Kazinczy Ferencznek Bajza tiszteletét.
Mintegy h á r o m hónapja, hogy a' Tekintetes Űr' becses levelét
^s G a l o t t i E m í l i á j á t vettem. E m e z é r t szíves köszönetemet, a m a r r a pedig válaszomat — fájdalom, igen késő válaszomat — mél
tóztassék ezennel elfogadni.
A' d r á m a i gyűjtemény' kiadása iránt — melly felől elutazott b a r á t o m értesíté a' Tekintetes Urat — Eggenbergerrel voltam alku
ban, de mivel öszveegyezni nem tudtunk, a' dolog függőben m a r a d t ' s mind eddig n e m vagyok eltökélve, mi tévő legyek. Ha ezzel is az történnék, a' mi sokával a' magyar írói legjobb szándékoknak olly gyakran szokott, hogy tellyesedést n e m érne, legyen a' Tekintetes Ű r megnyugodva iránta, hogy kézirata nálam jó kezekben 's gond alatt van, 's t u d t a :s akaratja nélkül vele semmi történni n e m fog, a ' melly időben pedig parancsolja a' Tekintetes Úr, kezéhez szolgál
t a t o m . Szándékom az vala, hogy minden évben négy olly Külföldi
5063. November 16d. 1829.
d r á m á t adjak, melly a szorosabb értelemben vett c 1 a s s i c a i czím-nek belső becsére nézve megfeleljen; fordítási tekintetben pedig olly tökéletes legyen, millyet csak mostani nyelvünk adni képes. Úgy hittem, hogy a' kéziratoknak n e m leszek szűkében, ha a' Tekintetes Űr által dolgozott h á r o m í e s s i n g i d a r a b mellett — mellyeknek megnyerhetésök iránt r e m é n y e m volt — a' S z e n v e y t ő l fordított 's m á r meg is igért s c h i l l e r i d r á m á k a t is használom. Összve-hasonlítván azonban D o n C a r l o s z ' , S t u a r t ' , 's a' B r a u t v o n M e s s i n a' némelly helyeit, azt leltem, hogy ezen fordításokat a' c l a s s i c u s czím alatt használni n e m foghatom. Szenvey a' schilleri d r á m á k n a k , mellyeket láttam, egyikében sem adja vissza a' schilleri lelket 's úgy látszik, hogy ő ezen darabokat n e m fogta-fel egész jelentésűkben ; nyelvének azon felül sokat kell változnia, sokat tisz
tulnia, meddig csak közeíítni foghat is ahhoz a' praecisus, ahhoz a' charakteristikai 's a' szív minden mozdúlatit vissza ábrázoló schilleri beszédhez. Lehetetlenséget n e m kívánok, de azt hiszem erős hittel, hogy a' schilleri d r á m á k a t nyelvünknek m á r ezen kora hasonlítha
tatlanul j o b b a n adhatja, m i n t Szenvey által adva vannak. Azt a' Szenveytől kedvelt széllyel bugyborékoló beszédet épen a' schilleri Musa tűrheti legkevésbbé. A' Szenvey' Schilleréről t e h á t le kellé m o n d a n o m , a' mi még inkább vala ok, hogysem az Eggenbergerrel történt alku, hogy szándékommal felhagyjak, vagy legalább fel
függesszem • azt. Mert ha elkezdem, ki fog kézirattal segélni ? Melly kevés nálunk a' jó író ! 's melly kevés van ezen kevés között is, kinek ideje 's béketűrése legyen valamelly classikus m ü v e t stúdiumává t e n n i ! Pedig úgy hiszem, hogy az illy stúdium nélkül egy s h a k e -spearei és calderoni, egy gőthei drámánál n e m messze megyünk. — Azonban m i n d ezek mellett is el fogok a' jó ügy miatt követni mindent, a' mi csak elkövethető leszen. Talán még b a r á t i m a t oda vezérlem, hogy öt h a t jó fordítással segélni fognak 's azon esetre a' Tekintetes Úr' M i s [!] S á r á j á t és M i n n á j á t is előre egész bizodalommal kérem. Kisfaludy Károlyt és Stettnert m á r megnyer
tem, úgy hiszem haza jövetele után Toldy sem fogja m a g á t vissza
vonni, 's még egy kettő. Négy öt jó többet ér mint száz rosz.
