zálog-nemül is ámbár minden, de mégis csak olly dolog
szol-gálhat, melly elidegenítésre, tehát forgalomra képes ;
(448. §.) a minthogy az egyházi törvények is tiltják az
alfélé tárgyak elzálogitását, kivált a lelkészeknek. Más,
világi dolgokra zálogszerződés gyakran történik. Az a b
ból folyó kötelmek tudása egyházi szükség lévén, t ö r
vénykönyvünk után megemlitjük : miként a zálogitó , t u
lajdonát az elzálogitás ideje alatt elidegenítheti, de k ö
-telezettségeiért azért adós marad ; (466. §.) soha sem
szabad pedig neki részt venni az általa elzálogositott
dolog árverezésében; (463. § . ) a zálogos, a zálogitó
engedelme nélkül a zálogot nem használhatja, söt arra
gondosan vigyázni, és ha vétke miatt elvesztetle, k á r
-póllani köteles; (459. §.) egy harmadiknak
elzálogit-1 5 7
hatja ; (449. §.) de ekkor még az olly véletlenért is f e -lelős, melly által a zálog ö nála el nem veszett vagy meg nem romlott volna. (460. §.) Különben a zálogjogra nézve főpapjainkat illetőleg az uj codex semmi kivételt sem tevén, azon előbbi, egyébkint is felesleges polgári törvények, mellyeknél fogva nekik tilalmaztatott világi birtokot venni, vagy egyházit adni zálogba, megsziintek-nek tekintendők, egyedül az egyházi szabályok marad-ván fen az érdemben őket is kötelező zsinórmértékül.
A szolgalmak igen terjedelmes térrel birnak az élet-ben és emberek közt. Mint a telkiek-, mint a személye-s e k - , mint a mezei- észemélye-s háziaknak, annyi személye-sok - é személye-s különféle nemeik vannak, hogy a közönségesbek száma is l é -gió. Legjobb tanács : ha kiki békével viseli azt, mit a szolgalom joga által másnak hasznára a maga dolga t e -kintetében tűrni vagy mulasztani köteleztetik : másrészt, ha senki többet nem kiván, mint a mennyire jogos szük-sége van. Mellőzve itt a további gondolatfüzést, csupán arról teszünk emlitést, hogy a személyes szolgalmak, mellyeket erkölcsi személy szerzett, csak addig tartanak, mig ő fenáll; tehát halála után elenyésznek; ( 5 2 9 . §.) minthogy a személyi szolgalmak (legeltethetés,vadászhatás, stb.) egyébkint sem szoktak értetni más személyére, mint a feljogosítottéra. — Térjünk által most a dologbani jogok egyik legnevezetesbikére : az örökjogra és annak r o
-kontárgyaira. (Folyt, köv.) V i l á g o s i .
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Magyarország.
K a l o c s a , február 5. Ki azon bajok természetéről, mellyek napjainkban a hitközönyösség; méhéből megannyi o s -torozó csapásokként emelkednek ki, komolyabban gondolkozott, az könnyen meggyőzödhetik, milly fontos helyet foglal el e b a -jok orvoslására alakult vallásos egyletek között a társulat, melly a boldogságos Szűz szeplőtelen szive tiszteletét tűzve ki, n a -ponkint buzgó imát repit fel a hitetlenek és bűnösök megtérése-ért. Hiszen napjainkban nem ott fekszik a hithidegség fooka, mintha nem kínálkoznék elég alkalom a hit igazságairól kinek-kinek magát meggyőzni ; sőt e tekintetben, ugy hiszszük, a körülmények ma sokkal kedvezőbbek mint voltak annakelölte; h a -nem a szivek azon eléggé -nem bélyegezhető elfásultságában, melly mindaz iránt közönyös vagy épen utálattal telt, mi egyházi, vallásos, szóval szoros értelemben keresztényi. Vegyük például az irodalmat; nem e l é g - e napjainkban maga a czindap, ha ez a könyv vallásos irányát és tartalmát jelenti, arra, miként az illy könyv azonnal félrelökessék, ne olvaslassék ? S még találkoznak számosan, kik korunk babonás ábrándjai: bübájolás, k u r u -zsolás, szellemkopogtatás s több efféle bűnös ostobaságai iránt,
