Bujdosó Zsolt és öt társa kontra Magyarország ügy

A CRPD lehetőséget biztosít arra, hogy azon részes államokból, amelyek ratifikálták a CRPD-hez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyvet (OP-CRPD),¹⁸⁵ személyek vagy személyek csoportja a CRPD Bizottsághoz forduljon abban az esetben, ha úgy vélik, hogy sérelmet szenvedtek amiatt, hogy az adott részes állam a CRPD rendelkezéseit megsértette.¹⁸⁶ Habár a CRPD Bizottság döntései jogi kötőerővel nem bírnak, ezek mégis a CRPD autoritatív interpretációját adják, és az érintett részes állam irányában relevanciával bírnak.

Mindemellett, ezek a döntések a többi részes állam számára is hasznosak annak tekintetében, hogy miként implementálják a CRPD előírásait.¹⁸⁷

A CRPD Bizottságnak a panaszmechanizmus keretében hozott döntései¹⁸⁸ közül a doktori munka témáját illetően a Bujdosó Zsolt és öt társa kontra Magyarország ügy¹⁸⁹ bír

179 Ilyen jellegű Záró észrevételek születtek Paraguay, El Salvador, Ausztrália és Azerbajdzsán vonatkozásában.

Fontos rámutatni, hogy Paraguay Választási törvénykönyve siket személyek esetében is lehetővé teszi a választójog korlátozását. A CRPD Bizottság ezt a szabályozást és az erre épülő gyakorlatot is bírálta Záró észrevételeiben. Lásd: CRPD Committee: Concluding observations on the initial report of Paraguay. Közzétéve:

2013. május 15. 69-70 bekezdés.

180 CRPD Committee: Concluding observations on the initial report of Austria. Közzétéve: 2013. szeptember 30. 5. bekezdés; CRPD Committee: Concluding observations on the initial report of Sweden. Közzétéve: 2014.

május 12. 4. bekezdés. [a továbbiakban: CRPD Bizottság (2014a)].

181 Vö. CRPD Committee (2013) i. m. 49. bekezdés.; CRPD Committee (2014a) i. m. 52. bekezdés.

182 CRPD Committee (2014a) i. m. 52. bekezdés.

183 Uo.

184 Uo.

185 Optional Protocol to the Convention on the Rights of Persons with Disabilities (OP-CRPD).

186 Vö. OP-CRPD 1(1) cikk.

187 Vö. IDA: Factsheet on the Optional Protocol to the CRPD. 2013. 2.

188 A CRPD Bizottság döntéseit lásd: http://www.ohchr.org/EN/HRBodies/CRPD/Pages/Jurisprudence.aspx (Letöltés ideje: 2014. október 21.)

38

relevanciával, amelyben a CRPD Bizottság 2013. szeptember 9-én fogadta el döntését. Mind a 6 panaszos intellektuális fogyatékossággal él, és cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt állt a beadvány benyújtásakor. Ennek következtében a panaszosok nem vehettek részt sem a 2010. áprilisi országgyűlési, sem pedig a 2010. októberi önkormányzati választásokon, Magyarországon.¹⁹⁰

A Bizottság megállapította, hogy

i. az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése, mely lehetővé teszi az intellektuális fogyatékossággal, pszicho-szociális fogyatékossággal és autizmussal élő személyek aktív és passzív választójogának megvonását, valamint

ii. az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései 24. (2) bekezdése,¹⁹¹ amely alapján „aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja”¹⁹²

az Egyezmény 29. cikkének sérelmét jelenti.¹⁹³

A magyar kormány az ügy folyamán – többek között – az alábbi érveket sorakoztatta fel a korlátozás jogszerűsége mellett:

i. az új alaptörvényi szabályozás és az arra épülő törvényi rendelkezések összhangban vannak az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első kiegészítő jegyzőkönyvének a szabad választásokhoz való jogról szóló 3. cikkével és az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Kiss Alajos kontra Magyarország ügyben meghozott ítéletével;¹⁹⁴

ii. az Európai Unió több tagállama hasonló korlátozó rendelkezéseket állított fel a választójog tekintetében;¹⁹⁵

iii. a bíróság pszichiátriai szakértői véleményre támaszkodik a választójogból való kizárásról rendelkező döntés során;¹⁹⁶

iv. minden választójogból való kizárást felülvizsgálnak a kötelező gondnoksági felülvizsgálati eljárás során, melyre a gondnokság alá helyezésről szóló ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül sor kerül.¹⁹⁷

A Harvard Law School Project on Disability engedélyt kapott arra, hogy beavatkozzon az eljárásba a panaszosok támogatójaként,¹⁹⁸ és beadványában többek között amellett érvelt, hogy a választójogtól való megfosztás soha nem valósíthat meg arányos beavatkozást három ok miatt:¹⁹⁹

189 CRPD Committee: Views under article 5 of the Optional Protocol to the Convention on the Rights of Persons with Disabilities (Tenth session) concerning Communication No. 4/2011. CRPD/C/10/D/4/2011. [a továbbiakban: CRPD Bizottság (2011c)].

