E
li Weinstein, a kisegér kinézetű szürke ember, akit legjobban ólompelenkába bujtatott könyvkukacként lehetne jellemezni, egy biztosítóügynökségi bürokrata, aki egy apró fülkében dolgozik egy óriási biztosító és kártérítési cégnél, és gyakorlatilag senki nem tud létezéséről. Eli kezdeményezi az elgondolásokat, amiket rétegről rétegre haladva előre feljebbvalói adoptálnak, mint a sajátjukat. Csoportvezetők, osztályvezetők, direktorok és gazdasági igazgatók, hogy miképpen takarítsák meg a cég pénzét és hogyan ne fizessenek felháborítóan magas összegeket, bár némely esetben indokoltakat, embereknek, akiknek nyilvánvaló szándéka, hogy kifosszák a cég kincses ládáit és fertelmesen nagy összegeket seperjenek be, legmegvetőbb és leginkább csaláson alapuló módszereikkel.Mielőtt Eli ötletei felfele kezdenek bugyborékolni, a kellemetlen követelések le kell, hogy süllyedjenek színvonalára. Minden igény, amit nem lehet summásan visszautasítani, megtagadni, vagy semmibe venni, mint szemecskék az egyre kisebb és kisebb lyukú szitában, Eli
íróasztalához érkeznek. Oda, ahol több luk nincs, bármi kicsiny is legyen az, mert ez a szint tömör, mint a forralóüst feneke, ami megfog és eléget minden hernyót és kukacot, ami az emberi kapzsiság kertjében élősködik.
Eredetileg úgy tűnt, hogy a policy kötvényt, ami magába foglalta a forradalmi
elgondolású óceánjáró biciklit és a két matróz életét, harminc millió dollár értékig, feltéve, ha az alkotmány elsüllyed a nyílt tengeren és mind a két biztosított elhalálozik, soha nem lett volna szabad kiadni. Még egy felületes felülvizsgálat is kimutatta volna, hogy a két matróz rettenetes összeget veszített volna, ha élve elérik a túlsó partot, minélfogva semmiféle anyagi érdekük nem volt abban, hogy túléljék az átkelést.
De ki akarna meghalni? Senki, természetesen, ez egy sziklaszilárd tézis, aminek
jelentősége éppen egyszerűségében kereshető. Ezen okoskodás megfontolásával két magas rangú társtulajdonos aláírta a policy kötvényt, és néhány hónappal később, a legjobban rettegett és nem várt tragédia bekövetkeztével, a szerencsétlenséget logikusan követő követelést, a fent említett elméletre támaszkodva, Eli Weinstein alázatosan megkérdőjelezte.
A két matróz életben kell, hogy legyen. Eli okoskodott. Meg kellett, hogy játsszák a saját halálukat. Ha nem, valaki, akinek búsás hasznot kellett húzni halálukból, tett valamit, ami előmozdította a két hajós eltűntét. Ennél fogva vagy megölte őket, és a policy nem fedi az előre megfontolt gyilkosságokat és öngyilkosságokat. Mindössze balesetekből kifolyólagos halál vagy végtagok elvesztése után fizet. A hajót könnyű lesz majd megtalálni. Két kilométeres mélységben
fekszik a tenger homokos fenekén, a GPS és a rádió adó-vevő még hibátlanul egyben és működőképesen, és a hullák nem lesznek az elsüllyedt hajó roncsaiban.
Mindezt átgondolva és megfontolva Eli megvakarta a halántékát és megírta javaslatát.
— A halott testeket meg kell találni és legálisan halottá kell nyilvánítani a
vízbefulladtakat, mielőtt a harmincmillió dolláros igény, ami eredetileg a halottak megtalálásán alapult, kifizetendő.
Eli tanácsolása, mint egy egyensúlyát kereső buborék haladt felfele a cég csatornáin, és számos szinten elismerő fejbólintásokkal és titokzatos mosolyokkal lett továbbítva, és a végén egy értesítés, hogy beadott igény meg lett tagadva, ki lett kézbesítve a bukmékerhez.
Ügy lezárva, kivéve senki nem számított a nagy fehér cápára, egy emberevőre, amit a Nagy Bahama Homokpad sekélyes vizeiben fogott ki egy kereskedelmi halászhajó. Miután kibelezték a szörnyeteget és felvágták óriási gyomrát az alantas fedélzetmunkások emberi maradványokra bukkantak.