N é h á n y napok alatt elválik mi tévő leszek 's akkor engedje majd meg, a' Tekintetes Űr, hogy Steltner a' m a g a grammatikai, én pedig fordítási, észrevételeinket Emília Galotti felett, a' Tekintetes Úrnak elmondhassuk.
Azon dolog felől, mellyet a' Tekintetes Úr' levelének eleje érdekel,
Kazinczy F . levelezése. X X I . 10
146 5063. Bajza József. 1829.
n e m akarok tudni. Velem az csak Toldy' elmenetele u t á n közölte
tett, 's b á r ne a k k o r is. Gyűlölöm azt, midőn f é r f i a k asszonyi m e n d e - m o n d a után indulván, alapos ok nélkül egymás nyugalmát felzavarják. Ha való volna is, a' mit most a n n a k t a r t a n o m n e m lehet, igazságtalan dolog volt volna a' Tekintetes Úrra neheztelnem a z é r t , hogy véleményét nyíltan 's b a r á t i körben megmondotta. Azt tenni mindenkinek szabadságaihoz és jusaihoz tartozik. Szentmiklósynak én úgy feleltem — lelkismeretem mondja a z t ! — a' mint é r d e m iette. Ö n e m t u d t a megemészteni az ítéletet, melly költői p r o d u c t u m a i felett általam a' publicum előtt elmondatott ; 's olly hangon felelt, mellyre őt értekezésem' szavainak egyike sem szabadíthatá-fel, 's így önmaga adott just a r r a , hogy vele úgy bánjam a' mint bánni n e m egészen illő, n e m egészen .kedvem szerint, de s z ü k s é g e s volt.
Quo casu interrogaris, eodem responde, ezt mondja az iskolák*
bölcse, 's a' tanács n e m rosz, n e k e m legalább az effélékben m i n d é g ösztön s z a v a m 's vezér m a x i m á m volt. Ha a' Tekintetes Úr azt vélte, hogy feleletem n e m sugallta t i s z t a l é l e k (mint a' köztünk elterjedt rege tartja), a n n a k sok okai lehettek, lehettem ön m a g a m is, ki talán n e m eléggé érthetőleg m o n d t a m - e l a' mit elmondani a k a r t a m a' feleletben. Lehet az is, hogy a' Tekintetes Úr a' censor' elszabdalásai után a' Szentmiklósy' czáfolatát n e m olvashatván ar m a g a saját 's eredeti szépségében (úgy miként most, a z é n k í v á n s á g o m r a , a' Minervában ragyog), n e m tudhatta, m i okozta legyen, hogy én Szentmiklósynak olly nyersen, olly m i n d e n t a r t ó z k o d á s n é l k ü l beszélgettem. Történt légyen a k á r m i n t a' dolog, annyi bizonyos, hogy a' Tekintetes Úr' saját jusával és szabadságával élt, midőn baráti között — 's ha m á s helyt is — feleletemről vélemé
nyét hallatta, 's legyen a' Tekintetes Űr elhitetve, hogy én a' m á sT jusainak és szabadságainak sokkal inkább tisztelője vagyok, hogysem valakinek Ítéletéért nehezteljek. — íme, bírom Szentmiklósynak újabb repplicáját is — m e r t jónak látta ismét felelni — 's ó h a j t a n á m , hogy kijőne (a' mint hihetőleg ki is fog) ; legalább a' publicummal éreztetnem lehetne, hogy én Szentmiklósynak s i m á b ban is tudok felelni akkor, midőn ő intra terminos decentiae m a r a d • az ügynek j a v á r a pedig l á t t a t h a t n á m (mert fegyvereket m a g a nyújt kezembe), milly fonákul Ítélget ő, 's mint n e m gondolkodott tellyes-séggel a' dolog felett, mellyről olly m a g a h i t t e n repplicáz. Ez a z olvasóknak ezer meg ezer javalló ;s ellenkező véleményeiket fogná ismét m a g a u t á n vonni, 's én bosszankodjam e mind e z e k é r t ?
