I. rész A gondnokság alá helyezett személyekre vonatkozó választójogi szabályozás
3. Összehasonlító elemzés
3.4. A gondnokság alatt álló fogyatékossággal élő személyek választójogi szabályozását
A CRPD hatálybalépését követően1124 számos Európa Tanács és EU tagállamban indult el a választójogi szabályozást is érintő jogreform. Cselekvőképességgel és/vagy a gondnokság alá helyezett személyek választójogával kapcsolatos jogreformok vannak folyamatban, illetve ilyen irányú kezdeményezések indultak el több európai országban, így Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Dániában, Litvániában, Moldovában és Szlovákiában. Jelenleg
1124 2008. május 3.
166
ezekben az országokban az automatikus választójog-megvonás érvényesül a gondnokság alá helyezett fogyatékossággal élő személyek esetében.
A doktori munka keretében lefolytatott kutatás során arra az eredményre jutottunk, hogy a jelenlegi EU tagállamok közül, a CRPD hatálybalépését követően, 6 országban zajlott le az értekezés témáját érintően jogreform. Az intellektuális és/vagy pszicho-szociális fogyatékosságon és gondnokság alá helyezésen alapuló automatikus választójog-megvonást váltotta fel új szabályozás az Egyesült Királyságban 2008-ban,1125 Franciaországban 2009-ben,1126 Hollandiában 2009-ben,1127 Horvátországban 2012-ben,1128 Magyarországon 2012-ben,1129 Lettországban 2013-ban.1130 A horvátországi jogreformra Horvátország EU csatlakozását megelőzően került sor.1131 Mindezek mellett, a CRPD hatálybalépését megelőzően is történtek fontos jogreformok ezen a területen, így Norvégiában 2003-ban, Szlovéniában 2006-ban vagy jóval korábban Olaszországban 1978-ban.1132
A jogreform következtében az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Horvátországban és Lettországban minden intellektuális fogyatékossággal, pszicho-szociális fogyatékossággal és autizmussal élő nagykorú személy – ideértve a gondnokság-típusú intézmények alá helyezett személyeket is – szabadon gyakorolhatja a választójogát. Ilyen hatása volt a korábban Olaszországban és Norvégiában lezajlott jogreformoknak is. Franciaországban és Magyarországon a teljes korlátozást az egyéni bírói mérlegelés alapján megvonható választójogi szabályozás váltotta fel. Ezt a sort a szlovéniai jogreform nyitotta meg 2006-ban.
Az Európai Unió 6 tagállamában végbement poszt-CRPD jogreform iránya tekintetében tehát azt a megállapítást tehetjük, hogy 4 esetben mindenféle jogszabályi akadály elhárult az intellektuális fogyatékossággal, pszicho-szociális fogyatékossággal és autizmussal élő nagykorú személyek elől – a gondnokság alá helyezett személyeket is ideértve – a választójoguk gyakorlását illetően,1133 2 országban azonban a cselekvőképesség fogyatékosság alapján történő megkérdőjelezése és a gondnokság alá helyezés indokul szolgálhat a választójog egyéni bírói döntésen alapuló megvonásához.
1125 A 2006. évi választásigazgatási törvény elfogadva 2006. július 11-én. A releváns 73. szakasz teljes egészében hatályba lépett 2008. július 1-jén. Részletes elemzést lásd az értekezés III. rész 1.7. fejezete alatt.
1126 A Választási törvény (Code électoral) L5. cikkét módosította a 2007. március 5-i 308. törvény. Hatályban 2009. január 1-jétől. Részletes elemzést lásd az értekezés III. rész 1.10. fejezete alatt.
1127 A Holland Alkotmány 2008-as módosítása, mely az intellektuális fogyatékossággal, valamint pszicho-szociális fogyatékossággal élő személyek számára biztosította, hogy szabadon élhessenek választójogukkal oly módon lépett hatályba, hogy a 2009. június 4-i európai parlamenti választások alkalmával már alkalmazandó volt. Részletes elemzést lásd az értekezés III. rész 1.12. fejezete alatt.
1128 2012. december 14-én fogadta el a Horvát Parlament a Választó névjegyzékről szóló törvényt. Az új jogi szabályozás 2012. december 29-én lépett hatályba. Részletes elemzést lásd az értekezés III. rész 1.13. fejezete alatt.
1129 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Záró és vegyes rendelkezéseinek 1. pontja értelmében:
„Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba.” Részletes elemzést lásd az értekezés III. rész 1.19. fejezete alatt.
1130 2012. november 29-én a Lett parlament új cselekvőképességi szabályozást fogadott el. Az új szabályozás 2013. január 1-jén lépett hatályba. MDAC (2013) i. m. 61. Részletes elemzést lásd az értekezés III. rész 1.16.
fejezete alatt.
