Szlovák Köztársaság

A Szlovák Köztársaság 2010. május 26-án ratifikálta a CRPD-t. Annak ellenére, hogy a Szlovák Alkotmány biztosítja az általános, egyenlő és közvetlen aktív választójogot,⁹⁶⁸ és az

963 Uo. 87. cikk.

964 Svédország Alkotmánya (1974).

965 Uo. 1. fejezet, 2. cikk.

966 2005. évi választási törvény. 7. fejezet, 3. cikk.

967 CRPD Committee: Concluding observations on the initial report of Sweden. Közzétéve: 2014. május 12.

CRPD/C/SWE/CO/1. 52. bekezdés.

143

egyenlő esélyeken alapuló passzív választójogot,⁹⁶⁹ azok a személyek, akiknek cselekvőképességét a bíróság kizárta vagy korlátozta, nem rendelkeznek választójoggal bizonyos választások tekintetében:

i. a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (Országgyűlés) választásán,⁹⁷⁰ ii. az Európai parlamenti választásokon;⁹⁷¹

iii. az önkormányzati választásokon.⁹⁷²

Mindezek mellett, a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett személyek élhetnek választójogukkal az elnökválasztás alkalmával.⁹⁷³

2010-ben a szlovák kormány kifejezésre juttatta azon szándékát, hogy megreformálja választójogi szabályozását, és létrehoz egy komplex választójogi törvénykönyvet. Erre reflektálva, szlovák szakértők és civil szervezetek kidolgoztak egy elemzést az intellektuális fogyatékossággal, pszicho-szociális fogyatékossággal és autizmussal élő személyek választójogára vonatkozóan,⁹⁷⁴ és ajánlásokat fogalmaztak meg a Kormány számára. Ezen ajánlások magukban foglalják a következőket:

i. a cselekvőképesség megvonása nem lehet a választójog megvonásának az oka;

ii. a szavazóképesség egyéni vizsgálat tárgyát sem képezheti;

iii. ésszerű alkalmazkodásokat kell biztosítani a fogyatékossággal élő személyek számára.⁹⁷⁵

Az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa 2011. évi szlovákiai látogatását követő jelentésében hangsúlyozta, hogy az intellektuális és pszicho-szociális fogyatékossággal élő emberek Szlovákiában cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokság alá helyezhetőek. A cselekvőképesség kizárása és korlátozása automatikus inkompetenciát feltételez számos alapvető jog gyakorlásával összefüggésben, ideértve a választójogot is.⁹⁷⁶ A választójoggal összefüggésben az Emberi Jogi Biztos felhívta a szlovák hatóságok figyelmét arra, hogy a fogyatékossággal élő személyeket, ideértve az intellektuális fogyatékossággal élő személyeket is, nem lehet megfosztani választási és választhatósági joguktól sem a cselekvőképességet korlátozó bármely törvény által, sem bírói vagy egyéb döntés vagy bármely más intézkedés által, amely az érintett személy fogyatékosságán, értelmi működésén vagy vélt képességén alapul.⁹⁷⁷

A választójogi szabályozás tekintetében is jelentőséggel bíró döntést hozott a Szlovák Alkotmánybíróság az I. ÚS 313/2012-52. számú ügyben 2012. november 28-án,⁹⁷⁸ melyben a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett indítványozó esetében az Alkotmánybíróság megállapította az alábbi jogok sérelmét:

i. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya tekintetében:

 14. cikk - Jog- és cselekvőképesség;

968 A 460/1992. törvény 30. cikk (3) bekezdése.

969 Uo. 4. bekezdés.

970 Lásd: A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választásáról szóló 333/2004. törvény 2. cikk 2(c) bekezdése.

971 Lásd: Az Európai Parlamenti választásokról szóló 303/2001. törvény 2. cik 2(c) bekezdése és a 331/2003.

törvény 2. cikk 3(c) bekezdése.

972 Lásd: Az Önkormányzati Testületek választásáról szóló 346/1990. törvény 2. cikk 2(d) bekezdés.

973 Az Elnökválasztásról szóló 46/1999. törvény 1. cikk 2. bekezdés.

974 Jan FIALA, Maroš MATIAŠKO, Zuzana STAVROVSKÁ: Volebné právo osôb s mentálnym postihnutím vo svetle medzinárodných dokumentov o l’udských právach.

975 GURBAI, HALMAI, NELSON & MATIAŠKO (2013) i. m. 71.

976 HAMMARBERG (2011b) i. m. 101. bekezdés.

977 Uo. 106. bekezdés.

978 Ügyszám: I. ÚS 313/2012-52; Döntés ideje: 2012. November 28.