Ö064. Kazinczy Ferencz — Kazinczy Ifigeniának. 1829. 147 Legyen t e h á t meggyőződve, a' Tekintetes Űr, hogy indulatom a' Tekintetes Űr iránt m o s t is ugyan az, s még [!] n e m változott, melly mindenkor volt. Pest, November' 16d. 1829.
l a k á s o m van Comitats-Gassel 588.
|Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 27. sz.]
5064.
Kazinczy Ferencz — Kazinczy Ifigeniának.
Édes Fizsim,
Köszönöm hogy r ó l a m emlékeztél, de Bálint és Lajos azt a' jegyzést esinálák betűidre, hogy azok olly hosszúak mint magad
vagy, 's Lajos kevélykedve emlegette hogy ő apró betűket ír, pedig eszt. előtt még n e m tudott írni. De nagy e a' betű, apró e, az mind eggy, csak j ó legyen a' mit írunk.
Anyád és minden testvéreid valaha egésségesek. Sokat b e t e geskedőnek ez ősszel. Thaliet elfoglalá a' gyermektelen nénje Con-siliárius Kárnerné, szül. Kazinczy Honoráta, 's Lónyai Gáborné, Kazinczy Ottília. Zseni itthon van, a' négy fiú pedig P a t a k o n . Emil olly szorgalmatosan tanúi, hogy a' puskát is felejti, Antonín beteg
sége m i a t t pedig csak szüret u t á n m e n e t e bé P a t a k r a ; Bálint é s Lajos m i n d tudják a' Conjugátiókat, 's Lajosnak igen j ó feje van.
Utolsó nap csapodárkodva kérte az anyját, hogy akkor éjjel vele hálhasson, 's sírt mikor ment. De P a t a k o n felejtette a' sírást kivált hogy Vay Laczival lehete, a' Kazinczy Sophie fijával.
Az anyád testvére Delvóné feljőve a' Bánátból, 's itt van férje is a' K á z m é r i Executio miatt, melly bár véget érjen valaha. De az anyád testvére még m o s t is makacskodik.
A' Klavirmesterné itt volt. Szüléjihez m e n t Űj helybe. Kedves volt az a n y á d n a k tőle hallani m i n t m é n e veled Kérbe. A' szegény Szerencsyné folyvást beteg ; félek hogy e' télen elvesztem azt a' 4 0 esztendős b a r á t n é m a t .
Édes Fizsim, légy szerencsés, és becsüld meg azt a' szeren
csédet hogy a' Méltós. Grófné 's a' Méltós. Gróf házokhoz által venni méltóztattak. Magyarul j o b b a n fogsz tudni, m i n t midőn oda mentél, 's szeretném ha oláhúl is németül is megtanulnál. Az anyád 's testvéreid csókolnak. Novemb. 19d. 1829.
10*
[Eredetije Becske Bálint birtokában.]
148 5065. Kazinczy — Szalay Lászlónak. 1829.
5 0 6 5 .
Kazinczy — Szalay Lászlónak.
Szalay László Űrnak.
Széphalom Novemb. 19d. 1829.
Érdemes b a r á t o m , Szíves köszönetemet az Öctób. 27diki emlékezetért. Az Urak megtisztelése nem egyéb mint a' j ó ügy' szeretete ; az ügy e r á n t hevültek fel midőn engem szerettek. De ha az emlegetésben személyemnek része n e m volna is, szeretném az U r a k a t az ügy' szeretetéért.
K é r e m az U r a t adja által ezt Richternek. Örvendek hogy m u n k á t kapott, 's alkalmat fénybe j u t n i ; az könnyít az ő terhein.
