Thomas Hammarberg

Thomas Hammarbergnek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló dokumentumai közül, az értekezés témáját érintően az alábbiak bírnak jelentőséggel:

i) 2008. október 20-án kiadott, „Emberi Jogok és Fogyatékosság: Egyenlő jogokat mindenkinek” című Vitaanyag;⁵⁰⁸

ii) 2008. október 20-án kiadott, „Jótékonykodás helyett tisztelet és jogalapú cselekvés a fogyatékossággal élő emberek számára” című Álláspont;⁵⁰⁹

iii) 2009. szeptember 21-én kiadott, „Az intellektuális fogyatékossággal és pszicho-szociális fogyatékossággal élő embereket nem megfosztani kell személyes emberi jogaiktól, hanem támogatni őket ezen jogok gyakorlásában” című Álláspont;⁵¹⁰ iv) 2011. március 22-én kiadott, „[a] fogyatékossággal élő emberektől nem lehet

megtagadni a választójogot” című írás;⁵¹¹

v) 2012. február 20-án kiadott, Ki dönt? Intellektuális és pszicho-szociális fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességhez való joga” című Vitaanyag.⁵¹²

A fogyatékossággal élő személyek jogai nem igazán szerepeltek az Emberi Jogi Biztos megnyilatkozásainak középpontjában az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményének hatályba lépése előtt, azonban a 2008. május 3-át követő hatálybalépés utáni időszakról ez már nem állítható. Az ‘Emberi Jogok és Fogyatékosság: Egyenlő jogokat

506 Pl.:

Viewpoint - A neglected human rights crisis: persons with intellectual disabilities are still stigmatised and excluded. 2009. szeptember 14.

Issue Paper - The right of people with disabilities to live independently and be included in the community.

CommDH/IssuePaper(2012)3. Strasbourg, 13 March 2012.

Report - Report by Thomas Hammarberg, Commissioner for Human Rights of the Council of Europe, following his visit to Bulgaria from 3 to 5 November 2009. Issues reviewed: Human rights of minorities and of children in institutions. CommDH(2010)1. Strasbourg, 9 February 2010.

Third party intervention - Third party intervention by the Council of Europe Commissioner for Human Rights under Article 36, paragraph 3, of the European Convention on Human Rights. Application No. 47848/08 - The Centre for Legal Resources on behalf of Valentin Câmpeanu v. Romania. CommDH(2011)37. Strasbourg, 14 October 2011.

Blog posts - Inhuman treatment of persons with disabilities in institutions. 2010. október 21.; Persons with disabilities have a right to be included int he community – and others must respect this principle.2012. március 13. 507 Például ausztriai és finnországbeli látogatásai során.

508 Thomas HAMMARBERG, Council of Europe Commissioner for Human Rights: Human Rights and Disability: Equal rights for all. CommDH/IssuePaper(2008)2. Strasbourg, 20 October 2008. [a továbbiakban:

HAMMARBERG (2008a)].

509 Thomas HAMMARBERG, Council of Europe Commissioner for Human Rights: “Respect and rights-based action instead of charity for people with disabilities.” 2008. október 20. [a továbbiakban: HAMMARBERG (2008b)].

510 Thomas HAMMARBERG, Council of Europe Commissioner for Human Rights: Persons with mental disabilities should be assisted but not deprived of their individual human rights. 2009. szeptember 21. [a továbbiakban: HAMMARBERG (2009)].

511 Thomas HAMMARBERG, Council of Europe Commissioner for Human Rights: Persons with disabilities must not be denied the right to vote. 2011. Március 22. [a továbbiakban: HAMMARBERG (2011a)].

512 Thomas HAMMARBERG, Council of Europe Commissioner for Human Rights: Who gets to decide? Right to legal capacity for persons with intellectual and psychosocial disabilities. CommDH/IssuePaper(2012)2.

Strasbourg, 20 February 2012. [a továbbiakban: HAMMARBERG (2012)].

86

mindenkinek’ című Vitaanyag 2008. október 20-i keltezésű, és egyértelműen hatással volt rá a CRPD.

A Vitaanyag hangsúlyozza, hogy a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény nemcsak megfogalmazza a fogyatékossággal élő emberek alapvető jogairól szóló cikkeket, de kötelezettségként támasztja a tagállamok számára, hogy ezen jogok teljes élvezetét biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek részére. A választójognak a gondokság alá helyezés következtében történő megvonásának kritikája, bár még nem elvi éllel, de jelen van a Vitaanyag szövegében.⁵¹³ A dokumentum rámutat arra, hogy „a politikai jogok érvényesülése érdekében az államok kötelesek biztosítani, hogy a fogyatékossággal élő személyek is részt vehessenek a közvitákban, szavazhassanak, és választhatóak legyenek.”⁵¹⁴ A Vitaanyag ennél tovább megy és hangsúlyozza az akadálymentesség, a támogatások és az ésszerű alkalmazkodások fontosságát.⁵¹⁵

