3 7 suffragari. Jam vero hac nova constitute Fogarasiensi et

Alba-Juliensi Ecclesiastica Provincia, non dubitamus, Venerabiles Fratres, quin Valacorurn per Transylvaniam diffusa natio c a t h o -licae üdéi addicta novo Aposlo-licae sedis affecta beneficio arctiori quodam vinculo copulanda cupi ipsa s i t , nec non pars illa dominici gregis, aucto pastorum numero, iisque pro suo munere vigilantibus, et vero accedentibus etiam curis Nostris, quas illis nunquam desistemus impendere, securior longe, ac t u -tior existât a schismaticorum insidiis et f r a u d i b u s , qui nulláin praetcrire occasionem sinunt avellendi fideles a sanctae hujus Sedis communione, eosque in aeternae ruinae barathrum d e t r u -dendi. Faxit porro dives in misericordia D e u s , ut qui schisma-ticorum implicantur erroribus, perfusi gratiae coelestis lumine in

sinum complcxumque catholicae Ecclesiae sese recipiant, ut occurrant omnes in unitatem fidei, omnesque unum corpus simus in Christo conservantes unitatem in vinculo pacis. Id nos pro ardentissimo quo tenemur desiderio animaruin salutis impense optamus, precamurque Dominum, qui facit mirabilia solus, ut opus quod inceptum est, sua virtute perficiat.

Jam vero ad recreandum animum Nostrum non minus etiam valuit, Venerabiles F r a t r e s , quod in Republica Guatimalensi in America ad bonum religionis Deo opitulante praestitimus. Vix enim Dilectus Filius illustris et honorabilis vir Raphael C a r -r e -r a illius Reipublicae P-raeses Nobis supplicandum cu-ravit, ut ad ordinandas illic Ecclesiae res animum converteremus, nihil intermisimus, quin Dilecto Filio Nostro Jacobo Sanctae Romanae Ecclesiae Diacono Cardinali A n t o n e 11 i , qui Nobis adstat a negotiis publicis, demandaremus, ut cum Dilecto etiam Filio Marchione Ferdinando Lorenzana Guatimalensis Reipublicae apud Sanctain Sedem Administro gravissimum hujusmodi n e -gotium peragendum susciperet. Itaque die septima mensis octobris superioris anni inita inter ipsos conventio est, eamque p e -culiari eongregationi Venerabilium Fratruin Nostrorum e Colle-gio Vestro mature perpendendam commisimus. Quid vero in convenlione ilia ad Catholicae Ecclesiae decus, atque utilitatem statutum sit, novisse Vos arbitramur ex Apostolicis Nostris Lit-teris III nonas Augusti vertentis anni editis, quibus omnia et singula memoratae conventionis capita rata habuimus et A p o -stolica Nostra auctoritate confirmavimus.

Haec Vobiscum communicanda duximus, Venerabiles F r a -tres, ut in partem adscitos quotidianae Nostrae sollicitudinis, in partem vocemus et gaudii, si quid in gloriam divini nominis, veraeque fidei propagalionem bene ac feliciter evenerit.

Verumtamen conceptain inde laetitiain perturbari rnagno-pere sensimus ex acerbissimis malis, queis Religionem sanctis-siinam per Septemtrionales quasdam ditiones accepimus confli-ctari. Atque ut hic de una tantum loquamur, praeterire silentio non possumus, quod cum ditionis ejusdem Gubernium Nostro et Apostolicae sedis apud Imperialem Vindobonensem Aulam Nuntio significasset, delaturum se ad hanc ipsam sedem c x p o -stulationes suas, neque id praestitit. neque ah Ecclesia divexanda temperavit ; quin etiam sacros Ministros ab officio suo discedere detractantes partim pecunia mulctavit, partim etiam in vincula conjecit. Quibus in asperitatibus tum Cleri ferme universi, tum sacrorum Antistitum, ac potissiinum Friburgensis, qui caeteris praeivit exemplo, mirifice eluxit invictum animi robur et lirmi-tas. Is enim propositum habens reddere Caesari quae Caesaris sunt, et quae Dei, Deo, neque minis fractus, nec periculorum metu deterritus est, quin Ecclesiae j u r a , et pastoralis officii p a r -tes strenue tueretur. Eximiam hanc in Ecclesiae causa susti-nenda constantiain dum meritis extollimus laudibus, Venerabi-lem ipsuin Fratrem Friburgensein Antistitem, ejusque fortitudi-nis socios hortainur, ut ne abjiciant aniinum, sed confortentur in virtute Domini, qui Ecclesiae suae quovis tempore pollicitus est adfuturum, quique bonum certamen certantibus coronain paravit et palmam. Ceterum quod cum gentium apostolo docuit semper Ecclesia, parendum scilicet esse potestalibus sublimioribus, id Nos et catholici Nobiscum Antistites et tenent, et d o -c e n t ; at vero si -contra divinas leges, et sa-crosan-cta E-c-clesiae jura a divino Auetore illi tradita imperatum aliquid sit, obedi-endum esse Deo magis quam hominibus, id exemplo ipse suo

