A tremjugani kézirategyüttes első csomagjának címlapján ez a felirat áll: Tremjugan.
Kielennäytteitä I. ’Tremjugan. Nyelvmutatványok I.’. A csomagban három ének kézirata található, melyek közül az első kettő a medvekeltő ének (pupi̮ kiʌtətə ȧrəɣ) két változata.
Ezeket Karjalainen egynek számította. Az első címe elé kitette az I. sorszámot, a második címe mellé pedig ezt írta: (= ed). Az ed elem feltehetően az edellinen ’előző’ szó rövidítése, azaz Karjalainen ezzel jelezte a két szöveg azonosságát. A harmadik szöveg, mely egy ʌăŋoǝ̑ʌtǝ̑p műfajú medveünnepi ének, kapta a II. sorszámot.
Mitológiai monográfiájában Karjalainen részletesen tárgyalja az obi-ugor medvekultusz megnyilvánulásait (JugrUsk: 512–539, FFC 63: 193–235, Relig3: 145–175). Az írott forrásokon és saját megfigyelésein kívül a fejezetbe beledolgozta a saját maga által gyűjtött szövegeket is, többek között a Medvekeltő ének két változatát. Az ének tartalmát a következőképpen foglalta össze: „A Tremjugan folyó partjáról említsük meg példaképpen a medvét keltegető éneket, melyhez hasonlót, úgy látszik, a voguloknál is lehet találni. Ez azzal a figyelmeztetéssel kezdődik, hogy Nagy-torəm-atyja megparancsolta a medvének, hogy menjen az osztják ember által fűtött sátorba, aztán arra ösztönzik a medvét, hogy emelje fel előbb a jobb, aztán a bal fülét, hogy hallja, miféle zene szól, nyissa ki a jobb, nyissa ki a bal szemét, hogy lásson, hogy vegyen az ujja hegyével a pofája előtti nyírkéreg edényből egy darabot, emelkedjen fel mellső lábaira, üljön ki a fekvőhely szélére, vegyen fel lábbelit és köpenyt, kössön rá övet és menjen a „város” férfiai által kitaposott, fátlan térre, ahol figyelemmel kísérheti az időjárást, és csodálhatja az egymással versengő férfiakat. A medve az udvarról később visszamegy az „áradmánytavi csérek, tavi csérek hangjához hasonló” medveünnepi házba, hogy megtekintse a vígasságot, a lányok és fiúk táncát46” (JugrUsk: 523, FFC 63: 211–212, Relig3: 158)
Az ének két változata tartalmilag egyezik, a szövegben kisebb eltérések vannak. A sorok tördelése is eltérő, aminek az oka talán az eltérő dallam. Az első változat rövid sorokból áll, a második hosszabb sorokból, melyeket a lejegyző függőleges vonalakkal két-három részre (ütemekre) osztott. Érdekes momentum, hogy Karjalainen csak a második változathoz írt széljegyzeteket, pedig az lenne a logikus, hogy az első változatnál szorul magyarázatokra. Az is lehetséges, hogy a két ének sorrendje a tisztázat írásakor cserélődött meg. Az első változat végén van egy dátum (10. XII. 1899), a második végén pedig az adatközlő neve: Al. Kētšəmep.
46 Tremjuganilta mainittakoon esimerkkinä karhun nostatuslaulu, jonka tapaisia näytään tavattavan voguleillakin. Se alkaa huomautuksella, että Suuri-torəm-isänsä määräsi karhun tulemaan ostjakkimiehen lämmitettävään kotaan, ja sitten kehoitetaan karhua nostamaan ensin oikea, sitten vasen korvansa kuunnellakseen mikä soitto kaikuu, aukaisemaan oikea, aukaisemaan vasen silmänsä katsomaan, ottamaan sormenpäillä kuonon edessä olevasta tuohisesta palanen, nousemaan etujalkojen varaan, siirtymään makuulavan reunalle, pukemaan jalkineet ja kauhtana, sitomaan vyö ja menemään „kaupungin” miesten polkemalle puuttomalle tantereelle, missä saa katsella säätä ja ihailla toisiaan sysiviä (s.o. kisailevia) miehiä.
Pihalta karhu sitten astuu takaisin „tulvalammin tiirojen, järven tiirojen ääniseen” peijaistaloon katsomaan ilonpidäntää, tyttöjen ja poikien tanssia.
