I. rész A gondnokság alá helyezett személyekre vonatkozó választójogi szabályozás
2. Az Európai Unió
2.5. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége
2009-ben az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)615 elindított egy hároméves projektet a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatosan. Mivel a FRA úgy találta, hogy a fogyatékossággal élő emberek között az intellektuális és pszicho-szociális fogyatékossággal élő személyeknek kell leginkább szembenézniük a társadalom megbélyegzésével és kirekesztésével, ezért az ő alapvető jogaik vizsgálata került a középpontba.
A FRA 2010 októberében egy, a jelen értekezés témája szempontjából rendkívül fontos dokumentumot jelentetett meg, a pszicho-szociális és intellektuális fogyatékossággal élő személyek politikai részvételhez való jogával összefüggésben.616 A dokumentum az alábbi megállapításokra jut:
i) „Úgy tűnhet, hogy a fogyatékossággal élő személyek választójogának korlátozása csak olyan körülmények között engedhető meg, ahol a választásokon való részvételük lehetővé tételéhez szükséges speciális igényeik kielégítését biztosító intézkedések nem hajthatók végre.”617
ii) A Részes államoknak módosítaniuk kell jogszabályaikat „oly módon, hogy azok megfeleljenek a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményben foglalt normáknak. E változtatásoknak figyelembe kell venniük a fogyatékossággal élő személyek speciális igényeit.”618
Ad i)
A FRA jelentés érdekes megállapításra jut azzal, hogy a választójog fogyatékosságon és ily módon cselekvőképességen alapuló korlátozását megengedhetőnek véli, azonban ennek oka nem kifejezetten maga a fogyatékosság vagy a cselekvőképességi státusz, hanem azon támogatások és ésszerű alkalmazkodások hiánya, melyre a fogyatékossággal élő embereknek szükségük lehet ahhoz, hogy választójogukkal élhessenek. Ily módon a FRA jelentés elfogadhatónak véli a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést megvalósító ésszerű alkalmazkodás megtagadását, mely a CRPD 2. és 5. cikkének sérelméhez vezet, és a szükséges támogatás megtagadását, mely ellentétes a CRPD 12 cikk 2. és 3. bekezdésével, valamint a 9. cikkben foglalt, a hozzáférhetőségre vonatkozó rendelkezésekkel, és végezetül magával a választójogot tartalmazó 29. cikkel.619
Ad ii)
A FRA jelentés ezen felhívása arra az evidenciára irányul, hogy a Részes államoknak implementálniuk kell a CRPD 29. cikkét. Míg az i) észrevétel alapján a Részes államok kimenthetnék magukat a fogyatékossággal élő (és gondnokság alá helyezett) személyek választójogának korlátozása kapcsán azon az alapon, hogy a szükséges támogatások és ésszerű alkalmazkodások nem állnak a fogyatékossággal élő állampolgárok rendelkezésére, addig ebben az ajánlásban hangsúlyozza a jelentés, hogy a fogyatékossággal élő személyek speciális igényeit – így az imént említett támogatásokat és ésszerű alkalmazkodásokat – a CRPD implementációja során figyelembe kell venni.
615 European Union Agency for Fundamental Rights – FRA.
616 FRA (2010) i. m.
617 Uo. 15. Ilyen intézkedés például a könnyen érthető magyarázatok biztosítása a választási eljárás során a fogyatékossággal élő személy számára, vagy, hogy a szavazás során igénybe vehessék egy általuk választott személy segítségét.
618 Uo. 16.
619 A CRPD rendelkezéseire vonatkozó elemzést lásd az értekezés I. rész 3. fejezete alatt.
101
A FRA jelentés explicite nem foglal állást annak kapcsán, hogy a választójogot egyedi bírói döntés alapján korlátozhatónak tartja-e vagy sem. Ez jut kifejezésre az i) megállapításban is, hiszen míg egyrészről a szöveg a kizárólagosság igényével határozza meg a korlátozás igen szűk körben megengedhető alkalmazását, addig az ’úgy tűnhet’ felvezetéssel bizonytalanná teszi, relativizálja ezt a megállapítást.
