Terápiakövetés és rehabilitáció

Jellemző a következő történet. Vagy húsz éve felmérés készült az USA-ban a gyógyszersze-dési hajlandóságról. Azt találták, hogy bizonyos idő elteltével az érintetteknek csak 25%-a szedi az előírt gyógyszereket. De ha az adott időpontokban telefonon emlékeztették őket a gyógyszerek bevételére, akkor ez az arány 75%-ra nőtt. A gyógyszeres és más terápiák betartására érdemes emlékeztetni, és lehetőleg ellenőrizni is a betartásukat. Emlékeztetni könnyű, ellenőrizni nehezebb IKT-alkalmazásokkal.

A sokak által használt gyógyszeradagoló doboz elektromechanikus változata nemcsak jelez az előre beállított időpontokban, de ki is nyitja azt a rekeszt, amelyikben a beszedendő

PB KORREKTÚRAPÉLDÁNY

pirulák vannak, a többit pedig zárva tartja. Hátránya, hogy a készülék a mozgó alkatrészek miatt könnyen meghibásodhat. Van olyan is, amelyik vezeték nélkül kapcsolódik az in-ternetre, és a gyógyszer kiszedése, a fiók vagy fedél bezárása után nyugtázza a művelet elvégzését, így a hozzátartozók, segítők is értesülhetnek róla. A többet tudó készülékek ára vagy havi bérleti díja azonban elég borsos. Egy ilyen eszköznél – bármilyen egyszerűnek látszik is a kezelése – mindig felmerül az a kérdés, hogy azok, akik tényleg rászorulnának, képesek-e még megtanulni a használatát.

Angolszász országokban már terjed a személyre szabott gyógyszercsomag (persona-lised pill pack), ami annyit tesz, hogy a gyógyszertár az egy-egy alkalommal beszedendő gyógyszereket külön zacskókba rakja, és a zacskókra rányomtatja a gyógyszerek nevét és a beszedésük idejét. Ez sokat segíthet mindenkinek, de különösen az enyhe kognitív zavarral vagy kezdődő demenciával élőknek abban, hogy a megfelelő gyógyszereket a meg-felelő időben vegyék be, és egyúttal megkönnyíti az utólagos ellenőrzést (persze a szándé-kosságot nem küszöböli ki). A megoldás jelentőségét mutatja, hogy néhány ország, köztük Magyar ország statisztikáját tekintve, a teljes népességre vetített 1,2–2%-kal szemben a 85 év feletti korcsoportban a demencia előfordulási gyakorisága 32–34%, a 75–84 éves korcsoportban 15–22%, és a 65–74 éves korcsoportban is 3–5%.

Az enyhe kognitív zavarral vagy kezdődő demenciával élő embereket azonban nem-csak a gyógyszerek beszedésére, hanem más tennivalóik elvégzésére is figyelmeztetni kell, például ivásra, evésre, telefonhívás elintézésére, tornára, sétára, más házon kívüli programokra. Több projektben is kísérleteztek különféle emlékeztető megoldásokkal, de ma már ilyen célra például a Google-naptár is jó lehet, ráadásul a tennivalókat egy távol lévő családtag is beírhatja. A nyugtázás is megoldható például egy okostelefonnal, vagy egy olyan nyomógombbal is, amely vezeték nélkül, közvetlenül csatlakozik az internetre, a 9.4.7. szakaszban említett Dash Buttonhoz hasonlóan. Az ugyanott említett, mikrofonnal és hangszóróval felszerelt virtuális segéd (például Google Home) élőszóval is figyelmez-tethet, akár többször is. Ha nem is tökéletesen megbízhatóan, de még a nyugtázás is meg-oldható egy ilyen eszközzel.

