Simon Tibor

Simon Tibor (1965-2002) labdarúgói pályafutása korántsem volt olyan fényes, mint Puskásé, de, mint látni fogjuk, személye nem is elsısorban futball-tudásáért lett népszerő a szurkolók körében, hanem mentalitása miatt. Simon Tibor 1985-1996 illetve 1997-98 között 338 mérkızésen játszott a Ferencvárosban. Bajnokcsapat tagja volt 1992, 1995, 1996-ban, Magyar Kupát nyert 1993, 1994, 1995-ben, Szuper Kupát 1993, 1994, 1995-ben. A szurkolóktól megkapta a Fradi-futballkedvencek Kupáját 1994 és 1995-ben valamint a Fradi-aranyszív medált 1992 és 1995-ben. 1999-ben kezdte edzıi pályafutását a REAC, BVSC majd a Sopron csapatánál. 2002-ben a Mammut üzletközpontban biztonsági emberek halálra verték. az eseményt rögzítette az intézmény egy kamerája is. Simon Tibor kultusza halálával felerısödött, ám nem ekkor kezdıdött.

Már focistaként példát mutatott rajongótáborának viselkedésével. Jó példát szolgáltat erre Bali János 1998-as tanulmánya, melyben az akkori közönség kedvenc, Simon Tibor jellemzését is megadja. „İ az a játékos, aki a »fradizmus« jegyeit a leginkább magán viseli, aki játékával és magatartásával a Fradi játékosok prototípusa. »İsfradista«, tehát serdülı korától az FTC-ben játszik […] Játékára jellemzı, hogy bár kevésbé technikás, ám »óriási szívvel« futballozik. Nem ijed meg egyetlen ellenféltıl sem, fanatikusan őzi-hajtja magát és társait. A csapatért, a Fradiért még törött kézzel, sérülten is vállalja a játékot. […] Vallásossága és magyarságtudata erıs. Az utóbbira példa, hogy sörözıjének falát egy hatalmas mérető Nagy-Magyarország térkép díszíti.

Családcentrikus, két gyermeke van. A róla kialakult pozitív képben nyilatkozatai is közrejátszottak. Például »nemcsak magunkért, hanem a Moszkvában agyba-fıbe vert magyar egyetemistákért is játszunk«, vagy »engem sohasem szokott izgatni a fájdalom, megszoktam, hogy az edzéseken és a meccseken is hajtok, megyek, amikor érzem,

megsérültem. Gyırben például egyszer nyolcvanhárom percet játszottam úgy, hogy egy csontdarab letörött a bokámról.”⁵³⁹ Bali János jellemzésébıl jól kivehetık azok az értékek, melyek miatt a „nem kifejezetten technikás” futballista mégis hosszú idın keresztül tudott a szurkolótábor kedvence lenni, holott nálánál sokkalta virtuózabb játékosok is megfordultak a csapatnál akkoriban. Ezek a küzdıszellem, fanatizmus, akarat, hısiesség, áldozatvállalás, klub-hőség, magyarságtudat, vallásosság.⁵⁴⁰

„İ lett a kedvenc játékosom a Fradiban! A többi játékost is kedvelem, de az ı küzdeni akarása, a hozzáállása és fantasztikus nagy Fradi-szíve kiemeli a többiek közül. A Fradi-szíve miatt ragadtam tollat is. Kint voltam a Bozsik-stadionban és ı megint bebizonyította, hogy milyen zöld a vére. Ország, világ láthatta tettét a tévében. Én még életemben nem láttam soha, hogy egy játékos így kiálljon egy Fradi szurkolóért.”⁵⁴¹

Nimbuszát erısítette, hogy az 1994-es FTC-Kispest kupadöntı mérkızés után személyesen, testével védett meg szurkolókat a kardlappal támadó lovas rendıröktıl.

Személyes hitvallása a labdarúgásról minden ferencvárosi szurkoló elıtt közismert volt.

„Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha! Van úgy, hogy az embernek rossz napja van és a pályán semmi sem sikerül. Nem számit, a lényeg az hogy lássák rajtad az emberek, hogy megszakadsz a klubbért, a szurkolókért és akkor a vereség is meg van bocsájtva. Ilyen egyszerő!”⁵⁴²

Halálának különösen brutális, megalázó volta szurkolótáborát a lehetı legmélyebben felháborította. A gyász és fájdalom érzése mellett hangsúlyossá vált a gyilkosok megbüntetése iránti igény, fıképp az, hogy az elkövetık közt volt egy szolgálaton kívüli és egy volt rendır is. Ezek miatt a halála órájában megkezdıdı spontán zarándoklatok a csendes gyász és tiszteletadás mellett egyben egyfajta tüntetést is jelentettek a hatalmi szervezet ellen. Az interneten megjelenı hozzászólások jellege is kettıs:

„Simon Tibor gyilkosai nem kaptak méltó bőntetést, de a Fradi-család nem felejt!”

„ÉRTED lobog a zászló,ÉRTED fáj a szív A Zöld-Fehérek csapata TÉGED hív!”

539 Bali János 1998b. 51.

540 A ferencvárosi értékekrıl, szimbolikáról bıvebben lásd Bali János 1998a.

541 A Sport Plus Foci 1994/07/09. számát idézi Bali János 1998b. 52.

542 http://simontibi.gportal.hu Utolsó letöltés dátuma 2008. 11.02.

„Szomorú ez az egész... Így kell örülni a tárgyalóteremben a gyilkosoknak? Szabadon engedni ilyen férgeket? Nem a Zalatnaival kell foglalkozni a tévében! İ ül, pedig nem gyilkolt!!! Gratulálok Magyar "ügyvéd úrnak"! Büszke lehet magára! Remélem nem lesz egy nyugodt percetek mocskos férgek és megkapjátok méltó büntetéseteket, ott dögöljetek meg ahol vagytok!!!”

„Bocs, még valami! Én azt kívánom ezeknek a férgeknek, amit ık tettek Simivel.

Mellesleg szerintem a börtönben nagyobb biztonságban lennének, remélem, soha nem lesz egy nyugodt napjuk.”

„Simon Tibor! Nem Felejtünk! Nyugodj Békében! Az égieket kérem hogy a bőnösök lakoljanak meg tetteikért!”⁵⁴³

A szurkolók – és nem csak a ferencvárosiak, hanem még a rivális újpestiek is három helyre zarándokoltak. Az egyik az üzletközpont, ahol halálosan megverték, a másik az

„üllıi úti szentély”, azaz a ferencvárosi stadion, a harmadik pedig a Hegedős Gyula utcában található „Simon sörözı”. A tiszteletüket tevı zarándokok identitásukat megjelenítendı zöld-fehér mezben de legalábbis sállal érkeznek, a más sztárok halálakor már megismert virágokon, mécseseken kívül azonban Simon Tibor esetében több új tárgy-típus is megjelenik. Ezek jelentıs része olyan, melyek vagy példázzák Simon Tibor egykori identitását (magyar zászló, magyar címer, ferencvárosi címer, nemzeti színő zászló, ferencvárosi zászló; mindezek mellett személyérıl szóló újságcikkek, leírások, képek) vagy mutatják a gyász mellett érzett haragot (így a halálról szóló újságok a mécsesek, virágok mellé helyezve, bennük a bőntett leírásával). Temetése több ezer ember részvételével zajlott, tisztleletüket rótták le a magyar futball reprezentatív személyei is. A magyar futballmérkızéseken egyperces néma felállással és fekete karszalaggal adóztak emléke elıtt. Az emlékezı szertartások spontán szervezıdése indult meg. „…csendes virrasztásra invitálta a Fradi szurkolóit a Ferencvárosi Szurkolók Szövetsége. Információink szerint a mérkızés után mintegy 1500 feldühödött szurkoló győlt össze a Lövıház utcában az elıtt a szórakozóhely elıtt, ahol vasárnap hajnalban brutálisan megverték Simon Tibor futballtrénert, aki késıbb

