A reintegrációs tisztek helye és szerepe a biztonsági rendszer működtetésében

Jogszabályhelyek

Európai Börtönszabályok 51. 2. cikk

1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről (a továbbiakban: Sztv.) 10. §  (1)–(4)

2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról (a továbbiakban: Hszt.) 13. § (1)

Biztonsági Szabályzat 5., 10. pontja Rendelet 49. § (1)–(2) bek.

3.1. A statikus és a dinamikus biztonság

A statikus biztonság azon eszközök, eljárások és tevékenységek összessége, amelyek a fog-vatartottak (és más személyek) biztonságra veszélyes cselekményeinek fizikai megakadá-lyozására és megszüntetésére vonatkoznak. Idetartozik a személyi állomány ilyen irányú tevékenysége – például őrhelyeken történő szolgálatellátás – is. E terület egyik legfontosabb jellemzője, hogy az idetartozó elemekben igen ritkán történik változás.

A statikus biztonság eszközei:

• a személyzet statikus biztonságra vonatkozó szaktudása, készségszintje;

• a biztonsági tevékenységet szabályozó rendelkezések;

• hír- és biztonságtechnikai berendezések;

• kényszerítő és mozgáskorlátozó eszközök;

• tűz- és munkavédelmi eszközök, védőfelszerelések;

• biztonsági létesítmények (bástyafal, őrtornyok stb.);

• építészeti megoldások.

A dinamikus biztonság alapvetően a fogvatartottakkal való kommunikáción, bánásmódon alapul. A fizikai korlátok és egyéb technikai eszközök segítségével fenntartott biztonsá-got a rájuk bízott fogvatartottakat jól ismerő, készenlétben álló személyzet által nyújtott dinamikus biztonsággal kell kiegészíteni. Ez a rendszer magában foglalja a fogvatartottak személyiségének, viselkedésének, társas viszonyainak megismerését, megértését és befo-lyásolását. A rendszernek két alapvető pillére van: a személyi állomány állandó jelenléte a fogvatartottak között, valamint a megfelelő szintű kommunikációs készségek. A rendszert alapvetően azok a személyek működtetik, akik folyamatosan a fogvatartottakkal foglalkoz-nak, például a körletfelügyelők, a reintegrációs tisztek, a pszichológusok stb. Természetesen önállóan egyik sem létezik, ugyanis mindkettőt folyamatosan és a szükséges differenciálás szerint alkalmazni kell.

A dinamikus biztonság eszközei:

• megfigyelés, értékelés, célorientált információs rendszer;

• tájékoztatás;

• a napi élet racionális szervezése (házi- és napirend);

• törvényes és szakszerű bánásmód;

• konfliktusok kezelése;

• átlátható és következetes, valamint progresszív fegyelmezési és jutalmazási gya-korlat;

• reagálókészség, a gyors és hatékony beavatkozás lehetősége;

• életminőség-átalakítás;

• elhelyezés, ellátás, rezsimaktivitás.

3.2. A reintegrációs tisztek szerepe az alapvető biztonsági feladatok végrehajtásában

A biztonsági rendszert folyamatosan kell működtetni, ami azt jelenti, hogy a személyi ál-lománynak folyamatosan biztonsági tevékenységet kell ellátnia. Biztonsági tevékenységnek minősül a bv. szerv biztonsági rendszerének működtetéséhez szükséges biztonsági feladatok végrehajtása, így különösen:

• a fogvatartott őrzése, felügyelete vagy ellenőrzése;

• a bv. szerv, valamint a bv. intézet mellett működő gazdasági társaság, továbbá a fog-vatartottak bv. szerven kívüli foglalkoztatására szolgáló terület őrzése, ellenőrzése;

• a fogvatartottak előállítása, szállítása és egyéb célból történő kísérése;

• a bv. szerv házirendjében, azon belül a napirendben meghatározott feladatok szer-vezése, végrehajtása;

• a fogvatartottaktól a rájuk vonatkozó szabályok betartásának megkövetelése, ellen-szegülés esetén a szabálykövető magatartás kikényszerítése;

• a rendkívüli események megelőzése, megszakítása, a következmények felszámolása és a megfelelő működést biztosító állapot visszaállítása;

• a bv. szerv zavartalan működéséhez szükséges belső rend biztosítása.