a legnagyobb hasonszenvvel viseltetnek; kik az illyetén dolgok olvasása, tárgyalása s meghatározásában legnagyobb g y ö -nyörélvezetöket találják ; valljon hány találkoznék ezek közül, ki olly könyvet, melly a keresztény hit igazságait tudományosan s alaposan fejtegeti, nem mondom, olvasásra, hanem vagy csak felületesállapozásra is méltatna ? Valójában ezek közül többen jobban irtóznak valamelly dogmaticus tárgyalástól, mint a s e
télség szelleme a szent kereszt jelétől ! . . Hová forduljunk t e -hát, mi eszközhez nyuljunk illy szomorú helyezetben ? Szava-ink figyelembe nem vétetnek, okaSzava-ink ki nem hallgattatnak, s még módunk sincs, hogy esdő kéréseink a szív húrjait közelebbről érinthetnék. Itt Istenen kivül senki más nem segíthet. A földet kell előbb termékenynyé, a szivet fogékonynyá tenni, hogy az
ige elhintendő üdvös magvai megfogamzhassanak ; mert a szikla erre nem alkalmatos. A termékenyítés pedig egyedül Isten müve. Isten lelkének kell érinteni az elfásult kebleket, hogy ezek az igazság szeretetére felébresztessenek s elfogadására fogékonyittassanak ; e nélkül minden igyekvéseink füstbe m e -nendnek, s buzgóságunk eredménye a puszta nyomokon kívül, miket hasztalan erőködéseink hagytak magok után, semmi más nem lehet. De az Ur rendkívüli kegyelmeinek kiárasztását a buzgó imádságtól feltételezte. Csak ennek van azon hathatós ereje, hogy magán az égen is eröszakot tegyen, miután Urunk szavai, még ki nem meriltethettek : bizony mondom, mit csak kérendetek az Atyától az én nevemben, azt meg fogja adni nektek . . . S azt hiszszük, illy s ehhez hasonló gondolatszikrák forogtak hivei üdvéről annyira szorgoskodó nmlgu é r s e k f ő -pásztorunk szivében is, midőn legújabban kibocsátott apostoli böjti körlevelében a Mária szent szive társulatának vagy felélesz-tését vagy behozatalát olly hathatósan ajánlja a pásztorkodó clerusnak ; sőt hogy ö maga is mindent elkövet, mi e czélra l e g -jótékonyabban hathat. Igy ma is, midőn az összes cath. világ-ban e társulat mindenütt föünnepét (Septuagesiina előtti vasár-nap) ülné, föpásztorunk a telhető legnagyobb egyházi pompával végezte az ugy nevezett Mária miséjét a plébániai templomban számos tagtársak buzgó fohászai k ö z t ; hogy ekkép is példái nyújtson, miként kell és lehet e társulatot a nép közt mindinkább meggyökeresiteni, gyümölcsözővé tenni. Az ünnepély jótékony halasát nem kevésbbé emelte t. K u b i n s z k y papneveidei lel—
kiigazgaló ur velős beszéde is, ki kézzel foghaló okokkal bizo-nyitá be e társulat nagy hasznát, s a kifogások alaptalanságát, mellyeket e társulat irányában a j ó , rest és hideg keresztények tehettek. Adja I s t e n , hogy e társulat hazánkban is minél inkább terjedjen s legyen gyümölcsöző ; mert bizony a szükség e r r o itt is kiáltó.
Olaszország.
A l'U n i v e r s, számainak egyikében a „ T i m e s " bírálá-sába ereszkedvén fölemlíti, miszerint az angol politica minden reményeit Piemontba helyezi, hogy ennek forradalmias intézkedései által végre is egész Olaszország föllázittassék. És c s a k -ugyan az alkotmányos formák, mellyekbe a piemonti forradalom burkolódzik, merő ámítás; és az olasz anarchisták igen jól t u d -ják, hogy Mazzininak igaza van, midőn állítja, miszerint : „a
piemonti alkotmányosok és a romai köztársaságiak testvérek."
