Orbán Viktor a folklórban

Végezetül vegyük vizsgálat alá Orbán Viktor inspiráló szerepét a folklórmőfajok terén.

Immár két évtizede tartó politikai karrierje elég hosszú idı ahhoz, hogy a populáris kultúrában tartós hatást fejtsen ki. Ennek következtében a (posztmodern kori) folklór több mőfajában is megjelenik alakja. Elsıként a személyével kapcsolatos prózai alkotásokat tekintjük át. A népköltészet legújabb kori átalakulásának folyamatához illeszkedıen az Orbán Viktorról szóló népköltészeti alkotások sem képviselnek jelentıs esztétikai értéket, hanem illeszkednek a Voigt Vilmos által 1972-ben leírtakhoz. „Önálló mőfajként jelentek meg az anekdoták, híresztelések, pletykák, az erotikus és politikai viccek, a tréfák, másrészrıl az úgynevezett igaz történetek, élménybeszámolók […]

utólagos elbeszélések.”⁵⁸⁸ A felsorolást azonban ki kell bıvítenünk egyrészt a választási rigmusokkal, másrészt az sms és email üzenetekkel. Az élménytörténetekhez (memorát), melyek Orbán Viktor egy-egy médiabeli szerepléséhez, nagygyőlésen elmondottakhoz, azok humorosabb, emlékezetesebb elemeihez kapcsolódnak, véleményem szerint nem szükséges hosszas magyarázatot főzni, hiszen talán kijelenthetjük, hogy ilyen utólagos elbeszélésben már mindannyiunknak volt része. Hasonló megállapítás tehetı a pletykákkal kapcsolatban is. Meg kell jegyeznem, hogy a róla szóló pletykák jelentıs

588 Voigt Vilmos 1972. 241.

része médiumokban megjelenı hírek folklorizálódása, melyek terjedése kapcsán fontos szerepet játszik a hiányos információellátottság mellett az az alapvetı emberi tulajdonság, hogy az emberek szeretnek az információk birtokában lenni.⁵⁸⁹ A pletykák (rágalmak, híresztelések)⁵⁹⁰ szerepével kapcsolatban ki kell emelnem, hogy azok igazságtartalma, információtartalma az azt befogadó számára gyakran az igazságnál is erısebb manipulatív szereppel, befolyással rendelkezik.⁵⁹¹ Így ívódtak be például a köztudatba az „Orbán-bányákról” szóló történetek, melyekben egy idı után már magának Orbán Viktornak van bányája:

„Azért ment itt tönkre nálunk is az osztályzó (szénosztályozó üzem Tatabányán P.I.) mert az Orbán bányájába kellett szállítani a szenet!”⁵⁹²

Ezeknél a pletykáknál számunkra jóval érdekesebbek lehetnek a legfiatalabb epikus folklór alkotások, az sms-ek, email üzenetek. Ezeket három kategóriába sorolhatjuk.

Egyrészt politikai rémhírek Orbán Viktor hatalomra kerülésérıl (hatalmon maradásáról), viccek, illetve mozgósító, kortes üzenetek, rigmusok. A feszült politikai légkör kétségtelenül kedvezett a rémhíreknek. A politikai feszültséget ugyanakkor oldotta a humor.⁵⁹³ Részben ugyanazokat a vicceket küldözgették, amelyeket szóban is meséltek egymásnak. „A folklóron belül esztétikai minıségként meghatározott humort az élettényként értelmezett komikumból vezethetjük le olyan módon, hogy itt a mindennapi életben megfigyelhetı komikus jelenségeknek kettıs általánosítása történik meg:

egyrészt a komikus szereplık, események, cselekedetek sztereotippé válnak, létrejön a

589 A szociálpszichológiában jól ismert megfigyelés, hogy a csoportokon belül az a személy kerül központba, aki az információk többségét birtokolja, „többlettudással” rendelkezik a csoport többi tagjához képest.

590 A pletykákkal kapcsolatban lásd Szvetelszky Zsuzsanna 2002.

591 Ezzel kapcsolatban lásd a Max Planck Intézet kutatásáról szóló beszámolót.

http://hvg.hu/Tudomany/20071017_pletyka_max_planck_sommerfeld.aspx Utolsó letöltés dátuma 2008.11.12.

592 P.I. (64 éves) Tatabánya, 2008.09.06. A pletyka továbbadóját jól láthatóan nem zavarta az, hogy a bányákba általában nem szállítani szokták a szenet.

Itt kell megemlíteni, hogy a mítoszépítés ebben az esetben szervesen együtt jár(t) az ellenmítosz-építéssel.

