Parlamenti Közgyűlés

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének dokumentumai közül két határozattal valamint két, ezekhez kapcsolódó ajánlással foglalkozunk. Míg az első határozat a CRPD elfogadását megelőző, addig a második határozat a CRPD elfogadását követő időszakból származik. Míg az első ajánlás közvetlenül sem a fogyatékossághoz, sem a cselekvőképességhez valamint a gondnoksághoz nem kapcsolódik, addig a második ajánlás a CRPD vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel került elfogadásra, és az értekezés témáját érintően közvetlen relevanciával bír.

1.3.1. A választójogra vonatkozó korlátozások eltörléséről

A Parlamenti Közgyűlés 1459 (2005) sz. határozata a választójogi korlátozások eltörléséről,⁴²³ valamint az 1714 (2005) sz. ajánlása a választójogi korlátozások eltörléséről⁴²⁴ ugyan sem a bizonyos fogyatékosságok, sem pedig a cselekvőképesség alapján történő választójogi korlátozások eltörlését nem javasolta, mégis jelentőséggel bír a doktori munka vizsgálódásait illetően.

Az 1459 (2005) sz. határozat hangsúlyozza, hogy a választójogi szabályozásnak fejlődnie kell annak érdekében, hogy kövesse a modern társadalmak progresszióját az egyre befogadóbb demokrácia felé.⁴²⁵ Bár a Parlamenti Közgyűlés itt elsősorban a bevándorlók és a külföldi

420 Uo. Függelék 4. pont.

421 CRPD 29(a) (iii) cikk.

422 CM/Rec(2011)14. sz. ajánlás i. m. Függelék 4. pont.

423 Council of Europe Parliamentary Assembly: Resolution 1459 (2005) Abolition of restrictions on the right to vote (Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1459 (2005) sz. határozata a választójogi korlátozások eltörléséről). Elfogadva: 2005. június 24.

424 Council of Europe Parliamentary Assembly: Recommendation 1714 (2005) Abolition of restrictions on the right to vote (Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1714 (2005) sz. ajánlása a választójogi korlátozások eltörléséről). Elfogadva: 2005. június 24.

425 1459 (2005) sz. határozat. 1. bekezdés. Ez a megfogalmazás eszünkbe juttathatja az EJEB azon megállapítását, melyet a Hirst kontra Egyesült Királyság (No 2) ügyben tett, miszerint „a választójog nem kiváltság és a huszonegyedik században egy demokratikus államban a kiindulópont az inklúzió elvének támogatása kell, hogy legyen. […] Az általános választójog alapelvvé vált.” (Hirst kontra Egyesült Királyság (No 2) ügy, 59. bekezdés.) (Kiemelés tőlem: G.S.). A Hirst ügyről és az EJEB egyéb releváns döntéseiről részletesebben az értekezés II. részének 1.1.2. fejezete alatt.

73

állampolgárok aktív és passzív választójogának elismerésére hívja fel a figyelmet,⁴²⁶ a progresszivitás nem hagyhatja figyelmen kívül a fogyatékossággal élő személyek – így a gondnokság alá helyezett személyek – választójogi szabályozásának újragondolását sem.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése arra kéri a tagállamokat és a megfigyelői státusszal rendelkező államokat, hogy „szüntessenek meg minden [olyan korlátozást], amely többé már nem szükséges és arányos a törvényes cél elérése érdekében.”⁴²⁷ A Közgyűlés rámutat, hogy főszabályként annak kell érvényesülnie, hogy „a lehető legtöbb állampolgár rendelkezzen hatékony, szabad és egyenlő választójoggal.”⁴²⁸ Ebben a tekintetben a Parlamenti Közgyűlés javasolja, hogy a tagállamok ne tegyenek különbséget az állampolgárok etnikai származása, egészségi állapota, valamint azon státusza alapján, hogy tagja-e a katonaságnak vagy szerepel-e a bűnügyi nyilvántartásban.⁴²⁹

