Egyéb szintaktikai kérdések

Már a morfológiai jelenségek tárgyalása kapcsán is számos mondattani kérdést érintettünk.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül mutatunk be néhány olyan sajátságot, melyekre a most közölt szövegekből tudunk példát hozni.

3.2.7.1 Egyeztetés

Általános szabály, hogy az alany száma és személye megjelenik az igei állítmányon:

(167) kät näj-kən mänt läɣəl-l-əkən.

két úrnő-DU én.ACC néz-PRS-3DU

’Két úrnő néz engem.’ (Vj1/986–987)

Kettőnél magasabb számnév után a jelzett szó egyes számban van, de az állítmány többes számú:

(168) kɔlǝ̑m juŋk ťunam pot-s-ə̑t.

három szellem oda menekül-IMPF-3PL

’A három szellem oda menekült.’ (Vj1/518–519)

3.2.7.2 Névszói állítmány

A VVj nyelvjárásokra jellemző, hogy a harmadik személyű névszói állítmányhoz egy predikatív klitikum (-ki) is kapcsolódik, mely számjeleket is felvesz: tem ämp jəmə-ki ’ez a kutya jó’, tem ämp-ət jəməkə-jätət ’ezek a kutyák jók’ (KarjGr 171). A most közölt szövegben erre egy példa van:

(169) öɣi-m wăɣ-ǝ̑l är-ki.

lány-1SG pénz-3SG sok-PRED

’A lányomnak sok pénze van.’ (Vj1/750)¹⁵³

1. és 2. személyű alanyok esetén a névszói állítmány mellett megjelenik az alannyal koreferens kopula (wăs-) is, mely nem azonos a létigével. Ez a jelenség a VVj és Szurg nyelvjárásokra jellemző.

(170) nəŋ päńťəɣ jaɣ wăs-tǝ̑ɣ.

ti fukar emberek COP-2PL

’Ti fukar emberek vagytok.’ (Vj1/726) (171) tin-əŋ sö̆j wăs-ǝ̑m.

ár-ADJ hang COP-1SG

’Drága hang vagyok.’ (Vj1/839)

Ha a 3. személyben megjelenik a létige jelen idejű alakja, akkor nem egyszerű névszói állítmányról van szó, hanem például birtoklásról:

(172) čăjaɣpǝ̑ păɣ enəmt-äɣən, valóban fiú nevel-PRF.3SG

nem-əl-pä wăl-wǝ̑l

név-3SG-EMPH van-PRS.3SG

torǝ̑m kɔs kŏr-aw joɣǝ̑r.

ég csillag kép-ADJ páncél

’Valóban felnevelt egy fiút, akinek a neve Égi-csillag-képű-páncél.’ (Vj1/361–363) 3.2.7.3 Tagadás

A többi hanti nyelvjáráshoz hasonlóan a Vj nyelvjárásban is partikulák segítségével történik a tagadás. Mondatrész tagadásakor az əntə ’nem’ (173), tiltáskor az äl ’ne’ (174) használatos.

(173) mä nǚŋət əntə pŏr-l-ǝ̑m.

én te.ACCNEG harap-PRS-1SG

’Én téged nem haraplak meg.’ (Vj1/244–245) (174) kǝrǝɣ ńälǝm kǝrǝɣ köl äl lŏŋt-i̮tə̑ n.

bűn nyelv bűn szó PROH olvas-IMP.SG<2PL

’Bűnös nyelv bűnös szavát ne szóljátok.’ (Vj2/179–180)

153 A (169) és (172) mondat arra is példa, hogy a birtoklás kifejezése nemcsak a többi hanti nyelvjárásból ismert tăja- ’birtokol’ igével történik, hanem birtokos személyragos névszó + létige/predikatív klitikum szerkezettel is.

Az állítmányi szerepű əntim ’nincs’ bizonyos esetekben számban egyeztetődik az alannyal (175), de úgy látszik, nem kötelező módon (176).

(175) män-nə kǚt üɣlim-s-im, jaɣlam əntim-ätət.

én-LOC amint keres-IMPF-SG<1SG nép-PL-1SG NEG.PRED-PL

’Én bárhogy kerestem őket, nincsenek [meg] az embereim.’ (Vj1/ 273–274) (176) män-nə əḷḷə kat putǝ̑w kǚt üɣəl-l-i, əntim jaɣlam.

én-LOC nagy ház vég amint keres-PRS-PASS.3SG NEG.PRED nép-PL-1SG

’Én körülnézek a nagy házban, nincs[enek meg] az embereim (Vj1/ 275–276) Az állítmányi értelmű tagadószó gyakran tagadó névmással együtt szerepel. Tagadó névmást a határozatlan névmáshoz kapcsolt -p elemmel lehet képezni (177)–(179).

(177) torə̑ m wöɣ-i lil-əŋ juŋk-l-am kotap əntim.

isten erő-ADJ lélek-ADJ szellem-PL-1SG sehol NEG.PRED

’Isteni erejű eleven vitézeim sehol sincsenek.’ (Vj1/465–466) (178) mä jŏkə̑ läɣəm-s-əm mətä kăsi̮p əntim.