Így jelenhetett meg a fentebb említettek mellett a „cigány”-motívum is. Ennek elemzésére jelen munka keretei közt nem vállalkozom. Az jól látható, hogy ez az ellenmítosz a politikai ellentábor soraiban született, akik számára Orbán Viktor testesíti meg az „antihıst” saját – szemükben – pozitív vezetıik ellenében.

593 A politikai viccek számának hihetetlen mértékő növekedését tapasztalhattuk, amit csak segített, hogy a viccet a politikai harcban közvetlenül fel is használták (Voigt Vilmos 1998. 319.). Igaza lett tehát Voigt Vilmosnak, amikor megjegyezte, hogy „1989 körül és után csökkent ugyan a politikai viccek száma, ám mára (vajh miért?) visszanyerték mindennapi jelenlétüket.” (Voigt Vilmos 1998. 322) és e téren további növekedés várható.

komikum esztétizálása, másrészt ezt költészeti-poétikai eszközökkel szóbeli humorként fejezik ki. Természetesen a szóbeliség csak döntı, de nem egyetlen meghatározója a folklórbeli humornak: a gesztusok, utánzás stb. itt is nagy szerepet kap.”⁵⁹⁴ Az egyes alkotásokra jellemzı az erıteljes variabilitás, bennük a nevek gyakran cserélıdnek, valamint a szélsıségesen kiélezett oppozíciókra való leegyszerősödés, a jók és a rosszak itt már abszolút mértékben azok, amik. A viccekben Orbán Viktor – attól függıen, hogy melyik politikai tábor küldi – pozitív és negatív szereplıként is feltőnik. „Kovács László szakértıkre hivatkozva Orbán Viktort tette felelıssé a Római Birodalom bukásáért.”

Külön érdemes kiemelnünk néhány olyan viccet, melyek vallási témákat feszegetnek:

„Orbán Viktor nem csupán vallásos. İ maga a vallás!” „Orbán Viktor nem tanulni járt iskolába. Felmérte a terepet, hogy hol fognak róla tanítani!”„Isten magára hagyta a földet. Tudta, hogy Orbán Viktor mellett nem lenne dolga!”

Az sms viccekre a kötött karakterszám miatt egyfajta feszesség, formai egyszerőség jellemzı. Hasonló megállapítás tehetı a mozgósító tartalmú üzenetek kapcsán is. Ezek egy része konkrét eseményre hívta fel a figyelmet, melyen Orbán Viktor is megjelent, más része vicces választási rigmus.

„Budapesti parasztok, Horn Gyulára szavaztok, de eszmél a vidék, nem kell nekünk pribék. Lesz még hab a tortán, a mi vezérünk Orbán – add tovább ma”

„Kommunisták féljetek medgyes buktát egyetek liberósok csönd legyen Viktoré a gyözelem mert tudja a magyar nép: SZOMBAT 3 KOSSUTH TÉR! (Add tovább!)”

„ORBAN VIKTOR AZT UZENTE NEM ELEG A REGIMENTJE. HA MEG EGYSZER AZT UZENI MINDENKINEK EL KELL MENNI! ELJEN A HAZA! ADD TOVABB 5 HAZAFINAK.”

Ezek a rigmusok, több soros, verses formájú röpdalok, leginkább az egykori vásári kikiáltásokkal és az ezekbıl „kitenyésztett” reklámszövegekkel⁵⁹⁵ mutatnak hasonlóságot. A mindenféle esztétikai nívó hiánya mellett meg kell jegyeznem, hogy az sms-ek ugyanakkor a szó legszorosabb értelmében véve folklór alkotások, szemben a

594 Voigt Vilmos 1998. 318.

595 A rigmusok, jelszavak, kiáltások kapcsán bıvebben Voigt Vilmos 1998. 317-318.

tömegkultúrával, hiszen közösségalkotó és közösség által alkotott megnyilvánulások ezek. Bár forrásai kapcsán ki kell emelnem, hogy igen gyakran a „magas kultúra”

bizonyos alkotásait (Gesunkenes Kulturgut), vagy korábbi folklór alkotásokat (pl.

locsolóverseket), illetve nemzetközi anyagot vesznek alapul, ettıl függetlenül a szelekcióban és átformálásban itt is egy önálló népi kultúra nyilatkozik meg. A folklór alkotások variabilitása azonban nem csak az egyes személynevek kicserélésérıl illetve bizonyos részletekben való eltérésekrıl szól, hanem idıbeli vándorlás és ennek következtében variálódás is létezik. A 2006-os választások kapcsán a 2002-es sms üzenetek egy része aktualizálódott, lényegi változás a kettı közt nem volt tapasztalható attól eltekintve, hogy a 2002-es választások alkalmával összegyőlt anyag lényegesen gazdagabb a négy évvel késıbbinél.⁵⁹⁶ Itt is beigazolódott tehát, hogy ugyanazok az alkotások eltérı személyekhez kapcsolódhatnak hozzá, az alkotások tehát a folklór szabályai szerint hagyományozódnak.⁵⁹⁷ „Ezért egy és ugyanazon, valóságos történelmi személyrıl is más és más mondákat mesélnek különbözı idıpontokban, illetıleg ennek az ellentéte is igaz lehet: ugyanazokat a történeteket mondhatják el különbözı »pozitív«, illetıleg »negatív« hısökrıl…”⁵⁹⁸ Ez utóbbi mozgósító alkotásokhoz kapcsolódnak az email szövegek elsı csoportjába tartozó választási rigmusok, „csasztuskák”, melyek bıvebb, verses, humoros és olykor vulgáris formában tükrözik alkotóik, terjesztıik politikai preferenciáit.

