Magyarorzág.
P e s t , febr. 1. Pesten a mult iskolai év lefolytán a városi nyilv. elemi iskolákban 3492 fi és 2560, összesen 6052 gyermek n y e r t oktatást. — Magán t a n - és nevelőintézetben Tu. m. 17 fi3 5 leány és 12 vegyes intézetben) 1165 fi és 1581 leány, ö s z -szesen 2746 gyermek tanult. Négy engedélyezett kereskedelmi intézetben 551 ifjú képeztetett és 10 kisdedovóban 590 fi, 377 leány találtatott. Rajz-, ének-, z e n e - és testgyakorlásban 6 5 2 nyert oktatást. Ha a fönebbi számokat • sszevetjük a pesti népesség számával, látjuk, hogy még sok iskolaköteles gyermek nő fel Pesten minden iskolai és templombani tanitás nélkül. Van azonban remény, hogy évről évre fogyni fog ezen szerencsét-lenek száma, miután tavai is 7 3 0 - a l szaporodott az iskolások száma, és az idén ezen irány még sokkal kedvezőbb.
E s z t e r g o m . Nagy örömmel értesültünk arról, hogy komoly lépések tétettek egy iskolatanitó-képezdének felállítá-sára városunkban, e végett levén a cs. kir. iskolai felügyelő a magas kormány általa napokban ö cminentiája cardinalérsekünk-hez küldve. 0 eminentiája, mintbiztos kútfőből tudjuk, látván ezál-tal régi óhajtását teljesülni, minden áldozatra késznek mutat-kozott, magára vállalván a költségek legnagyobb részét és meg is í g é r v é n , hogy legalább is 3 0 0 pfrt ösztöndijt fog évcnkint kiosztani a szorgalmasb intézeti tanulók közt és intézkedett is azonnal, hogy a szükséges taneszközök azonnal Bécsből m e g -hozattassanak. A ft. káptalanbeli t. cz. tagok is készségüket nyil-vánították az olly soká nélkülözött és elkerülhetlenül szükséges intézet mindenképeni pártolására. Esztergom városa pedig azon tanépületében, mellyet főelemi és alrealtanodája számára az idén végzett be 19,000 pl'rtnyi költséggel, teljes készséggel ajánlott tanteremet az életbeleptetendö intézet számára, miután az uj terv szerint a pracparairdiák szoros viszonyban fognak állani az elemi iskolával, meg lévén tudnillik a ministerium győződve arról, hogy nem annyira szükséges, miszerint s o k a t tudjanak a falusi iskolamesterek, hanem hogy inkább képesek legyenek okszerüleg tanítani azt, mit a népiskolában elkerülhetlenül t a n i -tani kell. Mit használ p. o. ha a képezdében 18 tantárgy adatik elő és a tanítványok még azt sem tudják, hogy kell az abc-t okosan tanítani. Hagyjuk tehát a felesleget és szorítkozzunk a szükséges- és lehetségesre. Ex omnibus aliquid, ex toto nihil, igenigen káros a falusi iskolákban, hol áll a régi német k ö z -mondás igazsága : W e r sich nicht nach der Decke streckt, dem bleiben die Füsse unbedeckt.
Németország.
A , D e u t s c h e V o l k s h a l l e ' B e r l i n b ő l következő é r d e k e s czikket közöl : A szegényeknek Köln városban mindinkább szaporodása a fensőbb körökben érett megfonto-lásoknak tárgyát képezi, s bizonyos részről azon nézetet akar-ják terjeszteni és bebizonyítani,, hogy e szomorú jelenségeknek
oka az előbbi püspöki kormányban és az azelőtt fönállott kolos-torokban keresendő. A mult századokban, igy okoskodnak, kelle-tinél több volt a kolostor, mellyekben keresztény irgalomból a szűkölködők telhetően étkekkel elláttattak; ebből munkakerülés és restségrei hajlam származott a népben, melly nemzedékről nem-zedékre ment állal és a most naponkint nagyobbodó szegénységnek főbb okául tekintendő. Hogy illy absurd nézetek k o r ü n g
-nek ép azon körökben, mellyek-nek mélyebb belátást szokunk tulajdonítani, megfoghatatlannak látszik : azonban ismeretes a hazudság szellemének mottoja : Calumniare audacter. E r á g a -lomteljes ráfogást az egyháznak ellenei ismét azért koholták, hogy mind magát a cath. egyház szervezetét, mind annak á l -dásterjesztö intézvényeit, mellyek főleg Köln városban a lakosok testi s lelki üdvére évszázadok óta virágoztak, a gyöngébbek előtt gyanúsítsák és szeretetcselekvényeiben akadályozzák;
hisz a történet foliantjait lehet tanúbizonyságul hívnunk, hogy azon időben, midőn a kolostorok még teljes virágzásban disz-lettek, midőn a szegények ápolása egyházi eselekvénynek tar-tatott s azért majdnem kizárólag az egyház állal gyakoroltar-tatott, igenis ezen időkben e szót ,pauperismus' még nem ismerték.
