A letartóztatás végrehajtásának rendje 1. A rendelkezési jogkör gyakorlójának döntései

A letartóztatással kapcsolatos rendelkezési jogkör gyakorlója a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig az ügyész, ezt követően a bíróság. A fogva tartó intézet vezetője értesíti az ügyészt, ha a letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatását indokoltnak tartja.

A rendelkezési jogkör gyakorlója dönthet a letartóztatott

• kapcsolattartásának korlátozásáról vagy ellenőrzéséről;⁸³

• elkülönítéséről;

• fokozott őrzéséről;⁸⁴

• előállításáról, a fogva tartó intézetben való kihallgatásáról, a nyomozó szervek részére történő kiadásáról;

• más fogva tartó intézetbe történő átszállításáról, kivéve, ha az átszállítást a letar-tóztatott egészségi állapota indokolja;⁸⁵

• a sajtó részére történő nyilatkozattételéről és annak közzétételéről;

83 A kapcsolattartási forma ellenőrzését, ha ezt a maga számára fenntartotta, a rendelkezési jogkör gyakor-lója végzi; ebből a célból az intézet megküldi a levelet a rendelkezési jogkör gyakorlójának. Az ügyész, ha a büntetőügy jellege ezt indokolja, a letartóztatottnak a hozzátartozóján kívüli más személlyel való kapcsolat-tartása engedélyezéséről való döntés tekintetében az ellenőrzést a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóságra átruházhatja.

84 Fokozott őrzés elrendelése esetén a letartóztatott fogva tartásáról, szállításáról, valamint előállítása, illetve intézetelhagyás (súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása vagy temetésen való részvétel) szerinti jogának gyakorlása során az őrzéséről a magas szintű biztonsági kockázati besorolásnak megfelelően kell gondoskodni.

85 Ha a letartóztatottat – egészségi állapotára figyelemmel – bv. egészségügyi intézetben vagy gyógyintézetben kell elhelyezni, erről a rendelkezési jogkör gyakorlóját legkésőbb az elhelyezés megváltoztatásával egy időben értesíteni kell. Ha az elhelyezés megváltoztatására orvosilag indokolt, sürgős esetben kerül sor, a rendelkezési jogkör gyakorlóját utólag haladéktalanul értesíteni kell.

• orvos által igazoltan súlyosan beteg hozzátartozójának meglátogatásáról, vagy a letartóztatott hozzátartozója temetésén való részvételéről, illetve a kegyeleti jog utólagos gyakorlásának engedélyezéséről.

Ha a bírói értesítőlap vagy az ügyészi rendelvény a letartóztatás végrehajtására vonatkozó valamely kérdésben nem tartalmaz rendelkezést, az intézet a rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíti a döntés szükségességéről. A rendelkezési jogkör gyakorlójának dön-téséig az intézet a letartóztatást az általános szabályok alkalmazásával hajtja végre. A fogva tartó intézet haladéktalanul értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját, ha a letartóztatás végrehajtása alatt annak jogkörébe tartozó döntés szükségességét észleli.

A letartóztatás végrehajtása során az elkülönítésre az általános végrehajtási (elkülö-nítési) szabályok az irányadók annyi kiegészítéssel, hogy az ugyanabban az eljárásban le-tartóztatottakat– a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezésétől függően – egymástól is el kell különíteni.

6.3.2. A letartóztatott életrendje

A letartóztatottakat a zárkában egyedül vagy közösen lehet elhelyezni.⁸⁶ Az együttes el-helyezésnél figyelembe kell venni a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezését, a le-tartóztatott előéletét és a bűncselekményt, amely miatt büntetőeljárás van folyamatban ellene.

A letartóztatást az általános szabályok szerint kell végrehajtani, de a parancsnok az eny-hébb vagy szigorúbb szabályok alkalmazását is elrendelheti.⁸⁷ Ha a BFB a letartóztatottat kérelmére oktatásban, képzésben, illetve speciális programban való részvételre osztotta be, az elhelyezés kivételesen zárt részlegen lévő lakóhelyiségben is biztosítható.

Az általános rezsimszabályok alkalmazása során a letartóztatott

• őrzését és felügyeletét fokozott gondossággal kell megvalósítani;

• a fogva tartó intézet területén csak engedéllyel és felügyelet mellett mozoghat, zárkáját zárva kell tartani;

• látogatóját az erre kijelölt helyiségben alkalmanként 60 perc időtartamban fogad-hatja;

• kapcsolattartójával hetente 70 percet telefonálhat;

• a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 90%-os mértékig elköltheti;

• birtokában tartható tárgyak köre kizárólag a meghatározottakra terjedhet ki;

• kérésére részt vehet a bv. intézeten belüli munkáltatásban, oktatásban, szakkép-zésben;

• a letartóztatottak csoportos programjain kivételesen vehet részt;

• magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható;

• saját ruháját viselheti.

