3.2 A Vj nyelvjárás grammatikája a szövegek tükrében
3.2.1 Hangtan, morfonológia
A Vj nyelvjárás magánhangzó- és mássalhangzórendszerét az átírási kérdésekről szóló, 1.6.1. fejezetben közöltük (V, VII, IX. táblázat).
Karjalainen feljegyzései szerint a Vj nyelvjárásban szinte teljes volt a magánhangzóharmónia. A szövegek szerint a nem-első szótagokban is megtalálhatók a magas–mély magánhangzó párok, és a legtöbb toldaléknak volt palatális és veláris variánsa.
Csak a passzívum -uj- képzőjének nincs palatális párja. Magas hangrendű igetőhöz kapcsolódva a passzívum képzője hangrendi átcsapást idéz elő, az utána következő magánhangzók már velárisak: siɣil-l-uj-ǝ̑m forgat-PRS-PASS-1SG ’forgattatom’ (Vj2/86), mä əntə pärt-käl-uj-ə̑m rendel-PRFH-PASS-1SG ’én nem rendeltettem’ (Vj1/546).
Összetett szavakban is kialakulhat vegyes hangrendű szó. A jöɣə ’emlékezőtehetség’ és a tăja- ’tart, birtokol’ szóból létrejött ’észrevesz, felfigyel’ jelentésű ige megjelenési formái a szövegben: jəɣətǝ̑ja-l-i̮m észrevesz-PRS-1SG>SG (Vj1/663), männə jöɣətǝ̑ja-l-i̮ én.LOC
észrevesz-PRS-PASS.3SG (Vj1/732). Máshol megtörténik a hangrendi átcsapás, mely ugyanúgy előre ható, mint a passzívum képzője esetében: kuli̮ntǝ̑ möɣläm ’halevő mellem’
(Vj1/994) (vö. intə ’evő’)
A paradigmatikus magánhangzóváltakozás, melynek során az alsó vagy középső nyelvállású magánhangzó helyébe egy felső nyelvállású lép, megfigyelhető mind a névszók, mind az igék ragozásában. Névszók esetében a birtokos személyragozásban, az egyes számú birtokra utaló paradigmában jelenik meg a váltóhang: jäsəŋ ’beszéd’ nǚŋ jisŋän (Vj1/26) mä jisŋəm (Vj1/44), oɣ ’fej’ uɣǝ̑m ’fejem’ (Vj2/308), uɣə̑ l jŏrtǝ̑m ki̮ji̮lam
’feje (haja) megnyírt fiaim’ (Vj5/6).
A magánhangzóváltakozás lehet opcionális is, pl. kat ’ház’ katam/kutə̑ m ’házam’
(KarjGr 156), de arról nincs információnk, hogy mik a feltételei a váltakozás végbemenetelének. Néhány olyan esetben, amikor a szurguti nyelvjárásban van magánhangzóváltakozás, a Vj nyelvjárásban nincs, például: Vj. lɔɣǝ̑s ’barát’ nǚŋ lɔɣsan (Vj/1 347), vö. Szurg ʌoɣəs ~ ʌuɣsan.
Igék esetében a jeltelen múlt idejű alakban, a felszólító módban és a befejezett melléknévi igenévi alakban várható a váltóhang. Ezekben az esetekben is tapasztalható ingadozás, pl.: pärt- ’parancsol’, waɣ- ’hív’
140 A most közölt szövegekben gyakori az -oɣ/-öɣ 1PL személyrag, valamint az -oɣ/-öɣ ablativusrag is.
141 A. Filchenko grammatikáját (2010) egyrészt megbízhatatlan lejegyzési módja miatt nem sorolnám ide, másrészt azért, mert a VVj adatokat összemossa a szurguti nyelvjáráshoz tartozó jugani adatokkal, ami súlyos módszertani tévedés.
(52) torǝ̑m-nǝ̑ mänt pirt-iɣən
isten-LOC én.ACC parancsol-PRF.3SG
’isten nekem parancsolta’ (Vj1/100–101) (53) torǝ̑m-nǝ̑ mänt pärt-iɣən nəŋət əntə nuɣǝ̑t-ta.
isten-LOC én.ACC parancsol-PRF.3SG ti.ACCNEG kímél-INF
’Isten azt parancsolta nekem, hogy ne kíméljelek titeket.’ (Vj1/716) (54) ťoras-ku əntə waɣ-i̮.