confirmavit. Apostolus, id Nos cum sacris Ecclesiae P a s t o -ribus et docemus et inculcamus.

Acerba haec sunt, Venerabiles Fratres, et ad animi N o -stri curam longe molestissima ; sed enim non minus sollicitos Nos habet atque anxios per Orientales Indias Ecclesiae conditio.

Scitis profecto Praedecessores Nostros, eorumque Nos exempla sequutos in disjunctissimis illis regionibus, prout teniporurn r a tio ferebat, per sacros Antistites Vicarios Apostolicos r e n u n c i a -tos, perque Evangelicos operarios pastorali fidelium regimini consuluisse. Atqui suborti sunt perditi homines, qui sua q u a e -rentes, non quae Jesu Christi, et vanissimas praetexentes causas ad incautos decipiendos, a legitiinorum pastorum subjectionc catholicam plebem subducere niterentur. Id ubi comperimus, e t paternis adhibitis monitis, et inanibus refutatis argumentis, qui-bus dissidium illttd suum tueri contenderent, non destitimus a nefario consilio deterrere catholicae unitatis perturbatores. Quos cum in propositi) perlinaces noseeremus, serperetque malum quotidie magis, datis aliis Apostolicis literis, ad saniora illos consilia revocare iterum conati sumus, primarios vero schisma-tis fautores, nisi intra certum tempus resipuissent, Apostolicae auctoritatis gladio a corpore Ecclesiae abscidinms, et a fidelium communione segregatos prorsus habendos esse palam declara-vimtis. Ex quo illud boni sumus consequuti, ut non mediocris pars chrislianae plebis seditiosorum fallaciam agnoscens se ad iegitimorum Antistitum auctoritatem fidemque contulerit. Utinam vero qui in pravo adhuc dissidio persistant, dignitate praesertim aliqua insigniti, audientes esse velint voeibus Nostris, utinam concessum Nobis sit aberrantem ilium gregem in ovile unicum reducere, extra (|uod nequit reperiri salus. Hac tarnen de re, Venerabiles Fratres, alia erit fusius apud Vos loquendi occasio.

Gravissimatn enim causam esse intelligilis, in qua incolumitas nititur animarum, quaeque idcirco pluriinum mentis, consilii, curarum exposcit. Interim hoc prolitemur, nunquam Nos d e f u -turos officio Nostro atque adeo studiose execu-turos, quidquid implorato sapientiae coelestis auxilio ad avertendam grassantis schismatis luem, populosque ad unitatem catholicam revocandos opportufium noverimus et salutare.