A 21. század egészségügyéről szóló konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián tartottak 2016-ban, az egyik előadó, egy orvosprofesszor a szellemi hanyatlás mérséklésének lehetőségét a következőkben látta:

• élethosszig tartó tanulás,

• pozitív életcélok kitűzése, követése,

• az időskori depresszió és szorongás felismerése és kezelése,

• a kapcsolatrendszer fejlesztése: társas kapcsolatok, internethasználat,

• gyógyszeres prevenció,

• rendszeres mozgás, testedzés.

Mások ehhez még hozzá szokták tenni a megfelelő táplálkozás fontosságát, ami a rendszeres mozgással együtt nyilván a fizikai képességek alakulására is hatással van.

A tevékeny életmód (ennek része a tanulás is!), a kapcsolattartás és a gyógyszerszedés IKT-megoldásokkal való támogatási lehetőségeit már tárgyaltuk, a 9.4.2. szakaszban volt már szó a mozgás és a testedzés monitorozásáról is. Most a (gyógy)tornázást és a mozgás-rehabilitációt, majd a táplálkozást támogató egyes IKT-megoldásokra, végül a mentális

KORREKTÚRAPÉLDÁNY PB

és idegrendszeri betegségek korai felismerésének és rosszabbodásuk mérséklésének lehe-tőségeire térünk rá.

Már említettük a 9.5.1. szakaszban, hogy a videotelefon alkalmas arra is, hogy a gyógy-tornász távolról segítse és ellenőrizze a javasolt gyakorlatok elvégzését. Ma már, éveken át tartó idegenkedés után egyre több gyógytornász és edző kínál erre lehetőséget a weblapján, ami a külföldön élőknek, a kisgyereket nevelőknek és a kényelmeseknek is jó, meg az olyan idősebb embereknek is, akiknek a közlekedés a nehezükre esik. Egyre olcsóbbak a 3D-mozgásrögzítő (motion capture) kamerák. Ezekkel fel lehet venni a gyógytornagyakorlatok elvégzését, így a felvétel a javasolt mozgással utólag összevethető, és kiértékelhető, de egy program akár menet közben is észreveheti a hibákat, és figyelmeztethet rájuk. Talán ez ma még utópisztikusnak hangozhat, de gondoljunk arra, hogy (gyógy)tornagyakorlatok már évtizedek óta láthatók a tévében, kaphatók videón; a sportolók mozgását régóta elemzik videofelvételek alapján, újabban pedig animációs filmek szereplőinek mozgását irányítják úgy, hogy valódi emberek mozgását veszik fel 3D-mozgásrögzítő kamerával.

A mozgásrehabilitációt bonyolultabb és drágább eszközökkel, úgynevezett rehabi-litációs robotokkal is lehet segíteni, például stroke-on (agyérgörcsön vagy agyvérzésen) átesett betegekkel lehet velük gyakoroltatni az ismétlődő mozgásokat. Valószínű, hogy csak rehabilitációs központokban és bentlakásos intézményekben lesznek ilyen robotok, bár folynak kísérletek egyszerűbb és olcsóbb, otthon használható robotokkal is. Úttörő kutatás-fejlesztés eredményeként a RehaRob gyógytornáztató berendezés az ezredfordulón készült el Magyar országon; további fejlesztések után ma is használják az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben.

A helyes táplálkozást kétféleképpen lehet támogatni IKT-megoldásokkal: egyrészt az étrend összeállításában lehet segíteni, másrészt az elfogyasztott ételek és italok meny-nyiségét és összetételét lehet naplózni. A megfelelő étrend összeállítása a könnyebb feladat, hiszen sokféle, ingyenes és fizetős alkalmazás közül lehet választani az online receptgyűj-teményektől kezdve az internetes kockázatfelmérő, értékelő és tanácsadó rendszerekig;