A Parlamenti Közgyűlési határozat reagál az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Hirst kontra Egyesült Királyság⁴³⁰ ügyben meghozott ítéletére is, és felhívja a nemzeti országgyűléseket, hogy vizsgálják felül a meglévő korlátozásokat és hozzanak döntést arról, hogy ezek továbbra is a törvényes cél elérésére irányulnak-e, és nem önkényesek vagy aránytalanok. Itt a Parlamenti Közgyűlés a fogvatartottak és a bűncselekmény miatt elítéltek választójogának korlátozására irányuló gyakorlatot kérdőjelezi meg.⁴³¹

A választójog progressziójára való hivatkozással a Közgyűlés a választójogi korlátozások legitim voltát a bevándorlók és a külföldi állampolgárok, valamint a fogvatartottak és a bűncselekmény miatt elítéltek mellett a katonaság tagjai vonatkozásában is megemlíti és rámutat, hogy a katonaság tagjaitól nem lehet automatikusan megvonni a választójog gyakorlását.⁴³²

A Közgyűlés az 1459 (2005) sz. határozat elfogadásának napján elfogadta az 1714 (2005) sz.

ajánlást is a választójogi korlátozások eltörléséről. Ebben többek között arra kéri az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát, hogy az kérje fel a tagállamokat és a megfigyelői státusszal rendelkező államokat a fogvatartottak és a katonaság tagjainak választójogára vonatkozó meglévő korlátozások átgondolására és mindazon korlátozások megszüntetésére, melyek többé már nem szükségesek és arányosak a törvényes cél elérése érdekében.⁴³³

Az értekezés témáját illetően, összegzésképpen megállapítható, hogy

i) a választójogi szabályozás fejlődik és az egyre befogadóbb demokrácia irányába halad;

ii) azon választójogi korlátozások, melyek szükségesek és arányosak a törvényes cél elérése érdekében, megkérdőjelezhetők és megkérdőjeleződnek.

426 Ennek során konkrétan utal az 1500 (2001) Parlamenti Közgyűlési ajánlásra, mely a bevándorlók és a külföldi állampolgárok politikai életben való részvételéről szól az Európa Tanács tagállamaiban (Recommendation 1500 (2001) Participation of immigrants and foreign residents in political life in the Council of Europe member states). Elfogadva: 2001. január 26.

427 1459 (2005) sz. határozat i. m. 2. bekezdés.

428 Uo. 3. bekezdés.

429 Uo. A Parlamenti Közgyűlés hozzáteszi, hogy „[m]egfelelő figyelmet kell fordítani a külföldön élő állampolgárok választójogára.”

430 Hirst kontra Egyesült Királyság (no. 2) ügy. i. m.

431 1459 (2005) sz. határozat. i. m. 4. és 8. bekezdés.

432 Uo. 9. bekezdés.

433 1714 (2005) sz. ajánlás. i. m. 1.i.b.

74

Ezen megállapítások vezetnek oda, hogy bizonyos fogyatékossághoz, illetve a cselekvőképesség korlátozásához és megvonásához, valamint a gondnokság alá helyezéshez kapcsolódó választójogi korlátozások létjogosultsága is megkérdőjelezhető és meg is kérdőjeleződik, és ezáltal egy még befogadóbb demokrácia körvonalai rajzolódnak ki.