2014 májusában a FRA – az Európai Fogyatékosságügyi Szakértők Egyetemi Hálózatával (ANED)620 közös kutatás eredményeként – közzétette a ’[f]ogyatékossággal élő személyek politikai részvételhez való joga: emberi jogi indikátorok’ című elemzését,621 melyben az Európai Unió tagállamaiból származó, a fogyatékossággal élő személyek politikai részvételével kapcsolatos adatokat elemzik. A dokumentum 5 olyan területet nevez meg, amellyel összefüggésben a FRA és az ANED nemcsak véleményt formál, de konkrét lépések megtételét is javasolja az EU intézményei és tagállamai számára:
i. a politikai részvétellel kapcsolatos jogi és adminisztratív akadályok megszüntetése;
ii. a választási eljárások, létesítmények és a választási anyagok hozzáférhetőbbé tétele;
iii. a politikai és közéletben való részvételi lehetőségek kiterjesztése;
iv. a fogyatékossággal élő személyek politikai részvételhez való jogára vonatkozó tudatosság növelése;
v. a fogyatékossággal élő személyek politikai részvételének mérését segítő adatok gyűjtése.622
Ad i.
Az elemzés hangsúlyozza, hogy a jogi akadályok elsősorban az intellektuális és pszicho-szociális fogyatékossággal élő személyeket érintik a fogyatékossággal élő személyek csoportján belül,623 és hogy számos EU tagállamban a választójog összefonódik a cselekvőképességi státusszal.624 Ez azt eredményezi, hogy a cselekvőképességüktől megfosztott személyek nem vehetnek részt sem az európai parlamenti, sem a helyhatósági választásokon. A FRA dokumentum arra a megállapításra jut, hogy az EU tagállamok többségében a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességüktől való megfosztása automatikusan a választójog megvonását vonja maga után.625 Ezzel összefüggésben a jelen doktori munka megállapítja, hogy a 28 EU tagállam közül 13-ban,626 vonják meg automatikusan a gondnokság alá helyezett személyek választójogát, mely jelentős szám, azonban nem képezi az EU tagállamok többségét.627
Ajánlásként a FRA azt fogalmazza meg, hogy az EU tagállamainak módosítaniuk kell azon nemzeti jogi szabályozásaikat, amelyek lehetővé teszik, hogy akár fogyatékosság, akár képesség-vizsgálat alapján, embereket megfosszanak a választójoguktól.628 Ezen pont alatt a FRA nem fogalmazott meg ajánlást az EU intézményei számára.
620 The Academic Network of European Disability experts (ANED).
621 European Union Agency for Fundamental Rights: The right to political participation of persons with disabilities: human rights indicators. Luxembourg, Publications Office of the European Union, 2014. [a továbbiakban: FRA (2014)].
622 Uo. 7.
623 Uo.
624 Uo. 39-41.
625 Uo. 8.
626 Bizonyos értelemben Németország is ebbe a körbe tartozik, azonban így is az EU tagállamok felében beszélhetünk a cselekvőképességtől való megfosztáshoz kapcsolódó automatikus választójog-megvonásról. Erre vonatkozó elemzést lásd az értekezés III. rész 3.3.2. fejezete alatt.
627 Erre vonatkozó elemzést lásd az értekezés III. rész 3.3.2. fejezete alatt.
628 FRA (2014) i. m. 8.
102
Ad ii.
Annak ellenére, hogy az ebben a pontban megfogalmazott elvárás a CRPD 29. cikk a) (i) bekezdésének szövegét adja vissza, az elemzés ezen pont alatt reflektál a CRPD 29. cikk a) (iii) bekezdésére is, amikor a választás során történő segítségnyújtást elemzi. A dokumentum arra a megállapításra jut, hogy habár a választójogi szabályozások a legtöbb EU tagállamban előírják a választásoknál történő segítség igénybevételének lehetőségét a fogyatékossággal élő személyek számára, ez bizonyos tagállamok esetében csak fizikai és érzékszervi károsodással élő személyek számára elérhető (15 tagállam) és az intellektuális, valamint pszicho-szociális fogyatékossággal élő személyek számára nem.629 Továbbá, nem minden esetben választhatja meg szabadon az érintett fogyatékossággal élő személy, hogy ki legyen a segítségére a választások során.630 Ezzel összefüggésben a jelen doktori munka hasonló megállapításokra jut azzal a különbséggel, hogy az Európai Unió tagállamai közül 20-nál találja úgy, hogy lehetővé teszi fizikai fogyatékossággal élő személyek, vakok és gyengénlátók, valamint intellektuális fogyatékossággal és pszicho-szociális fogyatékossággal élő személyek számára is segítő személy igénybevételét.631 Mindemellett rá kell mutatni, hogy a gondnokság alá helyezett személyek – bármely fogyatékossággal is éljenek – nem vehetnek igénybe személyes segítséget/támogatást, amennyiben választójoguk gyakorlásától megfosztották őket.