kereskedő-ember NEG hív-PRF.PASS.3SG
’A kereskedőt nem hívták meg.’ (Honti 1982: 151) vö. Szurg wuɣ-i Felszólító módban (jal’- ’áll’):
(55) nuɣ ji̮l’a ’állj fel’ (Vj1/769)
Befejezett melléknévi igenévben (at- ’beszél’, ’mond’) (56) mä tem ut-i̮m
én ez mond-PTC.PST
’ahogyan mondtam’ (Vj5/18) 3.2.2 Névszóragozás
A főnevekhez számjelek (Num), birtokos személyragok (Px) és határozóragok (Cx) járulhatnak. A morfémák kapcsolódási sorrendje: tő + (Num) + (Px) + (Cx)
X. táblázat. Névszói számjelek a Vj nyelvjárásban
SG DU PL
Abszolút ragozásban 0 -kən/-kə̑ n -t/-ət/-ə̑ t Birtokos
személyragozásban
0 -kəl/-kə̑ l/-ɣl- -l-
Példák a számjelezésre: jäjəm ’fejsze’, jäjəmkən ’két fejsze’, jäjmət ’fejszék’; joɣǝ̑n ’folyó’, joɣǝ̑nkǝ̑n ’két folyó’, joɣnǝ̑t ’folyók’.
Birtokos személyragozás (KarjGr 154–157)
XI. táblázat. Birtokos személyragozás a Vj nyelvjárásban - jäjəm ’fejsze’
birtokos birtok
SG DU PL
1SG jäjmäm jäjəm-kəl-äm jäjmə-ɣl-äm jäjəm-l-äm
2SG -än jäjəm-kəl-än jäjmə-ɣl-än -än
3SG -əl jäjəm-kəl -əl
1DU -əmən -ämən -ämən -ämən
2DU -ətən -in -in -in
3DU -ətən -in -in -in
1PL -əw -öw -öw -öw
2PL -ətən -in -in -in
3PL -il jäjəmkəl-äl jäjməɣl-il -äl
Mély hangrendű szavakhoz a személyragok mély hangrendű párjai járulnak, pl. kat ’ház’, katam~kutə̑ m ’házam’, katkə̑ lam~katə̑ɣlam ’két házam’ katlam ’házaim’.
Esetragozás (KarjGr 149–152)
XII. táblázat. Névszói esetragok a Vj nyelvjárásban
Esetragok
NOM 0
LOC -nə/-nǝ̑
LAT -ä/-a
ABL -(j)öw/-ow
CARIT -ləɣ/-lǝ̑ɣ
ACC (= INS) -(t)ə/-(t)ǝ̑
TRA -ɣ/-əɣ/-ǝ̑ɣ
COM näc/-näc
COMP -niŋə, -ni̮ŋǝ̑
Megjegyzések Karjalainen ragozási táblázatához:
A helyhatározó ragok (LOC, LAT, ABL) külső és belső helyviszony kifejezésére egyaránt alkalmasak. Árnyaltabb helyjelölés névutók segítségével történik. A három eset az irányhármasság mellett egyéb funkciókat is betölt.
A LOC raggal birtoklást is ki lehet fejezni: jəɣəmnə loɣ wălwǝ̑l ’apámnak van lova’
(KarjGr 152). Ezen kívül az ágens jelölése is LOC raggal történik – erről részletesebben l.
lejjebb, az igeragozás kapcsán.
A LAT ragnak datívusi funkciója is van, valamint célhatározói (ri̮ta jösəm ’csónakért jöttem’), az ABL ragnak pedig a -ból/-ből jelentés mellett prolatívusi is: məɣöw
’szárazföldön (megy)’ (KarjGr 152). A szövegekben -öw/-ow és -öɣ/-oɣ alakú ABL
esetragok egyaránt előfordulnak:
torǝ̑m putw-ow ’világ végéről’ (Vj1/34), jəŋk-öɣ ’vízből’ (Vj1/38), kat-oɣ ’házból’
(Vj1/280), näɣi pələŋ jäwət kɔḷ-oɣ ’fehér felhő hét nyílásán keresztül’ (Vj1/45–46)
A hanti nyelvjárásokban a tárgy jelöletlen, azaz a főnévi tárgy nominativusban van. Az az eset, melyet Karjalainen accusativusnak nevezett, valójában instructivus, mely a ditranzitív szerkezetekben a Thema jelölésére szolgál. Ezért is írta Karjalainen a rag mellé:
-lla (lahjoittaa)’-val (ajándékoz)’.
(57) mänt ämp-ə majlǝ̑ltǝ̑-s.
én.ACC kutya-INS ajándékoz-IMPF.3SG
’Engem kutyával ajándékozott meg.’ (KarjGr 153) (58) mant i̮čǝ̑ka jɔmäŋčk-ə əntə mə-l-təɣ.
