Bakonyi Péter
C) Közvetlen EU-s pályázati lehetőségek
Az Urban Innovative Action a városok közvetlen pályázati lehetősége (370 millió euró).
Ami új ebben a pályázatban, hogy a városok, városi kerületek közvetlenül pályázhatnak európai uniós támogatásra. Egy vagy több város is pályázhat, kikötés, hogy 50 ezernél na-gyobb lélekszám szükséges. Négy témában lehet pályázni: energetika, városi szegénység, menekültek integrációja, valamint munkahelyteremtés és szakképzés. Maximum 5 millió euró támogatásra lehet pályázni projektenként.
Az Urbact program hálózatépítés, kapacitásfejlesztés és jó gyakorlatok terjesztése útján nyújt szakismereteket, és támogatja a városi döntéshozókat, szakembereket: (1) a város teljesítőképességének javításában; (2) a fenntartható városi stratégia és akcióterv kidol-gozásában és továbbfejlesztésében; (3) a fenntarthatóságot célzó integrált akcióterv meg-valósításában; (4) a fenntartható városfejlesztés terén szerzett tapasztalatok nemzetközi szintű megosztásában.
Az Urbact III program célja a nemzetközi együttműködésben megvalósuló, tervezésen nyugvó, fenntartható városfejlesztési folyamatok felgyorsítása. Az Urbact III 74 millió eurós összeggel segít a városoknak pragmatikus megoldások kialakításában, amelyek újak és fenntarthatók, a gazdasági és környezeti témákat integrálják.
3.2. Okosváros-fejlesztési terv készítése
3.2.1. Intelligens integrált várostervezés
Az okos városok fejlesztése okos tervezést igényel. Ahhoz, hogy sikeresen fejlesszünk egy okos várost, a következő feltételeket kell teljesíteni.
Ismernünk kell a várost, és kell hogy legyen egy jövőképünk, amely a város erőssé-geit és gyengeséerőssé-geit tekinti kiindulópontnak. Olyan megoldást kell választani, amelyik az állampolgárok jelenlegi és jövőbeni igényeit figyelembe veszi. Ezért szükséges, hogy az okosváros-tervezőknek hosszú távú elképzelései legyenek, figyelembe véve a folytonosan fejlődő városi környezetet. A város a jelenlegi állapotából pragmatikusan mozduljon az új irányba. Állapítsuk meg a követelményeket a tervezésnél! Legyenek indikátorok, amelyeket mérünk, és így nyomon követhetjük az előrehaladást. A tervezésnél integrált megközelítést
PB KORREKTÚRAPÉLDÁNY
javasolunk, amely a Fenntartható Energia és Klíma tervre épít. Az integrált megközelítés kell, hogy meghatározza a szakmai megoldásokat és az üzleti tervet, feltételezve azok rea-lizálhatóságát. A szolgáltatók felé konstruktív és semleges módon kell közelíteni, hogy jó együttműködés alakuljon ki. Az integrált megoldáshoz a jelenleginél jobb energiatervezést kell megvalósítani. Javítani kell a jelenlegi rendszerek napról napra történő menedzsmentjét és a polgárokkal történő kommunikációt.1
Hogyan készítsünk fejlesztési tervet az adott városra? A stratégiakészítés általános szabályai szerint az alábbi lépések szükségesek: 1. Helyzetfelmérés. 2. SWOT-analízis.
3. Jövőképkészítés. 4. Stratégiakészítés. 5. Megvalósítástervezés.
3.2.2. A stratégiai terv egy lehetséges felépítése, tartalma
Az okos várossá válás egy fejlesztési folyamat, az élhetőbb környezet, a komfortosabb városi lét megteremtésének lépcsőzetesen megvalósítható útja, olyan elvekre épülő ter-vekkel, amelyek pénzügyi-gazdasági szempontból megalapozott, fenntartható, önfenn-tartó és környezetbarát rendszereket eredményeznek. A stratégia egy többlépcsős, gördülő tervezéses fejlesztési koncepcióra épül, amelyet folyamatosan aktualizálni kell a város településfejlesztési és gazdasági programjával, a kormányzati szándékkal és jogszabályi keretekkel, valamint a pályázati lehetőségekkel és a legfrissebb helyzetelemzésekkel összhangban.
Ebben a szakaszban a stratégiai terv egy lehetséges szerkezetét és kifejtését ismer-tetjük. Az okos város stratégiai terv felépítése, egy tipikus tartalomjegyzéke az alábbi:
• Vezetői összefoglaló
• Okosváros-koncepció: Első lépésként az okos várossá válás motivációját kell be-mutatni, majd a stratégiaalkotás általános céljait kell meghatároznunk. Ki kell ala-kítanunk az okosváros-modellt, a prioritásokat, a fejlesztés kulcsterületeit.
• Jövőkép: A koncepció alapján jövőképet határoznak meg, amely egy öt-tíz éves időtávban megfogalmazza az elérni kívánt célt.
