Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaság 2009. szeptember 28-án ratifikálta a CRPD-t. A Cseh Köztársaság Alkotmánya⁷⁰⁵ nem tartalmaz választójogi korlátozást sem fogyatékosságon, sem a cselekvőképességgel, illetve annak hiányával összefüggésben, azonban a 20. cikk értelmében az Alkotmány releváns rendelkezései mellett a választójog gyakorlására vonatkozóan további, törvényben meghatározott feltételek állíthatóak fel.

A cseh jogi szabályozás értelmében közel 26 000 cselekvőképességet érintő korlátozás alá helyezett személy automatikusan elveszíti aktív és passzív választójogát a helyi, a parlamenti és az Európai parlamenti választások tekintetében.⁷⁰⁶ A Cseh Köztársaság által az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 2011. október 17-én benyújtott Országjelentése értelmében a gondnokság alá helyezett személyeket érintő választójogi korlátozás lehetőségét a Cseh Köztársaság fenn kívánja tartani, mivel azt jogszerűnek véli.⁷⁰⁷

A Cseh Alkotmánybíróságnak az I.ÚS 557/09. sz. határozata értelmében egy gondnokság alá helyezett személy csak teljes cselekvőképtelenség esetén fosztható meg automatikusan a választójogától.⁷⁰⁸ Abban az esetben, ha egy személy cselekvőképessége csupán korlátozott – az Alkotmánybíróság álláspontja értelmében –, az ügy minden körülményét mérlegelve kell meghatároznia a bíróságnak, hogy az adott személy rendelkezik-e választójoggal vagy más politikai jogokkal. Az Alkotmánybíróság a jelen ítéletben vizsgált esettel összefüggésben arra a megállapításra jutott, hogy egy ’enyhe mentális retardáltság’ nem foszthatja meg a kérdéses személyt a választójogától.⁷⁰⁹

Egy évvel későbbi határozatában a Cseh Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a bíróságoknak még a cselekvőképesség teljes megvonására irányuló eljárásban is egyéni vizsgálatot követően kell meghatározniuk, hogy a teljes cselekvőképességgel nem bíró személy részt vehet-e a választási folyamatokban.⁷¹⁰

Ebben az ügyben az indítványozó cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állt.

Az indítványozó arról értesült, hogy annak ellenére, hogy a választói névjegyzékben szerepel a neve, egy – a cselekvőképtelensége miatti – megjegyzés következményeként azt nem gyakorolhatja. Az indítványozó bírósághoz fordult annak érdekében, hogy töröljék a megjegyzést a választói névjegyzékből, és hogy gyakorolhassa a választójogát, azonban kérelmét a bíróság elutasította arra való hivatkozással, hogy a cselekvőképtelensége kizáró ok a választójog gyakorlása vonatkozásában.

705 A Cseh Köztársaság 1992. december 16-i Alkotmánya.

706 Ld: A Cseh Köztársaság parlamenti választásokról szóló 247/1995. sz. törvényének 2(b), 25 és 57. cikkeit; A Cseh Köztársaság elnökválasztásról szóló 275/2012. sz. törvényének 4 (2)(b) és 5. cikkeit; A Cseh Köztársaság helyközi választásokról szóló 491/2001. sz. törvényének 4(2)(b) és 5 (1) cikkeit; A Cseh Köztársaság európai parlamenti választásokról szóló 62/2003. sz. törvényének 5(2)(b) és 6. cikkeit és a Cseh Köztársaság Regionális önkormányzati választásokról szóló 130/2000. sz. törvényének 4(2)(b) és (5)(1) cikkeit. Idézi: Mental Disability Advocacy Center (MDAC): NGO information to the UN Human Rights Committee For consideration when compiling the List of Issues on the Third Periodic Report of the Czech Republic under the International Covenant on Civil and Political Rights. 28 December 2012.

707 Czech Republic: Third periodic report to the UN Human Rights Committee. Közzétéve: 28 November 2011.

CCPR/C/CZE/3. 226. bekezdés.