én.ACC még bogyó-INSNEG ad-PRS-2PL
’Nekem még bogyót sem adtok.’ (Vj1/726–727)
Az instructivus egyéb határozói használata:
(59) koɣ kǚrmä-tə mən-wəl.
hosszú lépés-INS megy-PRS.3SG
’Hosszú léptekkel megy.’ (KarjGr 153)
A translativus elsősorban a valamivé válás kifejezésére szolgál, pl.
(60) äl ätmə-ɣ jə-wəl
PROH rossz-TRA válik-PRS.3SG
’ne legyen rossz’ (Vj1/766)
A -ɣ/-əɣ/-ǝ̑ɣ ragnak emellett essivusi jelentése is van:
(61) mŏŋǝ̑ḷ păki̮ jŏɣat-ǝ̑ɣ jaɣi̮m-lə̑-m.
rongy baba nagyság-TRA suhan-PRS-1SG
’Rongybabaként suhanok.’ (Vj1/960–961)
A LAT és COMIT ragos alakokhoz gyakran egy -ti-ti̮ nyomatékosító elem (EMPH) is kapcsolódik:
COM rag után:
(62) kat jor-a i̮mǝ̑l-s-ǝ̑m, ärəɣ kənč-čə nem-əŋ köl-nä-ti.
ház közép-LAT leül-IMPF-1SG ének keres-PTC.PRS név-ADJ szó-COM-EMPH
’A ház közepére ültem, énekkereső, igazi szóval’. (Vj1/3–5)
Ugyanez az elem jelenik meg a melléknévi igenevek LAT ragos alakjának végén (63), valamint a főnévi igenevek végén is (64):
(63) mänä mətä jŏɣat köl ärəɣ-t-äm-ä-ti i̮l əsl-ä.
én.DAT valami nagyság szó énekel-PTC.PRS-1SG-LAT-EMPH le enged-IMP.2SG
’Engedj le nekem valamennyi szót, hogy énekelhessek.’ (Vj1/20–21) (64) num torǝ̑m jäwət öɣi-nǝ pirt-i mǝŋ-ä i-ntä-ti.
felső isten hét lány-LOC parancsol-PRF.PASS.3SG mi-LAT eszik-INF-EMPH
’Felső isten hét lánya parancsolta, hogy együk.’ (Vj2/20–21)
A VVj nyelvjárásoknak ezt a sajátosságát először Vértes Edit vette észre az infinitivusi alakokon (1961). Neki akkor még csak a KT adatai álltak rendelkezésére. Később vált nyilvánvalóvá, hogy az összes -a/-ä végű toldalék megkaphatja ezt a nyomatékosító elemet.
A hasonlító eset (COMP) ragjában még felfedezhető a niŋit, niŋə ’-tól/-től’ önálló névutó:
(65) ti-m-äl niŋə sem-ləɣ
születik-PTC.PST-3SG -tól/től szem-ABE
’születése óta (születésétől) vak’ (KT 578, DEWOS 1006).
A grammatizálódás során a niŋə névutónak kialakult a veláris hangrendű szavakhoz illeszkedő párja (-ni̮ŋə̑). Karjalainen szövegfeljegyzéseiben nincs példa hasonlító esetre, csak a nyelvtanban: loɣ mes-niŋə jəmə-ki ’a ló jobb mint a tehén’ (KarjGr 154). A távolító
jelentésű niŋkti névutó a Trj nyelvjárásban is ismert, a személynévmásokhoz kapcsolódik, vö. mȧ niŋktem ’tőlem’.
Vocativus
Nem része a klasszikus esetragozási paradigmának, de a szövegekben előfordul egy -a/-ä toldalék, mely a megszólításokban használatos: äŋkä ’anya!’ (Vj1/ 207), ăpa ’apa!’
(Vj1/351), păɣa ’fiam!’ (Vj1/139), lɔɣsa ’barátom!’ (Vj1/348), ki̮ji̮ta ’fiúk!’ (Vj1/426).
A hanti nyelvjárásokban a genitivus jelöletlen. Főnevek esetén a birtokviszony juxtapozícióval fejeződik ki. A birtokos szerkezet tagjainak szórendje birtokos-birtok, pl.
ku ri̮t ’a férfi csónakja’. Ha a birtokos személynévmás, a birtok olyan személyragot kap, mely kifejezi a birtokos számát, személyét valamint a birtok számát: mä ri̮t-ə̑m ’az én csónakom’, ki̮ji̮-l-am fiú-PL-1SG ’fiaim’ (Vj5/6).