• Nem Talált Eredményt

Szenvey József — Kazinczynak

In document KAZINCZY FERENCZ ÖSSZES MŰVEI (Pldal 79-82)

Kazinczynak és Szemerének Szenvey visszonos hazafiúi idvezletét.

H a z á m ' őszintén tisztelt koszorús í r ó i ! Örülök a' szép alka­

lomnak, melly régen táplált leg buzgóbb óhajtásaimnak eggyikét illy meg lepőleg bé t e l l y e s í t i ; áldom a' szerencsét, melly VELETEK Igen Tiszteletre Méltók valahára öszve v e z e t ! — Vegyétek külöm-böztetett hazafiúi köszönetemet a m a ' meghívásért, mellyel csekély személyemnek é r d e m e t adtok. — Repülnék még m a Péczelre, hogy én is az Öröm Innepnek egyik választottja vigadjak ; de á' Sors — örömeimnek utján örökké árokvetésekkel forgolódik, — 's így m a is a k a r a t o m ellen Pestre ragad — Csak holnap reggel térek vissza — Azonban el n e m mulasztom azt a' mire n é k e m Igen Tiszteletre Méltók ! szabadságot adtatok — Holnap délre n e m e s Társaságtokba meg fogok jelenni. — Maglódon Martz. 30kán 1829.

3*

36 4987. Szenvey József. — 4988. Kazinczy — Guzmics Izidornak. 1829.

K i v ű l :1 Tekintetes, és Igen tudós Kazinczy Ferencz Űrnak, T ö b b Ts. Ns. Vármegyék' Tábla Bírájának (tit.) külömböztetett h a z a ­ fiúi tisztelettel, Péczelen*

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 29. sz.]

4 9 8 7 .

Szenvey József — Kazinczynak.

Kazinczynak Szenvey.

L á t t a l a k , ősz B a j n o k ! l á t t a m v a l a a' szelid a l k o n y t A r c z o d o n , és t i t k o n k ö n n y b e b o r ú l a szemem.

A' v i h a r o k ' m é r g é t — nemesen h a r c z o l v a — ki á l l t a d , M á r r a b o d a' v a k i r i g y , — és T i e d a' d i a d a l . H o r d o z o d a' k o s z o r ú t , — m e g v í v t a f e j e d n e k az É r d e m ;

B ü s z k é n z e n g i H a z á m , L a n t o s o k ' a t t y a ! N e v e d ' . — M í g B u d a áll, 's M a g y a r él, T e is élsz 's s z á m o d r a szivében

H á l á s e m l é k ű i egy N e f e l e j t s k e v i r í t .

M é g sok I r i g y e d van, s lásd egy v a g y o k én is a z o k b ó l : F á j l a l o m azt, hogy nincs T é g e d előzni e r ő m !

Péczelen Martius 31kén 1829.

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 29. sz.]

4 9 8 8 .

Kazinczy — Guzmics Izidornak.

Péczelen, Apr. 2d. 1829.

G u z m i c s n a k K a z i n c z y b a r á t i tiszteletét.

Itt vagyok szombat olta, édes b a r á t o m , 's Péczel, a' Rádayak' és a' m i Szemerénk' lakja n e k e m eggy új történetnél fogva leve ismét nevezetessé : — az, a' kit én m i n d e n m á s b a r á t i m felett sze­

retek, V a s á r n a p reggeli t e m p l o m előtt Martz. 29d. válta jegyet özvegy Fáy Józsefné, szül. Csorna Borbála Asszonysággal, 's eggy órával azután ki is hirdettetett. A' mi b a r á t u n k eszesebben n e m házasodhatok ; eggyütt leli ifjú, kedves külsőjű, kedves módú, tiszte­

letes jegyesében valamit eszes és jó e m b e r óhajthat. A' Gondviselés n e m szokott a' gyarló halandóról elfeledkezni, 's mindnyájunkra küld bajt, hogy m a g u n k a t öröminkben el ne higyjük. Mit küldhetné e kettőre, n e m értem, h a n e m h a eggyikét a' másikától idő előtt

1 A levél zárlatán kettétört piros pecsét.

* Szenvey József szül. 1799. — Kazinczy F. jegyzete.

4988. Apr. 2d. 1829. 37 k a p n á el. A' lépést vélek kölcsönös hajlandóság és becsülés téteté 's a n n a k megnyugtató érzése, hogy minden tekintetekben egymáshoz illenek. Virágvasárnapján fognak összeeskettetni. Nékem nagy ö r ö ­ m ö m r e van látni, hogy m i n d itt minden a' ki a' t ö r t é n e t e t látja, mind Pesten még minden a' ki tudta hogy ez készül, szívesen örven­

denek 's eggy szájjal lélekkel azt kiáltják, hogy a' legjobb e m b e r a' legjobb asszonyt veszi. — Engem, ki ötödik holnapja hogy távoly vagyok házamtól, nyugtalan vár feleségem, 's a' sok gyermek, és még több b a j ; de itt maradok, hogy tanúja lehessek összekeléseknek is. Illy scénákat csak eggyszer látunk az életben, 's én örömeim p o h a r á t utolsó cseppig szeretem szörbölgetni.