1.3.2. A fogyatékossággal élő emberek jogokhoz való hozzáféréséről, valamint a társadalomban való teljes és aktív részvételéről

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a 2009. január 6-án elfogadott 1642(2009) számú – a fogyatékossággal élő emberek jogokhoz való hozzáféréséről, valamint a társadalomban való teljes és aktív részvételéről szóló – határozata⁴³⁴ (1642(2009) számú határozat) egyrészről referencia dokumentumként említi az Európa Tanács Fogyatékosságügyi Akciótervét,⁴³⁵ másrészről a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény előmozdítását szorgalmazza.⁴³⁶

A dokumentum 7. bekezdésének kulcsfontosságú üzenete a tagállamok számára egy arra irányuló kérés, hogy „a fogyatékossággal élő emberek a cselekvőképességüket, a társadalom más tagjaival azonos alapon megtartsák és gyakorolják.” Ezt a célt a Parlamenti Közgyűlés az alábbi eszközök tagállami biztosítása által látja megvalósíthatónak:

i) A fogyatékossággal élő személyek döntéseinek meghozatalához való jogát nem korlátozzák, vagy nem ruházzák át másra;

ii) A fogyatékossággal élő személyeket érintő intézkedések a szükségleteikhez mérten személyre szabottak; valamint

iii) döntéseik meghozatalában támogató személyek segíthetik őket.⁴³⁷

Ezek az eszközök egyértelműen a CRPD 12. cikkének rendelkezéseiből merítenek, hangsúlyozva, hogy a helyettes döntéshozatal intézményétől a támogatott döntéshozatal irányába kell elmozdulnia a tagállamoknak.⁴³⁸

Akárcsak az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, a Parlamenti Közgyűlés is fontosnak tartotta explicite rámutatni, hogy a gondnokság alá helyezett személyeket nem lehet alapvető jogaiktól megfosztani, ideértve a választójogot is. A Közgyűlés továbbmegy és hangsúlyozza, hogy amennyiben külső segítségre van szükségük alapvető jogaik gyakorlásához, akkor a tagállamoknak megfelelő támogatást kell biztosítaniuk számukra oly módon, hogy kívánságaikat és szándékaikat nem hagyhatják figyelmen kívül.⁴³⁹ Ezzel a megfogalmazással a Közgyűlés reflektál a CRPD 12(4) cikkére, mely hangsúlyozza, hogy „[…] a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó intézkedések tiszteletben tartják a személy jogait, akaratát és választásait […].”

20 nappal az 1642(2009) számú határozat elfogadása után, a Parlamenti Közgyűlés, hogy nyomatékosítsa a határozatában foglaltak jelentőségét, ugyanazon címmel elfogadta az 1854

434 Council of Europe Parliamentary Assembly: Resolution 1642 (2009) Access to rights for people with disabilities and their full and active participation in society (Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az 1642 (2009) számú határozata a fogyatékossággal élő emberek jogokhoz való hozzáféréséről, valamint a társadalomban való teljes és aktív részvételéről). Elfogadva 2009. január 6.

435 Ezzel kapcsolatos elemzést lásd az értekezés II. rész 1.2.3. fejezet alatt.

436 1642 (2009) számú határozat i. m. 4. bekezdés.

437 Uo. 7.1. bekezdés.

438 Vö. a CRPD Bizottság Záró észrevételeivel és az 1. Általános Kommentárral. Ezzel kapcsolatos elemzést lásd az értekezés I. rész 3.2. és 3.4. fejezetei alatt.

439 1642 (2009) számú határozat i. m. 7.2. bekezdés.

75

(2009) számú ajánlását,⁴⁴⁰ melyben többek között arra kéri az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát, hogy „továbbítsa [az 1642(2009) számú] határozatot a tagállamok kormányai számára, és kérje fel őket, hogy vegyék azt figyelembe a fogyatékossággal élő emberekkel valamint a társadalomban való teljes és aktív részvételükkel kapcsolatos nemzeti politikák kialakítása során.”⁴⁴¹ Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a 2009. június 10-én elfogadott válaszában jelezte, hogy a fogyatékossággal élő emberek jogokhoz való hozzáféréséről, valamint a társadalomban való teljes és aktív részvételéről szóló 1854 (2009) számú Parlamenti Közgyűlési ajánlást, az 1642(2009) számú határozattal együtt továbbította a tagállamok kormányai számára.⁴⁴²