Csak a zárdáknak megfogyatkozása és eltöröltetése után s midőn az indilferentismus a vallást — előbb a felsőbb körökben, majd utóbb a népnek alsóbb rétegeiben is — gyöngíteni, elhomályo-sítani kezdette ; mióta a pénzkeresés tartatik legfőbb élelrugó-nak, ne mondjuk, életczélnak ; mióta az embert pénze után szokják megítélni : ezóta mutatkozik mindenütt a pauperismus ijesztő vázvonásaival. De egyébiránt ha Köln város szegényeit valaki figyelemmel vizsgálja, tapasztalni fogja, hogy azoknak legnagyobb részét idegenek teszik, kik csak a püspöki k o r m á n y idő után telepedtek ott le. Vannak családok, mellyek a v á r e r ö -sitési munkák miatt költöztek ide, s most a munka megszünte-tése után keresetüket elvesztették; a szegényeknek nagyobb r é s z e dolgozni nem képes gyármunkások, azt itt meghalálozott nyujdijas, alrendü hivatalnokoknak g y e r m e k e i , szerencsétlen vállalkozók, elszegényedett kézművesek, stb. Ezekből áll a s z e -gények osztálya. Kérdezze valaki őket elszegényedésük okáról, különfélét fog tőlük hallani : de hogy a kolostorokat, a püspöki kormány alatti időket, a multat — mellyel mindig jobbnak rajzol az ember a jelennél — okolják, azt alig fogja tapasztalni. Bizton merjük állítani, hogy épen a kolostorok gátolták s gátolják j e -lenleg is a pauperismus terjedését. Minél inkább kevésbittetnek a zárdák, annál nagyobb tért nyer a pauperismus. Hasztalanok mind a kormánynak mind az egyeseknek részéről a törekvések, a közelszegényedés terjedését v é g k é p megakasztani, mig oda nem irányoztatik a társadalom kifejtési szelleme, hogy a vallás lehetőleg előmozdittassék s az emberek figyelme s vágya valami magasbra, mint a pénzkereset, fordittassék.
— A weimari nagyherczegségben a szoros-egyházi prot.
párt az államministeriumhoz a kéréssel fordult, hogy ezentúl a prédikátorok betű szerint a symbolicus könyvek mellett m a r a -dásra szoríttassanak, hogy a tanitó-képezdékben t a n á r o k - s igazgatókui csak olly férfiak alkalmaztassanak, kik szorosan egyházi irányukról ismeretesek s hogy a jenai egyetemhez is theologiai előadásokra csak illy elvű tanárok hivattassanak meg.
Olaszország.
