Trj6 Találós kérdések

A Tremjugan. Kielennäytteitä III. címlapú kéziratcsomag 4–10. lapján huszonöt találós kérdés van feljegyezve. Ez az anyag abban különbözik a kézirat többi részétől, hogy finn fordítást is tartalmaz. Karjalainen keleti hanti szövegfeljegyzései közül eddig csak ezek jelentek meg nyomtatásban (Csepregi 2004/2005).

A ’találós kérdés’ jelentésű kifejezések alapján a hanti nyelvjárásokat három csoportra lehet osztani. A déli és a legkeletebbi nyelvjárásokban olyan deverbális főnevet használnak, mely végső soron a finnugor alapnyelvi *muje- ’megérint, megtapint’ igére megy vissza:

DN mojəptə, Irt mi̮jəptə, Ko mujəptə VVj mujwəti̮ ’találóskérdés’ (KT 500, D 896).

Az északi nyelvjárások részben a manysi eredetű, azonos jelentésű ameś szót használják:

Kaz, Ser ameś, amamći, ’rejtvény, találós kérdés’ amamatśem ’az én rejtvényem’ (D 107).

Maga a manysi szó is jövevény, a tatárból lett átvéve. Ezen kívül használják a ’mesedarab, kis mese’ jelentésű szavakat is (Kaz mońśuptə, Ni mońśəpsə).

A szurguti hanti muʎki̮̮, muʎki (D 931) lexéma is a måńť ’mese’ jelentésű szóból alakult, feltehetőleg játszi képzéssel. A jugani nyelvjárásban két alakban ismert: J muńťkem, muʎkem’mesém, találósom’ (PD 1280, D 942). Ez a szó tehát földrajzilag a déli és a vahi-vaszjugáni nyelvjárások közé ékelődve jelenik meg.

A találós kérdések kezdő formulája a muʎkemow! kifejezés. A lejegyzéskor Karjalainen az első kérdésnél kiírta a teljes szót, a többinél pedig m.! kezdőbetűvel jelezte a kérdésfeltevést. Saját tapasztalatom szerint a kérdező muʎkemow! kifejezés utolsó szótagját elnyújtva, mélyebb hangfekvésben ejti. Ez egyben kérdés és felszólítás a rejtvény megfejtésére.

Az alábbiakban közlöm a kézirat szövegét. A magyar fordítás alapja a hanti eredeti, nem pedig Karjalainennak az eredetitől helyenként eltérő finn értelmezése¹³¹.

Muʎki̮. Arvoituksia ’találós kérdések’.

1. muʎke̮mo!: jəŋkȧ suraʌǝ̑m ko, iʌsəʌ nomǝ̑n ki̮ť. såjǝ̑p, wä̆ṇpä̆rt.

Mies hukkui veteen, sielunsa jäi ylhäälle. Nuotta, perämerkki.

’Íme, a találós kerdésem! [Mi az?] Vízbefúlt ember, lelke/árnyéka fenn maradt.

Kerítőháló, hálójelző’.

2. m.!: tem pä̆ḷəki neɣoi ȧj ri̮tǝ̑ŋ ko mən[ə]ʌ, tŏm pä̆ḷəki pəɣt[ə] ȧj ri̮tǝ̑ŋ ko mən[ə]ʌ. såmǝ̑ŋ kuʌ, sŏɣo.

Tätä puolta kulkee valkea ruuhinen mies, tuota puolta musta r. m. Njelma, osetra.

’Ezen az oldalon fehér csónakos ember megy, azon az oldalon fekete csónakos ember megy. Nyelmalazac, tokhal’.

3. m.!: jä̆ɣoəttə ńåʌ kińťȧ pä̆stə. nămǝ̑s.

Nuolta nopeampi. Ajatus.

’Kilőtt nyílnál gyorsabb. Gondolat’.

131 A hagyatékban a találós kérdések két változatban maradtak fenn. A második változat ismertetése ennek a fejezetnek a végén található.

4. m.!: wŏntǝ̑p jåɣǝ̑p ŏn[t]nǝ̑ åŋǝ̑t jăɣoǝ̑ʌ åʌǝ̑ŋ kekoḷȧʌ. ḷǚk ńŏʌ.

Metsän rahvaan (?) keskessä jousen pää kurkistelee. Metson nokka.

’Erdő, fenyves közepén agancs-íj vége kukucskál. Fajd csőre’.

5. m.!: såt ko əj əntəpnȧt wä̆rəksəɣ. pomi̮ muntǝ̑ḷ.

Sata miestä yhdellä vyöllä vyöttäytyy. Heinäsormaus.

’Száz ember egy övvel övezi magát. Szénakéve’.

6. m.!: kåtǝ̑t kǚti săʌʌaŋ pirik ȧʌʌi. sut.

Talojen väliä kuljetetaan suolaista piirakkaa. Siera.

’Házak között sós pirogot hordanak. Fenőkő’.