De elfelejté az Űr megírni hol tölti Richter a' telet, Pesten e vagy Váradon, a' mint
szándékozott.-y Berzeviczszándékozott.-y Gergelszándékozott.-y még J u r a t u s i esztendeim előtt b a r á t o m
\ volt. J ó fej, nagy tűz, igen jól tanult K é s m á r k o n a' leginkább Magyarországi Históriát tudó Podkoniczky Prof. alatt, 's eggyetlen gyermeke lévén gazdag anyjának (atyjától volt testvére) nagy cultúrát kapott, francziáúl jól tudott, 's derekasan j á t s z o t t a' Violinen. De ő nemcsak jó fejnek a k a r a ismertetni, h a n e m világ' fijának is, 's igen szabadon viselé m a g á t a' szép asszonykák körül. Látta Göt-tingát, Londont, Parist. — II. József ha megszerete valakit, eggyszeri látás után hivatalba tette. így Báró Podmaniczky Józsefet első látására F i ú m é b a R a t h n a k , 's Berzeviczy ezt hallván, fel sem tette, hogy József őtet eggyszerre Consiliáriusnak n e m . De József hihetőleg vette észre, hogy ez inkább akar ragyogni a' hivatalban, mint dolgozni, 's a' B. kéréseit megtagadá. Erre B. elfakada sírva, 's azt m o n d a hogy ő olly reménnyel költött annyit külföldi lakása alatt,, hogy Ö Fels. parancsolni fog vele. Erre József megfogta a' B. frakkján a' gombot, 's ezt kérdé : Bringen Sie die Knöpfe von London ? — J a , ja, Maj. felele B., de engedje meg Felséged, hogy azt a' jegyzést t e h e s
sem, hogy itt n e m a' gombról foly a' beszéd. — József n e m vette balul az igen merész szót, de B. applicálva n e m lett. (A' frakkon, annyi gomb vala, mint betű a' Berzeviczy névben, 's az első gombon B., a' másodikon E, h a r m a d i k o n B, negyediken Z. Valóban a' Császár
hoz m á s frakkban kell vala menni.)
5065. Novemb. 19d. 1829. 149 B. m o s t az Excell. Lovász Sigmond körül kezde szolgálni, ki akkor Belgrád alá gyüjte gabonát a' seregnek. B. ennél gavalléros-kodott. Onnan a' Helytartói Tanácsnál Concipista leve, 's N y o l c z e s z t . alatt sem jöhete vagy Actualitásba, vagy Secretáriusságba.
Anyja elúná a' pénzelést, és öreg lévén nem a k a r a eggyetlen fija nélkül lenni, 's kívánta haza jöttét. Ő tehát elhagyta Budát.
S c h . . . Budai Ágensnek eggy szép felesége volt, 's Sch. meg-j' tiltá B.nek az Asszonyhoz járást. Eggy estve muzsika volt a' V á r beli Kávéház előtt, a' Hauptwach szomszédjában. Schné és igen sok Asszony székeken ültek. B. n e m hitte hogy Sch. megsértessék, h a tilalma ellen megáll az Assz. előtt, és úgy szóll vele a' t ö m ö t t sokaságban. De a' brutális Sch. mellé vonakodott, 's Bt pofon csapta, •
. , , , . , - i . . . . I
B. kikapá a' pálczát valaki kezéből, és elpufogtatá a' Sch. széles és kövér vállát. Társai brávót kiáltanak.
A' Vármegyében is hijába kerese hivatalt. Ez a' külföld látá
sával paradírozni szerető e m b e r t még inkább elszelesítette, hogy világosan azt tanítá, hogy az eszes e m b e r nem magyar, h a n e m világ' polgára, 's gáncsolt mindent a' mit ide h a z a l á t o t t ; n e m tudott magyarul jól, csaknem olly rosszul tudott deákul, és így ő n e m m a g y a r volt, h a n e m deutscher Weltbürger.
Én leveleztem vele, de mindég barátságos harczban. Hogyan eggyezhetett volna a' Cosmopolitával a' tüzes Nationalista ? Végre B. még arról álmodozók, hogy uniáljuk m a g u n k a t a' Vallásban, 's ne legyen P r o t e s t á n s és Catholicus, h a n e m mindnyájan csak keresz
tyének. Figyelmessé tevém, hogy a' Catholicus semmit n e m enged s o h a ; az a' dogmák változhatlansága mellett m a r a d ; az eszes ember, a k á r m i n e k hívják, azon eggyet h i s z : a' n e m elmélkedő, pedig a' sokaság illyen, soha sem fog u n i á l t a t n i ; és így a r r a törekedni kár.