86 Ha a bv. intézet parancsnoka a biztonsági zárkában vagy részlegen való elhelyezést tartja indokoltnak, az ál-talános szabályok szerint jár el. Ha azonban ehhez más bv. intézetbe átszállításra van szükség, a bv. intézet parancsnoka megkeresi a rendelkezési jogkör gyakorlóját az átszállításhoz való hozzájárulás megszerzése végett.

87 A rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezését ebben az esetben is be kell tartani.

Ha a rezsimbe való besoroláshoz szükséges adatok, ismeretek hiányosak, azok megszerzé-séig az előzetesen letartóztatottat az általános rezsimbe kell helyezni, valamint a közepes biztonsági kockázati szintre kell besorolni. A fogva tartás biztonsága érdekében a parancs-nok értékelés nélkül, közvetlenül határozhat a rezsimbe helyezésről, valamint a biztonsági kockázati besorolásról.

Az enyhébb rezsimszabályok alkalmazása során a letartóztatott

• fogva tartását őrzéssel és felügyelettel kell biztosítani;

• engedélyezhető, hogy a fogva tartó intézet kijelölt területén felügyelet nélkül mo-zogjon, ez esetben zárkáját nappal nyitva lehet tartani;

• részére engedélyezhető, hogy látogatóját az erre kijelölt helyiségben alkalmanként legalább 60 perc, de legfeljebb 90 perc időtartamban fogadja;

• részére – a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezéseit figyelembe véve – en-gedélyezhető, hogy részt vegyen a letartóztatottak csoportos szabadidős, sport- és kulturális programjain;

• magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége a fogva tartó intézet rendjének megtartásával és biztonságának megőrzésével bővíthető;

• saját ruháját viselheti;

• kapcsolattartójával hetente 105 percet telefonálhat;

• a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 100%-os mértékig elköltheti;

• kérésére részt vehet a bv. intézeten belüli munkáltatásban, oktatásban.

Az enyhébb rezsim alkalmazása esetén a zárkaajtó nyitva tartása csak akkor engedélyez-hető, ha a kijelölt területen engedélyezett mozgás nem veszélyezteti a letartóztatottakra vonatkozó elkülönítési szabályok érvényesülését.

A szigorúbb rezsimszabályok alkalmazása során a letartóztatott

• fogva tartását a fokozott őrzés szabályaira is figyelemmel, őrzéssel kell biztosítani;

• a fogva tartó intézet területén csak engedéllyel és felügyelet mellett mozoghat, zárkáját zárva kell tartani;

• látogatójával biztonsági beszélőfülkében vagy biztonságtechnikai eszközökön ke-resztül 60 perc időtartamban érintkezhet;

• részére – a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezéseit figyelembe véve – ki-vételesen engedélyezhető, hogy részt vegyen a letartóztatottak csoportos szabad-idős, sport- és kulturális programjain;

• magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége a fogva tartó intézet rendjének megtartásával és biztonságának megőrzésével korlátozható;

• saját ruházata viselésének joga a fogva tartó intézet területén biztonsági szem-pontból korlátozható;

• kapcsolattartójával hetente 70 percet telefonálhat;

• a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 70%-os mértékig elköltheti;

• kérésére részt vehet a bv. intézeten belüli munkáltatásban, oktatásban.

Ha a rendelkezési jogkör gyakorlója a letartóztatott fokozott őrzését rendelte el, a BFB az érintettet magas biztonsági kockázati szintre sorolja.

Ha a letartóztatottal szemben a bíróság más ügyben szabadságvesztés végrehajtását rendeli el – kivéve a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést –, az inté-zet a letartóztatás végrehajtását megszakítja, és a szabadságvesztést hajtja végre. Az intéinté-zet a letartóztatás megszakításáról értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját. Ennek ellenére az intézet a szabadságvesztés végrehajtása alatt is a rendelkezési jogkör gyakorlójának elő-írásait köteles végrehajtani. Ha a szabadságvesztés végrehajtása alatt a letartóztatás tarta-ma nem jár le, vagy azt nem szüntetik meg, a szabadságvesztés lejárta után a letartóztatás végrehajtását folyamatosan folytatni kell. Ha az a büntetőügy, amelyben az intézet által megszakított előzetes letartóztatást elrendelték, jogerősen még nem fejeződött be, az intézet a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt 30 nappal megkeresi a bíróságot – vagy a vádemelés előtt az ügyészt – a letartóztatás kérdésében való döntés érdekében.