7. m.!: wåčǝ̑p puɣʌǝ̑p sås miḷəp jåɣnǝ̑ măɣoǝ̑ʌʌi̮. ȧŋkəʌ.

Kaupunkia kylää ympäröipi горностай-lakkiset miehet. (–)

’Város-falu hermelinsapkás emberek által körülfogatik. Fatönk’.

8. m.!: jǚŋkəʌ oɣoti̮ wä̆t pirŋi. kǚrpȧŋʌȧm.

Haolla [istuu] viisi sorsaa (чирокъ). Jalka ja varpaat.

’Kidőlt fatörzsön öt réce. Lábujjaim’.

9. m.!: ʌŏŋaʌ tŏɣonǝ̑ ȧmp råpǝ̑stǝ̑ kä̆ɣo owtǝ̑ja tår[ə̑ ]ʌ. săpǝ̑rki̮ wŏktǝ̑.

Kesä (?) järvessä koiran haukunta kuuluu. Sammakon kurnutus.

’Nyári tavon kutyaugatás kő tetejéig hallatszik. Békabrekegés’.

10. m.!: ăŋotǝ̑ŋ juɣ ŏnti̮ såt wårǝ̑p pŏrǝ̑ɣʌǝ̑ʌ. ťŏɣoaḷ kori̮ nȧjsuʌt nŏknam məntə.

Onton puun sisästä lentää sata närhiä. Tschuvalin piipusta nousee kipunoita (kipunoiden nousu?).

’Odvas fa belsejéből száz fenyőszajkó kirepül. A csuval kéményéből szikrák fefelé menése’.

11. m.!: jărɣan pŏńǝ̑m kăʌi̮ itən wi̮ɣǝ̑ʌʌi̮, ȧʌəŋ wi̮ɣǝ̑ʌʌi̮. kăjǝ̑ma itən ȧʌəŋ mənʌəm wä̆ʌiɣəʌȧm ʌeɣəʌtȧɣə.

(Nuoriin) kiedottua samojeedi vainajaa illoin aamuin katsotaan. (–)¹³²

’Szamojéd [módon] körbekötött holttest[hez] este leereszkednek, reggel leereszkednek. A legelőre este-reggel megyek két rénemet megnézni’.

12. m.!: sä̆mpä̆ḷək koḷǝ̑ŋ[k] wikkətətə ʌȧtnə wŏn[t] juɣ nŏɣoǝ̑t såmǝ̑t i̮ʌǝ̑n åmǝ̑stǝ̑t. pečɣȧn sŏkkǝ̑ntǝ̑.

Silmäpuoli korpin huutaessa metsänpuiden oksat suomut istuvat maassa (so.

putoovat). Pyssyn paukkaus.

’Félszemű holló kiáltásakor erdei faágak, pikkelyek lent ülnek (=leesnek).

Puskalövés’.

Megjegyzés:

åmə̑stə̑t: a különálló listán åmə̑sʌə̑t alak szerepel, valószínűleg ez a helyes: ül-PRS-3PL

132 A megfejtés finn fordítása csak a különálló listában szerepel.

13. m.!: əj kår mesəɣ såt konǝ̑ kȧtəʌʌi. oɣopi̮ mä̆č.

Yhden porohärän häntää sata miestä pitelee. Oven „ripa” (so. palikka).

’Egy bika farkát száz ember fogja. Ajtókilincs’.

Karjalainen magyarázata a különálló listán: sok helyen az ajtóba vágott lyukon keresztül dugott fadarab szolgál kilincsként.

14. m.!: jəŋk ŏn[t] kəmər. jəŋkȧ mä̆ɣotəm pon.

Veden sisus ontto. Veteen laskettu merta.

’Víz belsej(i) kupola. Vízbe merített varsa’.

15. m.!: kŏtǝ̑ŋ tŏɣoǝ̑ʌ kińťȧ neɣoi əntem, koḷǝ̑ŋ[k] tŏɣoǝ̑ʌ kińťȧ pəɣt[ə] əntem, ȧʌtə kö̆čə[ɣ] kińťȧ ʌȧɣərt əntem.

nipik, səťťȧ kuʌi̮, kəńikȧ.

Ei ole valkeampi joutsenen sulkaa Ei ole mustempi korpin sulkaa

Ei ole raskaampi puukkoa (sapelia?). Paperi, muste, kirja.

’Hattyútollnál nem fehérebb, hollótollnál nem feketébb, kardnál nem nehezebb. Papír, tinta, könyv’.

16. m.!: wŏntǝ̑p jåɣǝ̑p ŏn[t]nǝ̑ jəm ʌȧnti jəm kuʌi̮ săɣoǝ̑ṇ. wȧsəɣ ti̮ɣǝ̑ʌ.

Metsän sisässä on ruoka-, kalavakka. Sorsan pesä.

’Erdő, fenyves belsejében jó ételes, jó halas edény. Vadréce fészke’.

17. m.!: wåt wåtǝ̑m nåɣǝ̑r. ʌăpas.

Tuulen tuultama (kuivaama) käpy. Aitta.