A piemonti kormánynyal kötendő concordatumnak r e m é nye ujolag felmerüli. Küztudomásu dolog, hogy az illető k o r mány makacs iránya következtében a folyamatban volt t á r g y a -lások félbeszakittattak. A szentséges atya közelebb a bibornok-államtitkárt megbízta a piemonti kormányférfiakai szeretettel felszólítani, valljon milly kivánatokat és igényeket táplálnak a létesülendő concordatumra nézve. Hogy a sard kormány most hajlandóbbnak látszik az egyház elévülhetlen jogait kellőleg figyelembe venni, e reményre, mint látszik, feljogosít az, hogy gróf P r a l o r m o követi állomását ismét elfoglalta. A kormány en-gedékenyebb nézeteit maga a parlament is pártolni és elősegí-teni ígérkezik. Ellenben e tárgyra nézve egyenesen Romából irják a L'Universnek : Mint tudva van, a sz. atya ugyanazon a l -locutiojában jelenté, hogy a piemonti kormány félbenszakitotta azon tárgyalásokat, mellyek egy concordatum kötése végett nyit-tattak, s ennek folytán az államtitkársággal megbízott bibornok urat oda utasította, miszerint a nevezett kormányt ez ügybeni szándokának nyilvánítására szólítsa fel. P r a l o r m o Robert grófnak Romábani visszatérése sejteni engedi, hogy a válasz már megérkezett. E sejtelem valószínűnek látszik, habár
alapos-1 3 3 ságiírói nem kezeskedhetünk. Annál kevésbbé mondhatjuk meg, valljon ezen válasz kedvezőe az egyházra nézve, vagyis m e g -felel-e a sz. szék óhajtásának ; e tekintetben egyedül azt állit-hatjuk, hogy itt hajlandóbbak hinni, miszerint a sard minister-nek Iegujabbi elöterjesztvényei korántsem olly természetűek, hogy azokat elfogadni lehetne. Figyelembe véve a parlamenti ülések alkalmával mondott megnyitó beszédet s a pápai allocu-tioban nyilvánított szándokot, valóban nehéz hinni, hogy e pil-lanatban egyesség jöhessen létre. Ugy látszik, hogy a catholicu-sok fájdalmai ezen szerencsétlen országban még nem olly ha-mar lógnak véget érni..
— A szentséges atya a m. e. dec. 19-iki allocutioban, miként az általunk egész terjedelemben közlött okmányból ki-tetszik, méltóságteljes nyomatékkal emelte ki azon pápai iratot, mellyet a keleti tartománybeli hívekhez bocsátott s mellyben őket siirgetőleg intette s kérte, hogy az apostoli szentszékkeli közösségbe visszatérjenek s ahhoz szorosan ragaszkodjanak. A schismaticus püspökök közül többen a pápának atyai szózatát nem csak nem hallgatták, hanem külön rágalmi röpiratban t é v -tanaik mérgét bősz elvetemiiltséggel a szentszék ellen kiöntötték. A szentséges atya a bibornokcollegium előtt szándékát f e -jezte ki, a schismaticus püspökök iratára, azoknak tévelyeit s makacsságukat világosan kimutatva, kimerítő okmányban felelni.
Ezen iontos munka p. S e c e h i , jézustársaságbeli áldozárra bízatott, ki a jelenleg élő legjobb hellenisták és criticusok közé soroztatik s ki .Esame della Edizione del nuovo Testamento di Agostino Scholz' czimü munkája által világhírt vívott ki m a g á -nak. A tudós jezsuita a velenczei társodába vonult vissza, hogy ott a s. Marco és s. Lazaro nevü könyvtárakban létező, a keleti egyházra vonatkozó ősrégi okmányokat érdemlegesen felhasználja. — Mi közelebb a keletindiai schismaticusokat illeti, a m a -caoi püspök odahagyta ugyan a goai residentiát s saját egyházi megyéjébe visszatért, a nélkül azonban, hogyí valamelly kültény által érzületeinek jobbra változásáról némileg tanúságot tett volna. Az egyházat, fájdalom, ujabb csapás érte. Ugyanis a madrasi törvényszék kimondotta, hogy a Madurasban és egyéb a portugál koronához tartozó birtokokban létező egyházak, o r a -toriumok, egyházi intézetek a goai curiának, vagyis jelenleg a schismaticusoknak joghatósága alá tartoznak. Az egyházhü c a tholicusok, főleg a missionariusok vannak e rendelet állal é r -dekelve, s a körülmények kellő megfontolása után nem maradt egyéb hátra, mint saját szük lakaikban végezni az isteniszolgálatot. A fönebb említett munkáról a l'Univers még a k ö v e t -kezőket í r j a : Olvasóink emlékezni fognak a nov. 19-iki allocu-tionak azon pontjára, mellyben a sz. atya a g ö r ö g n. e. püspö-köknek a keleti schismaticus egyház egyesítése ellen irányzott gunyiratának felemlítése mellett, kijelentette, hogy e munka megezáfolva leend. E czáfolat nem sokára megjelenendik, s mondják, hogy már sajtó alatt van. Jelenleg a inti szerzőjének neve képezi a kíváncsiság tárgyát. Az e tekintetben szárnyaló hírekből a szerző kilétét előre kitudni nem lehet. A munka a szentszék felügyelete s tekintélye alatt készülvén, a szerző n e -vének nagy fontosságot tulajdonítani a nélkül sem lehet. Hiteles állitások után ítélve, e munka fontosságának egyedüli becsét mindenek felett az abban megjelenendő okiratok teendik, mely-lyek a legfőbb érdekii s fontosságú felfedezéseket tartalmazand-ják. Mondják, hogy e munka megjelenése az egész világon rendkívüli hatást fog előidézni,' hasonlót ahhoz, mellyet XVI.