• Helyzetelemzés: A helyzetelemzés a város helyzetének bemutatása, amelynek alapján elkészítjük a SWOT-elemzést, amely a város erősségeit, gyengeségeit, jö-vőbeni lehetőségeit és veszélyeit azonosítja.
• Stratégia: A stratégia kialakítása a következő lépés, amely a jelenlegi helyzetből a jövőképben megfogalmazott célok eléréséhez vezető utat mutatja be. A stratégia fontos része a stratégiai fázisok, illetve a stratégiai résztervek, mint cselekvési terv, oktatási terv, kommunikációs terv, üzleti terv, monitoringterv stb., valamint a meg-valósítás forgatókönyvének kidolgozása.
• Mellékletek, például:
– 1. sz. Melléklet: Nemzetközi és hazai kitekintés – 2. sz. Melléklet: Technológiai megoldások – 3. sz. Melléklet: Okos város mintarendszer
1 A Lechner Tudásközpont az Okos város fejlesztési modell – tervezési útmutatót javasolja a fejlesztési terv készítőinek.
KORREKTÚRAPÉLDÁNY PB
A továbbiakban az okosváros-stratégiai terv néhány kulcsponti eleméhez adunk szempon-tokat, példákat, megoldásokat.
Motiváció
Az okos várossá válás kiemelt kormányzati célkitűzés, európai uniós prioritás, és össz-hangban kell hogy legyen a városvezetés fejlesztési céljaival is.
Az okosváros-modell
Az okosváros-modell fontos szempontja, hogy testreszabott, az általános okosváros-el-képzeléseken túlmenően markánsan számol a helyi sajátságokkal, a lehetőségekkel és a ki-hívásokkal, prioritásokat fogalmaz meg, amelyek által egyedi, testre szabott vízió alakul ki. Az okosváros-prioritások (kisvárosi vonatkozásban):
• Okos életvitel
• Okos épített környezet és infrastruktúra
• Okos környezetvédelem
• Helyi kormányzás korszerűsítése
• Okos energetika
• Okos közlekedés Jövőkép
Az okos város jövőképe az alábbi példában három pillérre, kiemelt célkitűzésre épül, ame-lyek megvalósításában a város vezetése elkötelezett, azokat küldetésének tekinti:
• A kényelmesebb, biztonságosabb, élhetőbb környezet megteremtése. A lakosok és a beköltözők számára kellemes lakókörnyezetet nyújtó, jó megélhetést biztosító, szolgáltató város kialakítása. Ehhez kapcsolódik a megújuló energiák felhasználása, a városi napenergia-programok sikeres működtetése.
• A helyi hagyományokon alapuló és az újonnan előretörő, környezetkímélő ágaza-tokban tevékenykedő, innovatív kis- és közepes méretű vállalkozások támogatása, amelyek a régió gazdasági fejlődési irányaihoz is szervesen kapcsolódnak.
• A térség kulturális és természeti vonzerejére épülő turizmusának továbbfejlesztése, amely egyben a helyi jövedelemtermelést is növeli. Olyan fejlesztés, amely a térséget az ország egyik kedvelt idegenforgalmi fogadóterületévé teszi.
Helyzetelemzés
A város helyzetének sokoldalú, tényszerű szöveges ismertetése. SWOT-elemzés: az erős-ségek, gyengeségek/kihívások, lehetőségek és veszélyek rendezett, tömör összegzése.
Stratégiai következtetések és állásfoglalás a teendőkről, irányokról, fókuszterületekről, mérföldkövekről/forgatókönyvről.
Stratégiai fázisok
Az okosváros-vízió megvalósítása csak átgondolt, többfázisú fejlesztés révén tényszerű-síthető. Ennek tükrében az egymást értelemszerűen átfedő stratégiai fázisok az alábbiak:
• Szervezeti keretek megteremtése, majd a fejlődési fázisok igényeihez való alakí-tása az okos várossá válás teendőinek koordinálására, a tervezésre, megvalósításra
PB KORREKTÚRAPÉLDÁNY
és működtetésre egyaránt kiterjedően (Feladat és hatáskör meghatározása, projekt-menedzsment).
• Az infokommunikációs infrastruktúra mint az intelligens/okos szolgáltatások hordozójának fejlesztése, az internet elérhetőségének teljes körűvé tétele, a se-bességének fokozatos növelése, a rendelkezésre állás (minőség) előírt biztosítása (Digitális város fázis).
• Az infokommunikációs infrastruktúrára mint hordozóra intézményi intelligens/
okos szolgáltatások (elektronikus szolgáltatások) fokozatosan fokozatosan bővülő körének telepítése és működtetése (Intelligens város fázis).