Törvényszéki vizsgálat követte a felfedezést, a cápa belében lelt három koponyából vett fogsorminták fogorvosi adatokkal lettek összehasonlítva és azonosítva lettek. Derrick Wilson, John Conan korábbi haditengerészeti kommandó katonák és Dwight Pittman kapitány, közismert és notórius Karib tengeri csempész voltak az áldozatok.
Halottak megtalálva, a biztosítást ki kell fizetni és a csekket ki kellett írni, harmincmillió dollár összegben, pontosan. Semmi más, mint rutinos eljárás, és a pénzügyileg garantált váltó rövidesen el is lett küldve a bukmékernek.
—
E
gy héttel később, jelenlegi időkben, miután a pénzek táviratilag többször is át lettek transzferálva különböző lenyomozhatatlan offshore bankszámlákra, beleértve a Berninek esedékes ötmilliót, John Bannister, a legmagasabb rangú ügyvezető főigazgató behívta Eli Weinstein aktakukac beosztottat irodájába.— Te ostoba degenerált, fel vagy függesztve az állásodból. — Bannister ordít, és grabancánál fogva felemeli Elit a földről és acélkemény marka szinte összeroppantja légző csövét. — Többet nem lustálkodsz kényelmes ülőmunkádon. Ki a terepre, keresd ezeknek a gazembereknek a nyomát és derítsd ki, hogy milyen szögből próbálnak átverni minket. Olyan nincs, hogy aláírunk egy életbiztosítási policyt és három hónapon belül mind a két biztosítottat megeszi egy hal.
— Egy nagyon nagy és vérszomjas hal. — halálra ijedt szegény Eli bólint beleegyezően.
— Mi sokkal nagyobbak vagyunk és elvárom, hogy te még vérszomjasabb legyél. — A nagyfőnök dühödten rámered, a szemei vérben forognak és arca lángveres, és ahogy ide-oda dübörög a szobában, üvölt és vadul hadonászik a karjaival. — Indulj és egy követ se hagyj felfordítatlanul. Kövesd a pénz nyomát és szegezd a falra a szemeteket.
— És értesítsem az FBI-t. — Eli teszi hozzá sietve.
— Nem. — a főnök ordít tovább. — Senkit a rendőrszervek oldaláról. Nem akarjuk azokat a gazember fakabátokat engedni könyveinkbe bekukucskálni, szagolgatni körbe és veszélyeztetni milliárdokra rugó kormány kiutalta juttatásainkat. A veszteségek elszenvedése a business szerves része és nem engedhetjük, hogy a kormány amatőr kontárjai belekotyvasszanak a levesünkbe.
— Akkor minek csináljuk? — Eli rövidlátó szemeit a nagyfőnökre emeli, mialatt a fejét még mindig mélyen meghajtja, és kissé oldalvást tartja, mintha a nyaka máris el lenne törve.
— Elvi kérdés. — A főnök kiereszti a kezéből Elit, leejti a földre és hangját kissé barátságosabb decibelekre csökkenti, mialatt alantasát fenekénél fogva kirúgja irodájából. — Senkinek sem engedhetjük meg, hogy kihasználja a Great Újrabiztosító Corporation of Amerika céget és meglépjen. Ha egyszer meghaltak kutyakötelességük, hogy halottak maradjanak. Bármi összeg, amit visszaszerzünk nem lesz bevezetve a számlázásba. Ennél fogva tiszta haszon és még az is lehet, hogy visszakapod az állásodat.
—
K
ét héttel a fent említett Paul és Berni között lezajlott beszélgetés után Paul meggyőzte Juditot, a feleségét, hogy kifogytak opcióikból és a Berni ajánlotta alku az egyedüli út, hogy megmentsék otthonukat. Nem kínozzuk a kedves olvasót a hosszadalmas részletekkel, hogyan jött létre ez a szomorú megegyezés férj és feleség között; még annyi más ennél fontosabb dolgot kellelmondanunk, hogy történetünk haladjon előre.
