozitív, szignifikáns 2003-tól 130 felett megbízható változó Intézményi Vállalkozói
Környezeti Index Komplex vállalkozói
környezet mérése pozitív, közepesen
szignifikáns Egy év kalkulált,
de több év is lehetséges 73 megbízható változó, jó Önfoglalkoztatói
szándék Vállalkozói szándék azonosítása pozitív inszignifikáns
Igen, de nem biztos,
hogy összehasonlíthatóak számos ország esetleges változó, gyenge Születıben levı
vállalkozások (GEM) Komoly vállalkozói
szándék azonosítása negatív szignifikáns 1999-tıl, de nem minden
ország esetében 70+ (GEM
országok) megbízható változó
Önfoglalkoztatási Ráta Vállalkozási aktivitás, az igazi
vállalkozás elıszobája negatív szignifikáns Igen, de nem biztos,
hogy összehasonlíthatóak számos ország esetleges változó Tulajdonosi Ráta Vállalkozási aktivitás, az igazi
vállalkozás elıszobája negatív szignifikáns Igen, de nem biztos,
hogy összehasonlíthatóak számos ország közepesen
megbízható változó, jó
TEA Vállalkozói aktivitás,
új vállalkozás létrejötte
negatív szignifikáns, a növekedést részben
magyarázza 1999-tıl, de nem minden
ország esetében 70+ (GEM
országok) megbízható,
kisebb problémák változó, jó TEAOPP Vállalkozói aktivitás,
minıségi új vállalkozás létrejötte pozitív szignifikáns 2002-tıl, de nem minden
ország esetében 70+ (GEM
országok) megbízható,
kisebb problémák változó, jó Vállalatsőrőség Csak idıbeli változásként
a vállalkozói aktivitás változása gyakorlatilag nulla 1996-tól EU országok megbízható jó Világbank Vállalkozási
Mutató
Formálisan bejegyzett
cégek gazdasági aktivitása pozitív szignifikáns 2000-tıl 100 felett megbízható jó
Ki- és belépések aránya Vállalkozói aktivitás változása gyakorlatilag nulla 1998-tól EU országok megbízható jó Innovatív cégek aránya Vállalkozás, mint innováció Pozitív, szignifikáns Csak rövid idıszakra EU országok megbízható jó Magas növekedéső
cégek aránya Vállalkozás, mint gyors növekedés
mind a GDP-vel mind a növekedéssel
negatív, inszignifikáns Csak rövid idıszakra EU országok megbízható jó
119
Az önfoglalkoztatási, tulajdonosi ráta adatai jellemzıen hosszú idıt fognak át (pl. COMPENDIA az 1970-tıl kezdve rendelkezik a vállalati tulajdonosi adatokkal), igaz ez a hosszú adatsor csupán néhány ország esetében biztosított. Az OECD 1990-tıl közöl harmonizált adatokat. A 20 évnél is hosszabb, egyedi országos adatsorok esetében felmerül a kategória idıbeli tartalmi módosulásának gyanúja. Önfoglalkoztatási, vállalati tulajdonosi adatok számos országban állnak rendelkezésre, viszont az országok közötti összehasonlíthatóság igencsak kérdéses. Az OECD vagy a
COMPENDIA adatai harmonizáltak, viszont csak az országok szőkebb körét fogják át.
A GEM adatfelvétel 1999-ben kezdıdött, mindössze kilenc résztvevıvel. A 2005 és 2010 közötti adatfelvételekben résztvevı országok száma, évente meghaladta a 40-et, 2009-re már 75 ország vett részt legalább egyszer a felmérésben. Igen kevés azonban az a nemzet, amelyik mindegyik évben résztvevı lett volna. Több országból csupán 1-2 év adatai állnak rendelkezésre.
Magyarország 2001 és 2010 között mindössze a 2003-as évben hiányzott, így már 9 év adataival rendelkezünk.
Az Európai Unió vállalatsőrőségi adatai nagyjából 1996-tól állnak rendelkezésre, de ez változó az egyes országok esetében. Problémás, hogy az adatok közlésében nagyok a késések. Az innovatív cégekrıl a CIS-felmérés közöl adatokat. Az 1993-as teszt-felmérés után az elsı igazi felmérés 1997-1998-ban történt. A legutóbbi adatok az 5. ciklusból (2006) állnak rendelkezésre, viszont Magyarország csak az elmúlt két felmérésben volt résztvevı. A gazella cégekrıl csupán az OECD-EUROSTAT vállalkozói felmérésébıl származó kétéves adatok állnak rendelkezésre 15 ország esetében.
A vállalkozói adatok megbízhatósága igen változatos, a meglehetısen megbízhatatlantól (egyes önfoglalkoztatási szándék felmérések), az OECD és az EUROSTAT magas megbízhatósági szintő adatiig terjed. A legnagyobb, szisztematikus győjtéső vállalkozói adatokkal a GEM rendelkezik.
2009-ben már közel 1,5 millió egyénrıl, illetve a vállalkozás valamelyik fázisában való
részvételérıl volt valamilyen adatunk. Bár a GEM felmérés szigorúan azonos alapelvek és kérdıív szerint történik, így is számolni kell a kérdések eltérı interpretációjával az egyes országok között.
Idırıl idıre elıfordul, hogy egyes országok egyes évekre vonatkozó adatai gyanakvásra adnak okot. Például a 2005-ös hazai GEM-felmérés TEA statisztikája szinte biztos, hogy nem jó, ezért is kellett korrigálnunk a mutatót. Ez nyilvánvalóan megkérdıjelezi az adatok megbízhatóságát. A többéves egyesített adatok használata azonban csökkenti az ilyen hibák torzító hatásait.
120
Összességében elmondható, hogy a vállalkozás meghatározása, az elméleti hátér és a vállalkozást mérı mutatók közötti kapcsolat összességében meglehetısen gyenge. A mutatók egy jelentıs része a vállalkozás egy aspektusát vagy annak szándékát méri, több esetben pedig csupán áttételes a hatás. A mutatók értelmezése az országok között, vagy idıbeli összehasonlításkor meglehetısen körülményes és ellentmondásos. Van, ahol az elméleti háttér hiányzik, van ahol az adatok nem megbízhatóak, van ahol az interpretálhatóság kétséges. A megbízhatóbb vállalkozói jellegő adatgyőjtés csupán a 2000-es években indult. Az egyes rendelkezésre álló adatbázisok különbözı évekre, különbözı országokra, különbözı kategóriákra vonatkoznak, és megbízhatóságuk is eltérı.
Az egyes adatbázisok egyesítése lehetséges – ld. Intézményi Vállalkozói Környezeti Index – azonban szők keresztmetszetek adódhatnak. Ez megnehezíti az olyan kompozit jellegő indexek kialakítását, amit a következı fejezetben mutatok be.
121