Az arcimboldeszkek elemzését megelőzően érdemes kicsit hosszabban elidőzni egy Arcimboldo által festett kompozit portré értelmezésénél. A kompozit portrék értelmezésének első szintje a különböző gyümölcsökből, virágokból, állatokból vagy használati tárgyakból álló „csendéletekben” emberi arcok szórakoztató fel-fedezése apareidoleia révén. Az értelmezés következő lépéseként felismerhető, hogy a kompozíciót alkotó elemek valamely elv mentén kerültek egymás mellé, azaz ikonográfiailag a megjeleníteni kívánt allegorikus alak attribútumaiként értelmezhetők. A kompozit portrék ikonológiai jelentésrétege viszont csak a tör-téneti keret pontos ismeretével határozható meg: acapriccioa Habsburg politikai ikonográfia kontextusában válik „komoly tréfává”.5Kiváló példa erre Arcimboldo 1590 körül készült festménye, amelyen Vertumnus, az évszakok változásának antik istene látható.6 (1. kép) A kép concettójának alapját Propertius negyedik elégiája szolgáltatja. A vers egy római Vertumnus szobor ekphrasisa, amelyet minden évszakban terményekkel öltöztettek fel. Ha a képet összevetjük a verssel, egyértelművé válik, hogy Arcimboldo Propertius versét szóról szóra értelmezve festette meg képét:
Mért ámulsz, hogy ilyen sok alakban látod a testem?
Hallgasd Vertumnust: isten ez ősi szobor.
[…] hogyha az év fordul, hozzám jön a termés, lettem Vertumnus, „fordulat-ünnepelő”;
nékem hajladozik legelőbb kék fürtben a szőlő, nékem duzzadozik tejjel a szőke kalász.
Van mézízű cseresznye, meg ősszel szilva előttem, nyári napon pirosan villog a földieper,
s hálából fogadalmi gyümölcskoszorút hoz az oltó, hogyha a vadkörtén jóízű alma terem. […]
1960, 113–126. (Első olasz kiadása: Firenze, Vallecchi, 1953.) Ezt az érdeklődést koronázta meg a velencei Palazzo Grassiban 1987-ben megrendezettEffetto Arcimboldocímű kiállítás, mely Arcimboldo felületesen ismert œuvrejét mutatta be párhuzamba állítva a 20. századi bizarr, fantaszta képzőművészet törekvéseivel.The Arcimboldo Effect: Transformations of the Human Face from the Sixteenth to the Twentieth Century,ed. Pontus Hulten, Milano, Bompiani, 1987.
5 Thomas DaCosta Kaufmann,Arcimboldo: Visual Jokes, Natural History, and Still-Life Painting, Chicago, University of Chicago Press, 2009.
6 Arcimboldo (1526–1593)…,i. m.,kat. sz. IV.38.
1. kép.Giuseppe Arcimboldo:Vertumnus,1590 körül, Balsta, Skoklosters slott.
A kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/[2017.02.16.].
Tengerszínű uborka, dagadthasú tök, meg a hánccsal font káposztafejek – mind alakom jelei;
tarka virág nem nyílik a réten, mely azután ne díszlene, míg el nem hervad, a homlokomon.7
A Propertius által megnevezett gyümölcsök az arc különböző részeiként jelennek meg Arcimboldo képén, amelyek II. Rudolf portréjává rendeződnek.8 Vertum-nus frizuráját fehér és vörös szőlőfürtök, illetve búzakalászok alkotják, a hajába cseresznye, szilva és különböző bogyók vannak beletűzve. Egyik szemgödrében egy meggyszem, a másikban földieper ül. Orrát egy érett körte, orcáit almák rajzolják ki. Nyakát, vállát és mellkasát uborka, káposzta és tök formázza, melyre keresztben egy virág-girlandot helyeztek. A gyümölcsök fentről lefelé haladva pontosan ugyanabban a sorrendben rajzolják ki a portrét, mint ahogyan az a versben olvasható. Arcimboldo képe tehát egyszerre értelmezhető a
Propertius-7 Tibullus és Propertius összes költeményei,szerk. Katona Tamás, Bp., Magyar Helikon, 1976, 249–
251 (Kerényi Grácia fordítása).
8 Thomas DaCosta Kaufmann,Arcimboldo and Propertius: A Classical Source for Rudolf II as Vertumnus,Zeitschrift für Kunstgeschichte,48(1985), 117–123.
elégia előzetes ismeretét előfeltételező vizuális szójátékként, illetve a versben foglaltakat vizualizáló virtuóz művészi koncepcióként. Propertius némely sora kétértelmű, mivel olyan, mintha Vertumnus (szőke) haját, (fekete) szemeit vagy (dagadt tök) hasát jellemezné valójában. Arcimboldo pedig ennek megfelelően helyezte el a zöldségeket és gyümölcsöket.9
2. kép.Johannes Sambucus,Emblemata cum aliquot nummis antiqui operis,Antwerpen, Plantin, 1564, 240.
A kép forrása: http://www.emblems.arts.gla.ac.uk/french/[2017.02.16.].
A kompozit portré az elemek és az évszakok ciklusai alkotta közös képi vi-lágban a csúcspontot tölti be. Az aranykor visszaállítása a kora újkori politi-kai propaganda vágyott eszménye volt, II. Rudolf pedig Vertumnusként mint az évszakok rendszerbe állítója (annus vertens) és „a kozmosz ura” jelenhetett meg.10Arcimboldo II. Miksa számára festettNégy évszak-ciklusa II. Rudolf prágai Kunstkammerétdíszítette – a festő e négy kép relációjában készítette el a császár portréját az évszakok felett uralkodó Vertumnusként.11 A Négy évszak-képek allegorikus értelmezése nem volt ismeretlen: amikor Arcimboldo bemutatta fest-ményeit II. Miksának, az udvari költő, Giovanni Battista Fonteo egy terjengős
9 DaCosta Kaufmann,Arcimboldo: Visual Jokes…, i. m.,92.
10 Görel Cavalli-Björkman,Kaiser Rudolf II. Als Vertumnus=Prag um 1600. Kunst und Kultur am Hofe Kaiser Rudolfs II,Wien-Freren, Kunsthistorisches Museum, Luca Verlag, 1988, 1, 225.
11 The Arcimboldo Effect…, i. m.,134.
versben deklarálta a kompozit portrék politikai ikonográfiáját.12 Az évszakok-nak és Vertumnus hierarchiájáévszakok-nak analóg ábrázolása a kortárs emblematikában ismert. A Johannes SambucusEmblematájának függelékeként közölt éremgyűjte-mény egyik fiktív érméje a négy évszakot megszemélyesítő arcok (talán Vénusz, Ceres, Bacchus és Szaturnusz) között az ezeket mozgató erő perszonifikációját, vagyis Vertumnust ábrázolja. Az érem verzóján középen egy „koponyából kinövő karéjos, díszes levél, tőle jobbra és balra szimmetrikusan levél szerűen kiképzett bőségszaru [látható], melyben szőlőfürtök vannak”.13 (2. kép) Az egyén mint
3. kép.Barthélemy Aneau,Picta poesis: ut pictura poesis erit,Lyon, Macé Bonhomme, 1552, 26.
A kép forrása: http://www.emblems.arts.gla.ac.uk/french/[2017.02.16.].
mikrokozmosz jelenik meg, melyet az évszakok és a zodiákus csillagjegyei irányí-tanak. Sambucus forrása Barthélemy Aneau Picta poesisének Aeterna hominum natura(Az emberi természet örökkévaló) című emblémája volt, melyben az egyes évszakok az emberi élet négy fázisát is megtestesítik csakúgy, mint Arcimboldo képein.14(3. kép) Az ember élete folyamán hasonló változásokon megy keresztül, mint az év négy szaka: gyermekként az élet tavasza köszönt rá, a derű ifjúkorában
12 Uo.,154–156.
13 Johannes Sambucus,Emblemata cum aliquot nummis antiqui operis,Antwerpen, Plantin, 1564, 240; Bíróné Sey Katalin,Zsámboky János az éremgyűjtő,Numizmatikai közlöny, 80–81(1983), 59–64.
14 Barthélemy Aneau,Picta poesis: ut pictura poesis erit,Lyon, Macé Bonhomme, 1552, 26.
tetőzik, őszülvén férfivá válik, s végül a tél beköszöntével megöregszik. Az élet körforgása az évszakok váltakozásával azonos, mindez pedig azt bizonyítja, hogy az emberi élet is örökkévaló. Ahhoz, hogy felismerjük az Arcimboldo-epigonok nem szignifikáns jellegét, először az Arcimboldo kompozit portréi mögött meg-búvó hermetikus jelentésrétegeket kell tehát felfejteni.