Pénzügyek, biztosítás

A pénzügyek intézése is nagy változáson ment át az utóbbi két-három évtizedben. Ahhoz képest, hogy az 1990-es évek elején Magyar országon csak a számlánkat vezető bankfi-ókban vehettük ki a pénzünket, ugyanannak a banknak a pár utcával arrébb lévő fiókjában már nem, manapság majdnem mindenkinek egy vagy több bankkártya lapul a zsebében;

átutalásait, befektetéseit online intézi, sőt 2017 szeptemberétől a mobiltelefonos fizetés is széles körben elérhetővé vált.

A személyes benyomások azonban félrevezetnek. Sokan használnak bankkártyát és online szolgáltatásokat, de távolról sem mindenki. Egy 2017 júliusában készült GKI Zrt.

felmérés³ szerint a 18 éven felüli magyar lakosság 55%-ának van egy és 5%-ának két bankkártyája. A bankkártya használata az iskolázottabbak, illetve a fiatalabbak körében elterjedtebb: a diplomásoknál 82%, az érettségizetteknél 67%, a szakmunkásoknál 58%, a legfeljebb 8 osztályt végzetteknél 23%; illetve 30 év alatt 59%, 31–50 év között 75%, 50 év fölött 48%. A kártyatulajdonosok fele használja az érintéses (PayPass) fizetési funkciót, amelynek elterjedtsége ugyancsak függ a végzettségtől és az életkortól. A hazai online bankolásról nem tudunk ilyen átfogó jelentésről. Az OTP Bank 2016-ban készült felmérése szerint ügyfeleik 30%-a, közülük a 18–23 éveseknek már csaknem a fele intézi bankügyeit online. A pénzügyek online intézéséhez és a kártyahasználathoz persze az is kell, hogy legyen bankszámlánk, és pénz is legyen a számlán, ami a magyar lakosság egy jelentős részének nem adatik meg. Egy 2014-es európai uniós felmérés szerint nincs bank-számlája Magyar országon a 15 év fölöttiek 27%-ának, Romániában 55%-ának, Bulgáriában 47%-ának, miközben az uniós átlag 14%.

3 „PayPause” – A lakosság bankkártya- és PayPass használati szokásai (2017). GKI Gazdaságkutató Zrt.

Elérhető:

www.gki.hu/wp-content/uploads/2017/08/GKI-PayPause-A-lakoss%C3%A1g-bankk%C3%A1rtya-%C3%A9s-PayPass-haszn%C3%A1lati-szok%C3%A1sai.pdf (A letöltés dátuma: 2018. 06. 18.).

KORREKTÚRAPÉLDÁNY PB

A biztosításkötés is sokat változott az utóbbi években: ma már az interneten is lehet utas-, gépjármű- és lakásbiztosítást választani, és egyszerűbb esetben megkötni; a megfelelő ajánlat kiválasztását online kalkulátor segíti. Az online biztosítás elterjedtségéről nem nagyon vannak adatok. Egy 2016. júliusi becslés szerint az Egyesült Államokban az in-gatlan- és balesetbiztosítások 8%-át, a kereskedelmi biztosítások 1%-át, a személyi jellegű biztosítások 15%-át és a magánhasználatú személyautók biztosításának 19%-át kötötték online 2013-ban. Ezzel együtt a biztosításkötés azok közé az ügyek közé tartozik, amelyeket viszonylag kényelmesen lehet otthonról is intézni.

9.4.6. Ügyintézés

Magyar országon az önkormányzati weblapokról jó esetben is csak különféle űrlapok tölt-hetők le, a lakosság számára a hivatalos ügyek elektronikus intézését az Ügyfélkapun át el-érhető, központi szolgáltatások jelentik. A legfejlettebb a személyi jövedelemadó bevallása, amely 2017 januárjától online is elkészíthető, a többi adófajta esetén továbbra is szükség van a saját számítógépre telepítendő űrlapkitöltő programra és a kitöltött űrlap feltöltésére.

