Aranka tudósi, szakfilozófusi megítélésével a kutatás már régóta foglalkozik.
A téma szakértői pedig sokat tettek annak érdekében, hogy Arankáról minél árnyaltabb kép alakulhasson ki. Ennek tudatában különösen meglepő, hogy a szerzői tevékenység jellemzése a mai napig nem mentes az olyan pejoratív mi-nősítésektől, mint a dilettáns tudósé vagy az amatőr filozófusé.9Ezt a jelenséget tovább erősíti, hogy Aranka személyéről monografikus igényű feldolgozás a mai napig nem született. Az átfogó reflexió elmaradása emellett hozzájárult ahhoz is, hogy a gazdag életmű egyes kevésbé kutatott részterületein, például a bölcseleti szövegek megítélésében komolyabb hiányosságok fedezhetők fel. A töredékes Aranka-kép a hasonló állapotokat mutató szövegkiadás és levelezés helyzetével is összefügg,10ezek darabjai az újabb kiadások ellenére szétszóródva, levéltári és könyvtári gyűjteményekben találhatók.11
Aranka tudósi működésének pozitív újraértékelésében az újabb kutatási irányt meghatározó szövegfilológiai vizsgálatoknak döntő szerep jutott. Így Biró Anna-mária 2011-ben megjelent monográfiája – az August Ludwig Schlözerrel folyta-tott vitáról – és a korábban publikált tanulmányok polihisztorként, a 18. század végi erdélyi politikai kultúra központi figurájaként mutatják be a szerzőt.12 Biró vizsgálatai emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy Aranka bölcseleti, tudósi és tudományszervezői tevékenységének megértése csak a tágabb tudományos kontextus figyelembevételével válik lehetségessé.13 Hasonlóan inspiratív vizsgá-latokat folytatott Király Emőke a levelezés és fordítása kapcsán. Aranka
szer-9 A kategóriákat használja Zuh Deodáth,Aranka György antropológiai értekezése és Köteles Sámuel erre tett reflexiói = Korszakok, irányzatok, életművek: Tanulmányok a közép- és kelet-európai felvilágosodásról,szerk. Kiss Endre, Bp., MTA-ORZSE, 2010, 189–202.
10 A Jancsó Elemér által összegyűjtött Aranka-levelezés az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság titokno-kaként írt leveleket tartalmazza. Erre felhívja a figyelmet: Dávid,Az Erdélyi Kéziratkiadó…, i. m., 12. A levelezéshez lásd Király Emőke,Aranka György levelőztársai: avagy „a Társaság szeme, füle, keze, lába”=RODOSZ tanulmányok I., Nyelvek, szövegek, identitások: A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) rendezte III. Tudományos Konferencia (2002. március 22–23.) nyelv- és irodalomtudományi munkái,szerk. T. Szabó Levente, Kolozsvár, Kriterion, 2003, 137–150; Király Emőke,Aranka György levelezése =Felvilágosodás, Erdély:
A 2006. október 12–14-i kolozsvári tudományos tanácskozás tanulmányai,szerk. Egyed Emese, Biró Annamária, Demeter Zsuzsa, Kovács Eszter, Erdélyi Múzeum,59(2007), 3–4. sz., 277–289.
11 A problémához lásd Biró,Aranka Ember Esmérete…, i. m.,73, 252. lábjegyzet.
12 Biró Annamária, „azt a’ bojtorján, izgága Sophista mesterséget a’ Kritikát nem tanultam, se nem tudom”: Aranka György történetírói munkásságáról =Felvilágosodás, Erdély…, i. m.,254–
265; Biró Annamária,„A Schlözer majd kiszerkeszti őket…”: A kritika és nyilvánosság különböző fórumai egy többszereplős 18. század végi vitában,Korunk, 3(2009), 10. sz. Online változat: http:
://korunk.org/?q=node/11065.html 2016. 12. 07; Biró Annamária,A történelem mint politikai provokáció az 1790-es évek röpiratirodalmában, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 55(2011), 1. sz., 3–27; Biró,Nemzetek Erdélyben…, i. m.