én hátra néz-IMPF-1SG valami senki NEG.PRED

’Hátra néztem, senki sincs.’ (Vj1/324–325) (179) kɔlǝ̑m jɔ̈ ŋ kuj-ǝ̑w jäl’ mətälip əntim.

három tíz férfi-ADJ had semmi NEG.PRED

’A harminc fős hadból semmi sincs.’ (Vj1/703–704) 3.2.7.4 Feltételes mondatok

Már az igenevek tárgyalásakor említettük (3.2.5), hogy a vaszjugani hanti reális feltételt -ŋ- képzős igenévvel fejezi ki, melyet Karjalainen potenciálisnak nevezett:

(180) koj-ŋ-in mä nəŋ-ä ḷɔ̈ k pämil-l-əm.

akar-PTC.POT-2PL én ti-LAT út mutat-PRS-1SG

’Ha akarjátok, utat mutatok nektek.’ (Vj1/684–685) A kuntə̑ ’mikor, ha’ kötőszó is megjelenhet a mondatban:

(181) torǝ̑m-nǝ̑ kuntǝ̑-nǝ̑ ärəɣ tu-mǝ̑ juŋkan-ǝ̑ɣ

isten-LOC mikor-LOC ének hoz-PTC.PST bálványfejedelem-TRA

mänt čăjaɣ čöŋləltə-ŋ-äl…

én.ACC nevel-PTC.POT-3SG

’Ha isten engem valóban énekhozó bálványfejedelemnek nevel…’ (Vj1/635–637) Irreális feltétel esetében jelentő módú ige és a tŏŋ partikula használatos. Karjalainen nyelvtani feljegyzései szerint a tŏŋ jelen és múlt idejű igékhez kapcsolódva jelen- és múlt idejű conditionalist fejez ki: mä mənləm tŏŋ ’mennék’, mä mənsəm tŏŋ ’mentem volna’

(KarjGr 174). A szövegek azonban arról tanúskodnak, hogy jelenre, sőt jövőre vonatkozóan is múlt idejű igék környezetében jelenik meg a tŏŋ partikula. A Vj3 énekben több olyan feltételes mondat van, melyekben a protasis/feltétel PTC.PST+PX+LOC ragos alakkal, az apodosis pedig ragozott ige után álló tŏŋ partikulával van kifejezve. A partikula hétszer fordul elő, ötször múlt idejű ige után (8, 11, 12, 14, 35. sor), egyszer jelen idejű ige után

(26. sor) és egyszer LOC ragos igenév előtt (33. sor). A (182)–(183) mondatok az -s jeles múlt idejű ige ellenére jelen idejűek:

(182) kä lil-kǝn tăja-m-am-nǝ

két lélek-DU birtokol-PTC.PST-1SG-LOC ǝj lil-im nǚŋ-ä mǝ-s-im tŏŋ.

egy lélek-1SG te-LAT ad-IMPF-SG<1sg PCL

’Ha két lelkem lenne, egyik lelkemet neked adnám.’ (Vj3/13–14) (183) əj jəj kal-ta torǝ̑m-nǝ̑ tŏŋ məŋ-a əsəl-t-äl-nə

egy éjszaka hál-INF isten-LOCPCL mi-LAT enged-PTC.PRS-3SG-LOC

čəkə tŏŋ jəm wăl-ǝ̑s.

nagyon PCL jó van-IMPF.3SG

’Ha isten engedne nekünk eltölteni egy éjszakát, nagyon jó lenne.’ (Vj2/266–267)¹⁵⁴ A (184) mondatban a -kal/käl időjeles állítmány valóban múlt időt jelöl:

(184) ťupǝ̑ tŏŋ mänä torǝ̑m jor köl-əŋ wajǝ̑ɣ əntə tŏŋ əsəl-käl-i.

csak PCL én.LAT ég közép szó-ADJ állat NEG PCL enged-PRFH-PASS.3SG

’Bárcsak ne engedték volna le hozzám az égközepi beszélő állatot’. (Vj1/593–594) 3.2.7.5 Több finit igés összetett mondatok

Közhelyszerű, hogy a hanti nyelvjárásokra az igeneves szerkezetekkel kifejezett alárendelt mondatok jellemzők. Előfordulnak azonban több finit igét tartalmazó összetett mondatok is, melyekben megjelennek a kötőszó kezdemények:

(185) nǚŋ mǚɣi wăl-ta koj-wǝ̑n, mǚɣi kăla-ta koj-wǝ̑n?

te mi él-INF akar-PRS.2SG mi meghal-INF akar-PRS.2SG

’Te élni akarsz, vagy meg akarsz halni?’ (Vj1/741–742)

A most közölt szövegek a jövőben egyéb, más szempontú megfigyelések alapjául is szolgálhatnak.

154 Felmerül az orosz hatás lehetősége, hiszen az oroszban a feltételes partikula kizárólag múlt idejű igéhez kapcsolódik (я пошла бы ’mennék, mentem volna’).

In document keleti hanti szöveggyűjtése 1899–1901 (Pldal 180-184)