A gondnokság alatt álló fogyatékossággal élő személyek választójogi szabályozása

Az ezen fejezetpontban található adatok és elemzések arra engednek következtetni, hogy a cselekvőképesség és a választójog gyakorolhatósága az intellektuális fogyatékossággal, pszicho-szociális fogyatékossággal és autizmussal élő személyek esetében szorosan összefügg. Azon országoknál, ahol a cselekvőképességüket elveszítő fogyatékossággal élő személyek automatikusan elveszítik választójogukat, ott ez az összefonódás megkérdőjelezhetetlen.¹¹²¹ Azokban az esetekben, amikor a választójog megvonására egyéni bírói döntés alapján kerül sor, a bírósági döntést megelőzi a választási képesség vizsgálata. A választási képesség vizsgálatát pedig – magától értetődően – azért folytatja le a bíróság, mivel az érintett fogyatékossággal élő személy cselekvőképessége megkérdőjeleződött. Egyértelmű tehát itt is a cselekvőképesség és a választójog közötti kapcsolat. Végezetül, ha a választójog

1121 Erre rámutat többek között: FRA (2014) i. m. 39-41.

162

a gondnokság alá helyezett személyek cselekvőképességi státuszára való tekintet nélkül gyakorolható, akkor ez a megközelítés felveti a gondnokság alá helyezett fogyatékossággal élő személyek tekintetében más alapjogok korlátozások nélküli biztosításának lehetőségét is.

3.3.1. Választójog gyakorlásának biztosítása

Az EU tagállamok több mint egynegyede, 8+1 ország biztosítja a választójogot – jogszabályi szinten – minden intellektuális fogyatékossággal, pszicho-szociális fogyatékossággal és autizmussal élő választópolgára számára, így azok számára is, akik gondnokság alatt állnak és teljes cselekvőképességüket megvonták.¹¹²² Ez a 8+1 tagállam: Ausztria, Ciprus, Egyesült Királyság, Hollandia, Horvátország, Lettország, Írország, Olaszország és Svédország.

Lettország esete abból a szempontból különleges, hogy az új cselekvőképességi szabályozás hatálybalépését követően, a gyakorlatban minden gondnokság alá helyezett személy szabadon élhet választójogával, annak ellenére, hogy a hatályos jogi szabályozás e tekintetben ellentmondásos. Kutatások alapján, Cipruson is szabadon gyakorolhatják választójogukat a gondnokság alá helyezett fogyatékossággal élő személyek annak ellenére, hogy azok, akiket

’mentálisan képtelennek’ nyilvánítottak, a jogi szabályozás értelmében nem szavazhatnának.

Az Európa Tanács tagállamait tekintve, a 47 tagállam közül 11 biztosítja a választójogot minden intellektuális fogyatékossággal, pszicho-szociális fogyatékossággal és autizmussal élő választópolgára számára. A 11 tagállam magában foglalja az imént említett 8+1 Európai Uniós tagállamot, valamint Izlandot és Norvégiát.

3.3.2. Automatikus választójog-megvonás

A 28 EU tagállam közül 13+1-ben automatikusan megvonják a gondnokság alá helyezett személyek választójogát. Ezen országok: Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Görögország, Lengyelország, Litvánia, Luxembourg, Málta, Portugália, Románia és a Szlovák Köztársaság. Bizonyos esetben, Németországban is érvényesül automatikus választójog-megvonás. Erre akkor kerülhet sor, ha a szövetségi választási törvény 13.

cikkének (2) bekezdése értelmében egy fogyatékossággal élő személy részére jogerős határozat alapján, minden ügye intézésére segítőt rendelnek ki. Meg kell továbbá említenünk, hogy automatikusan elveszítik választójogukat Cipruson azok a személyek, akiket ’mentálisan képtelennek’ nyilvánítottak, azonban kutatások rámutatnak, hogy ezen az alapon választójogi jogfosztásra a gyakorlatban nem kerül sor.

Az itt említett 13+1 (Németország) EU tagállamból a cselekvőképesség elvesztése miatti választójog megvonást 8 országban az Alkotmány írja elő. Ezek az országok: Dánia, Finnország, Lengyelország, Litvánia, Luxembourg Málta, Portugália és Románia.

Görögországban az Alkotmány nem írja elő, de explicite lehetőséget nyújt a választójognak a cselekvőképességtől való megfosztás alapján történő megvonására törvényi szabályozás alapján, és törvény elő is írja az automatikus választójog-megvonást. Görögországgal együtt tehát – a 13+1 EU tagállamból – 6 EU tagállamban törvényi (és nem alkotmányi) szinten

1122 Egy 2014-ben megjelent – és az értekezés II. rész 2.5. fejezete alatt elemzett – FRA dokumentum, tévesen 7 tagállamról állítja, hogy biztosítja a választójogot minden intellektuális fogyatékossággal, pszicho-szociális fogyatékossággal és autizmussal élő választópolgára számára, Írországot nem sorolva ide. Ld. FRA (2014) i. m.