Az események igazolják ezen állítást, mert ha Mazzini maga ülne a turini kormányon, nem cselekedhetnék máskép, mint an-nak jelen államférliai, kiket a lázadásfonök testvér névvel tisz-tel meg. S ez az ok, hogy a T i m e s a piemonti ministerium segítségére siet, és az általa foganatosított vagy legalább is t e r -vezett vallási reformokat ollyaknak czimezi, mellyek minden liberális kormányok közremunkálására és sympalhiájára számit-hatnak. A turini kormánynak angol apologistái azon vannak, hogy a calh. közvéleményt meg ne sértsék, s mindenkivel elhi-tetni kívánják, miszerint a tervezett vallási reformok minden eretnek czélzatot nélkülöznek; s ezen állítás bebizonyítására a T i m e s nagy naivsággal m o n d j a , miszerint Piémont a sok k o -lostorok és papok által a szó teljes értelmében fölemésztete't.
Az olasz forradalomnak angol orgá.nja nagy gondot fordít a sardiniai egyház jövőjére, és nem tudja felfogni, hogy miért nem helyesli Roma a turini ministerium terveit, melly nem a k a r j a az egyházat javaitól megfosztani, hanem csak ezeket a papság közölt aránylagosan fölosztani. Miért nem egyez Roma a turini kormány politicájába,igen könnyű megfejteni; mert Roma, mint az egyház öranyja nem tiirheli, hogy annak birtoka hütelen kezek által elkobozlassék. S ez olly mértékben bántja az ö r e g T i m e s t , hogy minden óvatos politicája mellett is annyira e l -kapatja magát, miszerint a pápaságról mondaná, hogy az nem képvisel egyebet mint „ e g y erős és erélyes rendszert, melly elkerülhellen végzete ellen küzd. Ugy látszhalik, hogy a hajó előre halad ; de egy láthatlan árfolyam még nagyobb erővel ragadja ellenkező irányban A pápaság a despotismussali
szövetségének daczára nem tesz valódi haladást. Vesztességei, mellyek az emberiségnek természetes ösztöneiből erednek, tartósak, mig diadalai mesterkélt eszközök állal idéztetnek elő, millyenek : erős organisatio, ravasz politica, hamis lelkesedés.
Ezen diadalok, mellyek a század szellemével és az emberiség érzelmeivel ellenkezésben vannak, szükségkép csak múlékony természetűek." Az öreg T i m e s még Nápolyt is fenyegeti, ú g y mint melly szinte ellensége „a szabadelvű cath. iskolához t a r -tozó apró államoknak." Ezen apró szabadelvű államok azok, mellyek a szentszéknek legtöbb fájdalmat okoznak, s mellyek Angolország állal felbátorittatva a calh. egyház ellen küzdenek.