Több ügyet indíthatunk elektronikusan, és egyúttal időpontot is foglalhatunk a kormány-hivatalokban, például forgalmi engedély, személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél, európai egészségbiztosítási kártya, anyakönyvi kivonat kiállításakor, valamint nyugdíjjal, egyéni vállalkozással és egyetemi felvétellel kapcsolatos ügyek intézésekor.

Az Ügyfélkapun keresztül léphetünk be az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) is 2017 novemberétől, ahol megnézhetjük az egészségügyi ellátásunkkal kapcsolatos iratokat (leleteket, recepteket, orvosi jelentéseket stb.). A napi.hu 2017. október 19-i cikke⁴ a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkárát idézi, aki szerint a 65 év feletti nyugdíjasok közül az Ügyfélkaput mindössze háromezren használják.

2018 elejétől nagy változás várható, ugyanis elindul az elektronikus közigazgatási rend-szer, az államigazgatási szervek, az önkormányzatok, a bíróságok, az ügyészségek, a köz-jegyzők és a közüzemi szolgáltatók január 1-jétől kötelesek lehetővé tenni az elektronikus ügyintézést. Elindul a vállalkozások és az állam közötti közvetlen kapcsolattartást szolgáló Cégkapu is.

A változásra szükség is van, mert az európai uniós tagállamok digitális fejlettségéről szóló, már idézett jelentés szerint a digitális közszolgáltatások jelentik az egyik legnagyobb kihívást Magyar országnak a digitális gazdaság és társadalom terén [EC DG Connect 2017b]. Összességében 2017-ben az ország a 27. helyen áll Románia előtt, Horvátország mögött, az éllovasok pedig az észtek, a finnek és a hollandok. Az internetes közszolgáltatá-sokhoz való hozzáférés javult, de további fejlesztésekre van szükség. Magyar ország a 23. he-lyen van az űrlapok automatikus kitöltése, azaz az adatok közigazgatási rendszerek közötti automatikus átadása és a 25. a teljes körű online ügyintézés terén. Nagy kihívás az űrlapok automatikus kitöltése, mert szigorúak az adatvédelmi szabályok, és bonyolult a különböző nyilvántartások összekapcsolása. Továbbra is kihívást jelent az internetes közszolgáltatások

4 Szabó Dániel (2017): Nagy változás jön januárban, vizsgázik az állam. napi.hu, 2017. 10. 19. Elérhető: www.

napi.hu/magyar_vallalatok/nagy_valtozas_jon_januarban_vizsgazik_az_allam.649559.html (A letöltés dá-tuma: 2018. 06. 18.).

PB KORREKTÚRAPÉLDÁNY

felhasználóbarát megjelenése. Mindezek ellenére 2016-ban az internethasználók 30%-a küldött kitöltött űrlapot a hatóságoknak, ami alig marad el a 34%-os uniós átlagtól.

A nyílt hozzáférésű adatokat tekintve Magyar ország a 2016-os 11. helyről a 23. helyre esett vissza 2017-ben, mert miközben az EU-ban átlagosan 2015-ről 2016-ra 13 százalék-ponttal nőtt a nyílt hozzáférésű adatok aránya (46%-ról 59%-ra), addig Magyar országon 7 százalékponttal csökkent (50%-ról 43%-ra). Az elektronikus azonosítást a 2016 január-jában bevezetett e-személyi igazolvány teszi lehetővé, amelyet 2016 végéig 1,3 millióan váltottak ki.