190 Uo. 2. bekezdés.

191 A CRPD Bizottság tévesen a 26. (2) bekezdést jelöli itt meg. CRPD Bizottság (2011c) 9.4. bekezdés.

192 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Záró és vegyes rendelkezések 24. (2) pont. Beiktatta:

Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 20. cikk. Hatályos: 2013. IV. 1-től.

193 CRPD Bizottság (2011c) 9.4. bekezdés.

194 Uo. 4.3. bekezdés. Ezzel összefüggésben lásd az értekezés II. rész 1.1.2. fejezetét.

195 Uo. Az Európai Unió és a az Európa Tanács tagállamaiban fellállított korlátokkal összefüggésben lásd az értekezés III. rész 3.3. fejezetét és alfejezeteit.

196 CRPD Bizottság (2011c) 4.4. bekezdés.

197 Uo. 4.6. bekezdés.

198 Uo. 5.1. bekezdés.

199 Uo. 5.6. bekezdés.

39

i. önmagában a képességvizsgálat is fogyatékosságon alapuló diszkriminációt valósít meg;²⁰⁰

ii. elkerülhetetlenül azt eredményezi, hogy olyan egyéneket is megfoszt a választójogtól, akik képesek azt gyakorolni;²⁰¹

iii. a gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy a fogyatékossággal élő személyek sokaságától vonják meg a választójogot.²⁰²

A CRPD Bizottság – ezen érvekre való tekintettel – arra a következtetésre jutott, hogy a választójog gyakorlásának feltételeként végzett, az egyén képességeinek vizsgálatára irányuló eljárás természeténél fogva diszkriminatív, és nem lehet sem jogszerű, sem arányos a Részes állam politikai rendszere integritásának megőrzése érdekében.²⁰³

A Bizottság az ügy érdemének vizsgálata során hivatkozott a Tunézia és Spanyolország kormányaihoz intézett Záró észrevételeire²⁰⁴ és megállapította, hogy Magyarország elmulasztotta teljesíteni az Egyezmény 12. és 29. cikkéből fakadó kötelezettségeknek való megfelelést.²⁰⁵ A Bizottság végül a következő ajánlásokat fogalmazta meg Magyarország számára:

 orvosolni kell a panaszosok nevének törlését a választói névjegyzékből, ideértve a panaszosok megfelelő mértékű kárpótlását az őket ért azon erkölcsi kár miatt, amely abból fakadt, hogy választójoguk megvonása miatt nem vehettek részt a 2010. évi országgyűlési választásokon. Továbbá, a panaszosok megfelelő mértékű kárpótlásának ki kell terjednie azon jogi költségekre, mely a beadvány benyújtásával kapcsolatosan keletkezett;²⁰⁶

 meg kell fontolni az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdésének és a Záró és vegyes rendelkezések 24. (2) bekezdésének hatályon kívül helyezését;²⁰⁷

 olyan törvényeket kell hozni, melyek képességvizsgálat nélkül elismerik minden fogyatékossággal élő személy választójogát, ideértve azon személyeket is, akik több támogatást igényelnek; megfelelő segítséget, valamint ésszerű alkalmazkodást kell nyújtani számukra, hogy politikai jogaikat gyakorolhassák;²⁰⁸

 a fogyatékossággal élő személyek választójogának másokkal azonos alapon történő gyakorlását meg kell erősíteni, és biztosítani kell, amint azt az Egyezmény 29. cikke előírja, annak biztosítása révén, hogy a szavazási eljárások, létesítmények és anyagok megfelelőek, hozzáférhetők és könnyen érthetők és használhatók, és szükség esetén - saját kérésükre - lehetővé téve, hogy a szavazás során egy általuk választott személy legyen segítségükre.²⁰⁹

200 Uo. 5.7. bekezdés.

201 Uo. 5.8 és 5.9. bekezdés.

202 Uo. 5.10 és 5.11. bekezdés.

203 Uo. 9.6. bekezdés.

204 Uo. 9.4. bekezdés. Ezzel összefüggésben lásd az értekezés I. részének 3.2. fejezetét.

205 Uo. 9.5. és 9.7. bekezdés.

206 Uo. 10.1. bekezdés.

207 Uo. 10.2.(a) bekezdés.

208 Uo. 10.2.(b) bekezdés.

209 Uo. 10.2.(c) bekezdés.

40