Az angol kormány fő orgánjának hangulata és politicája annál feltűnőbb, minthogy csak nem r é g állította, miszerint A b e r d e e n lord a legszivesb hajlammal van IX. l'ius pápa és k o r -mánya i r á n t , hogy alkudozások kezdetnek meg, mellyekből ragyogó reményeket lehet következtetni az angolhoni callioli-cusokra nézve. Milly alaposak a remények, tudhaijuk, ha vissza-emlékezünk, miszerint lord M i n t o már 1847-ben azon küldés-sel ment Komába, hogy a szentszékkel az angol kormány barát-ságos szándokát tudassa. Különösen sokat beszélt lord M i n t o a kedvezményekről, mellyekben Irhon fogott részesülni. Ezen kedvezményeket a tapasztalás a semminél is kevesebbre olvasz-totta le Azon badarságokat, mellyeket az említett angol lap tárczájában egy olaszhoni ulas halomra g y ű j t , említeni sem akarjuk. Hogy azonban a t. olvasó az utazónak magas és helyes politicájárót meggyőződjék , egy két helyet megérintünk. „Igaz lehet — ugy mond az olaszhoni angol vándor — hogy, a mint mondják, a forradalmak és political zavarok a civilisalio hala-dását akadályoztathalják ; és mégis ezen lázadások sokszor szükségesek a szabadságra nézve. Olaszhonra nézve lagadhat-lanul igaz, miszerint a forradalom az egyedüli ut, melly szabad-sághoz vezet, az egyedüli eszköz, melly a civilisaliot lehetsé-gessé teszi. Az olasz fölkelés kárhoztattatott, mert az európai békét megzavarta, de a bűnvád azokat éri, kik ezen f ö 1 k e -l é s t i g a z s á g o s s á és s z ü k s é g e s s é te-lték.Lehet-e bűn-nek nevezni az alattvalók lázadását, ha ezek a kormány biinei ellen kelnek föl ? Az olaszok nem maradhatnak azok, a mik most. A természet fölhívja őket, hogy nagyok legyenek. Vagy tán a papi despotismus és az idegen uralkodás annyira alázza le őket, hogy á l d o z á r o k - , rablók- és koldusokból álló nemzetet k é p e z z e n e k ? " . . . A T i m e s levelezőjének szavait igazolandó megjegyzi : „Ha L a j o . s - N a p o l e o n Angolhonba vonulna, és az angolok ellene és katonái ellen fölkelnének, valljon nem használnának-e gyilkot egyéb fegyverek hiányában ? Valljon tehát a kés és gyilok használata olly népeknél, mellyek lefegy-vereztettek, és más védeszközökkel nem b i r n a k , bűnné változ-tathatná az ellenállást és fölkelést ? " Milly kecsegtető kilátást nyújt az olaszoknak a forradalmi A n g o l o r s z á g ! Csakhogy igen könnyen megeshetik, hogy majd maga bukik a verembe, mely-lyet másoknak akart ásni. Csak oktassátok az idegeneket, a leczke sáját népeteknél fog előbb-utóbb viszhangra találni. Vál-jon mit mondana a T i m e s , ha e leczke valamelly jezsuitától
származott volna? Az orrgyilkosság védői e^szerint nem is j e -zsuiták
Okmányok.
Sanctissimi Domini nostri P I I divinal Providentia l'apae IX. litlerae apostolicae, quibus convenlio inter sanctam Sedem et Praesidem gualimalensis reipublicae conlirmatur.
P i u s episcopus servus servorum Dei ad perpetuam rei memóriám. In celsissima Petri S e d e , qua major in terris exco-gitari nequit, licet indigne collocati labores omnes suscepimus, assiduamque dedimus operám, sive ad Fidei dogmata custodi-enda, sive ad Ecclesiae j u r a tutanda , sive ad Christi fidelium ea commoda augenda, quibus ad Sanctilatem justitiamque m a j i s ma-gisque hisce praeserlim temporibus mores suos componerent, nul-laque in re ardentius adlaboravimus, quam ut in universo terrarum orbe munerc Nobis divinitus commisso impigre fungeremur. Sum-rao autem gaudio, maximaque laetitia perl'usi fuimus, quoties Nobis