1131 Horvátország 2013. július 1-jétől EU tagállam.
1132 Részletes elemzést lásd az értekezés III. rész 1.22. (Olaszország), 1.28. (Szlovénia) és 2.13. (Norvégia) fejezete alatt.
1133 Ez a megállapítás Lettország esetében nem teljesen igaz, hiszen, amint az értekezés III. rész 1.16. fejezetben található elemzésben rámutattunk, jogi kollízió áll fenn a szabályozás tekintetében, azonban a joggyakorlat ezt a helyzetet igen egyértelmű módon kezelte. Ezért sorolható Lettország az itt említett 4 tagállam közé.
167 jogs zabályi
a ka dályok el hárultak
67%
gondnokság alá hel yezés indok
l ehet a megvonáshoz
33%
A poszt-CRPD jogreformok iránya az Európai Unió tagállamaiban
A jogreformok során kardinális szerepet játszottak a civil szervezetek,1134 az ombuds intézmények,1135 az Alkotmánybíróságok,1136 és természetesen a parlamenti képviselők,1137 valamint a jogszabály-előkészítő szervek.1138
1134 Például Horvátországban, Magyarországon és Lettországban. Horvátországban az ’Association for Social Affirmation of People with Psychosocial Disabilities (Shine)’ nevű szervezet beadvánnyal fordult a Horvát Alkotmánybírósághoz 2012 májusában, melyben a cselekvőképességükben korlátozott és attól megvont személyek aktív és passzív választójogára vonatkozó szabályozás alkotmányossági vizsgálatát kérte. Ehhez a beadványhoz további hét civil szervezet és a Horvátországi Fogyatékosságügyi Ombuds is csatlakozott. A Horvát Kormány által kidolgozott törvénytervezetet, amely egyéni bírói mérlegelés tárgyává tette volna az aktív választójog megvonásának kérdését a gondnokság alá helyezett személyek tekintetében, több civil szervezet és a Horvátországi Fogyatékosságügyi Ombuds is éles kritikával illette.
Magyarországon fontos szerepet játszott például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) és az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete (ÉFOÉSZ). Ld pl: Társaság a Szabadságjogokért: Választójogot minden fogyatékos állampolgárnak! 2011.
november 11.; Mental Disability Advocacy Center: Az ENSZ bírálja a diszkriminatív magyar választási törvényt.
2013. október 8.
Lettországban a Resource Centre for Persons With Mental Disability „ZELDA” játszott fontos szerepet a jogreformban.
1135 Például Horvátországban és Magyarországon. Horvátország tekintetében lásd az értekezés III. rész 1.13.
fejezetét; Magyarország vonatkozásában lásd: OBH 2405/2009. sz. jelentést és az ezzel kapcsolatos elemzéseket:
FOGARASSY Edit – GURBAI Sándor: A fogyatékossággal élő és a fogvatartott emberek választójogának vizsgálata. In: „Méltóképpen másképp” Fogyatékosügyi projekt. ÁJOB Projektfüzetek 2010/2. (szerk. Borza Beáta – Lux Ágnes). Országgyűlési Biztos Hivatala, Budapest 2010. 75-93.; GURBAI (2010) i. m. 33-41.;
FOGARASSY Edit, GURBAI Sándor, LUX Ágnes: Választójog – egyenlő eséllyel? Fogyatékosság és Társadalom. 2009/3-4. 332-348.
1136 Például Csehország, Szlovénia és Szlovákia esetében. A Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának IV.ÚS 3102/08 sz. határozata és az I.ÚS 557/09. sz. határozata. A Szlovén Köztársaság Alkotmánybíróságának U-I-346/02 – 13. sz. határozata. A Szlovák Alkotmánybíróság az I. ÚS 313/2012-52. számú ügyben hozott határozata. Részletes elemzést lásd az értekezés III. rész 1.5. (Cseh Köztársaság), 1.27. (Szlovák Köztársaság) és 1.28. (Szlovénia) fejezete alatt.
1137 Magyarországgal kapcsolatosan lásd pl: Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány és Társaság a Szabadságjogokért: Választójog és Fogyatékosság. 2011. 5:54 perctől.
1138 Hollandiával összefüggésben például: Az ’Államtanács Közigazgatási Jogalkalmazási Főosztálya’ fontos szerepet játszott, hiszen 2003-ban akként foglalt állást, hogy az akkor hatályos Alkotmánynak a cselekvőképességüktől megfosztott személyek választójogának általános kizárására irányuló rendelkezése sérti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. Részletes elemzést lásd az értekezés III. rész 1.12.
fejezete alatt.
168