2.3.1 Trj1 – Medvekeltő ének szószerinti fordítással I. pupi̮ kiʌtət[ə] ȧrəɣ [Medvekeltő ének]
1. ən[ə]ʌ tŏrǝ̑m ko jəɣənnə Nagy isten férfi atyád által
2. kŏnǝ̑ŋ kåt | kŏnami̮ tetőnyílásos ház tetőnyílásomon át
3. kŏmǝ̑t sä̆mpə széles szemű
4. čoɣǝ̑t sä̆m | piɣto[.] friss havas szem van ejtve rád.
5. jəmsipi Jobboldali
6. ʎåń[ť]săŋki̮p hókaparó
7. ʌŏɣoi̮t pəʌȧ nagyságú füled
8. oni̮ pəʌȧ tuskó füled,
9. pəɣipi baloldali
10. ʎåń[ť] săŋki̮p hókaparó
11. ʌŏɣoi̮t pəʌȧ nagyságú füled
12. oni̮ pəʌȧ tuskó füled,
13. nǚŋ nomə̑ n tăɣori̮|təʌi.[!] te felnyitod.
14. kä̆jŋi kŏri̮ Szúnyog[dongáshoz] hasonló
15. pä̆ʌəm kŏri̮ bögöly[zúgáshoz] hasonló
16. ťəť wăɣi̮ ťəť vasas
17. ʌorǝ̑ŋ sǚj csengő hang,
18. kȧm wăɣi̮ kȧm vasas
19. ʌorǝ̑ŋ sǚj seť[ə]ʎ[.] csengő hang hallatszik.
20. kăntǝ̑[ɣ] ko păɣannə̑ Ember fiad által
21. wȧńəm pä̆ḷək arc felőli
22. si̮ɣǝ̑ʌ kåt tetőgerendás ház
23. muʌǝ̑ŋ kåt imádságos ház
24. muʌǝ̑ʌȧ imádkozó [falá]hoz
25. wȧńəm pä̆ḷək arc felőli
26. pä̆r[t] kåt wä̆ro (umto). deszkaház csináltatott (állíttatott) neked.
27. kăntə̑ [ɣ] ko păɣ tăji̮ʌi̮ Ember fia birtokolta
28. tiɣoət pətə bőrtegez fenéki
29. ḷəpɣən pŏsɣǝ̑n – villás hegyű nyílvessző, éles hegyű nyílvessző,
30. kăntə̑ [ɣ] ko păɣ tăji̮ʌi̮ ember fia birtokolta
31. sŏkə̑ ŋ wä̆jəp szőrös nyelű
32. kȧrəŋ [wä̆jəp] kérges nyelű
33. ən[ə]ʌ ăŋotǝ̑p nagy dárda [okozta]
34. wŏjȧʌtǝ̑m uʌmǝ̑n altatott álmod/alvásod 35. kăntǝ̑[ɣ] ko păɣannə̑ ember fiad által 36. tem siŋ[k] wăʌtaŋ eme nap lévő (napos)
37. juɣǝ̑ʌ tŏrǝ̑m kedves világ(ra)
38. ťut wä̆ri|təʌi[.] – felébresztetik.
39. uŋkǝ̑tpi̮ Medvefej előtti
40. săɣoṇani̮ nyírhéjedényedből
41. ʌoj tŏji̮ ujj végről
42. pȧŋ tŏji̮ hüvelykujj végről
43. nǚŋn[ə] əj puḷ wəʌi[,] általad egy darab vétetik,
44. səmȧnȧ szívedbe/bensődbe
45. ńŏɣoǝ̑ji̮ húsból
46. ḷăɣi̮ʌa | pittȧʌ[.] ízlik, jólesik.
47. ʌår sări̮ Mocsári tavi csérek
48. tŏk [sări̮] erdei tavi csérek [zajához hasonló]
49. sǚjȧŋ kutǝ̑ŋ hangos házad[ba]
50. pitmiʌ miután bejutottak
51. kö̆tʌȧ wăʌi̮ kezes levő
52. kǚrʌȧ wăʌi̮ lábas levő
53. juɣǝ̑ʌ ťursem kedves vigasságot
54. nǚŋ ʌeɣə|ʌətȧ[.] te nézel.
55. muʌǝ̑ŋ kåt Imádkozó ház
56. muʌe̮ni̮ imádságos házrészedből
57. kuj ťăpǝ̑r nȧj ȧŋki kuj-ťăpə̑ r-istennő anya
58. wä̆rəntəm készítette
59. suɣǝ̑m kŏri̮ fonálhoz hasonló
60. ḷŏksaŋ tä̆ʌȧ festett ruhád
61. nǚŋ juɣ ä̆ʌʌi te fa hordó
62. wån ťəŋkər váll vállcsúcs[odra]
63. suɣǝ̑m kŏri̮ fonálhoz hasonló
64. ḷŏksaŋ tä̆ʌȧ festett ruhád
65. nomǝ̑n pănʌi̮. fent raknak/tesznek.