13 Lásd még Király Emőke,Aranka György, az író és tudományszervező,Babeș–Bolyai Tudomány-egyetem, 2006. (Doktori disszertáció.)
teágazó tevékenységei közül saját korában fordításai voltak a legnépszerűbbek, amit a kortársak visszajelzései is megerősítettek.14 A komplex újraértékeléshez legújabban Dávid Péter gondolatébresztő könyve járult hozzá, amely az Erdélyi Kéziratkiadó és Nyelvmívelő Társaság tevékenységét a szélesebb szinkron elbe-szélést feltételező akadémiai törekvések helyett15az erdélyi politikai kontextusba ágyazva, Erdély gubernátora, Bánffy György „egységes Erdély képzete” tükrében ábrázolta.16Itt azonban joggal vethető fel a kérdés, hogy a konkrét szellemi tevé-kenység, valamint a tudományszervezés aktív időszaka után születő természet-filozófiai szövegek összefüggésében érvényesíthető-e egy hasonló magyarázat.
Valamint, a filozófiatörténet szinkron perspektívája (Kant és Fichte erdélyi recep-ciója)17milyen mértékben járulhat hozzá ezeknek a szövegeknek a megértéséhez, illetve létezik-e alternatív magyarázat, amely a szűkebb szinkronitásra helyezi a hangsúlyt?18
A filozófiatörténeti kanonizáció lényegében a szélesebb narratív sémába illesz-tette be Arankát, akinek 1805-ben megjelent szövegét illetően már Almási Balogh Pál 1835-ösFeleleteóta konszenzus uralkodik.19 Almási munkájának vonatkozó szakaszában Kant és Fichte erdélyi recepcióját meghatározó Köteles Sámuel és
14 Shakespeare-fordítása például komoly elismerést hozott számára. Király Emőke, Aranka György fordítói munkássága,Erdélyi Múzeum, 58(2006), 3–4. sz., 107–125; Kovács Eszter,Aranka György Seneca-olvasata: Szövegfilológiai vizsgálódás=Az emberarcú intézmény…, i. m.,153–168.
A Seneca be nem fejezett első levele az erényes életről szövegkiadása az utóbbi időben ismét előkerült. Vö.Magyarországi gondolkodók…, i. m.,232–234, a jegyzetekhezUo.,871–872.
15 Vö. Szelestei N. László,Irodalom- és tudományszervezési törekvések a 18. századi Magyarorszá-gon 1690–1790,Bp., OSZK, 1989.
16 Dávid,Az Erdélyi Kéziratkiadó…, i. m.,41–60.
17 Egyed Péter,Az erdélyi paradigma=Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás,szerk. Mester Béla, Perecz László, Bp., Áron, 2004, 183–197; Uő,Az erdélyi felvi-lágosodás és a filozófiaoktatás kapcsolatáról (1781–1830),Korunk 20(2009), 10. sz. Online változat:
http://epa.oszk.hu/00400/00458/00154/index40f7.html 2016. 12. 07; Uő,Erdélyi felvilágosodás, tanügyi reform, filozófiaoktatás (1781–1832)=Korszakok, irányzatok, életművek…, i. m.,159–177.
18 A filozófiatörténet erre az időszakra vonatkozóan 1) az iskolafilozófia, 2) a Kant-recepció és 3) az anyanyelvű filozofálás perspektívájában szemléli a magyarországi filozófia formálódásának történetét, amelyet egyaránt jellemzett a természetfilozófia szekuláris gondolkodási kerete és a természettudományok iránti érdeklődés. Vö. Mészáros András,A filozófia Magyarországon:
A kezdetektől a 19. század végéig,Pozsony, Kalligram, 2000, 79–81.
19 Lásd Almási Balogh Pál,Felelete, ezen kérdésre: Minthogy a’ philosophia’ minden ágának kifej-tése ’s hazánkban terjeszkifej-tése leginkább az által eszközölhetö: ha nemzeti iróink a’ philosophiára nézve szüntelen szemök elött tartják, milly sikerrel dolgozának elődeik, vagy miben ’s mi okra nézve maradának hátra; ez a’ kérdés: Tudományos mivelödésünk története idöszakonként mit terjeszt elénkbe a’ philosophia állaрotja iránt; és tekintvén a’ philosophiát, miben ’s mi okra nézve vagyunk hátrább némelly nemzeteknél?=Philosophiai pályamunkák: Első kötet,Buda, Magyar Tudós Társaság, 1835; Erdélyi János,A hazai bölcsészet jelene = E. J.,Filozófiai és esztétikai írások,s. a. r. T. Erdélyi Ilona, jegyz. T. Erdélyi Ilona, Horkay László, Bp., Akadémiai, 1981, 86–87; Hanák Tibor,Geschichte der Philosophie in Ungarn: Ein Grundriß,München, Dr. Rudolf Trofenik, 1993, 64; Mészáros,A filozófia Magyarországon…, i. m.,158.