evenit, ut Pastoralis Noslrae sollicitudinis consilia, Deo optimo maximo opilulanle, beneverterint. Hoc sane Nobis accidit in illa Septemlrionalis Americae plaga, quae Gualimalensis Respublica nuncupatur, quaeque cum Regionum vastitate, populique Clirisliani in dies augmenlo mullopere commendetur, Aposto-licam Nostram sollicitudinem enixe requirere videbatur. Vix cnim dilectus Filius illustris et honorabilis V i r , Exercilus Dux, R a p h a e l C a r r e r a immediate a Nobis efflagitavit, ut Domi-nico Gregi in ilia Republica consuleremus, ipsius volis libentissime annuimus, utque omnia ad exoptatum finem citislibentissime p e r -ducerenlur, in plenipotentiarium Ministrum selegimus dilectum Filium Nostrum J a c o b u m Sanctae Agathae ad Suburram, Sanctae Romanae Ecclesiae Diaconum Cardinalem A n t o n e 11 i nuncupalum, Nostrum a publicis negotiis Adjutorem, ut cum dilecto etiam Filio Ferdinando L o r e n z a n a Belmontis Marchi-one cum liberis mandatis apud Sanctam Sedem, Gualimalensis Reipublicae Adminislro, gravissimum hoc negotium p e r a g e n -duin susciperet. Qui ambo post mutuo tradita respectivae pleni-polentiae documenta, Conventionem inierunt, quam die Septima Octobris proxime elapsi suo quisque nomine obsignavit, suoque Sigillo munivit. In hac Conventione cum Republica ipsa Guati-malensi, ubi Catholica religio adinodutn viget, libera cum Romano I'onlifice omnibus est communicatio, Episcoporum jura juxta
Sacros Canones et praesertim Tridentinam Synodum sarta teclaque habentur. Ecclesia sua bona libéré et independenter possidere alque acquirere potest, Décimas e x i g i t , nonnullasque a Gubernio ipso dotationes accipit. Seminaria pro adolescentibus in sortem Domini vocalis ab Ordinarii soluinrnodo d e p e n d e n -tia slaluunlur, Cleri incolurnitali, Religiosis utriusque sexus Mo-nasteriis prospicitur, bene moratae juvenum institution^ Catho-licaeque Religionis propagation!, atque augmento in tam a No-bis dissitis Regionibus providetur, aliaque multa staluuntur juxta superius memoratos Canones, temporumque rationes, quae in Domino expedire minime dubitantur. Cum vero omnia in eadem Conventione pacta atque contenta a Venerabilibus Fra-tribus Nostris Sanctae Romanae Ecclesiae Cardinalibus Sacrae Congregationis, Ecclesiasticis extraordinariis Negotiis praeposi-tae, sedulo discussa, et animadversa fuerint, et a Nobis ipsis inaturo examine perpensa de eorumdem Fratrum Nostrorum consilio, atque Sententia Conventioni eidern annuendum esse duximus. Hisce igitur Apostolicis Nostris Litteris nota facimus, atque vulgamus, quae ad Chrislianae religionis incremenluin fideliuinque utilitatem in Guatimalensi Republica sequenti c o n -ventione statuta fuerunt.
Conventio inter Sanctissimum Dom. Pium IX. Summum Pontificem atque illustrem et honorabilem Virum Raphaelem Carrera Gualimalensis Reipublicae Praesidem.
In Nomine Sanctissimae Trinitatis. Sanctitas Sua summus I'ontifex Pius Nonus et Praeses Reipublicae Gualimalensis, Dux Exercitus Raphael Carrera iu suos respectivos p l e n i p o t e n t i a r y nominarunt, Sanctitas Sua Eminentissimutn Dominum Jacobuin Antonelli Sanctae Romanae Ecclesiae Cardinalem, Diaconum Sanclae Agathae ad Suburram, Suurn Ministrum a publicis negotiis, et Reipublicae Praeses Excellentissimum Dominum Ferdinándom Lorenzana Marchionem de Belmonte, Equitem Ordinis Ilierosolymitani a Sancto Sepulchro, Equitem a magna cruee, itemque Tor qua turn Gregorianum, Equitem Torquatum Francisci Primi Neapolitani et Aclministrum cum liberis mandatis apud Sedem Apostolicam. Qni post mutuo Iradita respectivae plenipotenliae Instrumenta ,de iis, quae sequuntur, convenerunt.
Art 1. Religio Catholica Apostolica Romana esse pergit Religio Reipublicae Guatimalensis, atque inibi sarta tecta p e r -petuo conservabitur cum omnibus iis juribits, et praerogativis, quibus frui debet ex Dei ordinatione, et Canonicis Sanctionibus.