De B. eggy m u n k á t íra, 's Censúra nélkül kiadta. De Conditione et indole rusticor. in Hung., 's az tele van a' leghazugabb d á t u m o k kal. Én recenseálám, 's hírem nélkül a' Reeensiót felküldé R u m y Hormayrnek, 's ez kiadta nevem nélkül. A' Tud. Gyűjt. Recensiómért az égig magasztala, m e r t n e m tudta, hogy az enyém. B. pedig r á m megharagudott, 's megszűnt lenni b a r á t o m .
Valamit religiositása felől. A' Protestánsnak n e m kötelessége communicálni, n o h a tiszteli a' communiót. De a' legszabadabb életű B. minden húsvétkor communicála, még pedig szoros exercitium után. Még élt, midőn Sartóri Fer. Bécsben, R e d a c t o r a eggy Uj ság
levélnek, meghallá hogy B. megholt, 's n y o m t a t á s b a ereszté
Bio-150 5066. Kazinczy — Gr. Széchenyi Istvánnak. 1829.
graphiáját. A' Protestánsok nevették ezt a' n e m protestáns gyónást, m e r t a' protestáns tanítások szerint a' Communio non est ad r e m i s -sionem peccatorum.
1802. elvette az atyai (nem eggyszersmind anyai) testvérének Berzeviezy Sigmondnak leányát. Ennek elhalván mind atyja, mind anyja, a' gyermeket a' Gergely anyja vette nevelésébe. Az asszony elholt a' hírre, hogy fija ezt el akarja v e n n i ; nemcsak azért m e r t a' leány atyja mindenét eltékozlotta, 's igen nevetséges e m b e r volt, h a n e m mivel a' dolgot még a' p r o t e s t á n s szabadság és Királyi Dis-pensatio mellett is incestus formának nézte. Mátkák voltak, 's én a' háznál voltam, mint vendég. Gergely az asztalnál eggy Budai Con-siliáriusné felől szóllott, 's approbatióval, hogy az szerelmeskedései által gazdaggá tette az urát. A' Gergely anyja elborzadt a' szóra. Mit igér az olly jegyes, a' ki a' házassági hűségről jegyes k o r á b a n így szóll.
Még csak azt kell m o n d a n o m , hogy a' de conditione rusticor.
in Hung. írója a' leggyűlöltebb Földes Űr v o l t ; nyúzta jobbágyait.
Hlyének a' Cosmopolíták.
Ezeket szabadon írom, m e r t látom hogy örömmel fogja az Ur hallani a' mit ó h a j t : de bízom az Ur lelke" nemességéhez, hogy vele vissza n e m él, és sem n e k e m n e m csinál bajt, sem eggy sok jóval dicsekedhető e m b e r t sírjában meg n e m piszkol. A' holt k é m é
lést kívánhat.
Köszönöm a' kedves híreket. N e m képzelhetem az Urak Anacharsiszát miért tiltá el a' Censor. Bár h a m a r megláthassam Aurorát.
Vitkovics, a' Tabáni P a p , n e k e m n e m felel, 's kénytelen vagyok újra megszóllítani, hogy testvére Munkájinak kiadásában segédemre legyen. — Éljen szerencsésen, édes b a r á t o m .
[Eredetije a Szemeretár X. kötetében.]
5066.
, K a z i n c z y — Gr. Széchenyi Istvánnak.
M é 11 ó s á g o s G r ó f,
nagy tiszteletű kegyes U r a m !
Nagyságodnak örök ragyogású tette nekünk, kik a' Nyelv körül szolgálunk, tisztünkké tevé, hogy valami Literatúránk' mezején
tör-9
5066. Novemb. 20d. 1829. 151 ténik, azt Nagyságodnak bírósága alá terjesszük. Ez engem a r r a bátorít, hogy kiszabadulván eggy gyalázatos vád' terhelése alól, a' szerencsés változást Nagyságodnak tisztelettel b e m u t a s s a m . A' jók az illyet mindég részvétellel hallják.