Sipos Pál filozófiáival foglalkozik, Arankát pedig az első gondolkozók közé sorolja, akik Kanttól eljutottak Schellingig. A visszaköszönő bekezdés szerint:
Többeknek tetszett honunkban is, Schellingnek az általános ugyanazonság-ból lehozott genialis rendszere. Mint Németországban, úgy nálunk is, külö-nösen a’ a’ természettudományokkal foglalatoskodók hódoltak Schelling-nek, ki az idealis világot a’ realissal öszve köté, ’s így a’ természettudományi vizsgálódásoknak magas ingert’s valami mennyei bájt kölcsönzött. Elsö, ki ezen philosophia’ szellemében szólott hazai nyelvünkön, Zágoni Aranka György, az erdélyi kir. táblánál assessor (szül. 1737, megh. 1817), vala. Ő 64 esztendös korában, Kant’ leczkéit járá a’marosvásárhelyi collegiumban, de olvasásai természetphilosophiai nézetekre vezették, mellyeket aphorismu-sokban ada elő.20
Almási soraiból kitűnik, hogy Aranka a kanti és fichtei filozófia erdélyi elterje-désének időszakában (az 1800-as évek eleje) kerülhetett (ha egyáltalán került) közelebbi kapcsolatba Schelling gondolataival.21Mindez feltehetően a természet-tudományok révén zajlott le, azonban a konkrét forrásmegjelölés elmaradt. Más-részt a későbbi szövegben a szerző több nevet tévesen sorolt ebbe a körbe (például Pethe Ferencét), vagy más fontos szerzőről nem tett említést (például Schedius La-josról),22 illetve ignorálta azokat, akik Schellinget a mineralógia felől ismerték.23 Végül pedig Almásinak nem lehetett tudomása a többi kéziratos szövegváltozatról.
Ezek közül csak a nyomtatásban megjelentEmber, Világ, Isten: Egy philosophiai elmélkedéscímű értekezést hivatkozta. A schellingi kapcsolódást az újabb publi-kációk is inkább távolságtartással kezelik, mintsem megerősítenék. Varga Zsuzsa 1998-as tanulmánya Erdélyi János nyomán helyben hagyta a schellingi természet-filozófiával való párhuzamot, azonban utalt a zavaró körülményre, hogy a mankót
20 Almási Balogh,i. m.,121.
21 Gurka Dezső tanulmányában igazolta, hogy Schelling tanainak erdélyi terjedése, szemben a németországi, legfőképpen pedig a jénai posztkantiánus filozófiai vitákkal, nem a kanti filo-zófia expanziójának volt következménye. Ez az állítás alapvetően kérdőjelezi meg Aranka kap-csán a filozófiatörténet által tételezett Kant–Schelling kontinuitást. Vö. Gurka Dezső,Magyar schellingiánusok előadásai a Jénai Ásványtani Társaság ülésein=Formációk és metamorfózisok:
A geológia, a filozófiai és az irodalom kölcsönhatásai a 18–19. században,szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 138–141. Lásd németül Gurka Dezső, Vorträge ungarischer Schellingianer in den Sitzungen der „Societät der gesammten Mineralogie zu Jena” = Deutsche und ungarische Mineralogen in Jena: Wissentransfer an der Wende des 18–19. Jahrhunderts im Rahmen der
„Societät der gesammte Mineralogie zu Jena”,Hrsg. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2015, 49–53.
22 Ezúton köszönöm Gurka Dezső javaslatait, illetve hogy felhívta figyelmemet Almási Balogh tévedéseire. Almási eredetileg csak Pethe Ferenc, Rácz István, Bódogh Mihály, Almási Balogh Pál és Sámuel, valamint Nyíry István nevét sorolta fel. Vö. Almási Balogh,i. m.,121–124.