Art. 2. Ilinc juventutis institutio in Universitatibus, Collegiis, Scholis tam publicis quam privatis, et aliis omnibus e d u c a -t i o n s , seu ins-truc-tions ins-ti-tu-tis, eri-t plane conformis doc-trinae ejusdem Religionis Catholicae, et idcirco Episcopi et locoruin Ordinarii liberi omnino erunt in dirigenda doctrina, quae ad Theologicas, et Canonici juris facilitates, et ad alias Ecclesiasti-cas cujusque generis disciplinas pcrtinet. Insuper iidem
Ordi-1 5 9 narii et Episcopi, praeter illáin sollicitudinem, quam ex proprii ministerii officio in religiosam juventutis educalionem exercent, advigilabunt etiam, ut in quavis alia tradenda disciplina nihil adsit, quod Catholicae religïoni morumque honestati adversetur.
Art. 3. Episcopi praeterea j u r e suo fruantur examinandi, et censuram í'erendi in omnes libros et scripta, quae ad fidei dogmata, Ecclesiae disciplinam, et ad publicam morum honesta-tem quovis modo pertinent et supreinuin Guatimalense puberni-um omnem auctoritatis suae opem et operáin praestabit ad tu-endas dispositiones, quas ipsi Episcopi juxta Canonicas sanctio-nes suscepturi erunt ad Religionem tuendam, atque ad devitan-dum, quidquid religioni eidem adversari possit.
Art. 4. Cum Romanus Ponlifex primatum in universam qua late patet Ecclesiam j u r e divino obtineat, tum Episcopi, tum Clerus et populus libere cum Aposlolica Sede communicabunt.
Art. 5. Guatimalense gubernium obligatione se obstringit, ut decitnae sartae tectae habeantur, et illae sua interposita a u ctoritate, omnino solvantur; quae etiamsi Archiepiscopalis S e -des aut illius Dioecesis bénéficia vacaverint; in ipsius Archie-piscopalis Sedis, Capituli, et Seminarii dote, in divini cullus sumptibus, ac Mctropolitano templo instaurando integre impendi plane debeant. Instituetur Ecclesiasticorum Virorum Cominissio, quos Ordinarius ipse ex Metropolitanae Ecclesiae Canonicis, quantum fieri possit, eliget. Eidem Commissioni Ordinarius p r a e -e r i t ; S-ed-e aut-em vacant-e Vicarius Capitularis, qua-e quid-em Commissio, donee Sedes aut Bénéficia vacaverint, illorum r e d -ditus exigere et administrare, eosque sive in Sacras aedes refi-ciendas, sive in eleemosynas elargiendas vel in alios omnino pios, ac religiosos usus ipsius Coinmissionis judicio juxta indigentias, et opportunitates erogare omnino debebit. Si ob temporuin a d -juncta, quae praevideri non possunt, aliqua de decimis immu-tatio induci deberet, id fieri nunquam polerit, prout juris est, quin Apostolica Sedes suam primum interposuerit auctoritatem et quin Gubernium idem alios attribuai fundos, quibus decens, et liber, seu independens reddilus constituatur ad veram Eccle-siae proprietatem asserendam, iis omnibus pollentem juribus, quibus ejusdem Reipublicae quilibet proprietarius fruitur. Cum autem in praesentia decitnae baud sufficiant iis suslinendis, quorum causae destinatae sunt, idcirco Gubernium idem ex p u -blico aerario annuam pecuniae vim altribuet, quae erit solvenda etiam postquam decimae in meliorem condilionem adductae f u -erint, quaeque recognoscitur uti verum Ecclesiae creditum in Statum pro summa quatuor mille scutat. monetae dividenda juxta subsequens schema: videlicet pro Archiepiscopo mille, pro
quolibet ex quinque dignitatibus tercenlum, pro uno quoque ex quinque Canonicatibus, biscentum, et pro Fabrica Metropolitan tempii quingenta scutata similia. (Folyt, köv.)
Vegyesek.