E hét feladat a legfontosabb biztonsági feladatokat határozza meg. Így kimondhatjuk, hogy a biztonsági tevékenység egy összegző fogalom, lényegében a biztonsági feladatok bár-melyikét jelentheti. A fenti feladatrendszer annyira komplex és szerteágazó, hogy nincs olyan tagja a személyi állománynak, aki valamilyen módon ne kapcsolódna e feladatok végrehajtásához. Az alábbiakban a reintegrációs tisztek szerepét vesszük sorra e feladatok vonatkozásában.

A biztonsági rendszer legfontosabb eleme a megfelelő szinten kiképzett és a szükséges létszámban rendelkezésre álló személyi állomány. Ebbe a körbe tartoznak mindazon szemé-lyek, akik biztonsági tevékenységet látnak el, így a reintegrációs tisztek is. Ugyanis nincs olyan tagja a személyi állománynak, akinek ne lenne valamilyen biztonsági vonatkozású feladata. Ahhoz, hogy valaki biztonsági tevékenységet láthasson el, először jogviszonyt kell létesítenie a bv. szervvel. Az Sztv. meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyek létrejöhetnek egy természetes személy és a bv. szervezet között.

A bv. szervezet személyi állománya hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jog-viszonyban, továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló személyekből állhat.

A gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költség-vetési szerveknél alkalmazottak hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jog-viszonyban vagy munkajog-viszonyban állhatnak.

A bv. szervezetben működtetett fegyveres biztonsági őrségnél alkalmazottak a rend-védelmi igazgatási szolgálati jogviszony mellett munkaviszonyban is állhatnak.

A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló, illetve munkaviszonyban álló személy csak olyan munkakört láthat el, amelyhez a hivatásos szolgálati jogviszony létesí-tésének sajátos feltételei nem szükségesek.

A bv. szervezetben működtetett fegyveres biztonsági őrség a következő tevékenység ellátásában működhet közre:

a) a bv. szervek területére történő be- és kiléptetés végrehajtása;

b) objektumvédelmi tevékenység;

c) járőrözési tevékenység;

d) területőrzés a bv. szervek határán kívül elhelyezkedő területen a bv. szervek anyagi javainak vagy az ott tartózkodó fogvatartottak őrzése érdekében;

e) fogvatartotti foglalkoztatás biztosítása a bv. szervek területén belül vagy kívül.

A bv. szervezet állománya olyan személyekből áll, akik rendelkeznek a munkakör be-töltéséhez szükséges – más jogszabályokban meghatározott – személyi, egészségi, fizikai feltételekkel, megfelelő iskolai végzettséggel (szakképzettséggel) és azokkal a pszichikai adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy feladatukat a fogvatartott embe-rek között emberséges módon lássák el.

Tehát összességében négyfajta jogviszonnyal találkozhatunk a büntetés-végrehajtás szervezetén belül, amelyek a következők:

• hivatásos szolgálati jogviszony;

• rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony;

• közalkalmazotti jogviszony;

• munkaviszony.

A felsorolt jogviszonyokkal kapcsolatos rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg. A biztonsági tevékenység ellátása szempontjából a legjellemzőbb a hivatásos szolgálati jogviszony, amelynek szabályait a Hszt. tartalmazza. E törvény alapvetően meghatározza a szolgálati jogviszony jellegét és azokat a feltételeket, amelyeknek meg kell felelnie a ter-mészetes személynek ahhoz, hogy a jogviszony létrejöjjön. Mivel a reintegrációs tisztek is csak hivatásos szolgálati jogviszonyban állhatnak, ezért rájuk is a Hszt. rendelkezései az irányadók. A szolgálati viszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

A hivatásos szolgálati jogviszony létesítése még nem elegendő ahhoz, hogy a reinteg-rációs tiszt biztonsági feladatot lásson el. Ehhez még meg kell, hogy feleljen a Biztonsági Szabályzat további feltételeinek, miszerint biztonsági feladatot a bv. szervezet állományának azon tagja láthat el, aki:

• kiképzett;

• ismeri az adott feladat végrehajtására vonatkozó szabályokat, valamint a feladata ellátásához szükséges mértékben a kényszerítő eszközök, fegyverzeti és egyéb szakanyagok, a biztonsági berendezések, technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait;

• a napi szolgálatteljesítésre egészségügyi szempontból alkalmas.