Alia etiam Nobis accessit doloris causa ex infelici exitu sacrae Missionis, quam Ven. Fráter Vincentius Episcopus A r -cadiopolitanus auctoritate Nostra suscepit ad Principem de H a i-t i in insula ejusdem nominis apud American). Haud facile dixerimus, quanto religionis studio memoratus Antistes i n j u n -ctum sibi munus explore sategerit ; verum quum dicto Principi, ejusque Gubernio falsa insedisset opinio de Ecclesia Christi s a -crisque expeditionibus ad animarum tantum lucra susceptis, cumque magna illius Cleri pars ad severioretn vitae disciplinam, quae sacrum ministerium deceat, revocari iniquo animo ferret, hinc praeclarus idem Antistes irritos prorsus dolens labores s u -os p-ost impetratan) a Nobis veniam coactus est excusso pedum pulvere a regione ilia discedere. Gravissima sane, ac nunquam satis deploranda religioni mala inferuntur a quibusdam Ecclesiasticis viris, qui nimis facile a propriis dioecesibus dimissi q u a s -dam petunt Ainericae regiones, ibique ob sacrorum ininistroruin necessitatem facile excipi soient nullo doctrinae ac probitatis experimento, ac proinde aliis plane rebus student, quam homini-bus ad veram fidem adducendis.

Denique hodierno in consessu illud Vobis significandtim censeinus, Venerabiles Fratres, intermissas pendere pro parte Regni Subalpini Gubernii susceptas de religiosis rebus tractationes, sic ut inutile videri possit earn ob causam libera Nos m a n -data dedisse Filio Nostro Cardinali, quem ad tractationes illas conficiendas designavimns. Idcirco per dilectuin item Filium N o -strum Cardinalem negotiis publicis praepositum quaerendum ah eodem Gubernio curavimus, quae illius tandem consilia sint post silentii hujus diuturnitatem. Nos quidem aequo animo accepimus porrectas ab ipso preces circa festorum numerum in universa Serenissimi Sardiniae Regis ditione minuendum, idque indulsi-mus, non solum ad succurrendum miserorum inopiae, qui manuum labore victitare coguntur, sed vero etiam ad exhibenduin l o n g a -nimitatis exemplum, quo facilius Subalpinum Guberniuin ad ea reparanda excitaretur, quae contra Apostolicam Sedem, c o n t r a

que Ecclesiae jura violata, ac pessuindata in co regno p e r p e ram gessisset. Quod si non perinde ac Nos expectamus e v e n e -rit, mansuetudinis certe, ac lenitalis attigisse terminos hand Nos poenitebit. Illud interea declaralum volumus, nullum Nos e x c e p -turos petitionis genus, quod dignitati ac juribus Apostolicae Se-dis, et Heligionis emoluinento minime consentaneuin deprehen-flerimus.

Videtis, Venerabiles Kratres, ad agitandam Ecclesiain no-vas suboriri in dies, ac saevire tempestates. Nobis, qui sedemus in puppi, cnitendum est, ut ventorum furorem Vobis etiam a d j u -vantibus sustineamus. Pergite, ut facitis. adesse Nobis in tam diffieili cursu ac periculoso Iaborantibus. Verum ut res prospéré cedat, Illius implorandum est auxilium, qui mari et ventis imperat. Utinam cominunibus exoralus precibus optatam faciat tranquillitatem, detque volens propitius, ut a diuturnis jaclati-onibus conquiescens Ecclesia securitatis portum attingat.

Vegyesek.

M a g y a r o r s z á g . P e s t . Lapunk mai száma a dec.

