A késő barokk festő, Stephan Dorffmaister nevéhez kötődik a másik magyaror-szágiarcimboldeszk,egy „manierista módra” komponáltHeródes portré.55(9. kép) A portré a reneszánszpittura infamantesorozatokból ered, melyeken a bűnösök tettük attribútumaival – fegyverükkel vagy áldozatukkal – jelentek meg. A soro-zatok egyik legjellegzetesebb képviselője az ószövetségi Heródes volt, a betlehemi gyermekgyilkosság elrendelője. Dorffmaister festményén Heródes büsztje apró áldozatainak testéből áll össze. A zsarnok orientalizáló öltözéket visel: fejét egy koronás turbán fedi, vállát prémes palást takarja, nyakából aranylánc lóg, ennek medálján pedig szintén Heródes jelenik meg karddal kezében, amint egy csecse-mőt lógat fejjel lefelé. A medál felirata „Herodes infanticid[a]”, azaz csecsemőgyil-kos Heródes. Az aranylánc is összekapaszkodó csecsemőkből fonódik össze: ez az invenció Arcimboldo bravúros ötleteit idézi (hasonló megoldás részéről az, hogy
52 Batthyány Kristóf európai utazása, 1657–1658, kiad. Szelestei N. László, Szeged, JATE, 1988, 32–33.
53 Esterházy Pál,Egy csudálatos ének =RMKT XVII/12, 144. számú vers.
54 Myriam Marrache-Gouraud,Le crocodile en Majesté= La licorne et le bézoard: Une histoire des cabinets de curiosités,éd. Myriam Marrache-Gouraud, Pierre Martin, Dominique Mon-cond’Huy, Géraldine Garcia, Montreuil, Gourcuff Gradenigo, 2013, 61–67.
55 „Stephan Dorffmaister pinxit”: Dorffmaister István emlékkiállítása,szerk. Kostyál László, Zsám-béky Monika, Zalaegerszeg, Szombathelyi Képtár, 1997, kat. sz. 36. Heródest ábrázoló képét a groteszk, különc gyűjtői igények kielégítésére készült képei közé sorolják, bár az extravagáns megrendelő kiléte ismeretlen. Dorffmaister, feltehetőleg a soproni színház díszleteihez készített egy rajzot, mely egy díszes kialakítású, turbános szerecsenfejjel (ún.blackamoor figurával) díszített szánkót ábrázol, melyen két virág-girlandot tartó puttó utazik.Uo.,kat. sz. 47. A vázlat Arcimboldo terveit juttathatja eszünkbe, amelyeket az 1580-as években II. Rudolf megbízásából a prágai udvari mulatságok kosztümjeihez és szánkóihoz készített.Arcimboldo (1526–1593)…, i. m.,243–261, különösen pedig 244–245.
9. kép.Stephan Dorffmaister:Heródes,1789, Budapest, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. Fotó © 2017 Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Mester Tibor.
aTűzallegóriája az aranygyapjas lovagrend kovakövekből és szikravetőkből álló nyakékét viseli).56
Ugyanebből az orientalizáló öltözéket viselőarcimboldeszkHeródes-portréból számos változatot ismerünk.57Felmerült, hogy a soproni Dorffmaister azt a
válto-56 Uo.,kat. sz. IV.18. A sárvári vár lovagtermének ószövetségi témájú falképeit szintén Dorffmaister készítette, 1769-ben. AzEszter Ahasvérus előttcímű kép Ahasvérusa szemmel láthatóan hasonlít aHeródeshez – leszámítva azarcimboldeszkséget. A sárvári Ahasvérus szintén törökös turbánt visel, hatalmas szemével, mely küklopsz-szerűen közel ül orrához, félelmet keltően tekint le Esz-terre. A sárvári lovagteremben az ószövetségi jelenetek Magyarország keresztény védőbástyája-pozícióját hangsúlyozták. A sárvári lovagteremről bővebben írtam a Magyarországi Barokk Freskókorpuszban megjelenés előtt álló tanulmányomban. Magyarországi magángyűjteményben található egy másik, szignálatlan Heródes-portré is, amelyet inkább az egyező képtéma, s nem is feltétlenül a stiláris hasonlóság miatt hoztak összefüggésbe Dorffmaisterrel. A büszt ezen a képen szobormód fali fülkébe került, öltözéke nem orientalizáló, egyszerű korona utal királyi mivoltára, s kilétét a fülke ívét követő felirat pontosítja („Herodes infanticida”). A képet közlő Mojzer Miklós véleménye szerint „a Heródes-fejben […] ájtatos célú racionalista meggondolások sültek el rosszul a hatás érdekében. Persze a festői tudás se tudta ezeket a meggondolásokat kö-vetni”. Mojzer Miklós,Magyarországi csendéletek a XVII. és a XVIII. századból,Művészettörténeti Értesítő, 31(1982), 253–268, itt 258–261 és 21. kép.