Gergely pápának a lengyelhoni vallásos sérelmek ügyében mondott beszédje gerjesztett.
— Ujolag felmerül a lapokban a hír, hogy W i s e m a n bibornok nem fog többé Londonba visszatérni, hanem a szent-séges atya oldala mellett Komában állandóan maradni. Hihető, hogy a De Propaganda Fide congregationak elnökévé fog F r a n -s o n i bibornok helyébe kineveztetni, ki ho-s-szantartó beteg-sége s agg kora miatt e terhes hivataltól felmentetni kivan.
(A lyoni hitterjesztö társulat bevételei és az általa segélyezett missiok.) A lyoni hitterjesztö társulatra nézve különös f o n tossággal bir az 1852ik é v , mellyben bevételei igen j e l e n t é keny összegekkel emelkedtek az előbbi évekhez képest. A b e vételek összege 4,790,468 francra emelkedett, pedig nem c s e -kély összegek későbben küldetvén be az 1853-ik évi száma-dásokba vétethetnek föl.
Az említett összeghez maga Francziaország 2,706,565 franc-kai járult, s így az összeg felénél többet állított elő. Ezután legtöbb buzgalmat tanúsítottak a britt szigetek 328,829 ; P o -roszország 3 2 2 , 5 5 3 ; a kis Belgium 3 2 1 , 9 9 0 ; a sardiniai statu-sok 2 4 9 , 1 1 3 ; Éjszak-America 191,502; Hollandia 127,987 s a lombardvelenczei királyság 76,847 franckal. — Ezen a d a k o -zás a hitbuzgalom fokmérője gyanánt tekintethetik; átalában Olaszországnak minden államai nevezetesebb összegekkel s z e -repelnek; csupán keleti Europa nem adja jelenségét a részvétnek a lyoni hitterjesztö társulat irányában , mellynek működése az egész világot átkarolván, a polgárisodást a világnak minden zugába elviszi.
Az európai missiokra költött a társulat 678,975 ; az ázsiai missiokra 1 , 1 9 8 , 1 5 4 ; az africai missiokra 3 1 0 , 9 5 4 ; az americai missiokra 9 5 8 , 4 5 2 ; az oceaniai missiokra 461,878 f r a n c o t ; az évkönyvek kiadatása 174,659 francot s az igazgatási költ-ségek a világ minden részeiben együttvéve 28,262 francot vettek i g é n y b e ; a kiadás összege tehát 3,811,396 francra megy föl.
A bevételeknél megjegyzendő, miként a különös czélokra beszolgáltatott adományozások szigorún a kijelölt czélra fordít-tatnak.
Az évkönyvek minden második hónapban adatnak ki 169,200 példányban; franczia nyelven 1 0 4 , 2 0 0 ; angol nyelven 16,000 ; német nyelven 1 4 , 4 0 0 ; spanyol nyelven 1 , 1 0 0 ; flan-driai nyelven 4 , 5 0 0 ; olasz nyelven 24,000 ; portugál nyelven 2,500 ; hollandi nyelven 2,000 ; lengyel nyelven 500 példány nyomatik.
A kezelési költségekhez tartozik az alsóbb rendű alkalmazottak fizetése, irodai költségek, levélbér; az igazgatók á t a -lában díj nélkül teljesitik a magokra vállalt terheket.
Az európai államokban nem csekély segélyezésre szorul-nak az irhoni és scotiai, ugy szinte a schweizi püspökségek; a németországi és éjszakeuropai különféle missiok 189,100 f r a n -cot vettek igénybe ; ugy szinte az európai török birodalombeli püspökségek a körülményekhez képest kisebb nagyobb össze-gekkel segélyezendők.