Legyen elégséges egyelőre mondani, hogy mindenki, akit az alku érintett, mindkét férj és mindkét feleség aláírták a törvényes megállapodást és megcserélték otthonaikat, mint ahogy mások feleségeket cserélgetnek a Caladesi nudista klubban.
—
I
dőközben eltelt néhány hónap. Berni megkapta a GRCA, a másodlagos újrabiztosító kiutalta pénzt és Joe, az állítólagos Halál Kaszása, mostanra már a család házibarátja, tanácsának alapján gyorsan elrejtette messze távol, offshore bankbetétekben.Joe úgyszintén, valami hátborzongatóan rejtélyes kedvelést sajátított el a földi ügyek iránt és elhanyagolta kötelességét. Az emberek hosszabb ideig kezdtek élni és a föld túlnépesedett, ami hanyagságával kimerítette a nyugdíjalapokat és gyakorlatilag eliminálta a nagyobb háborúkat és fertőző járványokat, mint a pestist, a kolerát és a fekete himlőt, és nem is említve a leprát, a tuberkulózist és a spanyolnáthát.
Jelenleg Joe, Berni és Szonja hatalmas nappali szobájában üldögél, vendéglátóinak új otthonában, a pazar bőrdíványok, mahagóni falburkolatok, hátrahajtható hintafotelek és egy faragott zene és videó kabinet és egy vizes bár társaságában, és a most már kötelező jellegű abszintos pohár mellett beszélgetnek, hogyan lehetne a pénzt legjobban befektetni.
— Meggondolva, — Joe kezdi, — a nyilvános exponálást, ami átvállalási tervezettekkel elengedhetetlenül jár, amit a Bain Capital cég szenvedet el nemrégiben, nagyon elcsépelt dolog lenne és túlságosan nyilvánvaló, hogy gazdaságilag küszködő cégeket megvegyünk, tele rakjuk őket kölcsönökkel, leszívjuk összes ingó és ingatlan értékeiket és agresszív tulajdonba vételük után néhány éven belül a tönk szélére jutassuk őket. Elkapnának minket, különösen, ha a választások eredményeként a kormány és az ország hozzáállása balra tolódik. Külföldön kell keresnünk a beruházási lehetőségeket, ahol könnyebben folyik a pénz és a szabályok nem ennyire szigorúak.
— Hol? — Berni abbahagyja italának lotyogtatását és felnéz és szemei okosabbak, mint egy tucat bagolyé, akik egy terjedelmes tölgy vastag oldalágán egymás mellett üldögélnek.
— Az Európai Unió két kézzel dobálja a pénzt a korábbi kommunista blokk országaihoz, hogy hidakat építsenek és országutakat. Mi kellene legyünk a fővállalkozók valamelyik
milliárddolláros beruházáson, fejezzük be a projectet költségvetés alatt és vágjuk zsebre az összes megtakarított pénzt, ami több százmillió Euróra is rúghat.
— Úgyszintén a Kongóban, — Berni bólint. — A kínaiak hétszázmilliárd dollárt költenek egy országút építésére, ami rézércet hozna ki az ország elérhetetlen belsejéből. Az utat többen, mint Amerika, Belgium és Franciaország már próbálták megépíteni, de az áradások és
földcsuszamlások elmosták és semmi ok feltételezni, hogy ezúttal sikeresen meg lehet majd építeni.
— Jobb ötletem van. — Szonja csatlakozik a két férfi beszélgetéséhez, és olyan meggyőző hangot használ, amit női társai millió évek keserves evolúciós fejlődése alatt
sajátítottak el. — Ti mind hallottatok a mentőautókat kergető ügyvédekről. Nekünk a háborúkat kellene kergetnünk, amik úgy szaporodnak a föld kerekén, mint meleg eső után az ebihalak a pocsolyában. Szállítsunk fegyvereket mind a két harcoló fél részére, építsük újra, amit
leromboltak, lopjuk el a nemzetközi segélypénz javát, amivel demokráciákat akarnak létrehozni olyan földrészeken, ahol a koncepció teljesen idegen.
— Ezek hiú ábrándok, amit kapatos elmék cél nélkül dobálnak fel a levegőbe. — Berni rázza a fejét. — Konkrét dolgokat szeretnék hallani, valami gyakorlatiasat és véghezvihetőt.
Máskülönben ülök a pénzen, amit idáig összeszedtem.