6.3.3. A letartóztatott kapcsolattartása

A fogva tartó intézet a letartóztatás biztonsága és a fogva tartó intézet rendje és védelme érdekében – a rendelkezési jogkör gyakorlója előírásainak végrehajtása mellett – ellenőrzi a letartóztatott kapcsolattartását. Az ellenőrzés lehetőségéről a letartóztatottat vagy a le-tartóztatott útján a kapcsolattartót tájékoztatni kell.

Levelezés: a letartóztatott korlátlanul küldhet és fogadhat leveleket, ha a rendelkezési jogkör gyakorlója másként nem rendelkezik. A levelezés költségeit a letartóztatott viseli.

Ha vagyoni helyzete miatt szükséges, a büntetőeljárással kapcsolatos levelezés költségeit az intézet megelőlegezi. A letartóztatott levelezése az általános szabályok szerint ellenőriz-hető vagy korlátozható. Nem ellenőrizellenőriz-hető a hatóságokkal, nemzetközi egyezmény alapján létrehozott nemzetközi szervezetekkel és a védővel, illetve előzetesen letartóztatott, nem magyar állampolgár esetén az államának konzuli képviselőjével való levelezés.

Látogatás: a letartóztatott – legalább havonta két alkalommal – felügyelet mellett látogatót fogadhat. A látogatás időtartama alkalmanként egy óra. A letartóztatottnak – a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezéseire figyelemmel – lehetővé kell tenni, hogy a letartóztatás elrendelésétől számított 72 órán belül látogatót fogadjon, és tőle csomagot vehessen át.⁸⁸

Telefonbeszélgetés: a letartóztatott telefonbeszélgetést kezdeményezhet. A telefonbe-szélgetés kezdeményezése a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezéseire figyelemmel

88 A letartóztatott befogadását követő 72 órán belül lebonyolított látogatás és csomagátvétel nem számít bele a látogatófogadás és csomagküldés havi mértékébe. A látogatás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a kapcsolattartó a bv. intézetbe történő beléptetése előtt kitölti a kapcsolattartói nyilatkozatot. Ebben az esetben a letartóztatott 15 percben fogadhatja a látogatót, a csomag pedig kizárólag tisztasági felszerelést, az évszaknak megfelelő ruházatot, valamint gyógyszert és gyógyászati segédeszközt tartalmazhat.

korlátozható vagy ellenőrizhető. A védővel történő telefonbeszélgetés tartama nem számít-ható bele az általános telefonálási időtartamba.⁸⁹

Csomag: a csomagra vonatkozó szabályok az általános szabályok szerint érvényesülnek (lásd III. fejezet). A látogatófogadás időpontját, valamint a csomag átvételének módját a bv.

intézetek házirendben szabályozzák azzal a kitétellel, hogy arra 72 órán belül lehetőséget kell biztosítani abban az esetben is, amennyiben az hivatali munkaidőn túli időpontra vagy munkaszüneti napra esik. Ebben az esetben fő szabályként csak egy fő felnőtt kapcsolat-tartó belépése engedélyezhető. A látogatás lebonyolítását a fogvatartott beleegyezése esetén lehet engedélyezni. A nyilatkozat kitöltésének lehetőségét a bv. intézetben a látogatás le-bonyolítása, a csomag átadása előtt biztosítani kell. A csomag tartalmának ellenőrzése nem mellőzhető. A látogatást és a csomagátadást az érintett személyek és időpont feltüntetésével dokumentálni kell. A csomag egy váltás évszaknak megfelelő polgári ruházatot és a házi-rendben meghatározott mennyiségű tisztasági felszerelést tartalmazhatja. A csomagban elhelyezett gyógyszer és gyógyászati segédeszköz csak a bv. intézet orvosa engedélyével adható át a fogvatartott részére.