Az ázsiai missiok következőleg vannak elosztva : Smyrna, Scios, Rhodus, Mitilen, Ayvali, Cyprus, Anatolia, Syria, J e r u -zsálem, Mesopotamia, Kurdistan, Kis-Örményország, Persia, Agra, Patna, Bombay, Calcutta, Dacca, Malabar, Kulan, Mangalora, Pondichery, Maissur, Coimbatur, Madura, Madras, H y d e -rabad, Visagapatam, Colambo, Jufnapatum, Pegu és A v a , Kö-zép T o n g - k i n g , keleti T o n g - k i n g , nyugati T o n g - k i n g , déli T o n g - k i n g , éjszaki Cochinchina . keleti Cochinchina , nyugati Cochinchina, Camboga, Malaise, Sincapur, Pulo-Pinang, Thibet, Nankin, Chan-Tong, H u - K u a n g - C h a n - s i , C h e n - s i , H o n g - k o n g , Canton, Su-tsuen, Yun-Nan, Kuei-tseu, F o - k i e n , Tatármongol-ország, Pékin. Ho-nan, Kiang-si. Tse-kiang, Mandzsu és Japan, Corea.
A legnagyobb összeget 4 0 , 7 5 8 f r a n c o t , a társulat ft. V a -lerga latin patriarchának fizette Jeruzsálemben- Ezután a i indiai missiok veitek igénybe nagyobb összeget.
Az africai missiok: Algir, Tunis, Tripolis, Egyptom, Felsö-Egyptom, Alexandria, Abyssinia, Gallas, Aden, a Jóreményfoka, sz. Ilona sziget, Natal, Guinea, Seneganibia, Madagascar, hindu és chinai gyarmatok. A legnagyobb összeg, melly ezeknek fizet-tetett, 40,000 francra rug.
Az americai legtöbb missiok Canada- és az egyesült álla-mokban találtatnak : ezen kívül Trinidad, Domingo, Jamaica szigeteken, britt Guyanában, Curaccao-, Surinam és egy
jesuitamissio DéliAmerícában. Oceaniának majd minden j e l e n t é k e -nyebb szigetein vannak missio-telepek.
Átalában a jelentésekből kitűnik, miként America és Oceania magok is hozzájárulnak a költségekhez; Ázsia ellenben semmitsem ád , s legtöbbet i g é n y e l , kivéve az ázsiai és africai tengerpartokat, hol a hitbuzgalom éledezni látszik.
V
Irodalom.
Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leirása. Hiva-talos uton nyert adatokból irta ifj. P a 1 u g y a i Imre. Első kötet.
Buda-Pest sz. kir. városok leirása. * )
P e s t s z a b . k i r . v á r o s l e g ú j a b b l e i r á s a . Mi-dőn hazánk eme kereskedelmi fővárosának leírását olvassuk, egyházirodalmi szempontból sokkal kevesebb kiemelni valót találunk, mint Buda városánál. I. P e s t e l n e v e z t e t é s e . Elhagyván a ,Pesl' névnek eredetére vonatkozó különféle t ö r t é -neti nézeteket, beérjük megemlíteni, hogy ismert okleveleinkben a ,Pest' nevezet nem előbb, mint II. G é z a 1148-iki adománylevelében jön elő , mellyben a p e s t i és kerepesi révvám „ t r i -butum portus Pest et Kerepes" a budai káptalannak adományoz-tatott. II. P e s t t ö r t é n e t é r e v o n a t k o z ó a d a t o k . Szerző tömött előadással felsorolván az e pont körüli nézeteket, minden kétkedés nélkül oszthatónak tartja azon véleményt : ,miszerint ama korban, midőn a mai Ó-Buda helyén, Flavius Vespasianus alatt , a második számú romai legio, a közellévő számos gyógyforrásokról Aquincumnak nevezett erősséget épité : ezzel szemközt a Duna túlpartján, amaz ugy nevezett