40.

163

kerül sor a választójognak a cselekvőképesség megvonásával automatikusan együtt járó elvonására. Ezek a tagállamok Görögország mellett: Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság, valamint Németország.

Az Európa Tanács tagállamai közül a fent említett 13+1 Európai Uniós tagállam mellett, további 15 nem EUs Európa Tanács tagállamban kerül sor a cselekvőképességüktől megfosztott fogyatékossággal élő személyek választójogának automatikus megvonására. Ezek a tagállamok: Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Kirgizisztán, Macedónia, Moldova, Monaco, Montenegró, Oroszország, Örményország, San Marino, Szerbia, Törökország, Ukrajna. Összességében tehát a 47 Európa Tanács tagállam közül 29-ben rendelkezik úgy jogszabály, hogy a gondnokság alá helyezett személyeket a cselekvőképességüktől való megfosztottság okán meg kell fosztani választójoguktól is.

Azon 15 Európa Tanács tagállam közül, melyek nem EU tagállamok, a cselekvőképességüktől megfosztott fogyatékossággal élő személyek választójogának automatikus megvonását 9 országban az Alkotmány írja elő. Ezek az országok: Albánia, Azerbajdzsán, Grúzia, Macedónia, Oroszország, Örményország, Szerbia, Törökország és Ukrajna. Rá kell azonban mutatnunk, hogy Törökország esetében az Alkotmány csak a passzív választójogot vonja meg automatikusan a cselekvőképességüktől megfosztott személyektől, és törvényi szinten kerül sor – a passzív választójog alkotmányos rendelkezésen alapuló megvonásán túl – az aktív választójog megvonására. A 15-ből 6 Európa Tanács tagállamban törvényi (és nem alkotmányi) szinten kerül sor a választójognak a cselekvőképesség megvonásával automatikusan együtt járó elvonására. Ezek a tagállamok Bosznia-Hercegovina, Kirgizisztán, Moldova, Monaco, Montenegró és San Marino.

Amint arra rámutattunk, a 47 Európa Tanács tagállamból 29-ben kerül sor a cselekvőképességüktől megfosztott fogyatékossággal élő személyek választójogának automatikus megvonására. Ezen 29 tagállamból 17-ben elsősorban Alkotmány írja elő a cselekvőképesség elvesztése miatti választójog-megvonást, míg 12-ben ez a jogkorlátozás alkotmányi szinten nem jelenik meg, de törvényi szinten igen. Mindennek azért van

164

jelentősége, mert a törvényi rendelkezések módosítása jelentősen egyszerűbb módon megvalósítható, mint az alkotmánymódosítás.¹¹²³

3.3.3. Egyéni bírói eljárás alapján történő választójog-megvonás

A választójog szabad gyakorlásának minden fogyatékossággal élő személy számára történő biztosítása és a cselekvőképesség megvonásával járó automatikus megvonása mellett kidolgozásra került azon harmadik opció is, mely az ún. választó(jogi) képességet a cselekvőképesség vizsgálatával összefüggésben engedi vizsgálni és a választójog megvonását egyéni bírói megfontolás és döntés tárgyává teszi. Ezt a megoldást követi az Európai Unió 28 tagállamából 5 ország: Észtország, Franciaország, Magyarország, Szlovénia és Spanyolország. Jelenleg ilyen irányú reformlépések láthatóak a Cseh Köztársaságban is.

A horvátországi választójogi reform is ilyen irányban indult el a Kiss kontra Magyarország ügyben hozott EJEB döntés alapján, végül a CRPD implementációra is tekintettel a horvát jogalkotó a választójogi korlátozás megszüntetése mellett döntött.

1123 Ilyen jellegű Alkotmánymódosításra került azonban sor Hollandiában és például Magyarországon. Ezzel kapcsolatos elemzést lásd az értekezés III. rész 1.12. és 1.19. fejezetei alatt.

165

Az Európa Tanács tagállamai közül a fenti 5 Európai Uniós tagállam mellett Andorra és Liechtenstein alkalmazza még az egyéni bírói döntés alapján történő választójog-megvonás gyakorlatát a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképesség-vizsgálatával összefüggésben. Ez azt jelenti, hogy az Európa Tanács 47 tagállamából 7 ország jogi szabályozása és gyakorlata épül erre a megközelítésre.

3.4. A gondnokság alatt álló fogyatékossággal élő személyek választójogi