Bakonyi Péter
C) Szabványos megoldások
A szabványosítás hatékony módja, hogy harmonizáljuk a módszereket, az értékelőproto-kollokat, ezzel összhangban definiáljuk a kulcsteljesítmény-indikátorokat és kiszámításuk módját. A szabványok megvalósítása hozzásegít a kezdeményezések jó irányba tereléséhez és az ambíciók kézben tartásához.
Az okosváros-szabványok kidolgozását globálisan, azaz világméretekben az ISO, az IEC és több műszaki hangsúllyal az ITU végzi, európai szinten az ETSI (lásd 1.4.3. sza-kasz). Az okos városok és közösségek fejlesztésének globális szabványosítása főleg az ISO Technikai Bizottságában (ISO TC 268) történik. A menedzsmentrendszerek szabványosí-tását az ISO 37101-es munkacsoport látja el. A kulcsindikátorok szabványának kialakítása az ISO 3712 munkacsoportban történik, míg az infrastruktúrával összefüggő kérdések szabványosítását az ISO 3715 munkacsoport látja el.
Megemlítendő, hogy európai szinten harmonizálják a szabványosítási törekvéseket.
Ez három európai szabványosítási szervezetet érint: CEN, CENELEC és ETSI. Ezt úgy érték el, hogy létrehoztak egy dedikált fórumot a három szervezetből: CEN/CENELEC/ETSI Sector Forum az okos városok és közösségek szabványosítására (SF SSCC). A cél, hogy a fejlesztéseket harmonizálják oly módon, hogy egy sor kiegészítő szabványt dolgozzanak ki és javasoljanak a városoknak és közösségeknek. Ezekből keletkezhetnek a sikertörténetek, amelyek más városok számára is megismételhetők. A CEN/CENELEC/ETSI SF SSCC szorosan együttműködik a 3.1.2. szakaszban említett European Innovation Partnership Smart Cities and Communities (EIP-SCC) szervezettel, ahol a városok megfogalmazzák igényeiket, beleértve a magánszektor és az állampolgárok elvárásait is.
3.3. Az okos városok teljesítményének mérése
Az okosváros-programok alapvető célja, hogy biztató jövőt és jobb életminőséget biztosít-sanak a következő generációknak. Mivel egyre több közösség kezdi optimalizálni szolgál-tatásait, felmerül a kérdés, hogyan mérhető, hogy azok valóban jó irányba viszik a város fejlődését. Az ISO, a nemzetközi szabványügyi szervezet meghatározta azokat a tényezőket, amellyel az okos város teljesítményét mérni lehet. Általában egy smart city index egy mennyiségi összefoglalója a teljesítménynek, sok indikátor összesítése, a város okosságát egy számban jellemzi, amelynek kialakítására különböző gyakorlatok vannak. Az indexek mentén az okos városok összehasonlíthatók. Ezen túl, ha egy adott városban rendszeresen, periodikusan alkalmazzuk valamely indexet, akkor az jelzi, hogy a város fejlődött-e, oko-sabbá vált-e, vagy nem. A smart city index egy igen erős eszköz, amellyel befolyásolni lehet a város fejlesztési politikáját, támogatni lehet a döntéshozást.
A következőkben bemutatunk három különböző okosváros-rangsort, a világ nagyváro-sainak rangsorát, Európa közepes méretű váronagyváro-sainak rangsorát, és a tíz legjobban teljesítő várost Európában. Hivatkozunk még a rendszeresen megjelentetett Networked Society City Indexre [Ericsson 2016a].
KORREKTÚRAPÉLDÁNY PB
3.3.1. A Global Cities Index
A Global Cities Index egy okosváros-index, amely a világ nagyvárosainak teljesítményét vizsgálja 27 szempont szerint, öt kategóriában: üzleti aktivitás, emberi erőforrás, informá-ciócsere, kultúra, politika.
A Globális index jelenlegi helyzetet vizsgáló összetevői, és azok súlya:
• üzleti aktivitás (30%): tőkeáramlás, piaci dinamika, jelentős vállalatok jelenléte;
• emberi erőforrás (30%): az oktatás színvonala;
• kulturális tapasztalat (15%): jelentős sporteseményekhez való hozzáférés, mú-zeumok és más kiállítások jelenléte;
• politikai helyzet (10%): politikai események, kiemelkedő gondolkodók, követségek.
A Globális index jövőbeni helyzetet vizsgáló összetevői:
• személyes jólét (25%): biztonság, egészségügy, szociális feszültségek, környezet-védelem helyzete;
• gazdaság (25%): hosszú távú befektetések és GDP;
• innováció (25%): a szabadalmakra épített vállalkozások aránya, nem kormányzati befektetések, inkubáció, startupvállalkozások;
• kormányozhatóság (25%): átláthatóság, a bürokrácia minősége, üzleti tevékenység egyszerűsége.
A Global Cities Indexet rendszeresen kiértékelik, a világ 125 legbefolyásosabb városát vizs-gálják, és külön kiemelik az első 25-öt mint elit, a jövőt befolyásoló városokat [ATKearney 2016]. Az első öt: London, New York, Párizs, Tokió, Hong Kong. Az első 25-ben hat európai város van, a vizsgált 125 városból pedig Budapest az 54.