„ ö r d ö g malom" táján, szinte létezék más romai telep , T r a n s -Aquincuin'nevezet alatt ; s hogy az nem volt bizonyos körbe szorilott város, hanem több egymástól, bizonyos távolságra fekvő védvárakból — mellyeket a mondott legio a dunántuli részeknek a barbarok, birtokaikkal egész a Tiszáig t e r j e s z k e -dett jászok és metanasták elleni védelmezésére einelt — állott légyen ; igen v a 1 ó s z i n ii abból, mivel az ajtatos iskola s z e r -zetnek pesti háza helyén, de más helyeken is találtattak romok, mellyek építési modoruk után Roma uralkodása korából m a r a -dottaknak ismertetnek fel.' Mi a czimzett városnak időközön-kinti kifejlését illeti : már sz. István király korában a szabad városok közé soroltatott s mint illyen nyerte a szent királytól, a tatárjárás idejében elvesztett kiváltságlevelét. ,E korban — igy szól szerző — P e s t a m o s t a n i Budát is magában f o g -lalta, nevezetesen a szent Gellért-hegy a l j á t ; mert noha itt állott a sz. Gellért tiszteletére emelt e g y h á z , azt a XI., XII. és XIII. században kelt számos oklevelek ,in parvo Pest' fekvőnek állítják.'Illyen oklevelek R o b e r t esztergomi érseké 1236-ik évből, IV. B é l a királyé 1296-ik évből, ugyanazon IV. Béla királyé l"244-ik évből és T a m á s esztergomi érseké 1 3 1 3 - i k évből. Igy tartott ez a szerencsétlen t a t á r j á r á s i g , melly után Pest az utóbb keletkezett Pestet mindenben túlhaladta. Kis-Pestnek történetéhez tartozik: hogy Endre király alalt a pogány-sághoz szitó tömeg Kreinfelden — Kis-Pestnek nevezete 1296.
körül — dühöngve, a hegy ormáról löké le a vértanú sz. Gellért csanádi püspököt, kinek emlékére emeltetett később a fönebb emiitett szentegyház. Pestnek őstörténete nevezetességeihez méltán sorolható az, hogy ,Pest szomszédságában Rákos mezőn tartatott l e g e l ő s z ö r országgyűlés.' Budával testvérileg össze volt kapcsolva Pest Zsigmond királyig, ki a .jogkorláto-zást illetőleg eredett villongásokat ollykép egyenlité ki : hegy Budát Pesttől elkülönítvén, mindkettőt független szabad városi r a n g r a emelé.' Nem állhat jelen ismertetésnek körében a poli-tical viszonyok előadásában szerzőt nyomról nyomra követni : b e é r j ü k utalni a t. olvasót a 2 8 9 - 3 2 4 lapokra, mellyeken a t a l á r - és törökjárási korszakok, az epemirigy s árviz veszedel-mei, a forradalom rajongásai igazságszeretetlel s ritka
szak-* ) L á s d : Religio 1853. II. féle'vi 32. 33. s z . , hol Buda város ismeitete'se b e f e j e z t e t e t t .
képzettséggel előadatnak. III. Pest helyhatósági jogviszonyai.
IV. Pest város pecséte és czimere. V. Pest éghajlati viszonyai.
VI. Pest szomszédjai. VII. Pest alkrészei s belső felosztása. E szakaszból a következőket kell kiemelnünk : „Pest város szabad téréi közül leginkább kettő az u j vagy n a g y p i a r c z és a v á r o s h á z i t é r felemlitendők, az előbbi Europa léreivel méltán vetekedik ; a másikat közepén állott szent H á -romságoszlopa diszesitette, melly omló állapotban l é v é n , 1810.
évben lerontatott. Jellemző a pestiek ajtatosságára , hogy Pest majdnem valamennyi szabad t e r e , szent szobrokat tartván k ö -zepén, ezektől vette volt nevezetét." Mit az idők vasfoga elron-tott, azt a felujuló hitbuzgóságnak keilend mielőbb helyrehoznia.
E város keresztény physiognoiniáját fölölte nagyon fogja emelni, ha az összeomlott sz. háromsági s z o b o r , miként terveztetik, v a -lamint egyéb szent szobrok fel fognak állíttatni. VIII. Hegyek.