708 A Cseh Alkotmánybíróság 2009.08.18-i I.ÚS 557/09. sz. határozata. Idézi: FRA (2010) i. m. 13.

709 Uo.

710 A Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának IV.ÚS 3102/08 sz. (2010. július 12-i) határozata.

114

Az indítványozó a Cseh Alkotmánybíróságtól azt kérte, hogy semmisítse meg a támadott bírói ítéletet, és hogy a releváns jogi rendelkezésről mondja ki, hogy alkotmányellenes. Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság elutasította az indítványnak mind a bírósági ítélet megsemmisítésére, mind pedig a releváns jogi rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására irányuló kérelmét, kimondta, hogy az indítványozónak lehetősége van arra, hogy a bíróságtól cselekvőképessége helyreállítását kérelmezze, és ezzel választójogát visszanyerje.⁷¹¹

Mindezek mellett az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az a bírósági gyakorlat, amely a cselekvőképesség megvonása és korlátozása során nem veszi figyelembe az ezen bírósági ítéletek közjogi következményeit, nem felel meg az arányosság alkotmányossági követelményének. Az Alkotmánybíróság a határozatában rámutatott, hogy „az általánosításra épülő és a minden egyes ügyet egyéni alapon vizsgáló megközelítést nélkülöző eljárás elfogadhatatlan egy jogállamban.⁷¹² Az Alkotmánybíróság azt a következtetést vonta le a cselekvőképesség teljes korlátozása/kizárása és a választójog vonatkozásában, hogy a cselekvőképesség kizárása/teljes korlátozása, amely az illető személy számos más jogát is korlátozza – ideértve a közjog területét érintő alanyi jogokat is – elfogadhatatlan, ha ezen korlátozás alá eső jogokat a bíróság nem vizsgálja meg és korlátozásukat, megvonásukat nem indokolja meg ítéletében.⁷¹³

Az Alkotmánybíróság arra is rámutat ítéletében, hogy a bíróságoknak, amikor dönteniük kell arról, hogy megvonják-e az érintett személy választójogát, figyelembe kell venniük, hogy „az érintett személy képes-e megérteni a választások értelmét, célját és következményeit. Ha képes, akkor az illető személy cselekvőképességét nem lehet teljesen korlátozni/kizárni, azonban lehet a cselekvőképességét arányosan korlátozni.”⁷¹⁴ Az Alkotmánybíróság tovább megy és hangsúlyozza, hogy amennyiben a bíróság a választójog megvonásáról dönt, abban az esetben ezt a részét az ítéletnek külön és megfelelően meg kell indokolni oly módon, hogy az reflektáljon egy ilyen beatvakozás súlyosságára.⁷¹⁵ Ez a kötelezettség az Alapvető Jogok és Szabadságok Kartájának 21(1) és (3) bekezdéséből, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez fűzött Első kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikkéből és a Cseh Köztársaság Alkotmányának 89. cikk 2. bekezdéséből is fakad.⁷¹⁶

Ítéletében a Cseh Alkotmánybíróság hivatkozott⁷¹⁷ a Szlovén Köztársaság Alkotmánybíróságának az U-I-346/02 – 13. sz. határozatára, és követte a 2003-ban felállított szlovén példát.⁷¹⁸ Továbbá, a Cseh Alkotmánybíróság hivatkozott az Amerikai Egyesült Államok Maine állam bíróságának a Doe kontra Rowe⁷¹⁹ ügyben hozott ítéletére, melyben alkotmányellenesnek mondták ki azt a szabályozást, amely automatikusan kizárta az intellektuális és/vagy pszicho-szociális fogyatékossággal élő és ezért gondnokság alá helyezett személyeket a választójogból.⁷²⁰

711 Uo. 7. bekezdés.

712 Uo. 28. bekezdés.

713 Uo.

714 Uo. 30. bekezdés.

715 Uo.

716 Uo. A határozat rendelkező részének III. pontja.

717 Uo. 32. bekezdés.

718 A Szlovén Köztársaság Alkotmánybíróságának U-I-346/02 – 13. sz. határozata (2003. július 10.). Ezzel kapcsolatosan lásd az értekezés III. részének 1.28. fejezetét.