144

 16(1) cikk - Integritáshoz és magánélethez való jog;

 19(2) cikk - jog a magán- és családi életbe való jogtalan beavatkozáshoz való védelemhez;

 46(1) cikk - jog a bíróságon történő jogérvényesítéshez.

ii. Emberi Jogok Európai Egyezménye tekintetében:

 6(1) cikk - tisztességes tárgyaláshoz való jog;

 8. cikk - magán és családi élet tiszteletben tartásához való jog;

 14. cikk - hátrányos megkülönböztetés tilalma.

iii. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény tekintetében:

 12. cikk - a törvény előtti egyenlőséghez való jog.

Az indítványozó állítása szerint a bíróság nem vett figyelembe semmilyen, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kiváltó alternatívát. A bíróság a gondnokság alá helyezést megállapító ítéletével kizárta az indítványozót mind a közélet, mind pedig a magánélet szférájából: az indítványozó nem köthet házasságot, nem gyakorolhat szülői jogokat és kötelezettségeket, nem élhet választójogával. Az indítványozó ugyanakkor rámutatott beadványában arra, hogy a bíróság nem vizsgálta meg, hogy az indítványozó képes-e vagy sem bizonyos cselekmények megtételére, például elmulasztotta a bíróság a szülői jogok gyakorlásának, a házasság megkötésére irányuló döntésnek és a választójog gyakorlásának vizsgálatát.⁹⁷⁹

Döntésében az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy az alapvető jogok jelentőségéből következően, az ezen jogok korlátozása és megvonása ’ex constitutione’ elsődlegesen az érintett személy érdekét kell hogy figyelembe vegye és csak ezt követően veheti figyelembe a köz- és harmadik személyek érdekét. Sajnálatos módon – mutat rá az Alkotmánybíróság – a bíróságok múltbéli, sőt jelenlegi gyakorlata is azt mutatja, hogy a közérdek és harmadik személyek érdeke kerül előtérbe az érintett személy érdekével szemben.⁹⁸⁰

A cseh Alkotmánybírósági döntéssel szemben⁹⁸¹ a Szlovák Alkotmánybíróság úgy foglal állást, hogy a cselekvőképességet kizáró gondnokság elfogadható jogintézmény, azonban annak alkalmazására kizárólag végső esetben (’ultima ratio’) kerülhet sor.⁹⁸² Ez a megközelítés tükröződik Magyarország vonatkozásában is, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény megoldásában, mellyel összefüggésben a magyar Alkotmánybíróság a

’teljesen korlátozó gondnokság’ jogintézményét nem találta Alaptörvénybe ütközőnek.⁹⁸³ A CRPD Bizottság azonban erős kritikával illette a helyettes döntéshozatalon alapuló megoldásokat.⁹⁸⁴

979 Uo. 9. bekezdés. Vö. 28. bekezdés.

980 Uo. 35. bekezdés.

981 A Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának IV.ÚS 3102/08 sz. (2010. július 12-i) határozata, 28. bekezdés. A cselekvőképesség kizárása/teljes korlátozása, amely az illető személy számos más jogát is korlátozza – ideértve a közjog területét érintő alanyi jogokat is – elfogadhatatlan, ha ezen korlátozás alá eső jogokat a bíróság nem vizsgálja meg, és korlátozásukat, megvonásukat nem indokolja meg ítéletében. Ha ezen követelménynek megfelel a bíróság, akkor valójában nem beszélhetünk cselekvőképességet kizáró gondnokságról, hiszen az automatikus jogmegvonást nem ismeri ez a megoldás. Ily módon megfeleltethető a magyar cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság jogintézményének. A Cseh Köztársaságra vonatkozó részletesebb elemzést lásd az értekezés III. rész 1.5. fejezet alatt, a Magyarországgal kapcsolatos részletesebb elemzést lásd az értekezés III. rész 1.19. fejezet alatt.

982 I. ÚS 313/2012-52 i. m. 35. bekezdés.

983 Magyarország Alkotmánybírósága: 11/2014. (IV. 4.) AB határozat.

984 Ld például CRPD Bizottság (2012d) i. m. 26. bekezdés.

145

Összességében megállapítható, hogy a Szlovák Alkotmánybíróság kritikával illette a gondnokság intézményének hatályos szabályozását és implicite a választójog gondnokság alá helyezéssel történő automatikus megvonására irányuló jogi szabályozást is.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választásáról szóló 333/2004. törvény értelmében azon választópolgár, aki azért, mert nem tud írni vagy olvasni vagy fizikai fogyatékossága miatt nem tudja egyedül a szavazólapot kitölteni, a borítékba tenni vagy a szavazóurnába helyezni, igénybe veheti egy másik választópolgár segítségét, aki nem lehet a választókerületi választási bizottság tagja.⁹⁸⁵ Hasonló rendelkezést tartalmaz az Elnökválasztásról szóló 46/1999. törvény 21. cikk (5) és (8) bekezdése, az Önkormányzati Testületek választásáról szóló 346/1990. törvény 32. cikke és az Európai Parlamenti választásokról szóló 331/2003.

törvény 23. cikk (6) és (10) bekezdése.