A kiképzettség a biztonsági tevékenység ellátásának egyik legalapvetőbb feltétele. A biz-tonsági feladatok számos olyan képességet kívánnak meg, amelyet csak speciális kiképzés során sajátíthat el a személyi állomány tagja. Itt kell megemlíteni az intézkedési képességet,

amely a biztonsági feladatok ellátásának egyik legfontosabb eleme. Ahhoz, hogy a szemé-lyi állomány tagja jogszerűen és szakszerűen tudjon intézkedni, bizonyos tevékenységeket készségszinten¹⁰⁸ kell elsajátítani. A feladatismeret szintén alapvető követelmény a napi szolgálatellátáshoz, amely biztosítására az eligazítás hivatott, vagyis minden biztonsági feladat megkezdése előtt el kell igazítani a személyi állomány tagját. Az eligazítás mellett szükséges a különböző eszközök alkalmazásának, használatának ismerete is, amelyet szin-tén elméleti és gyakorlati oktatás keretében kell elsajátítania az állománynak.

Az egészségügyi alkalmasság ugyancsak szükséges ahhoz, hogy a személyi állomány tagja napi szolgálatot láthasson el. Ebben az esetben nem a jogviszony létrejöttéhez szükséges egészségügyi alkalmasságról van szó, hanem arról, hogy a szolgálatba lépés pillanatában ne rendelkezzen olyan betegséggel, amely akadályozza a munkavégzésben. A betegség mellett itt kell még megemlíteni az alkoholos és más bódítószeres befolyásoltságot is. Ter-mészetesen, aki ilyen szerek hatása alatt van, az szolgálatba nem állítható, ezért az ilyen körülményeket nagyon precízen ki kell szűrni. Amennyiben felmerül annak gyanúja, hogy az állomány tagja alkoholos befolyásoltság alatt áll, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes álla-pota megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló 22/2015. (VI. 15.) BM-rendelet alapján kell eljárni.

3.2.1. A fogvatartottak őrzése, felügyelete, ellenőrzése

A biztonsági tevékenység ellátása során az alapvető feladat a biztonságos fogva tartás biz-tosítása, amelyet differenciáltan kell végrehajtani. A differenciálás alapvetően három szinten valósul meg, amely alapján beszélhetünk őrzésről, felügyeletről, valamint ellenőrzésről.

A biztonsági tevékenység legszigorúbb formája az őrzés. Az őrzés az elítélt meghatározott helyen való tartására, életének és testi épségének megóvására, a bv. szerv és az ahhoz tar-tozó létesítmények, illetve területek védelmére irányuló tevékenység, amelyet jogszabály alapján rendszeresített lőfegyverrel, technikai eszközzel vagy szolgálati kutyával látnak el.

A felügyelet az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének folya-matos – közvetlen vagy közvetett – irányítása. Az ellenőrzés az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének időszakos figyelemmel kísérése. A reintegrációs tisztek mindhárom tevékenységet elláthatják.

A jogalkotó a legszigorúbb feltételeket az őrzés ellátásához köti. Őrzési tevékenysé-get csak hivatásos jogviszonyban álló személy láthat el, ugyanis az őrzést ellátó személyt el kell látni kényszerítőeszközzel, amelynek alkalmazását a törvény a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz köti. Mivel a reintegrációs tisztek hivatásos jogviszonyban állnak,

elláthat-108 Vannak bizonyos képességeink, amelyek lényegében velünk születnek, de bizonyos képességeket készség-szintre lehet – és kell is – fejleszteni annak érdekében, hogy mindennapi életünket minél hatékonyabban tudjuk bonyolítani. A készségszintű tudás azt jelenti, hogy bizonyos folyamatokat annyira begyakorlunk, hogy a tu-datosság kikapcsolásával, automatikusan, bármikor véghez tudjuk azokat vinni, így például az írás, olvasás, úszás, biciklizés ilyen tevékenység. Ez a készségszintű tudás a biztonsági tevékenység során is számos eset-ben szükséges, különösen a kényszerítőeszközök, a motozás vagy a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása kapcsán.

nak és el is látnak őrzést. Természetesen a tevékenység kapcsolódik ahhoz a területhez, ahol a reintegrációs tisztek dolgoznak, így a fogvatartottak elhelyezési részlegén látják el az őrzési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet.