Édes Fizsim,
Valaki hallja, hogy téged Ő Nagysága a' Grófné elvive m a g á v a l , örvend nagy szerencsédnek. De hogy valóban szerencsés vagy, a z t senki s e m érezheti inkább mint én, :s az anyád, és testvéreid, és magad. Légy rajta édes lyányom, hogy a' Grófné meg ne bánja kegyességét mellyet veled közöl, teljesítsd mindenben parancsolatit,
•és m u t a s s d háladatosnak az által m a g a d a t hogy mindenben igyekez
zél megnyerni kedvét és kegyességét.
Mind én, mind anyád felgyógyultunk hideglelésünkből; de Emil és Antonín még is rosszul vágynak sokszor. Emil, Bálint és Lajos P a t a k o n v a n n a k a' Collégiumban; Antonínt lehetetlen volt beküldeni, míg j o b b a n lesz. Zseni ide haza volt, de eggy héttel ez előtt a' h ú g o m h o z m e n t Krajniknéhoz, Thaliet pedig Lónyai Gáborné vitte el magával Palágyra Consil. K á r n e r n é húgomhoz, a' ki testvére Kazinczy Istvánnak. — Nálunk minden b e t e g ; Kertészünk, kocsisom, béresem, pásztorom, szakácsném, szobalyány minden, minden.
Delvóné nénéd, a' Mama testvére, feljött Krassó Vármegyéből a' Kázméri Executióra, melly ott holnap fog tartatni. N á l a m van eggy hét olta. Ő is örül, hogy az Isten neked olly jó h á z a t adott.
Erdélyben magyarul is, németül is, oláhúl is meg fogsz tanúihatni ; itt ez a' sok tót cseléd elrontotta nyelvedet. Az lesz legnagyobb ö r ö m ü n k édes Fizsim, h a azt halljuk meg, hogy Ő Nagys. a' Grófné veled meg van elégedve, és ha majd később m a g a d fogod nekünk megírni, hogy mit tudsz m á r .
Anyád 's testvérid csókolnak, 's kérnek hogy légy jó, 's m a g a d a t a' legkissebb cseléddel is szerettessd. Nincs bolondabb e m b e r senki mint a' kevély, még ha a r r a oka van is, n o h a az senkinek n i n c s : de mikor a' szegény a' kevély, az osztán az igazi bolondság.
Ne felejtsd hogy t e a' Grófné h á z á b a n idegen vagy,* és csak kegye
lemben élsz o t t ; 's ha azt n e m felejted, minden fog szeretni. — T a r t s o n meg Isten édes lyányom, mindnyájunknak örömére.
Septemb. 17d. 1829.
[Eredetije Becske Bálint birtokában.]
126 5049. Kazinczy — Gr. Gyulay Karolinának. 1829.
5049.
Kazinczy — Gr. Gyulay Karolinának.
Tisztelt kedves b a r á t n é m ,
Nagyságod esudálkozni fog, mint történhetik az, hogy midőn engem eggy új kegy emlékeztethet Nagyságodra, én akkor egész holnapig hallgathatok. De hányszor vagyunk Urai a' környülállások-nak, és hány esetek bizonyítják, hogy vétkeseknek látszhatunk, midőn még dicsekedhetünk is h ű s é g ü n k k e l ! — Feleségem l e g h a m a r á b b gyógyúla ki hidegleléséből, őtet én k ö v e t e m : de két fiam Emil és Antonín n e m hiszem hogy vagy életekkel vagy hosszas sínléssel ne fizessenek meg vissza nyert bágyadozó egésségekért. Emil, Bálint és Lajos csakugyan b é m e n é n e k P a t a k r a : a' két kicsiny egésségesen mint a' makk, de Emilt csak az a' rettegés vitte be, hogy t a n u l á s á b a n elmarad. Antonínt kénytelen valék a' háznál t a r t a n i még.
És osztán tisztelt kedves Lotti, ada n e k e m a' Sors eleget, a' mi m i a t t felejthetem legszebb örömimet, legszentebb kötelességimet is. Míg én betegeskedem, Mikóházán Comáromy Náni betegeskedék, 's nehezebben m i n t én. Öt hete miolta fekszik, 's n e m ágyban, h a n e m a' szoba' deszkáján, hogy ne kellessék a' szűk helyen for
gatni ; 's annyi idő ólta étek és álom nélkül. Abauj Vármegye S e p t e m b . 14dikén restaurála, 's testvér bátyja a' második Vice Ispán 's ennek hitvese Bárczay Borbála, leánya Dánielnek, b e m e n é nek Kassára, m á r I l d i k b e n . Én tehát, ki addig a' szegény beteg b a r á t n é m a t csak leveleim által látogatám meg, feleségemmel eggyütt általmenék hozzá, 's én úgy, hogy mivel testvére 's ángya őtet két szobaleány és eggy öreg asszony gondjaira bízták, én viseljek r á gondot míg dolgaim engedhetik. Ott valék tehát h á r o m nap, de ekkor, közelítvén m á r a' holnap t a r t a n d ó Executiónk Kázmérban, kénytelen valék hazajönni. A' szegény beteg valóban az én ottlétem alatt leve jobban. Bégi álmatlansága u t á n éjjel is nappal is el kezde aludni, 's valamit m á r enni, 's lábait megmozdíthatá. Melly örömest m ú l a t t a m volna ott tovább is, ha bajaim engedték volna.
Ezen Restaurátio Nagyságodat interesszálni fogja legalább a' mi kedves Bárczay Ferenczünk h á z a miatt. — Úgy hitte hogy Vice Szolgabíró József fíja Első Szolgabíró lesz, de a' Fő Ispán nem candidálá. A' nép a z o n b a n őtet a' nem candidálás mellett is felvéve akaratja ellen vállaira, 's kívánta a' candidálást, de a' mire a'
5050. Guzmics Izidor. 1829. 127 Fő Ispánt semmiképen n e m lehete r á bírni, nyilván a ' V a l l á s t e k i n tete miatt, m e r t Reform, lévén Comáromy István első V. Ispán is, a' Fő Nótárius is a' Consil. P u k y fija Antal, 's azon felül a Fő Szolgabírók közzül kettő, a' Fő Ispánnak vigyázni kellé, hogy a' Cath. Státus a' dolgot ne sokallja. így lévén, Bárezay József m a g á t a' Vice Szolgabíróságban m e g m a r a s z t a t n i n e m engedte. Ellenben testvére Mihály most lépe hivatalba, 's Vice Szolgabíró leve. Erdélyi fülnek rendes az, hogy tekintetes emberek viselik a' Fő és Vice Szolgabírói hivatalt, de a' Vármegye szolgalatja nálunk n e m az ar mi Erdélyben, 's nekünk h a t lovon j á r ó Esküdtjeink is vannak.
A' Cons. Puky fija szemtelenül a k a r á kitolni a' m a g a é r d e m e s V. Ispánját Comáromyt, 's belé tört a' kése. Én gyűlölöm a' szem
telenül tolakodókat, a' kik pedig a' jókat akarják kitolni, hogy m a g o k a t előbbre vigyék, azokat ölném is, h a lehetne. Eggy bizonyos e m b e r a' kit Nagysád ismer — Budán — n e m tenne annyi sok bolondságot, ha az a' szemtelen előre tolakodás és pénz' szerelme n e m gyötrenék. — De ő lássa mit csinál, az az ő dolga.
K é r e m Nagysádat alázatosan, méltóztassék kedves testvérét Gróf Kún Lászlóné Ő Nagyságát és a' Gróf Urat nevemben tisztelni és a' hálátlanság vétke alól felszabadítani addig is, míg magoknak írhatok. Holnap lévén az Executióm Kázmérban, képzeli Nagysád mennyi gond van rajtam.
Maradok örök tisztelettel Nagysádnak
Szeptembr. 17d. 1829. alázatos szolgája Kazinczy Ferencz m p r . [Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. Írod. Lev. 4r. 5. sz.]
5050.
Guzmics Izidor — Kazinczynak.
Kazinczynak Guzmics idvezlését.
Pannonh. Octob. 7d. 1829.
Vitkovicsunk halála engem is megrezzentett, bátor hihetőleg:
volt előrelátva. Benne mi mindnyájan sokat veszténk, Pesti társaink legtöbbet. S z e m e r e m i a t t rettegek, könnyen érdekelhető ő, érzékeny, és itt félénk. Megküldém néki a Muzárion ügyében hozzám intézett iratodat, késérve enjegyzeteimmel. Én a tündéres Meséknek, 's
128 5050. Guzmics Izidor. 1829.
a n n a k az irtóztató Példának, mint m á r írtam, barátjok lenni n e m tudok, egyebekben tökéletesen egy értelemben vagyok veled. É n a te derék iratodon, és a Muzarion két kötetén ugy m e n t e m által, hogy majd mindenhez szóllanék valamit, 's pedig, a mint S z e m e r e kíváná, szívem szerint.
Igen örvendek, hogy a Hajdan kor Gyöngyeit Te fordítottad ; 's tisztelettel érzem m a g a m a t azon nagy Férfiú eránt eltelve, ki a n y o m t a t á s költségeit önként válalá fel. S e m m i t sem kétkedem, hogy Barátid annyit, mennyit kívánsz, el fognak széleszteni. Hozzám bíz
vást küldhetsz 3 0 P é l d á n y t ; ennyit e l v á l a l o k ; ha megszorulsz, többet is k ü l d h e t s z ; a mit m a g a m helyben el n e m adhatok, szét-küldöm városainkba.
Villaxnak canonicus titulusa Fő Tisztelendő, de közönségesen nagyságolják őt, m i n t minden keresztes papot, b a r á t o t . J ó l fogsz cselekedni, h a a borítékot latánul küldöd, 's írod : Reverendissimo a c Amplissimo (ez vagyon Schematiszmusokban is) belől pedig nagyságolod a szerint, a mit Pesti tisztelkedésünk alkalmával m o n dogatni s z o k t á l : honore nunquam peccatur.
Mosolygám uj szerencsétlenségedet, melly előttem m á r régen tudva, sőt m á r feledve is volt ; 's azt gondolám, b á r e volna minden szerencsétlenséged! D . . . fi panaszolkodva, 's kérdezőleg, találgatólag, irta ezt meg nekem. Én válaszomban lehetetlennek állítám lenni, említvén azokat, miket Te hozzám Ő felőle magasztalólag írtál.
Sajnálhatni, hogy nagy Férfiak elég gyengék hasonló gyanúnak helyt engedni. Eszembe j u t itt Kisfaludy Károly hasonló panasza Uránia ellen. Egy költött levél circulált Pesten, melly azt hirdeté, hogy Szeder és Beiméi Aurórát megrontani szándékoznak. «Bár m e g r o n t hatnák, m o n d á m az előttem panaszlónak, Litteratúránk sokat fogna nyerni, h a bár mi jónál is jobbat m u t a t h a t n a ; de még a költött czél megközelítve sincs.* Szederben illy alacsony aemulatziót senki fel n e tegyen.
Mi m á r torkig vagyunk várakozással, 's napról n a p r a süllyedünk.
Szemerének, mivel tőlem is akart valamit a Muzarion jövendő kötetében, ajánlám Urániából Etelkát, Kölesei Krízisével, és Sonet-t e m e Sonet-t a Sonet-tiéddel, melly uSonet-tolsóSonet-t, ha felveendi, újra dolgozom javalaSonet-tod szerint.
Élj szerencsésen a tiéiddel.
[Eredetije a sz. Benedek-rend pannonhalmi könyvtárában.]
5051. Gr. Teleki József. — 5052. Kazinczy — Mocsáry Antalnak. 1829. 129
5 0 5 1 .