Toldy, ki a k a r v á n adni a' Magyar Poesis Kézi-Könyvét, magá
hoz kíváná Verseim' nyalábját, 's abból eggy Epigrammot is kivéve, melly e' szókon kezdődik: Poéta vagy ]» Historicus. Annak egyik sora ez : Illustritásod meg nem sérti — 's innen n e m tudom kiben, gyanú t á m a d a , hogy én a' nyilat vagy Gróf — — — vagy Gróf — — —1 U r a k r a lőttem el.
Tetszett nekem, hogy vádlóim n e m tudják mellyikre a' kettő közzül, és hogy midőn olly valakit b á n t o t t a m , a' ki Verset is ír, históriai d a r a b o k a t is, ezek olly két férfiainkra tévedhetének, kiknek
•eggyike verset n e m írt soha, a' másik históriai dolgokat n e m soha ; m e r t így tisztaságomnak nem kellé mentség. Az eggyik Gróffal nem lévén szorosbb összeköttetésben, 's így t a r t v á n attól, hogy nála a' hír kedvetlenséget szülhet, j ó n a k l á t t a m m a g a m a t menteni, 's azt vevém nyugosztalásomra válaszúi, hogy a' vádat soha n e m hallotta,
•és hogy m a g a soha sem hitte hogy az E p i g r a m m a őtet b á n t a n á . De szoros összekötetésben lévén a' másikkal, a' ki tudja hogy az ő szeretete az én életemnek nagy kevélysége, úgy n e m n é z t e m m a g a m h o z illőnek meghazudtolni a' n e m csak igazságtalan h a n e m elmétlen vádat is, m i n t h a azzal volna szerencsétlenségem vádoltatni, hogy
•loptam. — í m e az idő Ennél a' köztiszteletü nagy embernél is tisz
t á n a k bizonyíta, m e r t valóban az vagyok. — Az én E p i g r a m m á m h ú s z esztendős, és eggy olly valaki ellen van ellőve, a' ki n e m íra magyarul, 's rosszul íra verseket, 's h a m i s lélekkel írá históriai darabjait. — A' két Grófra az Illustritásod téveszté vádlóimat; azt t e h á t Célebritásodva változtatom el, 's így a' gyanút elnémítom.
Valóban bölcs és n e m e s lélek' tanítása az a' mit nekünk Nagyságod ada, hogy a' harcz nevét t u d o m á n y o k körül forgóknak emlegetni, 's annál inkább harczolgatni illetlen. De Nagyságod bizonyosan n e m veszi illetlennek, ha a' köz ügy' védelmében fel-melegűlve szóllunk, m i n t azt nem, ha valaki az Ország' és Vár
megyék' Gyűlésein a' m e g t á m a d o t t jó ügy mellett tűzzel szóll, csak nemességgel szólljon. A' ki magasztalja a' Csokonay' igaz érdemeit, d e kimutatja hol vala n e m szépen szólló, n e m b á n t illetlenül, 's
1 Az eredetiben is így, hiányjelekkel.
152 5067. Lánczy Ferencz. 829.
n é k e m ez is vétkül vételik, a' mit elismerni makacsság nélkül n e m tudok. Vannak közöttünk némellyek, Méltós. Uram, a' kik restéinek tanulni és még is konganak. Az illyeknek is jó kimutatni a' mit vagy nem látnak vagy látni n e m akarnak, m e r t gátolják a' nemzeti e r ő ' kifejlését. Én midőn csak személyem hántatott, soha n e m szóllot-t a m : igen mikor személyem össze vala fonva az üggyel. Eggyüvé k ö t e t e m polemizáló (harczolgató) levelezésimet, 's azokat kész leszek mindég Nagyságodnak bírósága elé terjeszteni. Kitetszik onnan, amazok b á n t a k e lélek' nemességével, vagy én, kit garázdasággal vádolnak.
Méltóztassék Nagyságod ezen mentségemet azon mély tisztelet*
jele gyanánt venni, mellyel változhatatlanúl m a r a d o k Nagyságodnak
Széphalom, Novemb. 20d. 1829.
alázatos szolgája Kazinczy F e r e n c z m p r . [Eredetije a M. Tud. Akad. Széchenyi-múzeumában.]
5067.