Az imént vizsgált Vitaanyag kiadásával megegyező napon, 2008. október 20-án, a Biztos megjelentette „Jótékonykodás helyett tisztelet és jogalapú cselekvés a fogyatékossággal élő emberek számára” című Álláspontját,⁵¹⁶ melyben ismételten fellépett a gondnokság alá helyezéssel együtt járó, az élet különböző területeit érintő jogok – így a választójog – megvonása ellen. Álláspontjában a Biztos kiemelte, hogy

„[n]em engedhetjük meg magunknak, hogy megtartsuk azokat a korlátokat, amelyek megakadályoznak 80 millió embert abban, hogy mint választók, politikusok, munkavállalók, fogyasztók, szülők és adófizetők teljes jogú tagként tartozzanak, és hozzájárulásukat nyújtsák társadalmainkhoz úgy, mint bárki más.”⁵¹⁷

11 hónappal az előző két dokumentum megjelenését követően, 2009. szeptember 21-én a Biztos közzétette „[a]z intellektuális fogyatékossággal és pszicho-szociális fogyatékossággal élő embereket nem megfosztani kell személyes emberi jogaiktól, hanem támogatni őket ezen jogok gyakorlásában” című Álláspontját.⁵¹⁸ Ebben a Biztos már karakteresebben lép fel a gondnokság alá helyezett fogyatékossággal élő személy választójogtól való megfosztását illetően. Thomas Hammarberg álláspontja szerint

„[a] pszicho-szociális és intellektuális fogyatékossággal élő személyeknek aktív és passzív választójoggal kell rendelkezniük. Annak ellenére, hogy ez világosan megjelenik az ENSZ Egyezményben (29. cikk), az érintetteket számos európai országban kizárják ennek lehetőségéből. A cselekvőképességüktől megfosztott vagy abban korlátozott emberektől ezen jogaikat is megtagadják, amely még tovább nehezíti politikai láthatatlanságukat.”⁵¹⁹

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa explicite hivatkozik az CRPD 12. cikkére,⁵²⁰ és rámutat arra – a választójog tekintetében is releváns distinkcióra –, hogy

513 HAMMARBERG (2008a) i. m. 5. pont. „Számos tagállamban felnőtt személyeket még mindig megfosztanak – orvosi diagnózis alapján – a cselekvőképességüktől és attól, hogy jogilag érvényes döntéseket hozzanak. Ezen eljárások eredményeképpen az ilyen személyek többé nem hozhatnak jogi hatást eredményező döntéseket. Többé nem (…) szavazhatnak, nem köthetnek házasságot…”

514 Uo. 2.1. bekezdés.

515 Uo. 2.1. ; 3.4.; 5.2. és 8.4. bekezdések.

516 HAMMARBERG (2008b) i. m.

517 Uo.

518 HAMMARBERG (2009) i. m.

519 Uo.

520 A CRPD 12. cikkével kapcsolatos elemzést a 29. cikkel összefüggésben lásd az értekezés I. részének 3.4.

fejezete alatt.

87

„óriási különbség van a között, hogy megfosztunk valakit a saját életét érintő döntések meghozatalához való jogtól, és a között, hogy biztosítjuk számára a ’támogatáshoz való hozzáférést’. Míg az előbbi úgy tekint a fogyatékossággal élő emberekre, mint a gyógykezelés, a jótékonyság és a félelem tárgyaira, addig az utóbbi a fogyatékossággal élő személyt a döntéshozatal középpontjába helyezi, és úgy tekint rájuk, mint az emberi jogok teljes körére jogosult alanyokra.”⁵²¹

2011. március 22-én, amikor is az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa közzétette „[a]

fogyatékossággal élő emberektől nem lehet megtagadni a választójogot” című írását,⁵²² a Velencei Bizottság, az Európa Tanácsnak a Fogyatékossággal élő személyek politikai és közéletben való részvételére létrehozott Szakértői Bizottsága, valamint az európai és nemzetközi emberi jogi és fogyatékosságjogi szervetek parázs vitát folytattak a Velencei Bizottságnak a ‘választási ügyekkel kapcsolatos jó gyakorlatok kódexéhez fűzött, a fogyatékossággal élő emberek választásokban való részvételéről szóló Értelmező Nyilatkozatának’ szövegéről.⁵²³

Állásfoglalásában a Biztos kibontotta azt az általa eddig is képviselt álláspontot, miszerint a fogyatékossággal élő emberektől nem lehet megvonni a választójogot még akkor sem, ha gondnokság alá helyezték őket. Ebben az írásában a Biztos egyértelművé teszi, hogy

„nincs helye az olyan eljárásoknak, ahol a bírák vagy orvosok felülvizsgálják egy személy választási kompetenciáját, majd lehetővé teszik annak gyakorlását vagy megvonják azt. Mivel a nem-fogyatékos emberek ezen képességeit nem vetjük alá ilyen tesztnek, ezért az ilyen eljárás súlyos diszkriminációhoz vezethet.”⁵²⁴

Ezzel a Biztos letette a voksát amellett, hogy a fogyatékossággal élő személyek választójogát nem lehet korlátozásnak alá vetni

i. a gondnoksággal kapcsolatos eljárások automatikus következményeként; és

ii. olyan eljárásokban, amelyek egyedi bírói döntést követően vonják meg a választójogot a fogyatékossággal élő emberektől.