66. jəŋ[k] kuʌi̮ Vízi halas
67. ʌăɣotaŋ ən[tə]pȧ szövött övedet 68. nomǝ̑n əntək|səʌi[.] felövezik.
69. wåč kuje̮ Városi embered által
70. pȧnməʌti kitaposott
71. juɣʌe̮ ťăɣǝ̑r sima havas hely
72. oɣotǝ̑ja felszínére
73. nǚŋnə kemən | pitʌi[.] te kikerülsz (általad kijuttatik).
74. əjwånat soṭḷi̮ Vállvetve lépkedő
75. kȧt kuɣə̑ n két férfi
76. kȧt niŋkən két nő
77. juɣ ä̆ʌʌi fa hordó
78. wån ťəŋkər váll vállcsúcs
79. ńuʌa nəkkəm|təʌiɣən[,] összeütköznek,
80. ʎåń[ť] mǚŋkȧḷ [mint] hó gubanc
81. jä̆ŋo[ko] mǚŋkȧḷ jég gubanc
82. juɣǝ̑ʌ åʌǝ̑ŋ legvégül
83. ʌin kirəɣtəʌɣən[.] ketten forgolódnak.
84. ńorǝ̑m wåjǝ̑ɣ Mocsári vad
85. jăn[t]ŋi̮ko játékos férfi
86. wŏn[t] wåjǝ̑ɣ erdei vad
87. jăn[t]ŋi̮ko játékos férfi
88. wăʌta pətȧn léted miatt
89. kănčaŋ săkǝ̑p tarka köpenyes
90. kuje̮na emberednek
91. kănčaŋ săk tarka köpenyét
92. mărȧʌtǝ̑ʌǝ̑n[,] benedvesíted,
93. kănčaŋ ńi̮rǝ̑p tarka cipős
94. kuje̮na emberednek
95. kănčaŋ ńi̮r tarka cipőjét
96. mărȧʌtǝ̑ʌǝ̑n. benedvesíted.
97. ʌår sări̮ Tavi csérek [módjára]
98. sǚjȧŋ kåta hangos házba
99. jăkoǝ̑n ʌăŋʌi̮ belépő /belépvén
100. kö̆tʌȧ wăʌi̮ kezes levő
101. kǚrʌȧ wăʌi̮ lábas levő
102. juɣǝ̑ʌ ťursem kedves vigasságot 103. nǚŋ ʌeɣə|ʌəʌən[.] te nézegetsz.
10/XII. 1899 2.3.1.1 Jegyzetek a Trj1 szöveghez
103 soros, 209 szóból álló ének a kézirat első 6 lapján47. Az énekes a medvéhez intézi szavait.
1–4. sor
Tetőnyílásos házam tetőnyílásán keresztül nagy isten férfi atyád széles szemű, sűrű pelyhekben hulló havat ejtett rád.
Azonos szöveg: Trj2/1–8 (ott bőbeszédűbben) 5–13. sor
Jobboldali hókaparó nagyságú füled, tuskóhoz hasonló füled, baloldali hókaparó nagyságú füled felnyitod.
8, 12. oni̮ pəʌȧ ’tuskó füled’: on ’a halrekeszték támasztórúdja a rekeszték két végén’ (KT 51, D 108). Lehetséges, hogy a halrekeszték két oldalán kimagasodó támasztórúd a medve két fülének alakját idézi fel.
13. nǚŋ nomə̑ n tăɣori̮təʌi – ’felnyitod’, szó szerint ’fent csukod/zárod’. NB. a passzív ige mellett a cselekvő NOM alakban van, hiányzik a LOC rag, de ennek lehet prozódiai oka is, kiesett a második szótag. Azonos szöveg: Trj2/9–15.
tăɣori̮|təʌi – a sortörés után megváltozott a hangrend, erre utal a [!] jel. A Trj2 ének megfelelő helyén a sortörés ellenére veláris magánhangzókkal folytatódik a szó (Trj2/10, 14). A Trj3 énekben is hasonlóan több helyen változik a hangrend, l. a Trj3/51–52.
sorokhoz írt jegyzetet.
14–19. sor
Szúnyogdongáshoz hasonló, bögölyzúgáshoz hasonló, ťəť vasas csilingelő hang, kȧm vasas csilingelő hang hallatszik48.