23 Gurka Dezső,Az ásvántyani tájékozódás szerepe a jénai konstellációban=A romantika terei: Az irodalom, a művészetek és a tudományok intézményei a romantika korában,szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2009, 113.
jelentő német filozófus nevét Aranka nem említi szövegeiben.24 Biró Annamária 2004-ben megjelent tanulmányában pedig azEmber esméreteszövegváltozatáról állapította meg, hogy Köteles Sámuel filozófiai előadásainak nyomán a kézirat számos kanti, helyenként wolffi kifejezést alkalmazott, még ha nem is mindig a megfelelő pontossággal. A gravitáció-elmélet kapcsán pedig kimutathatónak vélt egy gyenge newtoni hatást.25 Gurka Dezső a Schelling-recepcióra vonatkozóan tett fontos kitételt 2004-es tanulmányában, amikor felhívta a figyelmet az 1780-ban alakult Jénai Ásványtani Társaság (Societät für die gesammte Mineralogie zu Jena, 1804-től: Herzogliche Societät für die gesammte Mineralogie zu Jena) és az erdélyi, illetve magyarországi tiszteletbeli tagok kapcsolatára.26Újabban ismét a kantiánus hatások felől tett tipológiai megjegyzéseket Zuh Deodát 2010-ben megjelent szövegében.27
Ha ezt összegezzük, akkor láthatóvá válik, hogy a szakirodalom meglehetősen tarka képet mutat Aranka filozófiai besorolásáról, amit a Köteles Sámuel-féle Kant-előadások címkéje és a schellingi természetfilozófia integráló ereje egyszer-re színesít. A tanulmány következő szakaszában az intencionalitás kérdését a lehetséges intellektuális forrásvidék feltárása érdekében a (Galántai) gr. Fekete Jánossal (1741–1803) folytatott levelezés és a Jénai Ásványtani Társaság tagjainak tükrében vizsgálom. Az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában fennmaradt 40 levélben a későbbi két barát, Aranka és Fekete verseiken túl több alkalommal is eszmét cseréltek filozófiai olvasmányokról. Habár a gyűjtemény a válaszleveket nem, csak a Feketéhez küldötteket tartalmazza, így is fontos forrásbázisnak bi-zonyul a filozófiai érdeklődés elhelyezése szempontjából döntő 1798–1801 körüli időszakban.28
24 Varga Zsuzsa,Elme és játék: Aranka György poetikus filozófiája,Erdélyi Múzeum, 68(1998), 1–2.
füz., 43.
25 A szöveget elemzi Biró,Aranka Ember Esmérete…, i. m.,81–87.
26 Teleki Domokos elnök, Aranka György, Kazinczy Ferenc, Kitaibel Pál, Mokry Benjámin, Nagy Sámuel, Rumy Károly György, Sárváry Pál, Tomcsányi Ádám és Winterl Jakab József. Gurka Dezső,Schelling filozófiájának magyarországi vonatkozásai a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben=Közelítések a magyar filozófia történetéhez…, i. m.,198–219. Schelling ungyanis jénai professzorként szintén tagja volt az ásványtani társaságnak. Hivatkozza Csíky Gábor, Magyar természetvizsgálók szerepe a jénai ’Mineralogische Societät’ működésében és ennek hatása a hazai földtudomány kialakulására= Cs. G.,A földtudományok honi történetéből, különös te-kintettel az erdélyi tudományosságra,Piliscsaba–Bp., Magyar Tudománytörténeti Intézet Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület, 1997, 85–89.
27 Zuh szövege Köteles Sámuel és Aranka György Kanthoz való kapcsolatát az eltérő recepciós szintek figyelembevételével Az Ember esméretének summás rajzolatja című két kéziratának, a Bíró Annamária által kiadottEmber esméretének és Köteles Sámuel kéziratos reflexióinak kontextusában vizsgálta. Zuh,i. m.
28 A levelezést korábban ismertette Enyedi Sándor, Aranka György és galánthai Fekete János levelezése 1800-ban,Magyar Könyvszemle, 111(1995), 4. sz., 374–415.