19-iki pápai allocutionak, mellyröl közelebb már emlékeztünk, eredeti szövegét hozza. Nem kételkedünk, hogy a z , valamint egyrészről a freiburgi ügyekre vonatkozó szakasza folytán az egész cath. világot mélyen é r d e k l i , ugy különösen honunkban i s , az e. oláh nemzet számára szervezett egyházi tartomány felállításának hirüladása állal, — nem csekély meglepetést és s e n -satiot fog előidézni. A nemzetiségi egyenjogúság elve, kapcsolatban egyéb helyi és viszonyi tekintetekkel, a cath. egység k ö rén és korlátain belül, egyházilag is érvényre emeltetik, s u g y a n -azon nemzetiségek, egyháztartoinányok szerint különválasztva, saját központok köré önálló egyházkormányzattal gyűjtetnek egybe. Igy jött nem sokkal ezelőtt a z á g r á b i , igy jelenleg a l ' o g a r a s - k á r o l y f e j é r v á r i érsekség és illetőleg egyházi tartomány l é t r e , az első a horváth-tót, a másik a román ajkú nemzetség javára. Szabad legyen egész bizodalommal feltennünk , hogy az egyház ezen anyai engedékenységét, melly s z e rint a jelen, nemzetiségileg annyira izgatott korban g y e r m e -keinek minden kivánatait egész a végső határig teljesíteni tö-r e k s z i k , az illetők szellemi javuktö-ra f o tö-r d i t a n d j á k , s a cath. hitegység központjához annál buzgóbban és szilárdabban r a g a s z -k o d a n d n a -k , minél világosabb jelét adtá-k ezen alapítási intéz-ke- intézke-dések által mind az apostoli fejedelem, mind pedig pápa ö szent-sége , nemzeti érdekeik nagyrabecsülésének s egyszersmind igazliitüségökben helyezett teljes bizodalmuknak. Az igy e g y e -sitett oláh nemzet saját metropolitát nyerve, a cath. egyház hierarchiájában jövendőre tekintélyes hivatalos egyházrészt k é p e -zend, felruházvát tartományi zsinat-gyüjthelési joggal, fölebbe-zési fórummal s mindazon előnyökkel, mellyek a metropolitát a cath. közjog szerint illetik. Milly viszonyban álland az uj metropolis Esztergommal, mint primatialis székkel ; az, a mint r e -melljük, közelebb általunk is közzéteendhető alapítási bullából fog kitűnni.

— P o z s o n y . A f e l s ő i p a r - i s k o l a 6 - á n a sz. Sal-vator egyházban kettős, egyaránt lélekemelő ünnepélyt tartott.

A tanoda templomzászlója, — egy pozsonyi istenfélő anya a j á n -doka, szenteltetelt fel ; é s , miután bibornok herczeg-primás ö eminentiája megengedni méltóztatott, hogy a tanoda catholicus tanitói és tanonczai keresztelő sz. Jánost, ő eminentiájának is névvédnökét, válaszszák iskolai védszenlül, s hogy költségükön készíttetett képét a sz. Salvator egyház egyik inellékollárán fel-állítsák, — ezen, S w o b o d a Ede bécsi művész által feslett kép felszentelése is ugyanekkor ment végbe.

A u s t r i a. 0 es. kir. felsége F e r d i n a n d a népképző iratok t e r j e s z t é s é r e Bécsben alakult egyletnek tetemes p é n z mennyiséget méltóztatott ajándékozni. Ugyanezen egylet a l e folyt évben ugy, mikint az előbbiekben B u o l S c h a u e n -s t e i n ö excellentiájától, gróf G r ü n n e ö c-s. kir. ap. fel-sége első tábornokhadsegédétől és S c h w a r z e n b e r g hg ö m a -gasságától adományokban részesült.

— Az ágostai postalap ujolag hoz Bécsből egy czikket,

mellyben M e t t e r n i c h berezegnek államrendszere ez út-tal a t a n - , kiválólag az e g y e t e m i ügyet illetőleg, mentegettetik. „Ha az azon időbeli tanelv gyakorlati kivitelében g y a k -ran mechanismusra elfajult s a holt betű nyert túlsúlyt, annak oka a mondott elv hibás alkalmazásában, nem pedig magában az elvben keresendő. A Melternichféle rendszer épenséggel nem volt minden javítás- és újítástól annyira idegen, hogy a tanügy alapjaiból felújítása és felvirágoztatásáról gondolkozni ne l e -hetett volna. Metternich államkormányzatának vége felé, de mégis sokkal a forradalom kitörése előtt, a tanképzettségnek legjelesebb férfiaí, közöttük J e n u 11 udvari tanácsos és az utóbb hírnévre olly méltán jutott II y e, összeállottak, egy uj tanterv kidolgozása ügyében tanácskozandók. Noha a bizott-mány a legkiilönbnemü irányú férfiakból alakult, mindamellett abban öszpontosultak a nézetek, hogy az uj tanszervezet a t e -endő v i z s g á k r a alapittassék. A fenálló rendszernek hiányait teljességgel nem ismerték félre, sőt kíméletlenül kitárták, de a z é j s z a k - n é m e t h o n i e g y e t e m i t a n t e r v e t a tanácsot ülő. felvilágosodott és szabadelvű férfiak azon k ö z m e g -egyezéssel, elhatározottsággal és ellenszenvvel törekedtek mel-lőzni, melly csupán a legbensőbb meggyőződésből származha-tott. Mindenki belátta, hogy a német egyetemi tanszervezet az osztrák egyetemeket halálos döféssel fenyegeti, valamint azt is, hogy a fönebb említett tanrendet a tömeg csak a ,Nitimur in v e -litum'-féle indoknál fogva pártfogolja. E szakembereknek kifo-gáson fölüli dolgozata még most is a hivatalok asztalain fekszik s reményteljesen várja a közel feltámadást, mivelhogy csupán ezen módosított r e n d s z e r volna képes, a felmerült ellenvetése-ket szétoszlatni."