Elunván m a g a m a t a' két Szerelmes közt, az irigység miatt a' m i n t hihetd, szobámba vonúlék vissza, 's ennek ablakából lévén legkedvezőbb kilátás a' Ráday ház' kastélya felé, lerajzolám azt, 's olly szerencsésen, hogy P á l y á m eggyik lapjára vignettként fogom n y o m t a t h a t n i . Megérdemlé az a' ház, mellynek szobájiban Literatú­

ránk első gyümölcsei 's m á r 1 7 4 1 . termettek, hogy a' később m a r a ­ dék által is ismertessék.

A' szomszédban, Maglódon, van eggy S z e n v e y J ó z s e f nevű n e m öreg e m b e r ; 1799b. született. Olvastam Munkájit a' két Zseb­

könyvben, Minervában, 's haliam, hogy Schillernek n é h á n y t h e a t r u m i darabjait, j á m b u s o k b a n , 's két Kötet lyricus Költeményeit lefordította, 's vágytam látni. Martzius utolsó és Apríl. első napjaiban áltjöve hozzánk, 's felolvasá eggy részét Don Carlósznak, Maria S t u a r t n a k et cet. 's ha csak az öröm, hogy illyet látok, meg n e m csalt, ez a' derék fiatal e m b e r epochát fog csinálni Literaturánkban az ízlésre nézve. S z e r e t n é m hallani, Döbr. kiáltozza e még a' maga MERNI KELL-jét, 's ezer meg ezer originális firka felér e eggy olly d a r a b b a l mint Don Carlos vagy Maria Stuart, ha tudnillik jól lesz adva.

Superint. Kis, kinek m a vevém levelét — (e' levelemet Péczelen kezdem, 's itt írom Pesten Apríl. 3d.) — 's ez velem eggy é r t e ­ lemben van.

Halljad ítéletét Muzárion felől is. — «Szemere Muzariona ezelőtt eggy pár nappal érkezek kezemhez. Melly dicső m u n k a ! Tiszteletet 's nagy hálát érdemel Kiadója mind bölcs plánjáért, mind a' felvett munkákért. így szerkeztetve lehetetlen még az olly vélekedéseket is örömest n e m olvasni, mellyek a' mieinkkel ellen­

keznek. Legelsőben a' t e dolgozásodon futottam végig, 's mindeniken gyönyörködve, de legnagyobb örömmel a r r a [!] a' mit a' IV. Kötetben

38 4989. Kazinczy — Döbrentei Gábornak. 1829.

lap 1 5 2 — 1 6 3 irsz. Arról az olly sokszor előfordult tárgyról s u m m á ­ s a b b a n szebbet — 's kimerítőbben velősebbet 's meggyőzőbbet m é g t u d t o m m a l senki sem mondott. De elragadó örömmel forgatám keresztül némelly fiatalabbaknak értekezéseit is. Ki n e m m o n d h a t o m melly édes érzés hatja el szivemet, mikor ollyakat látok Literatúránk gyarapítására üj erővel !s fiatal elevenséggel fellépni, kikben talen-t o m 's talen-tudomány eggyesülve van, 's kiktalen-től ugyan a z é r talen-t talen-tovább haladó kimíveltetések u t á n sok szépet 's jelest lehet reményleni. Én azt az irigységet, mellyről minden Literaturákban, 's legközelebb Muzárion IV. Köt. lap. 1 0 — 8 4 . van panasz, n e m csak n e m érzem m a g a m b a n , de meg sem foghatom. Szívemből óhajtom ismerni, 's szeretet és tisztelet csókjával illetni mind azokat, kiknek valamelly j ó m u n k á ­ jukat olvasom, ;s még jelesebbeket ígérő tehetségeket látom». — Eddig Kis, 's kiki tudja, hogy mind az n é k e m is elejétől fogva megbizonyított érzésem. így repültem a' Te ölelésedre; így olvastam Zirczet elragadtatással ; így- kértem a' Festi öt barátot, hogy á m b á r fiaim lehetnének, szóllítsanak a' b a r á t s á g TE t i t u l u s á v a l ; Is ezt akkor midőn eggy valaki ezeket nem leereszkedésből, h a n e m gőggel, mint a' hajdani durva P r ó k á t o r a' patvaristájit, Öcsém U r a m n a k titulázgatá, 's érezteté, hogy ő é r d e m b e n is több mint ezek, mint esztendőkben, 's lopott tekintetekben. Csudálkozva 's bosszankodva kérdezgeté hogy miként eshetik hogy én az Auróra 's Hébe Recen-siójában csak a' fiatalokat m a g a s z t a l á m ; n e m hiheté miért n e m őtet i s ; 's eggyik levelében s z á m r a vona, hogy a' velem közlött Ossziáni Költeményét v á l a s z o m b a n hogy h a g y h a t á m szó nélkül. Megolvasván a' Muzárion IV. Kötetét, meg fogja érteni. — R á ijesztek mint a' rossz puskás a' nyúlra. — Még többet fog suttogni, titkon, azt m o n ­ dod. Azt úgy is tette v o l n a ; 's most még többtől retteg, 's n e m mer.

Ha mer, szolgalatjára leszek. — Élj szerencsésen, édes b a r á t o m . A' leghitelesebb hírek után írhatom, hogy a' Felség a' Magyar Academiát még meg n e m erősítette.

[Eredetije a sz. Benedek-rend pannonhalmi könyvtárában.]

^ 4989> UULAJ^

In document KAZINCZY FERENCZ ÖSSZES MŰVEI (Pldal 79-82)