543 http://forum.nemzetisport.hu/viewtopic.php?t=1206&postdays=0&postorder=desc&start=40 Utolsó letöltés dátuma 2008. 11.02.

belehalt sérüléseibe. A helyszínen Simon nevét skandálták, valamint azt, hogy »hol a gyilkos«. Csak a rendırök figyelmeztetı lövései állították meg a feldühödött tömeget […] A szurkolók két motoros rendırt és egy rendırjárırt megfenyegettek, egyikıjüket bántalmazták, akik emiatt öt figyelmeztetı lövést adtak le […] Este tíz óra elıtt a Mammutnál álló mintegy másfélezer Fradi-szurkoló farkasszemet nézett a Széna térnél felvonuló rohamrendırök, illetve kutyás rendırök nagyszámú csapatával, közéjük sörösüvegek záporoztak. A Széna-téren és a Margit körúton teljesen megszőnt a forgalom, a tömegközlekedés is leállt. A történteket megelégelte egy - állítólag - prominens vezérszurkoló, aki kilépett, s azt mondta: »Ne mocskoljuk be Simi emlékét!«

Innentıl kezdve - a Ferencváros vezérszurkolóinak és a »kemény magnak« a közös imája után – lecsendesedett a tömeg.”⁵⁴⁴

Simon Tibor emlékét ırzi egy alapítvány a tehetséges fiatal gyermekekért, egy díj, melyet játékostársai hoztak létre és amit az általa képviselt erényeknek a szurkoló véleménye alapján leginkább megfelelı ifjúsági korú játékos kaphat minden évben.

Hivatalos kultuszának része, hogy az FTC örökre visszavonultatta a 2-es számú mezt (Simon egykori mezszáma), a soproni focicsapat akkori vezetése bejelentette, hogy Simon Tibor örökös tiszteletbeli vezetıedzı lett és utódai posztjuk megjelöléseként vezetıedzı helyett az edzı kifejezést használják majd. Emlékére mindezek mellett rendszeresen szerveznek labdarúgótornákat. 2003-ban az üllıi úti stadion Toldi termében felavatták a „Simon Tibor sarkot”, ahol az elhunyt focista ereklyéit, így mezét,⁵⁴⁵ cipıjét, díjait, képeit, a róla szóló könyvet helyezték el, 2007-ben, halála ötödik évfordulóján pedig árverésre bocsátottak öt darab 2-es számú mezt, melyen szerepelt az FTC All-stars csapat tagjainak aláírása is.⁵⁴⁶ Kultuszát azonban elsısorban a szurkolók csoportja tartotta és tartja fenn napjainkban is. A ferencvárosi meccseken rendre elıkerültek a játékost ábrázoló óriási mérető grafikák, az „Életed és véred adtad a Fradiért”, „Nyugodj békében Tibi bácsi”, „Vigyétek fel a mennyországba”, „örökké velünk” feliratú transzparensek.⁵⁴⁷ A mérkızések közben – lélektelen játékot látva – gyakran zúgott fel biztatásként a „Simon Tibi, Simon Tibi!” rigmus, ezzel akarván

544 http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20020424lovesekkel.html Utolsó letöltés dátuma 2008. 11.13.

545 Ezt azóta ellopták a falról!

546 http://www.ftc.hu/index.php?action=simi Utolsó letöltés dátuma 2008. 11.13.

547 Lásd a képmellékletet!

ösztökélni nagyobb teljesítményre a játékosokat. Kialakultak tehát azok a szokások, melyek a „Simon Tibor-hagyomány” részeivé váltak.⁵⁴⁸

Személyéhez kapcsolódóan a nevét emlegetı rigmusokon kívül rövid verses alkotások is megjelentek. Ezek közül az ún. „Simon Tibi rigmust” rendszeresen énekelték a mérkızéseken.