— N é m e t o r s z á g . Poroszország belállapotának kellő megitélhetésére az ,A. A. Ztg' következő adatokat közöl : Az állami fegyintézetekben meglordult vélkesek számát tekintve, az utóbbi években folytonos növekedést veszünk észre. 1 8 4 7 -ben volt 13,848, és 1852--ben 18,127, az 1853-iki év középéig 22,408 fegyencz ; kitetszik e számokból, hogy inig 1847-ben minden 1183 lakosra esett egy fegyencz, inár 1852-ben a vi-szony növekedett mint 1 :934. és 1853-ban, még az évnek el-telte előtt, növekedett mini 1 : 756. A legtöbb fegyintézet (tíz) létezik a rajnai tartományban, Sileziában vagyon öt, Branden-b u r g - és WestpháliáBranden-ban n é g y - n é g y , a szorosan vett Poroszor-szágban három, Posenben és Szászhonban kettő-kettő, v é g r e Pominernben egy. Innét azonban alig lehet az egyes tartomá-nyok erkölcsi állapotára biztos kövelkeztetést tenni, mert egy részről a különféle tartományokban lévő fegyintézetek k ü l ö n -bözően vannak benépesítve, más részről pedig a születéshely;-nek alig lehet valami befolyást tulajdonítani a fegyenczek életerkölcseire. W e s t p h á l i á b a n c o n f e s s i o n a l i s b ö r t ö -n ö k k e l tettek kísérletet. Poroszho-n fővárosá-nak jellemzésére ide írjuk a ,W. Ztg'-ból a ni. e. n o v e m b e r h ó b a n előfor-dult öngyilkosságokat és gyilkolásokat: egy nő megfőj tátott, egy férfiú agyonszuratolt. négy férfiú és egy asszony önmagát akasztotta fel, 6 férfiú agyonlőtte m a g á t , egy férfiú s egy a s z -szony szántszándékkal kénsavval ölték meg magokat.

— Az ágostai postalap irja, hogy a b a j o r király ö fel-sége a sulzbachi cath. községnek, egyházi és iskolai czélokra.

különösen a szegény iskolanénék mielőbbi megalapítására 500 frlot kegyesen adományozott. — Ugyanazon lap szerint a király s kikirálynő ö felségeik az alakulóban lévő, a szegény b e t e gek önkénytes ápolását czélul kitűző sz. Jánosegyletnek f ő -pártfogását elvállalni méltóztattak, mi által a bajorok legmélyebb háláját örök időkre kiérdemlették. Az egylet czéljainak előmoz-dítására a király ö felsége saját pénztárából 30,000 Irtot mél-tóztatott utalványozni.

— Az ,ágostai közön, ujság'-nak S t u t t g a r t b ó l jan 2 - á r ó l irják : hogy a cath. egyházi vitály tárgyában a wiirtembergi kormány és a rotlenburgi püspök között tökéletes m e g -egyezés, melly iránt az alkudozások több hetek óta folyamatban voltak, jött volna létre. A pontok még nincsenek tudva , de kö-zétételök naponta váratik. Ez kétségkívül egyike a legfontosabb napi ú j d o n s á g o k n a k , melly ha valósul, a badeni kormány okve-tetlen bukását vonandja maga után.