IX. Vizei, mocsárai, ásvány, s ásványvizei. X. Pest területe. XI.
Pest házai. A középületek sorozatában szerintünk méltó helyet foglaltak volna a különféle szerzetes épületek, plebánialakok rövid történeti rajzokkal, a mit e helyen röviden érintve, s a j n á -lattal nélkülözünk, csupán a ,Papnevelde' lévén felemlítve, melly épület h a j d a n a pálosok kolostora volt. XII. Pest lakosai.
,Erkölcsiség tekintetében, igy szól sz. a 344. lapon, noha világ-lapasztalás nyomán nincs neme a bűnnek, melly a fővárosokat el ne á r a s z t a n á , más részről m é g i s , ki előtt a világ eseményeit örökitő évlapok tárvárt, bevallani kénytelenül : miként épen a városok lakosai között létezik egy, a történetírás által rossz erkölcsökről legkevésbbé vádolt osztály, mellynek kebelében élő erkölcsiség érzete a legszigorúbban megkívánja az élet feddhetlenségét ; értem a városi lakosságnak aligha nem több-ségét tevő müiparosokat s kalmárokat : illyeneket (erkölcste-leneket) maga ezen osztály nem tűr kebelében. Pest irányában különösen mutat fel példát elökorunk. A hatalmas Mátyás király k o r á b a n — K o v a c i c h Form. Solen. 492. lap s Tört. tud. pá-lyám. 11. k. 336.1. — pesti kardgyártó Csiszár Márton neje házas-ságtörésről tevé magát gyanússá. Miután a rossz hír a közön-ségben elterjedett, a czéli kényszerité a mestert : vagy nejét eltaszítani magától, vagy a városból kiköltözni. Mivel pedig Csiszár Márton egyikre sem állott reá , a czéh műhelyét bezá-ratá s kebeléből száműzvén a pesti határok között megtillá mestersége űzését és csak a királynak, a gyanús nő esdeklései által kieszközlött kegylevele vala képes a bün mocskát letöröl-ni, és a férjnek mesteri jogait visszaadni. De van Pestnek egy ragályos bűne, mellyet már S c h w a r t n e r (Statist, d. König-reichs Ungern. Ofen 1809. I. k. 382. 1.) igy jellemzett : „In Pest ist der verfeinerte L u x u s , beynahe nicht weniger als in dem grossem Wien, anzutreffen." A fényűzés temérdek bűnnek szülője, mit egyházi s polgári hatóságilag minden telhető eszkö-zökkel és alkalommal meg kellene szorítani és kiküszöbölni. —•
A lakosság vallásfelekezetek szerinti osztályozása az 1848-iki hivatalos összeírás nyomán a következő : 68,985 rom. catholicus, 2,027 evang., 1,694 reform., 799 g. n. e„ 10,029 h é b e r ; ösz-szesen 88,612. I d e j á r u l n a k : 22,993 idegen, a cs. kir. katona-ság és a mindenféle t m o d á k növendékei, körülbelül 12,500.
Áttérünk a minket közelebb érdeklő XIII. § - r a a ,ValIás-és egyházak'-ról. Annyi bizonyossággal állítható : ,miként a Taksony vezér alatt Pesten letelepült ísinaeliták azon németek példájára, kiket szent István első királyunk hozott be Pestre, a ker. hitre térvén, a mai napig is a többségnek saját rom. cath.
vallást követték.' A pesti tanács már az őskorban birt e g y -h á z v é d ő i joggal, mint ez IV. Béla királynak 1244-iki ado-mányleveléből kitetszik. A Pesten létezett szentegyházak közül legrégibb emlékű az 1133-ban épült ,fehérbarátok'-féle egyház, mellyröl annyit jegyzett fel a történet : hogy azt a tatárok f e l -dúlták. Alaposan lehet következtetni, hogy a később időkben létezett egyházakat és szerzetesek zárdáit a törökök részint
vallást követték.' A pesti tanács már az őskorban birt e g y -h á z v é d ő i joggal, mint ez IV. Béla királynak 1244-iki ado-mányleveléből kitetszik. A Pesten létezett szentegyházak közül legrégibb emlékű az 1133-ban épült ,fehérbarátok'-féle egyház, mellyröl annyit jegyzett fel a történet : hogy azt a tatárok f e l -dúlták. Alaposan lehet következtetni, hogy a később időkben létezett egyházakat és szerzetesek zárdáit a törökök részint