719 Doe v. Rowe, 156 F.Supp. 2d 35 (2001). United States District Court, D. Maine. August 9, 2001.

720 A Cseh Köztársaság Alkotmánybírósága: IV.ÚS 3102/08 sz. határozat. i. m. 32. bekezdés.

115

Határozatában a Cseh Alkotmánybíróság arra hívta fel a bíróságokat, különösen is a Legfelsőbb Bíróságot, hogy

“mozduljanak el attól a helytelen felfogástól, melynek gyökerei a kommunista érába nyúlnak vissza – és amely mind a mai napig meghatározó szerepet játszik – annak érdekében, hogy biztosítsák az egyének alapvető jogainak és szabadságainak bíróság általi tiszteletben tartását.”⁷²¹

Összegzésében az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy az a megközelítés, amely a cselekvőképesség megvonását és korlátozását, mint a választójogból való kizárás feltételét határozza meg, önmagában alkotmányellenes. Mindemellett, amennyiben a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnoksági eljárás során, az alkotmányossági követelményeknek megfelelő eljárás keretében – különös tekintettel a személy közjogi területet érintő alanyi jogaira gyakorolt hatásának figyelembe vételével – dönthet a választójog megvonásáról.⁷²² Az Alkotmánybíróság ismételten rámutat azonban arra, hogy amennyiben nincs jogszerű társadalmi érdek a választójog megvonásáról való döntés meghozatalához, akkor annak elrendelése ellentétes az arányosság követelményével, és nem felel meg annak a követelménynek, hogy az alapvető jogokat érintő beavatkozásoknak mindig az egyéni esetekre kell reflektálniuk.⁷²³

Az alkotmánybírósági döntések mellett, a cselekvőképességi rendelkezések újragondolása hosszú ideje napirenden volt a Cseh Köztársaságban, és 2012. február 20-án a Cseh köztársasági elnök aláírta az új Polgári Törvénykönyvet, mely 2014. január 1-jével bevezette a támogatott döntéshozatal és az előzetes jognyilatkozat jogintézményét, és eltörölte a cselekvőképességet kizáró gondnokságot. Az új cseh Ptk. a cselekvőképesség korlátozását mint végső eszközt engedi használni a visszaélések hatékony megelőzését segítő rendelkezések alkalmazása mellett.⁷²⁴

Az új Polgári Törvénykönyv elfogadását és elnöki aláírását követően, 2012 novemberében a Cseh Köztársaság Belügyminisztériuma kidolgozott egy új Választójogi törvénytervezetet. Ez a tervezet még megtagadta volna mind a cselekvőképességet kizáró, mind pedig a korlátozó gondnokság alá helyezett személyektől az aktív és a passzív választójogot.⁷²⁵

Nils Muižnieks, az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa a Cseh Köztársaságban 2012.

november 12 és 15 között lefolytatott látogatásról készült Jelentésében⁷²⁶ két – az értekezés szempontjából fontos – megállapítást tett:⁷²⁷

721 Uo. 33. bekezdés.

722 Uo. 35. bekezdés.

723 Uo. 36. bekezdés.

724 Bővebben:

サンドル・グルバイ: 第13章

ハンガリーとチェコ共和国における民法改正の動向：「法的能力」の制限撤廃に向けた法制度改革. (Gurbai Sándor: Cselekvőképességi Jogreform Magyarországon és a Cseh Köztársaságban. In: A gondnoksági rendszer újragondolása.) Hosei University press. 2013. A cseh jogreformmal összefüggésben: 353-362.; MDAC (2013) i. m. 48-49.

725 Sándor GURBAI, Gábor HALMAI, Lycette NELSON, and Maroš MATIAŠKO: Voting Rights and Guardianship: Hungary, Czech Republic and Slovakia. In: International Disability Alliance: Human Rights Publication Series - The Right to Vote and to Stand for Election. 2013. 70-71. [a továbbiakban: GURBAI, HALMAI, NELSON & MATIAŠKO (2013)].