— Kivéve ezt a házat. — Szonja ujjal mutat férjére. — Akarom ezt a házat. Paul és Judit csináljanak, amit akarnak. Miért nem találtak ki valami okosabbat, minthogy betegektől, akik nem tudnak fizetni, pénzt kiszedjenek. Vagy megfejni a Medicare állami biztosítót, az összes költségvetési visszavágások ideje alatt, és ahogy minden új fizetésre beadott igényt Medicare könyörtelenül átvizsgál.
— Te mérnök voltál, Berni? — Joe hosszú, elismerő pillantást vet tanítványára.
— Kiváló mérnök voltam. — Berni bólint.
— Több jelentős projecten dolgoztál, mind víz-alatti alagutak, földalatti vasútállomások, repülőterek és szennyvíztisztító telepek?
— Igen, harminc évig. — Berni büszkén néz Joe szemébe. Ez az egyik legkedvesebb témája. Múltbeli eredményei és, hogy milyen fontos ember volt valamikor.
— Ismered az összes fontosabb személyeket az építőiparban, tudod, hogy megy a versenytárgyalási folyamat és milyen érdemekért kötik meg a szerződést. Nem?
— Hogyne tudnám, — Berni mosolyog, — de mire akarsz kilyukadni, ha szabad kérdeznem?
— És felülvizsgáltál licitálásokat és magad is írtál ajánlatokat?
— Tucatnyit. A legnagyobbakat.
— Vannak róluk másolataid?
— A legtöbbről. Kivéve néhányat, ami elveszett.
— Ismered a nehéz földmunkagépek bérelési gyakorlatát?
— Igen. Nincs olyan sikeres nagyvállalkozás, aki saját tulajdonban tartana méregdrága gépeket és épületeket. Mind haszonbérletbe vannak kivéve, mindenféle költött nevek és
fedővállalkozások égisze alatt és vissza lesznek adva a bérletbe kiadó cégnek, ahogy befejezik az építkezést. De nem értem. Mit akarsz megtudni ezzel a sok kérdéssel?
— Hozz létre egy konstrukciós konglomerátumot. Van elég volt kollegád és üzletfeled, akik nem tudnak mit kezdeni idejükkel miután nyugdíjba mentek. Kiváló titkárnőid voltak, akik a legtökéletesebb business leveleket tudják megfogalmazni. Vedd fel a kapcsolatot az összessel.
Rajta vagy az interneten. Keress fel fontos embereket, akiket ismertél. Olyanokat, mint jómagad.
Hosszú és egészséges életet fogok nekik ígérni, ahogy neked is ígértem. A szüleid
Magyarországon születtek. Menj vissza oda és kutasd fel rokonaidat. Unokahúgod férje a
közlekedésügyi miniszter. Beszélj a férjével, hogy irányítson néhány jól jövedelmező munkát a te malmaidra. Ne pazarold el semmire az extra élettartamot, amit adtam neked. Okom volt rá, hogy hagytalak élni. Dolgozz szorgalmasan és harácsolj össze rengeteg pénzt. Nagyon érdekelne, hogy idős emberek mire képesek, ha nem kényelmesednek el azon a szánalmas címen, hogy betegek és gyengék. Gondolj a szenátusra, némelyek közülük már a nyolcvanas éveiket tapossák. Tehetséges emberek soha nem vonulnak vissza. Kergesd a pénzt, az fog igazán fiatallá tenni.
— A pénzkeresés feltétlenül jobb, mint egy fiatal lotyó barátnő. — Szonja összeráncolja a szemöldökét és vádló szemekkel mered Bernire. — Akinek a lába között keresed az ifjúság forrását.
— Miféle fiatal lotyó? — Joe, a Halál Kaszása felnéz.
— Berni, az én életem drága szerelme. — Szonja mondja éles hangon, és villámló szemei lyukat égetnek Berni arcába. — Egy fiatal csirkével flörtöl. Eldugott helyeken jönnek össze, mindenféle furcsa órákban. Reméli, hogy soha nem fogom megtudni, hogy mit csinál. A nő mindenféle bolond elméleteket csöpögtet Berni agyába, éppen az ellenkezőket, amiket a szellemi tápszercsövön mi akarunk neki beadni. Azt mondja, hogy az egyszerű élet a szép, és valaki a lehetőségein belül kell, hogy éljen, és Berni kap éppen elegendő Social Security nyugdíjat, és hogy könyvet kellene írnia. Hogy meg kellene írnia autóbiográfiáját, olvasson komoly könyveket és tanulmányozza a klasszikus irodalmat és legyen boldog azzal, amije már megvan.