Lopott az ingem, lopott a cipellım, Angliábol lopta sej a szeretım.

Nem is tudja tán a rendırkapitány, hogy lopott az ingem és lopott a gatyám Tolvajok, Gyilkosok, Fasszopó rendırök!!!!!

Simon Tibi, Simon Tibi!!!

Míg a „hiába sírsz” címő, egy szurkoló által írt vers több honlapra, transzparensre felkerült:

... Ítélt a bíró, ejtve a vád, A sírhant többé nem beszél.

Vétek már a könny, a szó is, Csendesen folyik a vér...

Égre kiált az ártatlan vér, Oly tengersok, mivégre folyt.

Kiömlött és virult belıle Idegen élısdi holt...

Simon Tibi. hiába sírsz.

Cserben hagyott a nagy világ, Mint ahogy pusztuló néped, S láncravert árva hazád...

Napjainkban jól látható, hogy a hagyományos kánonok megrendülésének lehetünk tanúi a generációs váltásokon keresztül. A korábban felnövekvı generációkba belenevelıdött egyfajta tudás ám az új generációk a kultúra csatornáinak átalakulása következtében teljesen más jellegő és tartalmú kulturális tudást és emlékezetet építenek belsıjükbe,

548 „A szokások olyan magatartások és cselekvések, amelyek a társadalmi együttélés során, hosszú idı alatt alakultak ki, az ismétlıdés révén állandósultak, és egyöntetővé vált formáik társadalmilag elfogadottá, a hagyomány részévé váltak […] Rendszerint a szokások három rétegét különböztethetjük meg: 1. a mindennapi élet sztereotip cselekvéseit, 2. alkalomhoz főzıdı, összetettebb és tagoltabb cselekvésmintákat, ezek a voltaképpeni szokások, illetve a rítusok, a dramatikus népszokások, 3. valamint a jog és az erkölcs fogalmaihoz közelítı cselekvésrendszereket.” Verebélyi Kincsı 1998. 402. A fent leírt szokások olyan cselekvések, melyek alkalomhoz főzıdı rítusok ugyan, ám bennük megjelenik az erkölcsi jelleg is.

melyen belül a hagyományos tudáselemek helyére újak lépnek. Persze lehet, hogy a fiatalabb generációk felnıtté válásával ez a folyamat megváltozik, és újból felerısödnek a „hagyományos” elemek, ám ma még csak a növekvı különbségeket érzékeljük, a kétségkívül meglévı hasonlóságok mellett. Ez a fajta változás érzékelhetı a bemutatott két focista kultusza kapcsán. A Simon Tibor életútjánál feltőnı elemek, értékek egy része nem érzékelhetı Puskás Ferenc esetében, míg közülük néhány itt is megjelent. Az eltérések oka talán a generációs különbségek mellett a két sportoló eltérı társadalomtörténeti háttere. Puskás Ferenc a széles társadalom megbecsülésére számíthatott. Olyan hısként kezelték ıt, aki virtuóznak számított, korának legnagyobb csatáregyénisége volt, és emellett a nemzetközi meccseken a magyarságot is megtestesítette. Fontos szerepe volt tehát a csoportösszetartás területén is (amit a kommunista állam is felhasznált, ahogy már szóltam róla). Felfoghatjuk úgy is, mint aki a népéért harcolt, a magyarokat vezette egy személyben, csapata élén gyızelemre. Utat mutatott a táradalom tagjai számára⁵⁴⁹ a téren, hogy elnyomott helyzetébıl is van lehetıség kitörésre. 1956-ban Puskás disszidált, eltőnt az országból. Neve, emléke a hivatalos médiumokban háttérbe szorult, kvázi halottként kezelték, emlékét elfojtotta (volna) a hatalom. A teljes elfojtásra azonban nem volt lehetıség, hiszen mindenki tudta, hogy Puskással mi történt, emellett sport sikereit, azaz a múltját elfeledni nem lehetett, hiszen az „Aranycsapat” eredményeit, mint láttuk, a párt, az állam, a kommunizmus sikereiként interpretálták, ezeket pedig nem lehetett meg nem történtté tenni, hiszen azzal a rendszer identitásának, alapjának egy részét semmisítették volna meg.⁵⁵⁰ Puskás Ferenc hazatérése után a kollektív elfojtás nosztalgikus „felszabadulása”