3 9

— A ,Z e i t' szerint a Poroszországban ujolag átszervezett sz. Jánoslovagrend legközelebbi czéljaul tűzte ki, a tartomány-beli kerületekben kórházakat alapítani és rendezni. Minthogy azonban az ezen ezélra megkívántató tetemes költségek még eddigelé hiányzanak, ideiglenesen a berlini ,Bethania' nevezetű kórházban hat betegágyat alapitott.

— A n d l a w Henrik, Hugstetenböl dec. 2 2 - é r ő l a ,D.

Volkshalle' szerkesztőjéhez következő sorokat intézett :,Tisztelt szerkesztő ur ! Epen most értesittetem, hogy becses lapjában olly czikk jelent meg, mellyben egy, Badenben megjelent, c s e kély, „Nyíltlevél B u r g e r városigazgatóboz" czimit r ö p i r a t -nak szerzöjeül említtetem. Ha netalán hibás eme tudósittatásom, mentse ki ön azon ostromállapotféle helyzettel, mellyben mi c a -tholicusok itt néhány hét óta létezünk. Én sem Burger urat. sem a kérdés alatti röpiratnak tartalmát nem ismerem, ugy hallom azonban, hogy az mélyen tisztelt föpásztoroin ellen vagyon in-tézve. Miután a ft. freiburgi érsek magasztos állásában nem kí-ván egyebet, mint mit én 20 évi, szoros határok közé szorított nyilvános életemben a cath. egyház joga és természetes s z a badsága gyanánt védettem, egész életnapjaimnak összes t ö r e k -véseit mintegy megtagadnám, ha nevemnek bármilly keveset nyomó súlyát a másik mérlegserpenyőbe vetném. Ez gondolko-zásmódommal összeegyeztethetlen. Ézen eset ujolag világosságba helyezi, valljon milly eszközök vétetnek segédül, c s a k -hogy a világtörténeti kérdésben, mellynek nagyszerűségét Çadenben eléggé felfogni nem tudják, a közvéleményt tévútra v e -zessék s az azok közötti szakadást hitessék el a világgal, kik előtt a cath. egyház több üres hangnál.'

— A ,D. Volksblatt' szerint Freiburgban, csakhogy az é r -sek érdekében a legfelsőbb helyre felterjesztendő kérvény, illetőleg aláirásgyüjtés meghiusittassék, a r e n d ő r s é g az u t c z á -k o n j á r ó -k e l ő embere-ket is megmotozza; többen azonnal befogattak, inert nálok az uralkodó hghez az egyház alkotmány-szerű felszabadítását illetőleg felterjesztendő kérvények talál-tattak.

— A freiburgi érsek in. é. dec. 14-éröl kelt, általunk egész terjedelmében közlött azon körlevelére vonatkozólag, mellyben a lelkészkedö papságnak meghagyatik, hogy az e g y -házi szónoklatokban a püspöki kar követelményeit, valamint a fenforgó vitályt, a püspöki emlékiratoknak s az érsek nov. i 1-iki körlevelének alapján a hivők előtt fejtegessék, a badeni k o r mány hivatalos lapja, a ,Karlsruh. Ztg' ezeket irja : ,Ha c s a k -ugyan fognak találkozni, miként fájdalom, már is találkoztak, olly áldozárok, kik a szenthelyeket az által megszentségtelení-tik CDi hogy az isteni-tiszteletre összegyülekezett híveket az igazságnak elferdítése, a fenálló törvények és rendeletek vagy az államhatóságok ellen szórt koholmányok és gúnyok által fel-lázítani t ö r e k s z e n e k , ez esetben eme bűntény (Verbrechen) bizonynyal az érdemlett büntetést fogja maga után vonni, miszerint igy az országbeli catholicusok jóval nagyobb ( ? ) r é s z é nek elégtétessék, kik országfejedelmök irányában ép olly m é r -tékben hívek, a milly engedelmesek szentegyházuk iránt, s a kik nem a szomorú vitálynak felfokoztatását, hanem annak mi-előbbi kiegyenlítését várva várják és óhajtják, a törvényszegést pedig utálják, bárki legyen is az, ki azt elköveti.'