— Csak egy jó ismerős. — Berni összehúzza a száját és ráncolja a szemöldökét, hogy méltóan kifejezze a vád lehetetlenségét. — Akivel néha beszélgetek, ha nagyon magamon kívül érzem magam.
— Az ajtón leszel kívül, ha nem hagyod abba a vele való találkozásokat. — Szonja lesújtó pillantást vet Bernire. — Nem látod, hogy egy szabályos aranyásó? Csak a pénzedet akarja és azonnal dob, ahogy rátette a kezét.
— Ki ez a nő? — Joe arca elsötétedik és kaszája után nyúl, amit idáig dologtalanul heverni hagyott a sarokban egy Ming dinasztiabeli váza és Siva istennő bronzszobra között. — Mond meg a nevét és megoldom a problémát.
— Csak a képzeletem szüleménye. — Berni könyörög, arca sápadt és aggódni látszik. — A lelkiismeretem, ő az én jobbik énem, minden szépet és nemest képvisel, ami még megmaradt bennem.
Szonja felcsattan és Joe felkiált, egyszerre beszélnek, és egymás szavába vágnak. — Azt akarod mondani, hogy én ronda vagyok és gonosz? — Szonja sikítja. — Te gazember. Engem kellene tartanod a magas piedesztálon és engem kellene, hogy imádj, mint legfelsőbb és legszentebb királynődet. — Mialatt Szonja ezt mondja Joe is beszél és rekedtes baritonja orgánumot és erőt ad a vékony női hanghoz. — Nem a nappali nörszről van szó a kórházból, Dianáról? Ő kell, hogy legyen. Öröké beleavatkozik a dolgaimba és semmivé akarja csinálni erőfeszítéseimet.
— Hagyd ki őt ebből a dologból. — Berni nyögi. — Diana csak jót akar.
— Öld meg. — Szonja meredten nézi Joe-t, a halál kaszását. — Halottan akarom.
— Nincs szükség, hogy megöljem. — Joe leteszi a kaszáját és leveszi fejéről a csuklyát.
— Diana a szükséges ellensúly, amit Berni sikere ellen fogunk egyensúlyozni és Diana fogja emlékeztetni, hogy mennyire értelmetlen az élet pénz nélkül. Az a perszóna az erdőben él. Egy otthontalan csavargó, aki az emberek jóindulatából és könyörületességéből él.
— Diana egy halhatatlan istenség, — Berni tördeli a kezeit és csikorgatja a fogát. — Egy erdei tündér, egy nimfa, aki csak azért létezik, hogy jót tegyen és mindenkiből a legjobbat hozza ki, akit szentséges szárnyainak tollai megérintenek.
— Badarság. — Joe hahotázik. — Diana semmi más, mint egy alacsonyfizetésű ápolónő, aki tiszta véletlenül tetszik neked. — Joe itt Szonja felé fordul és folytatja. — De ha annyira zavar téged Berni közelében a jelenléte, legjobb lenne, ha Berni minél hamarabb összehozná a konstrukciós árajánlatot, szervezni kezdené az építkezési konglomerátumot, szerezne egy tengerentúli megaprojectet, ahol a jelenléte állandóan szükségeltetne, amivel jelentős távolságot tenne ez a kellemetlen nimfa és közötte, és nem kellene bosszankodnod miattuk többet.
— Ez lehet, hogy nem lesz elég. — Szonja ráncolja a homlokát.
— Rendben, — Joe vigyorog. — Mondok valamit. Ezt a nörszöt életben hagyom, amíg Berni azt csinálja, amit mi mondunk neki. Ha Berni belebukik, vagy a business tönkremegy, a szeme láttára fogom megölni Dianát és Berni soha nem lesz a segédem.
— Ez zsarolás. — Berni nyög.
— Bizony az. — Joe bólint. — Teljességgel az. A hatalmi játszma ezen az úton történik.