’Szél fútta cirbolyatoboz. Lábaskamra’.

18. m.!: ʌä̆ŋokər pərint, pərint, wŏŋkǝ̑ʌa ʌăŋaʌ. kö̆čəɣnȧt juɣ ńŏɣoǝ̑rtǝ̑ såtǝ̑pa puʌtǝ̑.

Hiiri puree (?) koloonsa menee. Veitsellä puuta vuolla, työntää tuppeen.

’Egér prr, prr, lyukjába bemegy. Késsel fát vágás, késtokba bebújás’.

19. m.!: wŏntǝ̑p jåɣǝ̑p ŏn[t]nǝ̑ pəɣtə kä̆ɣo ăʌaʌ. pupi̮ wŏŋ[k]nǝ̑ ăʌtǝ̑.

Metsässä makaa musta kivi. Karhu makaa pesässään.

’Erdő, fenyves belsejében fekete kő fekszik. Medve barlangban fekvése’.

20. m.!: jəɣəʌ əj såpi̮k puʌtǝ̑ɣi̮ păɣǝ̑ʌ tŏrma mən. nȧjsuʌ nŏknam məntə.

Isän yhtä saapasta jalkaan vetäessä poika meni taivaaseen. (–)¹³³

’Amíg apja egy csizmáját felhúzza, a fia égbe ment. Szikra fölfelé menése’.

21. m.!: kutǝ̑ʌ wȧṇ, ʌä̆pŋəʌ kŏɣo. seɣo. Talo lyhyt, eteinen pitkä. Harakka.

’Háza rövid, pitvara hosszú. Szarka’.

133 A megfejtés nincs finnre fordítva.

22. m.!: i̮ʌ ăʌi̮n[t]ʌ – jəmwăɣ ȧṇəɣ, nŏk ʎåʎ – pəsȧn. ȧmp.

Maatessaan hopealautanen, seisoessaan pöytä. (–)¹³⁴

’Lefekszik – ezüst edény, feláll – asztal. Kutya’.

23. m.!: sårtǝ̑t səɣət ńuʌ ńä̆ʌʌət. ʌi̮n juɣǝ̑t.

Hauit, mateet toisiansa nielevät. Tschuvalin „kehikko”.

’Csukák, menyhalak egymást nyelik. A [tűzhely] szegélylécei’.

24. m.!: wŏntǝ̑p jåɣǝ̑p ŏn[t]nǝ̑ wərtə nŏjǝ̑ŋ ne ʎåʎ. kŏrǝ̑ɣtǝ̑m səɣomət.

Metsän, kankaan sisässä seisoo punaverkkainen nainen. Kiskottu koivu.

’Erdő, fenyves belsejében vöröskabátos nő áll. Kérge hántott nyírfa’.

25. m.!: (vrt. Nro 6) săʌʌaŋ pirik tem kåta tuʌi̮, tŏm kåta tuʌi̮. sut.

Suolaista piirakkaa kannetaan tähän tuohon taloon. Siera.

’Sós pirog ebbe a házba vitetik, abba a házba vitetik. Fenőkő (vö. Nro 6)’.

Grammatikai magjegyzések:

Hat találós kérdés (9, 10, 12, 18, 19, 20) megfejtésében szokatlan grammatikai forma, nominalizálódott folyamatos melléknévi igenév van. Ez nem jellemző a szurguti hanti nyelvjárásra. Ahhoz, hogy a kifejezés grammatikus lehessen, szükség van valamilyen nominalizátorra. Ezek általában kiüresedett szemantikájú főnevek, melyek szinte képzőként viselkednek. A beszélt nyelvben ilyen kifejezésekre lehetne számítani: săpǝ̑rki̮

wŏktǝ̑ sǚj ’béka brekegő hangja’, pupi̮ wŏŋknǝ̑ ăʌtǝ̑ tåɣi̮ ’a medve fekvése a barlangban (fekvő helye)’, nȧjsuʌ nŏknam məntə wä̆r ’a szikra felfelé menetele (menő dolga)’.

A 15. találós kérdés arra példa, hogy történik a hasonlítás a szurguti hantiban: a kińťȧ

’képest’ névutó segítségével, miközben a melléknevet nem fokozzák.

A találós kérdések két változatban maradtak fenn Karjalainen hagyatékában: az első a kéziratcsomag részeként (A változat), a második három külön lapon (B változat). A kérdések sorrendje megegyezik mindkét változatban, azzal a különbséggel, hogy az A változatban a rejtvények végén pont van, a B változatban kérdőjel. A finn fordításban több eltérés akad. Részben szórendi, részben megfogalmazásbeli különbségek, de tartalmilag minden esetben megfelelnek az eredetinek. Az eltérő változatok a következők:

2. Tätä puolta menee valkea ruuhellinen mies, tuota puolta .... Njelma, osetr.

4. Metsän kankaan (?) sisässä luun, jousen pää kurkistelee. Metson nokka.

In document keleti hanti szöveggyűjtése 1899–1901 (Pldal 128-131)