3.3.2. Európai okosváros-rangsorok
Európában különösen fontos a közepes méretű – 100 és 500 ezer közötti – városok számára a smart city rangsorok kialakítása. A regionális fejlesztési tervek kialakításánál a városok között széles körű egyeztetést generál. A helyi önkormányzatoknál ösztönzést jelent a fej-lesztések felgyorsítására. A kedvező rangsor visszaigazolja a városok, önkormányzatok tevékenységét. A rosszul teljesítő városok figyelmen kívül hagyják az eredményt.
Európa közepes városainak öt szempontja, értékelési tényezője az alábbi:
• Okos gazdaság: innovációs képesség, vállalkozási képesség, gazdaság külső meg-ítélése, termelékenység, munkaerő rugalmassága, beépülés a nemzetközi világba, átalakulás képessége.
• Intelligens lakosság: iskolázottság szintje, élethosszig tartó tanuláshoz való hozzá-állás, szociális és etnikai pluralitás, flexibilitás, kreativitás, nyitottság, közéletben való részvétel.
• Intelligens városirányítás: részvétel a döntéshozásban, köz- és szociális szolgálta-tások, átlátható városirányítás, jövőbe mutató stratégiák, fenntartható, innovatív és biztonságos közlekedési rendszer, az infokommunikációs infrastruktúra rendel-kezésre állása, helyi és nemzetközi hozzáférés rendelrendel-kezésre állása.
PB KORREKTÚRAPÉLDÁNY
• Intelligens környezet: környezetvédelem, alacsony szennyezettség, fenntartható erőforrás-menedzsment, attraktív természeti feltételek.
• Életminőség: kulturális létesítmények, az egészségügy feltételrendszere, az egyének biztonsága, a lakhatás feltételei, oktatási infrastruktúra, a turisztika vonzereje, tár-sadalmi kohézió.
A 2015-ös rangsor:2 A 70 városra kiterjedő értékelésen a skandináv és a Benelux államok, valamint Ausztria végzett az élen. Három magyar város került fel a 70-es listára: Győr a 61., Pécs a 65., Miskolc pedig a 67. helyezést érte el.
Az okos város területén Európa modellként szolgálhat a világ többi része számára.
Az európai városok számos területen élen járnak, például a közlekedésirányításban, a káros-anyag-kibocsátásban, a kultúra területén. Természetesen ez egy vélemény, és más regionális felmérések más eredményt is mutathatnak. Az alábbi, Európa nagyvárosaira kiterjedő tízes rangsor3 egy 2014-es felmérést tükröz: 1. Koppenhága, 2. Amszterdam, 3. Bécs, 4. Barce-lona, 5. Párizs, 6. Stockholm, 7. London, 8. Hamburg, 9. Berlin és 10. Helsinki.
3.4. Összegzés, következtetések
A különféle okosváros-rangsorok elmaradásunkat mutatják. Cél, hogy felzárkózzunk az Európai Unió középmezőnyébe. Ennek az első lépése az okosváros-stratégia elkészítése, ahol ez még nem áll rendelkezésre. A feladat felmérni a jelenlegi helyzetet, és a stratégia szabályai szerint ki kell dolgozni a fejlesztési terveket.
A városok komplex rendszerek, a politika, a földrajzi elhelyezkedés, a demográfia, a társadalmi és kulturális környezet, valamint a gazdasági tényezők miatt. Ez a komplexitás azt is jelenti, hogy az egyes városok nagyon különböznek egymástól, és emiatt kulcsrakész megoldásokat nem lehet alkalmazni [Berger 2017].
Néhány fontos szempont az okos város projektek megvalósításánál:
• Az okos város projektek elengedhetetlen résztvevői, akiknek bevonása a tervezésnél és a megvalósításnál nem mellőzhető: önkormányzatok, politikusok, helyi szerve-zetek, regionális szerveszerve-zetek, nemzeti hatóságok, közműszolgáltatók, közlekedési szolgáltatók, energetikai szolgáltatók, befektetők, lakosság, tanácsadó cégek, egye-temek és kutatóintézetek.
• Üzleti modellek szerepe: Az üzleti modell illeszkedjen a város, település sajátossá-gaihoz, vegye figyelembe az új technológiai megoldásokat.
• Okos város projektek menedzsmentje: Legyen dedikált irányító egység a tervek megvalósítására. Az okos város projektek sikeréhez nem nélkülözhető valamennyi kormányzati, önkormányzati szint támogatása.
Végezetül összefoglaljuk az EU hosszú távú elvárásait az okos városok területén:
• A 20 és 40 év közötti lakosság foglalkoztatási mutatója érje el a 75 százalékot.
• A kutatási ráfordítás érje el a GDP 3 százalékát.
2 European Smart City Index-Ranking, TU Wien, TU Delft, 2015.
3 The 10 Smartest Cities in Europe, Fast Company-Newsletter-2014.
KORREKTÚRAPÉLDÁNY PB
• Az ipar teljesítménye a GDP 20 százalékára növekedjen a jelenlegi 16 százalékról.
• A klímaváltozás szinten tartása kiemelten fontos feladat.
• A károsanyag-kibocsátás legalább 20 százalékkal legyen alacsonyabb az 1990-es évinél, de a kívánatos érték 40 százalék.
• A megújuló energia aránya 20 százalék körül legyen. Az energiahatékonyság-nö-velés minimum a 20 százalékot érje el.
• Az oktatástól várt eredmény: a korai iskolaelhagyók aránya 10 százalék alatt legyen, a 30–34 év közötti lakosság legalább 40 százalékának legyen felsőfokú végzettsége.
• Az EU szociálisan kiszoruló lakossága legyen 20 millióval kevesebb.