Nyilatkozattétel sajtó útján: a letartóztatott jogosult nyilatkozatot tenni a médiaszolgáltatások-ról és a tömegkommunikációmédiaszolgáltatások-ról szóló törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzététellel. A nyilatkozattétel vagy a közzététel engedélyezésére és megtagadására az elítéltekre vonatkozó általános szabályok az irányadók. A letartóztatott nyilatkozattétele vagy nyilatkozatának közzététele a bv. intézet rendje és biztonsága, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozható. Az országos parancsnok a kérelem benyújtásától számított 3 munkanapon belül javaslatot készít arról, hogy a nyilatkozattétel a törvényben felsorolt érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti-e, és azt a kérelemmel együtt meg-küldi a vádirat benyújtásáig az ügyésznek, a vádirat benyújtását követően a bíróságnak.

A kérelemről az iratok hozzá érkezésétől számított 3 munkanapon belül az iratok alapján

• a vádirat benyújtása előtt az ügyész határozattal,

• a vádirat benyújtását követően a bíróság végzéssel

határoz. A nyilatkozattétel megtagadásáról szóló határozat ellen a letartóztatott és védője, a nyilatkozattételt engedélyező határozat ellen az ügyész a határozat kézbesítésétől számított 5 munkanapon belül fellebbezhet, a fellebbezést az iratokkal együtt haladéktalanul fel kell terjeszteni. A fellebbezést az iratok hozzá érkezését követően 3 munkanapon belül a vád-irat benyújtása előtt a nyomozási bíró, a vádvád-irat benyújtása után a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. Ha az országos parancsnok a közzététel megtagadására lát törvényi okot, akkor erről a kérelem benyújtásától számított 3 munkanapon belül javaslatot tesz, és azt a kérelemmel és a közlésre szánt anyaggal együtt megküldi a vádirat benyújtásáig az ügyésznek, a vádirat benyújtását követően a bíróságnak.

89 A Bv. tv. 394. § (1) bekezdése meghatározza a kapcsolattartóval történő telefonáláshoz való jogosultság keret-szabályait. A letartóztatott a részére biztosított fogvatartotti mobilkészüléken kapcsolattartójával mindennap telefonálhat, ennek időtartama alkalmanként legalább tíz perc lehet, de heti szinten összességében nem halad-hatja meg a különböző rezsimkategóriákban meghatározott időtartamot. A reintegrációs tiszt befogadásakor erről dokumentált módon köteles tájékoztatást adni a fogvatartott részére.

6.3.4. A letartóztatott oktatása, munkáltatása, valamint a fegyelmezés-jutalmazás határai A letartóztatott kérelmére részt vehet munkáltatásban, oktatásban, szakképzésben. Ezt a kérelmet bármikor visszavonhatja. A letartóztatott a bv. intézeten kívüli oktatásban, szakképzésben nem vehet részt.

Ha a letartóztatott kérelmére részt vesz a munkáltatásban, a bv. intézet által biztosított forma-, munka- vagy védőruhát kell viselnie. A munkáltatás megkezdése előtt tájékoztatni kell a formaruha viselésének kötelezettségéről, a munkáltatás csak ennek elfogadása esetén kezdhető meg. A letartóztatott fizetett szabadságát a bv. intézetben tölti le, a számára ki-jelölt zárkában. A munkáltatásban részt vevő letartóztatott látogatófogadáskor, előállításkor és szállításkor a saját ruházatát viseli. A fogva tartó intézet lehetőségei szerint munkavég-zésre, a munka minőségével és mennyiségével arányos díjazásra, az egészséget nem veszé-lyeztető és biztonságos munkakörülményekre jogosult. Tehát a letartóztatott munkára nem kötelezhető, de kérelmére munkát végezhet, erről viszont a BFB dönt. Ha a letartóztatott munkát végez, az elhelyezés kivételesen zárt körleten lévő lakóhelyiségben is biztosítható.

A munka kijelölésénél különösen tekintettel kell lenni a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásaira, a letartóztatott szakképzettségére, foglalkozására és szaktudására, egészségi állapotára, nemére és életkorára. Ha a letartóztatott kérelmére munkáltatásban vesz részt, munkáltatására és a tartási költségekhez való hozzájárulására a kötelező munkavégzés sza-bályait alkalmazni kell azzal, hogy erről őt előzetesen tájékoztatni kell. A munkavégzés a letartóztatottat büntetőeljárási jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében nem akadályozhatja.

A letartóztatott kérelmére – a fogva tartó intézet lehetőségei szerint – általános isko-lai, illetve középfokú iskolai oktatásban vagy szakképzésben való részvételre jogosult. Ha a fogva tartó intézetben szervezett általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatás vagy szakképzés folyik, továbbá a reintegrációs programok és foglalkozások valamelyikét bizto-sítják, a parancsnok a letartóztatott részére engedélyezheti, hogy oktatásban, szakképzésben, programban vagy foglalkozáson részt vehessen, ha ezzel nem veszélyezteti a fogva tartás biztonságát, és az nem ütközik a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásaiba.