57 Több ilyen másolatot és variációt említ Geiger,i. m.,75, 162., valamint 157. és 91. kép.
zatot látta, amely egykor a Liechtenstein család Bécsújhely-közeli (Seebenstein) kastélyát díszítette, mivel azonban a két kép kompozíciója nagyban eltér (ti.
az utóbbi képen Heródes fejét babérkoszorú koronázza), a feltételezést el kell vetnünk.58 Ismert az is, hogy a szintén Sopron-közeli Heiligenkreuz ciszterci apátságának gyűjteményében is volt egy kompozit Heródes-portré, erről egy 19.
századi említés az utolsó adat, közelebbi leírása nem ismert.59Az összes arcimbold-eszkHeródes-portré egy forrásból táplálkozik. Az a mű, amelyhez Dorffmaister is igazodott egy ma már nem autográfként számon tartott, ugyanakkor Arcimb-oldóhoz közelítően kvalitásos, részletgazdagon kivitelezett és briliánsconcettójú, osztrák magángyűjteményből a Ferdinandeum gyűjteményébe került kompozit portré.60 (10. kép) A festmény Heródes portréját az aprószentek legyilkolásának ikonográfiai kerettémájával mosta egybe jelezve, hogy a gyilkosság bűne Heródes lelkén szárad. Horst Bredekamp megfogalmazásában Heródes portréja „erkölcsi röntgenfelvétel”, amely áthatol az uralkodó bőrén, leleplezi és láthatóvá teszi bűn-tettét.61Nagy kontraszt húzódik Heródes pazarul megfestett öltözéke, párducbőr kacagánya, aranyrojtos kendője, gyöngydíszes koronája, vörös bársony turbánja, illetve a számtalan csecsemő holtteste között.62 Két csecsemő lába és karjának görbülete képezi Heródes szemgödrét: így tekintete sötét, kifejezéstelen űrként tátong. Tovább extremizálja a kép befogadását az is, hogy részleteinek megoldásai bájosnak, egyenesen mulatságosnak mondhatók. Például Heródes álla egy hajas csecsemő lelógó fürtjei révén végződik kecskeszakállban, illetve nem sikkadhat el figyelmünk a tény felett, miszerint Heródes érzékszervei gyermekhátsókból rajzolódnak ki. A humor és a horror kellő arányban keverve hátborzongatóan elgondolkodtató képpé áll össze. A kérdés mégis felmerül: miért lehetne egy ilyen borzasztó kép a megrendelő vágya? Az efféle témák esztétikumára első-ként Arisztotelész világított rá: míg a szörnyűségeket nézzük, egyrészt részvétet érzünk, másrészt megkönnyebbülést, hogy mindez nem velünk történik meg. Ez az örömérzet alakítja ki a morbid témák iránti vonzódást is.63
58 Lásd Mojzer,i. m.,261. A képet közli Geiger,i. m.,165 és 90. kép.
59 Malachias Koll,Das Stift Heiligenkreuz in Oesterreich […],Wien, Beck, 1834, 54.
60 Innsbruck, Tiroler Landesmuseum Ferdinandeum, ltsz. Germ. 1380. Geiger,i. m.,159. és 92.
kép; Horst Bredekamp,Thomas Hobbes: Der Leviathan: Das Urbild des modernen Staates und seine Gegenbilder, 1651–2001,Berlin, De Gruyter, 2012⁴, 78–80.
61 Uo.,78.
62 Csecsemőkből alkotott kompozit portréként festette megÁdám és Éva kettősportréját egy isme-retlen Arcimboldo-követő. Itt az eleven kisgyermekek sokasága az ősszülők majdani leszárma-zottjait, tehát az egész emberiséget szimbolizálja. Közli Geiger,i. m.,75 és 87–88. kép.
63 Arisztotelész,Poétika,ford. Sarkady János, Szeged, Lazi, 2004, 16–20; Arisztotelész, Politi-ka,ford. Szabó Miklós, bev., jegyz. Simon Endre, Bp., Gondolat, [1994] (Gondolkodók), 297–300.
10. kép.Arcimboldo ismeretlen követője:Heródes,16. század vége, Innsbruck, Tiroler Landesmus-eum FerdinandLandesmus-eum.
A kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/[2017.02.16.]
Összefoglalás
Az Arcimboldo-effektus magyar vonatkozású emlékeiről eddig nem született átte-kintés. Jelen tanulmányban csupán két szignifikáns példa elemzésére tettem kísér-letet, a sor azonban, reményeim szerint, tovább bővíthető. (Mi több, Arcimboldo szerzősége két magyar vonatkozású mű esetében is felmerült már.)64 Ahogyan az alkalmazott emblematika, úgy azarcimboldeszkkompozit portrék esetében is több irodalmi analógia mutatkozik, amelyek mentén a vizuális emlékek elemzése tovább árnyalható. Korábban a megkésett fraknói arcimboldeszk Négy évszak-sorozat esetében a Habsburg uralkodó iránti elkötelezettség, lojalitás érvényre jutását látták, ugyanakkor az is bizonyítható, hogy az Arcimboldo-effektus a
64 Bodnár Szilvia,Egy Arcimboldo-rajz,A Szépművészeti Múzeum Közleményei,76(1992), 111–
114; Buzási Enikő,Krusics János magyar királyi főudvarmester=Mátyás király öröksége: Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század), szerk. Mikó Árpád, Verő Mária, Bp., Magyar nemzeti Galéria, 2008, I, 264–266.
képzőművészetben és a szépirodalomban egyaránt élő hagyomány, alkalmazott módszer volt még a 17. század végén is. Az egyszerre szellemes és mégis fennkölt tartalmakat közvetítő festői manír pontosan ugyanazt a felhalmozó, terjengős, en-ciklopédikus jelleget tükrözi, ahogyan Esterházy Pál viszonyult tulajdon műgyűj-teményéhez. Ennyiben áll meg a párhuzam is, amelyet Esterházy katalógusversei és a műgyűjtemény arcimboldeszkjei között vontunk. A módszer a 18. század utolsó harmadában sem vesztett népszerűségéből, ezt támasztja alá Dorffmaister Heródes-kópiája. A festmény legközelebbi analógiái azonban ebben az esetben azok a névtelen másolatok és variációk, amelyek megfestésük óta cirkulálnak a műtárgypiacon excentrikus gyűjtemények vágyott darabjaiként.