47 A szöveg megfejtésekor többször konzultáltam Ludmila Nikolaevna Kajukova hanti kolléganőmmel. Az ő magyarázatait a monogramjával (LNK) jelölöm. Ezen kívül támaszkodtam a szurguti hanti medveünnepi repertoár bizonyos, egyelőre még kéziratban lévő szövegeire. Ezeknek a lejegyzője Jelena Petrovna Szurlomkina, a tőle származó információkat EPS monogrammal jelölöm.
48 A medvekeltő ének előadása közben az énekes a medve házához kötött zsinórt rázogat, melyhez egy csengő van erősítve (LNK).
ťəť wăγ, kȧm wăγ: az obi-ugor medveünnepi folklórban mindenütt előforduló jelzős szerkezet, mely egyrészt a medve szórakoztatására szolgáló csilingelő hangot, másrészt a medvét díszítő ékszerek nemes voltát jelöli. A jelzők jelentése elhomályosult, etimológiájuk vitatott. A legvalószínűbbnek Munkácsi Bernát megoldása tűnik: vog. śēś~
śēnś ’tiszta; szűz; ifjú’ (Munkácsi–Kálmán 1986: 592). A hanti nyelvjárási megfelelések (oK ťəť, oD ťiť, oÉ śēś) is értelmezhetők hasonlóképpen. A parallelizmusban szereplő másik jelző, oD oK kȧm, oÉ kem, vog. kami lehet helynévi eredetű ’kámai, a Kámán túlról való’ (Hunfalvy 1875: 19), de lehet egy uráli eredetű, ’halpikkely’ jelentésű szó folytatása is (Widmer 2001). A téma részletes kifejtését l. Csepregi 2018ab49.
Egyéb előfordulás: Trj2/ 11, 15, 18, 20, 22.
20–26. sor
Emberfiaid deszkaházat építettek neked a tetőgerendás ház legbecsesebb helyén.
wȧńəm pä̆ḷək ’arc felőli rész’, muʌǝ̑ŋ kåt ’a háznak az a része, ahol a házi bálványokat őrzik’
səməŋ kåt ’szíves ház, a ház szíve, szellemi központja’. Ez mind ugyanazt jelenti, a háznak/sátornak a férfiak számára fenntartott része. Itt építenek a medvének lécekből, deszkákból egy kunyhót, ahol elhelyezik, és ahonnan a medveünnepi műsort szemléli (LNK).
26. pä̆rt kåt wä̆ro grammatikusan: pä̆rtəŋ kåtat wä̆ro ’deszkaházat csináltak neked’ (LNK).
27–38. Melléd rakunk két nyílvesszőt az emberfia bőrtegezéből, a villás hegyűt meg az éles hegyűt. Emberfia bundás nyelű, kérges nyelű dárdája mély álomba juttatott, emberfia most felébreszt téged a napsütéses, kedves világra50.
A Trj1/20–38 soroknak a Trj2-ben nincs megfelelőjük.
39–46. sor
A fejed előtt lévő edényből mutatóujjaddal, hüvelykujjaddal kiveszel egy darabot, a hús édesen szétárad bensődben.
39. uŋkǝ̑t ’a medve feje, tabuszó’ (Csepregi–Kajukova 2011) Azonos szöveg: Trj2/24–30, bőbeszédűbben.
47–54. sor
Mocsári tavi sirályok, erdei tavi sirályok hangjához hasonló zajos házadba jutván a kézzel-lábbal előadott táncot, kedves vígasságot nézhetsz.
49. sǚjȧŋ kutə̑ ŋ – a szóvégi mássalhangzó talán az előző szó hatására változott meg, helyesen: sǚjȧŋ kutə̑ n ’zajos házad’ vö. Trj2/122.
54. nǚŋ ʌeɣəʌə-t-ȧ te néz-PTC.PRS-2SG ’te nézed’ – az állítmányi funkciójú melléknévi igenevekhez vö. 2.2.6. fejezet.
Párhuzam a manysi medveünnepi repertoárból: „Kézcsavargató jeles játékot játszanak előttem, lábcsavargató jeles játékot játszanak előttem” (VNGy III: 210).
kö̆tʌȧ wăʌi, kǚrʌȧ wăʌi, juγəʌ ťursem – ez a hat szó jellemzi az ünnep mozgalmasságát, a táncot, a kezek, lábak mozgását. A résztvevők jönnek-mennek, megbeszélik a következő műsorszámot, teáznak, aztán bejönnek, és folytatódik az előadás (LNK). Azonos szöveg:
Trj1/97–103, Trj2/120–128.