az utóbbiak, például a hazai fejlesztésű Preventissimo személyre szabott egészségtervet is készít.⁷ Sok alkalmazást lehet találni a táplálkozás követésére is, de ez nem könnyű, mert nincs jó, automatikus megoldás az elfogyasztott ételek és italok mennyiségének és össze-tételének a bevitelére: az adatokat rendszerint kézzel kell beírni, ami rendszerességet, fe-gyelmezettséget követel meg. A hazai fejlesztésű Lavinia életmódtükör mobilalkalmazásban például egy menürendszerből, legördülő listákból kell kiválasztani, hogy miből, mennyit és mikor fogyasztottunk el.⁸ Az előzőleg bevitt törzsadatok (többek között nem, életkor, magasság, testsúly, munkavégzés és sporttevékenység jellege) alapján kiszámítja és ki-jelzi, hogy az idő múlásával elméletileg hogyan változik az energia, szénhidrát, fehérje és zsír mennyisége a szervezetben. Több más projektben is kísérleteznek a táplálkozás naplózásával, például listákra vagy táblácskákra az ételek és italok neve és képe mellé vonalkódokat nyomtatnak, és közülük kell beolvasni a megfelelőket a mobiltelefonnal.

Hiába lenne célszerű valami (elérhető áron vagy akár ingyen), ha nem kényelmes a használata, nincs közvetlen és kézzelfogható haszna, nem divatos és vonzó, és nem is szó-rakoztató, azaz, ha nincs elég motiváló ereje, akkor csak kevesen fogják használni. Mivel

7 Preventissimo. Elérhető: www.preventissimo.hu (A letöltés dátuma: 2018. 06. 18.).

8 Lavinia életmód-tükör (2016). Elérhető: www.lavinia.hu (A letöltés dátuma: 2018. 06. 18.).

PB KORREKTÚRAPÉLDÁNY

nagyon sok ember szeret játszani, a játékszerűvé tétel (angolul: gamification) fenntartja az érdeklődést, fokozza a motiváltságot. Ma már sok területen alkalmazzák, a marketingtől kezdve az oktatáson és a vállalati tréningeken át a gyógyászatban alkalmazott kezelésekig.

A mentális és idegrendszeri betegségek, többek között az időskori depresszió és szo-rongás, a bipoláris betegség, a skizofrénia, a Parkinson-kór, az enyhe kognitív zavar és a kezdődő demencia korai felismerésének és romlásuk mérséklésének lehetőségeit sok kutatás-fejlesztési projektben keresték már, lásd például az [EC DG Connect 2017a]-ban a 1.1. Projects Related To Mental Health és az 1.3. Projects Related to Neurological Disor-ders alfejezeteket. A játékszerű online alkalmazásokkal a felmérések, vizsgálatok és keze-lések szórakoztatóvá válnak, a velük gyűjthető adatok kiértékelése pedig korai diagnózisra, eddig rejtett összefüggések felismerésére ad lehetőséget (vö. Big Data).

Az AAL-program – amelyről a 9.5.6. szakaszban még lesz szó – 2016. évi pályázata kifejezetten a demenciával élők és a segítőik mindennapjait megkönnyítő IKT-alkalmazások fejlesztéséről szólt,⁹ de a program már korábban is támogatta olyan IKT-alkalmazások ki-dolgozását és kipróbálását valós körülmények között, amelyeknek különféle betegségek menedzselése volt a célja. Így kapott támogatást 2011-ben a BME Egészségipari Mérnöki Tudásközpont az M3W – A szellemi frissesség megőrzése és mérése című projektjéhez¹⁰. Az M3W-projektnek három fő célja volt: a) idős(ödő) emberek kognitív képességeinek fej-lesztése szórakoztató formában (azaz online számítógépes játékokkal); b) a kognitív képes-ségek, a szellemi frissesség esetleges romlásának korai felismerése, c) az érintettek figyel-meztetése változás észlelésekor. A projektben egy olyan alrendszer is elkészült, amellyel egy pszichológus vagy pszichiáter többhetes tréningprogramot tud összeállítani a páciense számára, és amely automatikusan gondoskodik az előírtak ütemezéséről és a végrehajtás ellenőrzéséről.