„Választáson jártam, Kommunistákat láttam, Meg akartak verni, A FIDESZ fog nyerni.

Félre ború, félre kétely, Jön a Viktor, megy a Péter”

„Ez a hon a mi országunk Két hét múlva visszavágunk.

Bár nem kapunk érte bagót leszavazzuk a sok tahót.

596www.kampanyarchivum.hu/ Utolsó letöltés dátuma 2008.11.12. Bıvebb elemzést lásd Székely Iván:

Elektronikus kampánylevél-archívum: a hálózatelemzés lehetıségei. In: Róka Jolán (szerk.): Academia Budapestiensis Communicationis et Negotii: Annales, Tomus I. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fıiskola, 2008., 307-316. Illetve Sükösd Miklós és Dányi Endre: "M-politika akcióban. SMS és e-mail a 2002-es magyarországi választási kampányban" In: Nyíri Kristóf (szerk.) Mobilközösség, mobilmegismerés. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002. 273-293.

597 Lásd a Viktor – Péter nevek felcserélése mellett Horn Gyula nevének megjelenését a 2002-es kampányban, majd ugyanezen szövegnél Medgyessy Pétert.

598 Dömötör Tekla 1988. 288.

Éljen Viktor vesszen Péter Játsszon inkább a tökével!”

Meg kell azonban említenem, hogy a „magas kultúra” leszivárgása megfigyelhetı esetünkben is, hiszen az e-mail-folklór keretei közt megjelennek hosszabb versek is, mint pl. Arany János Toldijának vagy a Walesi bárdok paródiája, melyekben Orbán Viktor személye is feltőnik. Ez az anyag tehát már nem tiszta folklórjelenség, hanem a folklór és a hivatásos mővészet sajátos ötvözete.

Nagy Ilona figyelt fel egy Orbán Viktorral kapcsolatos anekdotára a Romániai Magyar Szó folyóiratban. „Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke pártelnök korában, amikor meglátogatta Székelyudvarhelyt, Molnos ügyvéd lakásán szállt meg. Reggel látja, hogy az ügyvéd felesége pucolja a cipıjét. Ámultan kérdezi: »Maga mit csinál, Irénke néne?« »Pucolom a cipıjét, hogy mondhassam majd: én pucoltam meg Magyarország miniszterelnökének a cipıjét!« Erre Orbán Viktor is elkapja Irénke néni cipıjét, és pucolni kezdi. Irénke néni is rákérdez: »Maga mit csinál?« Megpucolom a cipıjét, hogy mondhassa majd: az én cipımet Magyarország miniszterelnöke pucolta meg.«”⁵⁹⁹

A prózai alkotásokat egy, a legutóbbi politikai események következtében született , az eddig felvázolt oppozíciókat tartalmazó „mese” zárja:

„A táncos lábú király

Ha volt is, ilyen még nem volt. Az Óperenciás tengeren is túl, hol az ökör is lehetne az úr, vagy hol a kurta farkú malac Vörös szegfőt túr. Volt egyszer egy király, úgy hívták, hogy táncos lábú Feri. Annyira szeretett táncolni, hogy minden vagyonát drága cipıkre költötte, így hát a cipık talpa gyorsan elkopott. Sanyarú sors várt szegény népére, hisz egy táncos lábú király állt az Ország élén. Mikor Feri táncot járt, kígyót-békát kiabált.

Hogy az Ország Kurva. Ez a szöveg durva. Szidta az Országa apraját-nagyját, gondolta ezt úgysem hallják. Szórakozott a kis szentem, csak az Ország irányítását tartotta volna rendben. Eltáncolta a népe vagyonát, hát hogy fel ne koncolják felállított palotája elé, sok ezer ólom katonát. A kincstár tátongott az ürességtıl, mint a király feje. Vakargatta is serényen. S lám, láss csodát! A kincstár közepén felcsillant egy arany érme, de ezzel

599 Nagy Ilona 2006. 428-429.

még nem menthette meg az Országát. Hogy enyhítse a nagy káoszt, elküldött Viktorért a Nagy Varázslóért. Régi ellenfele volt, jobb szerette volna, ha Viktor már holt.