726 MUIŽNIEKS (2013) i. m.

727 Ezzel kapcsolatosan lásd az értekezés II. részének 1.5.2. fejezetét.

116

i. A cselekvőképesség megvonása vagy korlátozása annak vélelméhez vezet, hogy az érintett személy nem kompetens alapvető jogok sokaságát illetően, ideértve az aktív és a passzív választójogot is.⁷²⁸

ii. A fogyatékossággal élő személyeket, ideértve az intellektuális fogyatékossággal élő személyeket is, nem lehet megfosztani választási és választhatósági joguktól sem a cselekvőképességét korlátozó bármely törvény által, sem bírói vagy egyéb döntés vagy bármely más intézkedés által, amely az érintett személy fogyatékosságán, értelmi működésén vagy vélt képességén alapul.⁷²⁹

Az új Választójogi törvény átdolgozott tervezetét 2013. május 14-én tette közzé konzultáció céljával a Cseh Belügyminisztérium a honlapján.⁷³⁰ A tervezett szabályozás az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosának a Cseh hatóságok felé tett megállapításait figyelmen kívül hagyva, lehetőséget nyújtana arra, hogy a gondnoksági ügyben eljáró bíróság megvizsgálja az érintett személy képességét arra vonatkozóan, hogy képes-e gyakorolni a választójogát. Mindez azt jelenti, hogy a bíróság dönt arról, hogy elveszi-e vagy megtartja az érintett személy aktív és passzív választójogát az Európai parlamenti választásokkal, az elnök- valamint a képviselőválasztásokkal és a helyi képviselőválasztásokkal összefüggésben.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a 2013. július 24-én elfogadott, és a Cseh Köztársaság 2013. májusi Választójogi törvénytervezetére vonatkozó Záró Észrevételeiben nem tartotta aggályosnak azt a lehetőséget, hogy a fogyatékossággal élő személyek választójoga egyéni bírói döntés alapján megvonható lehessen, ellenben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a bíróságok túlzott mértékben korlátozzák az intellektuális és pszicho-szociális fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességét annak ellenére, hogy de facto képesek bizonyos cselekmények véghezvitelére, ideértve a választásokban való részvételt.⁷³¹

A CRPD Bizottság számos alkalommal rámutatott, hogy az ésszerű alkalmazkodás követelménye az egész CRPD-n átívelő jelentőséggel bír, így azt a választójog területén is figyelembe kell venni, és az implementáció során azt biztosítani kell a fogyatékossággal élő személyek számára.⁷³² Ennek ellenére a cseh jogi környezet – a 2000/78/EK Irányelv⁷³³ – átültetéséből fakadóan – csak és kizárólag a munkához való joggal összefüggésben ismeri az ésszerű alkalmazkodás követelményét.⁷³⁴

A Cseh Köztársaság parlamenti választásokról szóló 247/1995. sz. törvénye értelmében, ha a választópolgár nem képes egyedül a szavazólap kitöltésére testi fogyatékossága miatt, vagy mert nem tud írni vagy olvasni, megkérhet egy másik választópolgárt, hogy a segítségére legyen a szavazat leadásakor. A választási bizottság tagja ilyen jellegű támogatást nem nyújthat.⁷³⁵

728 MUIŽNIEKS (2013) i. m. 102. bekezdés.

729 Uo. 109. bekezdés.

730 Mental Disability Advocacy Center (MDAC), European Disability Forum (EDF), and League of Human Rights (LIGA): NGO information to the UN Human Rights Committee For consideration of the Third Periodic Review of the Czech Republic under the International Covenant on Civil and Political Rights. 14 June 2013. 6.

bekezdés.

731 UN Human Rights Committee: Concluding observations on the third periodic report of the Czech Republic.

Közzétéve: 2013. augusztus 22. CCPR/C/CZE/CO/3.

732 Ld. pl: CRPD Bizottság (2011a) i. m. 13. bekezdés.

733 A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról.

734 Ld. Az egyenlő bánásmódról és a hátrányos megkülönböztetés elleni védelemről szóló 198/2009. sz. törvény 3(2) cikke.

735 A Cseh Köztársaság parlamenti választásokról szóló 247/1995. sz. törvénye 19. cikkének (6) bekezdése.

117