• Az infokommunikációs megoldások segítségével a fizikai infrastruktúrák hatékony használata, az életminőség javítása. Az Okos város fázis a különféle erőforrások és szolgáltatások integrált kezelésével jellemezhető, amely adaptívan reagál a kö-rülmények tényszerű változására. Környezettudatos, és az érintett közösség aktív részvételével számol. Hosszú távon a gazdasági önfenntarthatóságot biztosítja.
Stratégiai tervek
Nyilvánvaló, hogy a nagyvárosok (metropoliszok), a közepes méretű és a kisvárosok részben eltérő kihívásokkal néznek szembe, ezért nem azonos okosváros-megoldásokra van szük-ségük. Még kisvárosok esetében is jelentősek lehetnek a különbségek, akár ugyanabban az országban, ezért minden esetben saját stratégiát és megvalósítási tervet kell kidolgozniuk, a rendelkezésre álló megoldások közül kiválasztva a számukra legmegfelelőbbeket.
A stratégia forgatókönyve
Egy okos város stratégiája többlépcsős, gördülő tervezésen alapul, amely az EU és a kor-mányzat fejlesztési elképzeléseivel összhangban az élhetőbb, környezettudatosabb városért, a megújuló energiák felhasználásával, a fenntartható fejlődést biztosító fejlesztésekkel, 21. századi IKT-technológiák alkalmazásával valósul meg. A gördülő tervezés egy lehet-séges koncepciója:
– 1. szakasz (első két év): Vagyonbiztonság, közbiztonság, személyi biztonság megteremtése. Az egészséges életvitel feltételeinek megteremtése, elsősorban az egészségügyi és szociális ellátás magas színvonalával. Termőterületek online monitorozása, a helyi hőmérséklet, talaj- és légnedvesség, kórokozók figyelése, a beavatkozásokhoz szükséges infrastruktúra megteremtése. A helyi kormányzás korszerűsítése, a kérelmek, engedélyek, rendeletek, segélyek online intézésének kialakítása. Fontos feladat a lakosság oktatásának megszervezése, enélkül az okosváros-funkciók nem megvalósíthatók.
– 2. szakasz (második két év): A fejlesztés második szakaszában a súlypont az ener-getikára, a környezetvédelemre helyeződik. Fontos szempont a kulturális értékek megőrzése, továbbfejlesztése.
– 3. szakasz (harmadik két év): Az integrált okos szolgáltatások bevezetése az okos várossá válás alapvető kritériuma. Ennek része a korszerű informatikai rend-szerek bevezetése a városigazgatásba, a vállalkozások számára vonzó üzleti környezet kialakítása.
KORREKTÚRAPÉLDÁNY PB
3.2.3. A megvalósításnál figyelembe veendő szempontok
Az alábbiakban a megvalósítás folyamatának menedzseléséhez fűzünk néhány megfontolást.
A) Módszertan
A megvalósítás egy relatíve statikus, lineáris folyamat. A várható lépések az okos város megvalósítási tervében a következők:
• Az IKT és a városi adatok trendjeinek vizsgálata.
• A célok meghatározása.
• A politika, a helyi vezetés támogatásának biztosítása.
• A fejlesztést és megvalósítást biztosító projektteam létrehozása, a szerepek és a fe-lelősségi szintek pontos meghatározása.
• Konzultáció más kormányzati és önkormányzati szervezetekkel, ezek megnyerése a projekt támogatására.
• A pénzügyi tervek kidolgozása, műszaki és pénzügyi megvalósítási terv készítése.
• Az alternatívák vizsgálata, a legkedvezőbb megoldás kiválasztása.
• A támogatási megoldások kiválasztása, a magántőke bevonása.
• Az épületek felújításához szükséges engedélyek beszerzése.
• A megvalósítási terv kidolgozása.
• A megvalósítás monitoringtervének elkészítése.
• A megoldások megismételhetősége.
• Fenntartási terv készítése.
Végezetül fontos megjegyezni, hogy a megvalósítás során az érintett partnerekkel jó együtt-működés kialakítása elengedhetetlen a projekt sikeres megvalósítása érdekében.
B) Adatvédelem
Az okos város projekteknél folytonosan megjelenő kihívás az adatvédelem, beleértve a személyes adatok védelmét. Számos okos város projekt az adatokra fókuszál, mivel azok segítségével követhetők az aktivitások, mérhető a fogyasztás, és optimalizálhatók a meg-oldások. Az okos város projektek egyik alapvető eleme, hogy az adatokhoz hozzáférjünk.
Az adatok feldolgozása, gyűjtése, az együttműködő képesség előmozdítása, az adatvédelem biztosítása közös feladat minden okos város projektben. Megállapítható, hogy sok projektnél az adatokkal kapcsolatos szabályozási kérdések megoldatlanok.
A bizalom fenntartása a köz- és magánszférában az adatvédelem területén kiemelt fontosságú. A projekteknek az adatgyűjtés és -felhasználás területén átláthatóknak kell lenniük. Az adatvédelem szabványos megközelítése segíthet az információmegosztás ellen-állásának feloldásában.