49 Egy 1995-ben gyűjtött medveénekben ez a kifejezés səʎ wăɣi, ťåm wăɣi ʌorəŋ süj alakban hangzott el, ami azt mutatja, hogy a konkrét jelentés nélküli éneknyelvi szavak könnyen deformálódnak (EPS).
50 A szurguti hantik medveünnepein máig az a szokás, hogy két nyílvesszőt raknak a medve mellé (LNK).
55–65. sor
A ház szent sarkából való, ťăpə̑r-istennő-anya által készített, fonállal díszített, festett ruhádat a te fahordó erős válladra terítik.
57. kuj ťăpǝ̑r nȧj ȧŋki
A ťăpǝ̑r és nyelvjárási változatai (oD ťăpər, ťăpar VVj ťăwər, Trj. ťăpər, oÉ śŏpər, śăpər vog. śŏpər) hasonlóképpen a 16–18. sornál tárgyalt ťəť – kȧm szópárhoz, szintén mindenütt jelen van a medveünnepi énekszövegekben. A szó többjelentésű, használata nyelvjárásonként és kulturális csoportonként változik. ťăpǝ̑r nȧj ȧŋki a medve anyja, a ťăpə̑r/ śŏpər ugyanakkor helynév is. Jelen szövegben nincs rá példa, de igen gyakori, hogy a parallel szerkezetekben a ťăpə̑r/śŏpər szinonímájaként megjelenik a kȧm/kemi jelző51.
Az obi-ugor folklórban használatos három jelző szemantikai viszonyait a következőképpen vázolhatjuk:
helye a parallelizmusban
első második
nemesfém név nemesfém név
oD, oK ťəť, ťiť + – – –
ťăpər
–
+ – –kȧm – – + –
oÉ, vog śēś + – – –
śăpər
+
+ – –kem(i) – – + +
A táblázatból kiderül, hogy északi hanti és a manysi nyelvterületen a śēś és a śăpər részben egymás szinonimái. Mindkettő lehet nemesfém jelzője, de csak a śăpər lehet személynév és helynév része. A keleti és déli hanti területen a ťəť és a ťăpər használati köre elválik egymástól. Az előző (ťəť ~ ťiť) csak nemesfémet jelöl, az utóbbi pedig (ťăpər) eredetileg helynév, és arról a helyről származó konkrét vagy mitológiai személy, pl. istennő jelzője.
A kȧm ~ kem(i) jelző az esetek többségében a parallelizmusok második helyén jelenik meg.
A kȧm ~ kem(i) helynévi eredetű jelző előbb nemesfém jelölésére szolgált, majd – a parallel szerkesztés céljából – átterjedt az istennők nevének második felére is. Ebben a funkcióban viszont már semmi sem utal a jelző helynévi eredetére. A jelző az istenség előkelő (fenséges, hatalmas) voltát hangsúlyozza.
A kifejezés kuj előtagja valószínűleg egy férfit és nőt jelölő hosszabb szószerkezet maradványa. A déli hanti folklórban a medve szülei jȧwəttȧ ketpe χuj ťăpǝ̑rneŋ ȧŋkə
’hadonászómancsú férfi [és] ťăpə̑r nő anya’ (Karjalainen–Vértes 1975: 113). A ’férfi’
jelentésű kuj (> χuj) feltehetőleg egy téves sortörés eredményeképpen került át a női név elé. A témáról bővebben l. Csepregi 2018ab.
Azonos szöveg: Trj2/37, 41, 94, 98, 110.
66–68. sor
Vizi hal mintás szövött övedet felkötik rád.
Azonos szöveg: Trj2/45–46.
51 Schmidt Éva szerint (2011: 30–31) śopər/kami nő egyben Föld-anya is, az pedig, hogy a medve tőle származik, az obi-ugor mitológiában fellelhető 27 medve-koncepció egyike.
69–73. sor
Városi férfiak által kitaposott, sima helyre kikerülsz.
70. pȧnməʌti: feltehetőleg a pȧnməʌ- ige képzett alakja, mely a szótárakban nincs adatolva.
Karjalainen széljegyzete a Trj2/53. sorhoz: polkemaan ’taposni’. A kontextusból arra lehet következtetni, hogy hagyományos hanti küzdősportok űzésére alkalmas helyről van szó.
74–83. sor
Két férfi, két nő fahordó erős vállával összeütközik, végül hógolyóként, jeges gubancként forgolódnak (= az emberek birkóznak, vetélkednek a medve szórakoztatására).