M a g y a r o r s z á g . P e s t . A pest-józsefvárosi hivők nyája Isten kegyelméből legújabban egy hét alatt két olly t a g gal szaporodott, kik eddig a helvét hitvallást követve, de a z o k -ban az öröküdvösség biztositékát nem találván, — az élet azon perczeiben, midőn a lélek egész nyugodtsággal az örökkévaló-ságról elmélkedik, és minden földi érdeket végkép feledve, számot vet magával és Teremlöjével, kihez visszatérni vágyik, és biztos kikötőt szive bensejéböl keres, — tudnillik a sir küszö-bén, az egyedül üdvözítő egyház kebelébe visszatértek. Az egyik:
L a k a t o s András napszámos mintegy 60 éves aggastyán, M é s z a r o s Erzsébet (reform, vall.) férje, ki f. hó 5 - é n késő e s t e ; a másik : M a k a y Ferencz ó r á s m e s t e r , 56 éves polgár, S c h u s t e r Katalin (cath.) férje, f. hó 9-én délutáni órákban minden előleges bejelentés nélkül cath. papot hivatlak m a g o k -hoz, és komoly szándékukat kijelentvén , a hivők sorába fölvétetni kértek. A röviden és minden ünnepély nélkül példás á h í -tat közt letett hitvallás u l á n , mély megindulással hálát adtak Istennek, azon szent kegyelmeért, hogy mint catholicusok hal-hatnak meg. „Egész betegségem t. uram, szóla az előbbi elhaló de ünnepélyes hangon, egy küzdelem volt, a mi csak még i n
-kább roszszabbitá állapotomat: végre mégis elhatároztam maga mat, hogy mint református halok meg (ekkor sürü könyek áradtak szemeiből), s elküldtem a tiszteletes úrért . . . azonban ö (bármi oknál fogva) nein jött . . . Ez egy intés volt rám nézve a j ó Istentől, ki nagy irgalmában számomra e kegyelmet t a r -totta fön, inellyért én neki, ha még száz évig engedtetnék is élnem, soha elegendő hálát nem adhatok." Az utóbbi, hirtelen elgyöngülése következtében szivére tevén kezeit , lassú hangon suttogá : „Én református ember vagyok, de igaz szivemből
mint catholicus kivánok meghalni." f A u s t r i a . B é c s b ő l i r j á k , hogy A u e r tanár u r a
giesseni egyetemtől bölcsészettudori oklevelet nyert.
— A st. pölteni egyházmegyében kebelezett neuhausi templom felépítésére F e r d i n a n d császár ö felsége 4 0 0 0 p.
frtokat ajándékozni méltóztatott. Ezen templom felépítésével H i e s e r bécsi építész van megbízva.
N é m e t o r s z á g . A porosz cultusminister mult január hó végén a keresztények közül a mosaismusra áttérteket illető-leg rendeletet bocsátott ki, mellynél fogva az illy converlitáknak magán és személyes jogai szabályoztatnak. Az illy jogoknak foganatba vétele azonban a köztörvény által fog kimondatni.
— A ,Zeit'-nak i r j á k : hogy a naponkint mindinkább kitűnő számkevesbülés a protestáns theologia-hallgatóságra nézve si-kerrel meggátoltassák , és minél többen prot. egyházi szolgálatra szánják el magokat, Berlinben a legfelsőbb körökben g o n -dolkodni kezdenek stipendiumok alapításáról ollyanok számára, kik a theo!, tanulmányokra hivatást és állandó kedvet mutatnak és a tanfolyamok bevégzésére elegendő anyagi segélylyel nem bírnak. A porosz fővárost e nemben már megelőzte Elberfeld, a hol e czélra bizottmány alakult, melly a begyülendö p é n z ö s z -szeggel rendelkezzék. Pommernben nyilvános felszólítás intéz-tetett a lakossághoz és hasonlóan adománygyűjtésre bizottmány alakult.
— Örömmel üdvözöltük mindannyiszor a különféle k o r -mányrendeleteket, mellyek a különböző államokban a v a s á r - és ünnepnapok megszentelését illetőleg kibocsáttattak. Azonban
— Örömmel üdvözöltük mindannyiszor a különféle k o r -mányrendeleteket, mellyek a különböző államokban a v a s á r - és ünnepnapok megszentelését illetőleg kibocsáttattak. Azonban