9.4.7. Vásárlás, e-kereskedelem

Az online vásárlás, az elektronikus kereskedelem, ahogy nap mint nap tapasztaljuk, gyorsan terjed szerte a világon, így Magyar országon is. A pizzarendeléstől és jegyvásárlástól kezdve a szállásfoglaláson és újság-előfizetésen át a sportáruk és műszaki cikkek vásárlásáig terjed a skála. A belföldi szállítók mellett egyre többször rendelünk külföldi szállítóktól is.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a kereskedés jelentős része már az interneten zajlik, pedig az e-kereskedelem a teljes kiskereskedelmi forgalomnak kevesebb mint 4%-át teszi ki Magyar országon, derül ki a GKI Digital és az arukereso.hu 2017 februárjában közzétett adataiból.⁵ 2016-ban az Európai Unióban ez az arány már 18% volt, így nálunk is jelentős növekedés várható. Az online vásárlók 27%-a budapesti, ők az összes rendelés 41%-át adták le. Magyar országon a legtöbben műszaki cikket vásárolnak az interneten (29%), ezt követi a játék és a kultúra, majd a számítástechnika. A forgalomnövekedés a műszaki áruk után a divat- és sportcikkek, valamint a szépségápolási termékek körében volt a legmagasabb.

Az online vásárlásra való hajlandóságot, a vásárlási szokásokat a nem, életkor, vég-zettség és foglalkozás egyaránt befolyásolja. A GKI adatai szerint 2017 végéig a teljes magyar lakosság csaknem 30%-a vásárolt már az interneten, közülük 50% a diplomások, 50-50% a férfiak, illetve nők, 60% a 40 év felettiek aránya. Külföldről az online vásárlók 37%-a rendelt már.

Az Európai Statisztikai Hivatal 2017. évi, egyénekre vonatkozó e-kereskedelmi sta-tisztikái [EC Eurostat 2017] szerint az internethasználók aránya az EU-ban a teljes la-kosságon belül 85% volt 2017-ben, közülük 68%, a teljes lakosság 57%-a vásárolt legalább egyszer online. Az arány három százalékponttal magasabb, azaz 71% volt a 16–54 év közötti internethasználóknál. Legtöbben az Egyesült Királyságban, legkevesebben Romániában vá-sároltak az interneten; Magyar ország az utolsó egyharmad élén állt. Az internethasználók aránya a lakosságon belül, illetve az online vásárlók aránya az internethasználók körében 2017-ben az Egyesült Királyságban 95%, illetve 86%, Romániában 70%, illetve 23%, Magyar országon 79%, illetve 49% volt.

Az EU-ban 2017-ben a legtöbben ruhát és sporteszközt vásároltak (az online vásárlók 64%-a), utána az utazás és szállásfoglalás következett (53%), az utóbbi főleg az 54–74 évesek

5 Szabó Dániel (2017): Tovább száguld a magyar e-kereskedelem. napi.hu, 2017. 02. 22. Elérhető: www.napi.hu/

magyar_vallalatok/tovabb_szaguld_a_magyar_e-kereskedelem.630233.html (A letöltés dátuma: 2018. 06. 18.).

KORREKTÚRAPÉLDÁNY PB

körében volt jellemző. Az online vásárlók 33%-a vásárolt az EU más tagországában mű-ködő eladótól.

A webes és a mobilapplikációs vásárlás már-már klasszikusnak mondható az újabb online vásárlási lehetőségek mellett.

Az Amazon 2015-ben mutatta be azt a kis méretű, vezeték nélküli internetet használó eszközét, a Dash Buttont, amely egyetlen, nagy gombból és egy nagy feliratból áll, és tar-tozik hozzá egy mobilapplikáció is (9.5. ábra). Egyetlen gombnyomás, és az adott terméket már meg is rendeltük az Amazontól. A Dash Button eszközből akárhány beszerezhető és bárhova felragasztható a lakásban. Nem kell válogatni az esetleg túl bő kínálatból az in-terneten, nem kell árakat összevetni: a megszokott cikket az Amazon máris küldi, lehet, hogy nem a legjobb áron, lehet, hogy nem a legjobbat, de azonnal. A Dash Button ára csak 5 USD, ami ráadásul már az első rendeléskor levásárolható. Az ajánlat veszélyesen csábító, hiszen roppant kényelmes a használata.