Ez utóbbi megállapításával az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa szembe helyezkedett a szintén az Európa Tanácsi égisze alatt működő Európai Emberi Jogi Bíróságával és az EJEB-nek a Kiss Alajos kontra Magyarország ügyben hozott ítéletével.⁵²⁵

Thomas Hammarbergnek az – Európa Tanács Emberi Jogi Biztosaként közzétett – utolsó, a doktori munka szempontjából releváns dokumentuma, a „[k]i dönt? Intellektuális és pszicho-szociális fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességhez való joga” című Vitaanyag.⁵²⁶ A dokumentumban két olyan ajánlás is megfogalmazódik, mely hatással van a gondnokság alá helyezett személyek választójogára:

i) Felül kell vizsgálni azokat a jogszabályokat, amelyek a fogyatékossággal élő embereket emberi jogaiktól megfosztanak, így többek között azokat, amelyek a gondnoksággal és a választójoggal kapcsolatosak.⁵²⁷

ii) Biztosítani kell, hogy a fogyatékossággal élő személyek a különböző jogokat – ideértve a választójogot is – másokkal azonos alapon élvezzék, és senkit sem

521 HAMMARBERG (2009) i. m.

522 HAMMARBERG (2011a) i. m.

523 Erre vonatkozó elemzést lásd az értekezés II. rész 1.4.2. fejezete alatt.

524 HAMMARBERG (2011a) i. m.

525 Erre vonatkozó elemzést lásd az értekezés II. rész 1.1.2. és 1.4.2. fejezete alatt.

526 HAMMARBERG (2012) i. m.

527 Uo. 2. ajánlás. Erre vonatkozó elemzést lásd az értekezés III. rész 3.4. fejezete alatt.

88

szabad megfosztani automatikusan ezektől a jogoktól valamely károsodásra, fogyatékosságra vagy gondnokolti státuszra való hivatkozással.⁵²⁸

Míg az első ajánlással összefüggésben azt mondhatjuk, hogy az beleillik a Biztos eddigi munkásságának a vonalába, addig a második ajánlás el kell, hogy gondolkodtasson minket.

Már csak azért is, mert ez az ajánlás csak és kizárólag a választójognak a fogyatékosságon, károsodáson vagy gondnokolti státuszon alapuló automatikus megvonását utasítja el, és hallgat a választójognak az egyedi bírói döntés alapján – tehát nem automatikusan – történő megvonásáról. Az egyedi bírói döntés lehetőségével összefüggésben nemcsak az ajánlásokat tartalmazó rész, de az egész dokumentum sem foglal állást. Ezt a hallgatást a következőképpen interpretálhatjuk:

i. a dokumentum elfogadhatónak véli a választójognak az egyéniesített bírósági eljáráson alapuló megvonását. Ez az állítás következhet a vitaanyag szövegéből, azonban nem következik abból szükségszerűen.

ii. figyelemmel arra, hogy a fent elemzett, „[a] fogyatékossággal élő emberektől nem lehet megtagadni a választójogot” című írással összefüggésben rámutattunk arra, hogy abban a Biztos explicite kijelentette, hogy még az egyéniesített bírósági eljárásban meghozott döntés sem vonhatja el a választójogot a fogyatékossággal élő és/vagy gondnokság alá helyezett személyektől, akként kell állást foglalnunk, hogy erről a Biztos továbbra is így vélekedik, azonban most nem tartotta fontosnak, hogy erre rámutasson. Ez az állítás szintén következhet a vitaanyag szövegéből, azonban ez sem következik abból szükségszerűen.

iii. az 1.5.1. fejezet elején említett 5, a Biztos által megjelentetett dokumentum közül az ii)-hoz, az iii)-hoz és az iv)-hez a Biztos szerzősége köthető, addig az i) és ezen utolsó dokumentum esetében ő csak megjelenteti a dokumentumot azzal a megkötéssel, hogy az ‘ezekben a szakértői tanulmányokban megfogalmazott vélemények nem feltétlenül tükrözik a Biztos álláspontját.’⁵²⁹

Következésképpen, Thomas Hammarbergnek, mint az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosának

„[a] fogyatékossággal élő emberektől nem lehet megtagadni a választójogot” című írásával összefüggésben megállapított észrevételek továbbra is érvényesnek tekinthetőek. Eszerint, a fogyatékossággal élő személyek választójogát nem lehet korlátozásnak alá vetni sem a gondnoksággal kapcsolatos eljárások automatikus következményeként, sem pedig olyan eljárásokban, amelyek egyedi bírói döntést követően vonják meg a választójogot a fogyatékossággal élő emberektől.