— Az .A. A. Z t g ' - b a n olvassuk, hogy C z e r s z k y János a Bonge-féle német-catholicismusnak egyetlen, hírnévre kapott követője, e napokban adott ki egy ,nyiltlevelet a freiburgi é r -sekhez.' Az egész nem m á s , mint mutatis mutandis a Bongetól maga idejében a trieri püspökhez intézett ,nyiltlevélnek' n y o -morú ismétlése, melly által Cz. csak azt akarta a világgal tudat-ni, hogy Bonge ínég mindég él tanítványaiban. Fölötte kevesen

fogják e férezmüvet elolvasásra méltatni, s azt csakhamar az érdemlett feledés fátyola födendi.

S c h w e i z . Az ,A. A. Ztg' szerint az eltöröli r a t h -h a u s e n i kolostor üvegfestményei St. Gallenben nyilvános megtekintésre ki vannak állítva. A rilkabecsü festmények száma 66, mellyeket egytől egyig tisztaság, szépség és tökéletesség jellemez. Közvélemény szerint a 16ik századból veszik e r e d e

-tüket, a midőn Schweizban az üvegfestészet a tökélynek legfőbb fokán állott. E festmények egyszersmind kitüntetik a

művészek-nek azon időbeli különféle irányait : egyes képek tartoznak az ó-florenzi, mások az ó-német, és ismét mások a németalföldi iskolához. Mint hírlik, külföldről tetemes összegek igértettek az egész gyűjteményért.

O l a s z o r s z á g . Miss C u n i n g h a m , ki, mikint annak idejében feljegyeztük, protest, iratoknak a cath. népesség közti kiosztásaért Toscanában rendőrileg bebörtönöztetett, a l u c c a i fegyházból szabadon bocsáttatott. Utólagosan é r t e s ü -lünk, hogy B a l d a s s e r o n í minister, ki a n a g y h e r e z e g n e k ezen kegyelemtényét S c a r l e t t angol képviselőnek tudtára adta, ez alkalommal a tudósítást következő nyilatkozattal k í -sérte : ,A nagyherczeg — igy szó! a többi közt azt érdeklett jegyzék — e kegyelemtényre leginkább a britt felség képviselője

iránt táplált tiszteletnél fogva határozta el magát, nein különben azon dicséretre méltó eljárásért, mellyet fönebb tisztelt képviselő e tárgyban követett : mindazáltal egyúttal kérem önt, jövőben ezen jóakaró hangulatra ne számoljanak, mivelhogy a n a g y h e r czeg szilárdan el vagyon határozva, ezentul minden e n g e d é -kenységet mellőzni. - A ministerelnök megragadja az alkal-mat az angoloknak Toscanában magaviselete fölött rosszalását kimondani ; ö remélli, hogy ez eset egyrészről intésül fog r e á -jok nézve szolgálni, más részről pedig a kormány el vagyon határozva, a törvényeket azon angolok irányában s z i g o r ú s á g -gal foganatba venni, kik ezeket általhágni merészek lesznek, különösen pedig azok irányában, kik a vallás érdekében hozott törvényeket megszegik.'

— Toscanában uj püspökség alapíttatott Modiglanoban.

Ez ideig a foriii. faenzai és sarzína-bertinoroi püspökök bírtak itt egyházi joghatósággal. A szentséges atya e p ü s p ö k s é g e t a toscanai nagyherczeg személyes kívánságára alapította, s a f ö -nebb nevezett megyéktől elszakított plebániakat a modiglanoi püspök joghatósága alá helyezte. A jelenleg élö sarzína-berti-noroi püspök halála után ezen megye is két püspökségre fog elosztatni.

S p a n y o l o r s z á g. A ,Deutsch. Kunstbl.' következő érdekes czikket közöl : ,Azon híres szönyegzetek ( t a p i s

S p a n y o l o r s z á g. A ,Deutsch. Kunstbl.' következő érdekes czikket közöl : ,Azon híres szönyegzetek ( t a p i s