Ajánlásként a FRA azt fogalmazza meg, hogy azon esetekben, ahol a fogyatékossággal élő személyeknek támogatásra/segítségre van szükségük a választások során, ott a jognak a fogyatékossággal élő személyek saját kérésére lehetővé kell tennie, hogy a szavazás során egy általuk választott személy legyen segítségükre.632
A FRA dokumentum hangsúlyozza, hogy a pártok az EU tagállamok felében tették közzé választási anyagaikat hozzáférhető formátumban. Ezzel összefüggésben a FRA arra hív fel, hogy a politikai pártoknak közzé kell tenniük a választási anyagaikat olyan alternatív formátumokban is, amelyek megfelelnek a fogyatékossággal élő személyek szükségleteinek.
Ez magában foglalja például a könnyen érthető anyagok közzétételét is, mely az intellektuális fogyatékossággal élő személyek esetében rendkívüli fontossággal bír.633
Ad iii.
A FRA elemzés ezen pont alatt a CRPD 4(3) cikkére reflektálva megállapítja, hogy bár az Egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotás és politikák kidolgozása és végrehajtása során, továbbá a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel kapcsolatos más döntéshozatali eljárásokban a Részes államoknak szorosan egyeztetniük kell, amelybe aktívan be kell vonniuk képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyeket, ez a követelmény nem jelenik meg minden EU tagállam jogi eszközeiben és gyakorlatában. A FRA dokumentum a CRPD 4(3) cikke alapján történő egyeztetéseket és konzultációkat sürget nemcsak tagállami szinten, de az Európai Unió intézményeinek szintjén is.634
629 A FRA elemzés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy több tagállam nem juttatott el erre vonatkozó adatot a kutatás számára. Az elemzés mindössze 6 olyan tagállamot talált, ahol minden fogyatékossággal élő személy szabadon megválaszthatja a segítőjét. Az értekezés ezzel kapcsolatos megállapításait lásd az értekezés III. rész 3.5. fejezete alatt.
630 FRA (2014) i. m. 50-51.
631 Erre vonatkozó elemzést lásd az értekezés III. rész 3.5. fejezete alatt.
632 FRA (2014) i. m. 9.
633 Uo. 9. és 80-81.
634 Uo. 10. és 56-57.
103
Ad iv.
A FRA és az ANED adatok a képzések hiányát mutatják a legfontosabb személyek és intézmények körében – így a választási tisztviselők, a politikai pártok, a hatóságok és a médiaszolgáltatók között – azzal kapcsolatosan, hogy miként valósítható meg ténylegesen a fogyatékossággal élő személyek politikai részvételhez való joga. Továbbá, maguknak a fogyatékossággal élő személyeknek – különösen is a súlyosabb fogyatékossággal élő személyeknek – is tudatában kell lenniük a választójog és gyakorlása fontosságának.635 A FRA felhívja az Európai Unió tagállamait, hogy biztosítsanak a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetésről, a hozzáférhetőségről és az ésszerű alkalmazkodásról szóló képzéseket a választási hatóságok és a választási tisztviselők számára, és helyezzenek hangsúlyt a választások során történő támogatás/segítség fontosságára is. A FRA rámutat, hogy ezen képzések kialakításába és lebonyolításába be kell vonni a fogyatékossággal élő személyek szervezeteit.636
Ad v.
A FRA a CRPD 31. cikkére637 hivatkozva mind az EU, mind pedig a tagállamok vonatkozásában arra hív fel, hogy gyűjtsenek megfelelő információkat – beleértve statisztikai és kutatási adatokat –, amely révén a CRPD politikai részvételre vonatkozó előírásainak végrehajtásához szükséges politikákat alakíthatnak ki és valósíthatnak meg. Mindemellett a FRA hangsúlyozza az Európai Bizottságnak a 2010-2020-as Európai Fogyatékosságügyi Stratégiában és az EU 2020 Stratégiában lefektetett cselekvési területeken alapuló azon feladatát, hogy fogyatékossággal kapcsolatos információkat gyűjtsön az egész Európai Unió területéről és harmonizálja azokat.638