– Hogy lehetne egy aranyból száz arany?

Viktor erre jó alany. A Varázslónak sem lehetett könnyen túljárni az eszén, hisz nem a hangyák hordták össze. A Király elı állíttatta, hát a Varázslót, hogy mentse meg a királyságot. Viktor nem szerette volna a fejét veszteni, mert szerette, ha a nyakán van, hisz sok tudomány volt a kobakjában. A varázsszót gyorsan ki mondta hát Viktor. – Táncolj Feri! Táncolj! Kopjon a topánka!

Se vége-se hossza, mert a király azóta is örök táncát ropja, de a kincstárat többé már nem lopja!

Kurta Mese Felnıtteknek!

2009.III.2.”⁶⁰⁰

A „technológiai determinizmus” elméletére napjainkban egyre növekvı mértékben figyelhetünk meg példákat az internetes folklór keretei közt. Elsısorban a humoros alkotások dominálnak azokban a montázsszerő képeken és kisfilmeken, melyek valamely a magas- vagy populáris kultúrából közismert mő (pl. festmény, filmrészlet) szereplıjeként tüntetik fel a kiparodizálandó személyt. Orbán Viktor ennek megfelelıen megjelenik pénzen, a Keresztapa, a Mátrix és a Csillagok háborúja címő film plakátján,⁶⁰¹ vagy utóbbi egy-egy mozgóképes jelenetében is. A mőfaj – természetesen – nem magyar találmány, hiszen megjelent már az internettel a korban jóval inkább felszerelt nyugati államokban, így az amerikai választások kapcsán és Angliában is.⁶⁰² Mindezek mellett kisebb mértékben, de jelen van Orbán Viktor alakja a „hagyományos”

festészetben is.⁶⁰³ Arcképe ezek mellett megjelenhet hetilapból kivágott poszteren is, melyet a megszokott módon, a szoba, iroda falára ragasztanak, ugyanakkor pólókon nem találkoztunk, csak egy-egy emblematikussá vált szófordulatával (Hajrá Magyarország!

Hajrá magyarok!)

Személye kapcsán a profán ereklyekultusz korántsem válik olyan jelentıssé és változatossá, mint látható volt pl. az énekesek kapcsán. Persze mindehhez hozzá kell

600 A mese írója K. Erika, szegedi lakos a történetet fénymásolt papíron terjesztette ismerısei körében, így került hozzám 2009. április 7-én.

601 Lásd a képmellékletet!

602 Stephen Coleman–Nicola Hall, „2001: CyberSpace Odyssey“, http://www.hansardsociety.org.uk/

cyberodyssey.htm. Utolsó letöltés dátuma 2006.04.02.

603 Lásd képmellékletben!

tennünk, hogy Orbán Viktor élı személy, így a vele kapcsolatos tárgyak nem unikálisak, nem nyertek szakrális jelleget, bármikor lehet vele találkozni stb. „Hívei” azonban életük kiemelkedı pillanatának tartják a vele való kontaktust, amit bizonyítanak a kézfogásáért tömörülı embertömegrıl készült képek, a neki kezet csókoló idıs hölgy, illetve a már említett email, melynek írója mélyen meghatódott, hogy bepillantást nyert életébe. „Köszönjük, hogy egyszerő állampolgárként betekinthettünk életének, munkájának részleteibe.” Mindezek mellett különösen fontos szereppel bír egy-egy aláírása, melyért frissen megjelent könyvével a kezükben, képesek órákat várakozni.

Mindezek alapján kijelenthetı, hogy a történeti hısökhöz a politikus sztárok kultusza áll a legközelebb. A hasonlóságok nyilvánvalóan a hasonló politikai szerepvállalással kapcsolatosak, valamint a politikus sztár által folyamatosan hangoztatott, köztük lévı ideológiai „rokonsággal”. Nem véletlenül használta 1989-90-ben Orbán Viktor pártja nevét többször is „petıfideszként” illetve vezették be a Széchenyi-tervet, támogatták a Széchenyirıl szóló „A Hídember” címő film forgatását. Mindezek mellett Orbán Viktor más nemzeti hısökhöz is visszanyúl. Megalapítja a tehetséges gyerekek felkarolására a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát, beindítják a labdarúgásban a Bozsik programot.

Orbán Viktor napjainkban egyértelmően sztár saját politikai táborában, immár második évtizede. Kultusza gazdagodik. Elıfordulhat persze, hogy egy számára kedvezıtlen politikai fordulat hatására háttérbe szorul, ám az, hogy két elveszített parlamenti választás után sem gyengült kultusza, sıt, vezetı szerepe a táboron belül ekkor erısödött meg leginkább, nem ezt mutatja.