tapasztalható. 1989 után kultuszát növelte, hogy a politika kultúrára gyakorolt ellenırzı szerepének gyengülésével a közfigyelem hatványozottan az aranykorra koncentrált, felszínre kerülhettek azok a mondák, legendák, melyek az egykori hısökhöz kapcsolódtak. Ez a fajta nosztalgikus kultusz azóta is tart, melyben megnyilvánul a magyar futball „aranykora” iránti vágyódás hangulata is, kontrasztba állítva napjaink szánalmas valóságával. Puskás Öcsit a rendszerváltás után kvázi-megváltóként várták a magyar futball berkein belül. Vezetésétıl, szövetségi kapitányi megbízásától remélték,

549 A futball-meccsek akkoriban nem csak egy szubkultúrát mozgattak meg, hanem családi események is voltak a kor gyakran teltházas mérkızései.

550 Kapitány Gábor híva fel figyelmem arra, hogy disszidálása lényegesen fontosabb szerepet töltött be.

Míg az 1954-es elvesztett VB-döntı után az Aranycsapat felé jelentıs népharag irányult, s félig-meddig azonosították a válogatott tagjait a rendszer méltatlan kivételezettjeivel, addig az emigráció után ettıl a

„bőntıl megváltották” ıket. Ennek oka, hogy a rendszer árulóként kezelte ıket, a népi közvélemény így helyre tudta állítani a „mi fiunk” képzetet. Mivel ık is szemben álltak a rendszerrel, így mégis csak

„hısök”.

hogy visszatér a magyar futball oda, ahol Puskás idejében volt. Puskás nem csupán labdarúgóként, hanem erkölcsi téren is példaképpé vált az emberek számára. Ám a magyar labdarúgás helyzetén már a példakép sem tudott segíteni, futballunk azóta is csak múltjából tartja fenn önmagát. Ebben a helyzetben is emelkedhetnek azonban fel új hısök, akik ha virtuozitásban nem is, de küzdeni tudásban, akaratban, elkötelezettségben a régiek nyomába eredhetnek. Ilyen volt Simon Tibor is. Simon alakjánál is láthatjuk, hogy egy közösséget jelenít meg, az ún. „Fradi családot”. Belé sőrítik mindazokat az erényeket, melyeket a ferencvárosi szurkolók követendınek tartanak. Ezek többek között a küzdeni tudás, bátorság, hőség, melyeknek Simon egy személyben mintaképe is volt. Már életében vezéregyéniségként tekintettek rá – Puskáshoz hasonlóan – akinek jelenléte nagymértékben befolyásolta játékostársai mentalitását is. İ maga volt szurkolói számára az ideális ferencvárosi játékos, aki „sikerei hatására sem szállt el magától”. Szóba állt a szurkolókkal, sıt többüket jól ismerte, hiszen sörözıjében rendszeresen találkoztak, véleményt cseréltek, de nem csupán megmaradt szurkolói körében, hanem ha kellett, veszélybe is sodorta magát értük.⁵⁵¹

551 Hasonló mentalitás jelent meg Orbán Viktor, Puskás Öcsi, Zámbó Jimmy esetében is. Ezeket lásd dolgozatom megfelelı fejezetében.