A letartóztatott számára adható jutalmak közül az intézet elhagyásával járó jutalmak nem adhatók. A vele szemben alkalmazható fenyítések pedig:

• a feddés;

• a személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése legfeljebb 3 hónapig terjedő időre, legfeljebb havi 50%-kal;

• a fogva tartó intézet által szervezett rendezvényektől, szabadidős és sportprogra-mokon való részvételtől eltiltás, amely meghatározott alkalmakra vagy legfeljebb 3 hónapra vonatkozhat;

• 15 napig terjedő magánelzárás. Ha dolgozik, a magánelzárás 10 napig terjedhet.

A fenyítés végrehajtása nem akadályozhatja a letartóztatottat büntetőeljárási jogainak gya-korlásában és kötelezettségeinek teljesítésében.

6.3.5. A letartóztatott elmeállapot-megfigyelése

Ha a fogva tartó intézetben elhelyezett letartóztatott elmeállapotának megfigyelését a bí-róság elrendelte, a fogva tartó intézet a letartóztatottat haladéktalanul az IMEI-be szállítja.

Az elmeállapot megfigyelésének befejezésekor az IMEI megküldi véleményét a megfigyelést elrendelő bíróságnak. Ha az IMEI véleménye szerint a letartóztatott kóros elmeállapotú, a letartóztatás végrehajtását vagy a letartóztatott gyógykezelését a bíróság más döntéséig az IMEI végzi. Ha a letartóztatottnál a fogva tartó intézet kóros elmeállapotra utaló tüne-teket észlel, megvizsgálás céljából haladéktalanul az IMEI-be utalja, és erről egyidejűleg értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját. Az IMEI a vizsgálat eredményéről haladéktala-nul értesíti a beutaló fogva tartó intézetet és a rendelkezési jogkör gyakorlóját. Az IMEI, ha a beutalt letartóztatott fekvőbeteg gyógyintézeti kezelése nem szükséges, a vizsgálati eredményről készült dokumentációt megküldi a bv. orvosnak. Ha a vizsgálat eredménye szerint a letartóztatott kóros elmeállapotú, a letartóztatás végrehajtását a rendelkezési jogkör gyakorlójának eltérő döntéséig az IMEI végzi. Ha a letartóztatottnál veszélyeztető állapot nem áll fenn, és a kezelést visszautasítja, valamint ha a vizsgálat pszichiátriai megbetegedést nem igazolt nála, az IMEI haladéktalanul intézkedik a letartóztatottnak a beutaló fogva tartó intézetbe történő visszaszállításáról. Erről az IMEI a rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíti.

6.3.6. A letartóztatott szabadítása Esetei:

• a letartóztatás ideje lejárt;

• a letartóztatást megszüntették;

• a nyomozást vagy az eljárást megszüntették, és az erről szóló határozatot kézbesí-tették.

Ha a bíróság a letartóztatást a tárgyaláson szünteti meg, az erről szóló végzés és az értesítőlap átadása után a letartóztatottat – ha más ügyben nem kell fogva tartani – helyben szabadí-tani kell, az arról szóló tájékoztatás mellett, hogy szabadulási igazolásának átvétele vagy az elszámolás érdekében a fogva tartó intézetet a következő munkanapon, hivatali időben keresse fel. A letartóztatott bíróságon történő szabadítása esetén a bíróság személyazono-sításra alkalmas igazolást állít ki a letartóztatott szabadításáról, amennyiben a szabadított letartóztatott nem kíván visszatérni a bv. intézetbe. A fogva tartó intézet az értesítőlap bevárása nélkül szabadítja azt a letartóztatottat, aki az első- vagy másodfokú bíróság ál-tal nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamát letöltötte. Ha a letartóztatottnak a letartóztatást követően idegenrendészeti őrizetet vagy menekültügyi őrizetet kell tölte-nie, a fogva tartó intézet a szabadítás időpontját legkésőbb 3 nappal megelőzően értesíti az illetékes idegenrendészeti vagy a menekültügyi hatóságot. Ha az idegenrendészeti vagy a menekültügyi hatóság az értesítés alapján a szabadítás időpontjában nem veszi át a letar-tóztatottat, ez a letartóztatott szabadítását nem akadályozhatja meg.

In document A büntetés-végrehajtási reintegrációs munka jogi és biztonsági vonatkozásai (Pldal 125-132)