9.5. ábra

Vásárlás gombnyomásra: Dash Buttonok az Amazontól

Forrás: [Your House Is The New Shopping Street With Amazon’s Dash Button 2015]

A virtuális asszisztens/segéd ötlete nem annyira új, de hogy önálló eszközként is kapható, méghozzá elfogadható áron, az már inkább. Az Amazon Echo készülékbe beépített asszisz-tens neve Alexa, a Google Home készülékben rejtőzőé pedig egyszerűen csak Google Assis-tant (9.6. ábra). Az asszisztenst a Microsoft Cortanának, az Apple Sirinek hívja. Magyar-országon még csak erős korlátokkal használhatók, magyar nyelven, illetve vásárlásra például nem. A mikrofonnal felszerelt virtuális segéd egy emberi beszéddel irányítható, internetre kapcsolt, aprócska eszköz a szobában, amely – ha elég okos az otthonunk – az utasításunk szerint vezérli a berendezési tárgyakat, végrehajtja a megbízásainkat, kezeli az online fiók jainkat, és – mivel egyben hangszóró is – válaszol a kérdéseinkre, sőt zenélni is tud.

PB KORREKTÚRAPÉLDÁNY

Az eszköz eléri a Google, az Amazon, a Microsoft vagy éppen az Apple szolgáltatásait, és ha arra utasítjuk, be is vásárol.

9.6. ábra

Amazon Echo Dot a láthatatlan Alexa virtuális asszisztenssel

Forrás: [Ramirez 2010]

Ezért beszélünk róla itt, bár egy előző szakaszban vagy a következő alfejezetben is be-szélhetnénk róla, hiszen sokféle célra felhasználható, többek között idős emberek önálló életvitelének a támogatására. Kérdés persze, hogy a 70 év felettiek hány százaléka lenne képes a virtuális asszisztens használatára, netán beállítására, és egyáltalán hányan lennének hajlandók arra, hogy próbát tegyenek vele.

A virtuális asszisztensek alig két-három éve jelentek meg a piacon, és szinte nincs olyan hónap, hogy valaki elő ne rukkolna valamilyen újdonsággal. A Google Home például ma már képes hang alapján megkülönböztetni a felhasználókat, ezért akár hat személy is használhatja felváltva, és diktálással a saját naptárába jegyezhet be vele eseményeket.

Az új és még újabb fejlesztések szinte vég nélkül sorolhatók lennének; erre itt most nincs módunk, de értelme sem lenne. Amire viszont – ismételten – érdemes felhívni a figyel-met, az az, hogy az internetre kapcsolt virtuális segéddel egy újabb, nagyon felkészült virtuális kémet is beengedünk a lakásunkba. A The Guardian 2017. június 6-i cikke, a Rise of the Machines: Who Is the ‘Internet of Things’ Good For?, azaz A gépek felemelkedése:

kinek jó a „tárgyak internete”? [Greenfield 2017] arra hívja fel a figyelmünket, hogy egy kis kényelemért cserébe túl nagy árat fizetünk, hiszen a Dash Button üzemeltetője sokat, a virtuális asszisztens üzemeltetője csaknem mindent megtud a szokásainkról, igényeinkről, gondjainkról, vágyainkról. Miközben tehát az okos város, az okos életvitel és más okos dolgok előnyeiért lelkesedünk, feltétlenül foglalkoznunk kell a lehetséges veszélyekkel, a valószínűleg jelentkező hátrányokkal is.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a rövid távú érdekeink, a kényelmünk és a hétköznapi biztonságunk felülírja a hosszú távú érdekeinket. „Haladás ellen nincs orvosság” – írta Neumann János, aki bizonyára arra gondolt, hogy a tudomány és a technika fejlődése

meg-KORREKTÚRAPÉLDÁNY PB

állíthatatlan, nem érdemes hadakozni ellene. Akkor sem, ha tudjuk, hogy ez a fejlődés nem csupa jót hoz. Hadakozás helyett a társadalomnak folyamatosan arra kell törekednie, hogy jogi eszközökkel, a nyitottság és az átláthatóság megkövetelésével, valamint rendszeres ellenőrzéssel pórázon tartsa, korlátozza a nagyvállalatok, államok és más monopolhely-zetben lévő szervezetek egyébként egyre növekedő hatalmát. Erről szólunk részletesebben a 10. fejezetben.